Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-22 / 195. szám

HÉTFŐ, 1994. AUG. 22. PANORÁMA 13 • A befektetési alapkezelők tervei Hová tegyük a pénzünket? • Juhász János Zoltán 45 millióval lóg az apátlalvi szövetkezetnek m A vállalkozó négy országban „vadászott" m A rendőrség és az ügyészség mégsem rendelt el nyomozást 67 vagon hagyma nem semmi A lebuktatás Diszkrét bája Kucsera István nem hagyta annyiban. (Fotó: Gyenes Kálmán) Előreláthatólag a befektetési jegyek bő választéka áll majd az év második felében azok rendelkezésére, akik a várható hozam, illetve az adóvisszatérités reményében ezt a megtakarítási formát választják - derül ki a már működő alapok kezelőihez intézett körkérdéséből. A megkérdezett tizenhárom alapkezelő közül négy biztosan, öt valószínűleg indít új alapot ez évben. Egy alapkezelő ez ügyben még bizonytalan, egy kitérő választ adott, és csak ketten voltak, akik a kérdésre határozott nemmel válaszoltak. A választékban a zárt végű értékpapíralapok mellett az ingatlanalapok is szerepelnek majd, annak ellenére, hogy a kötelező illetékfizetés miatt az elmúlt hónapokban volt, aki azt jövendölte, hogy „befellegzett" ennek az alapfajtának. Az alapkezelók többnyire egyelőre nem kívántak bővebben beszélni tervezett alapjaikról, azok közt viszont, akik ezt megtették, nem volt olyan, aki nyílt végű alapot kíván indítani. Figyelemre méltó jelenség a részvényalapok előtérbe kerülése. Az Europool Befektetési Alapkezelő Kft. - a Hunnia alapok kezelője - tervezett Danubia alapja már megkapta az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (ÁÉF) engedélyét. A jegyzés augusztus 29-én indul és december 21-ig tart, ha addig túl nem jegyzik az 1,5 milliárd forintos maximális befektetési jegy-mennyiséget. Ez az összeg azért jelent korlátol, mert a Magyar Hitel Bank ekkora értékű garanciát vállalt a befektetők tőkéjének visszafizetésére. A Danubia ugyanis az állampapíroknál kockázatosabb részvényekbe fekteti tókéjét, ez azonban azt az esélyt is magában hordozza, hogy a befektetők a banki kamatoknál jóval nagyobb hozamot kapnak, ha az alapkezelő előrelátóan állítja össze a részvényportfóliót. A hároméves futamidő után a zárt végű alap nyílt végűvé alakítható, a befektetők ha úgy látják jónak, továbbra is az alapban hagyhatják a tőkéjüket. A Trust Befektetési Alapkezelő Kft. (Millennium alapok) október végére, november elejére tervez rövid jegyzési időszakú, három éves futamE gondolatkör a lap szerint főleg a szlovák oldalon a „nemzet kálváriájának" mítoszában kristályosodott ki. E mítoszban a szlovákok számára a szlovákok és magyarok együttélése az „ezeréves magyar uralom" formájában rajzolódik ki, amelynek során a szlovákoknak nemcsak lehetőségük nem volt a nemzeti identitásuk kifejezésére, hanem a rabszolgák kínszenvedését is vállalni kellett, s még annyi sem jutott nekik, hogy emberszámba vegyék őket. A másik oldalon a szlovákiai magyarok nemzeti kálváriájának kezdetét többnyire a trianoni szerződés következményeihez kötik. Eszerint ettől kezdve egyik szerencsétlenség idejű részvényalapot, melynek konstrukciója már csaknem készen áll. A befektetési jegyet bevezetik a tőzsdére, emellett a naponta közölt árfolyamon az Argenta Top Bróker is megvásárolja azoktól, akik nem kívánják kivárni a három évet. Az alapkezelő áprilisban indult Millennium II. részvényalapjának befektetési jegyeit jelenleg 112 százalékos árfolyamon vásárolja meg az Argenta. Az első négy hónap alatt 20 százalékkal növekedett az alap vagyona, s ez éves szinten 60 százalékot jelent, ami magasan meghaladja az államkötvények hozamát - mondta az alapkezelő illetékese. Újabb zárt végű értékpapíralap indítását tervezi az Investor-MKB Befektetési Alapkezelő Kft. (Prémium, Bonus alapok). A kibocsátási tájékoztató már az ÁÉF előtt van, s az alapkezelő a napokban várja a választ. Az Investor-MKB már márciusban szeretett volna alapot indítani, ettől azonban több megfontolásból elálltak. Két alapot is létre kíván hozni még ez évben a Quaestor Befektetési Alapkezló Kft. (Tallér, AranyTallér). Időben az első - egy ingatlanalap - befektetési jegyei valószínűleg szeptember végétől lesznek jegyezhetők. A Quaestor új értékpapíralapja az év végén indul. Valószínűleg ingatlanalapot indít a Pannónia Alapkezelő Rt., a cég által működtetett Rezidencia alaphoz hasonló feltételekkel, a tervek szerint két hónap múlva. Alapindítást tervez a Budapest és a CA alapkezelő, a Buda Portfolio Kft., valamint az OTP Befektetési Alapkezelő Kft., ahol e hónap végén születik meg erről a végleges döntés. Fontolóra vette az új alap létrehozását a GiroCredit Befektetési Alapkezelő Kft. is, egyelőre azonban nem biztosak benne, nem indul-e az állampapírok adókedvezményének októberre tervezett megszüntetése előtt nagy államkötvény-vásárlás. Ez ugyanis azt jelentené, hogy csökkenne az a befektethető vagyon, amelyre az egymással is kemény versenyt folytató befektetési alapok számíthatnak. Bizonyos alaptőke alatt az alapindítás pedig nem kifizetődő. A második félévben biztosan nem indít új alapot a Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. és a City Plus Kft. közölték az MTI-vel a cégek illetékesei. a másik után érte a szlovákiai magyarokat: megfosztották őket hazájuktól és nemzeti identitásuk sok tekintetben korlátozott volt. A magyar nemzeti kálvária mítosza a magyarok szétszóródásáról szól, az igazságtalanságokról, amelyeket el kellett viselniük a magyarországi honfitársaiktól való elválasztásuk során, s azokról, akik e sorscsapás után Juhász János Zoltán 39 éves kaposvári lakos alaposan átejtette az apátfalvi Aranykalász Szövetkezetet, s mint később kiderült, nemcsak őket, hanem több gyárat, üzemet, kft.-t országszerte úgy, hogy a szemfüles „üzletember" jelenlegi össztartozása körülbelül 250 millió forint. Az ügy úgy kezdődött, hogy 1991 novemberében, a keleti piac összeomlását követően Apátfalván is komoly értékesítési gondok mutatkoztak a vöröshagyma- és a gyökérexportban. Ekkor jelentkezett az Intra Ker Kft., akkor még németmagyar vegyes vállalat vezetője, Juhász úr, hogy jó keleti kapcsolatokkal rendelkezik, cége fizetőképes és nagy mennyiségű vöröshagymát, meg gyökeret vásárolna meglehetősen kedvező áron, orosz kivitelre. - Szerződést kötöttünk emlékezik vissza az esetre Kucsera István, a szövetkezet elnöke hiszen Juhász úrnak jó ajánlásai voltak, az érdekképviselet, meg más cégek is elismerően nyilatkoztak róla. Örültünk, hogy sikerül eladni termékeinket, és nem rohad ránk. Juhász folyamatosan vásárolt tőlünk néhány kamion petrezselyemgyökeret 3 millió, és 67 vagon vöröshagymát kb. 12-13 millió forint értékben. Eleinte fizetett is hatmilliót, nyilván bizalomerősítés céljából. Egyszer csak megszűnt az ellenszolgáltatás, s Juhász mivel Ukrajnában is működött egy bejegyzett cége, amelynek ő volt a többségi tulajdonosa elkezdett ígértetni fűt-fát, a fűrészárutól a repülőig mindent, hogy majd az Ukrajnából behozott áruval törleszti adósságát. A kaposvári bíróságon pert indítottunk, hogy behajtsuk kintlévőseinket. Á bíróság nekünk adott igazat, de mielőtt megkaptuk volna pénzünket. Juhász öncsődöt jelentett. Kilábalási program készült, amelynek értelmében 1993. június 30-ig a „vállalkozónak" rendeznie kell a kényszerhitelezők követelését. Márciusban már látszott, hogy semmi sem lesz az egészből, ezért Kucsera úr följelentette Juhászt a Csongrád Megyei Rendőrkapitányság gazdaságvédelmi osztályán, ahol úgy döntöttek, nem rendelnek el nyomozást az ügyben, mert a rendelkezésükre álló adatok alapján Juhász törvényesen ment tönkre. - Május 4-én a nyomozás megtagadása ellen fellebbeztünk az ügyészségen - folytatja az elnök -, de azok sem adtak helyet követelésünknek. Véglegesen elutasították a nyomozás elindítását, nem volt apelláta, fellebbezni sem lehetett. Ezután fordultunk a vásárhelyi Diszkrét Kft.-hez, amely gaznem tudtak helyzetükkel megbékélni. Az „ezeréves magyar uralom alatti szenvedés" elméletével a (vagyes lakosságú) Dél-Szlovákiában élő szlovákok közül 43 százalék ért teljesen, 35 százalék részben egyet, míg a szlovák területeken élők közül 46 százalék ért teljesen, 34 százalék részben egyet. „Inkább nem ért egyet" az állítással a dél-szlovákiai dasági bűncselekmények földerítésére szakosodott. Elkezdtek nyomozni, s ez év áprilisában összeállt a kép. Előkerültek olyan dokumentumok, amelyek arra utalnak, hogy igenis csalás történt, s Juhász magáncélokra mentette ki Ukrajnából az ügyfelektől fölvett pénzt, és magánszámlára helyezte. Most már ilyen adatok birtokában elindult a nyomozás, amely jelenleg is tart. Juhász nem tagadta az adósságot, viszont azzal védekezett, hogy az ukrán vállalattól nem szlovákok közül 9, a szlovák területen élő közül 10 százalék, míg az elméletet egészében elveti a vegyes lakosságú területeken élő szlovákok 4, a szlovák részen élők 3 százaléka. Magyarország első világháború utáni feldarabolását jelenleg is nagy szerencsétlenségnek tartja a szlovákiai magyarok 71 százaléka: 39 százalék teljesen, 32 százalék részben ért egyet, „inkább nem ért vele egyet" tíz százalék. A nemzet sorsa feletti, látszólag ártalmatlan siránkozás hívei között mind a magyar, mind a szlovák oldalon nagy számban találhatók meg azok az emberek, akik a nemzeti érdekek keményebb megvalósítását támogatják, saját maguk a radikális módszerek hívei és az átlagosnál kevésbé toleránsak a másik nemzet képviselőivel szemben. Az Új Szó folytatni szándékozik az egyedülálló felmérés eredményeinek ismertetését. kapta meg a pénzt, ezért magyarországi kft.-je is tönkrement. Az apátfalvi szövetkezetnek a szemfüles „üzletember" késedelmi kamatokkal együtt 45 millió forinttal tartozik. - Most büntetőeljárást kezdeményeztünk ellene sikkasztás vádjával, mert egyértelműen gazdasági bűncselekményről van szó - mondja tovább Kucsera úr. - Megnyugtató számunkra, hogy egyáltalán megindult a nyomozás. Mint kiderült, rajtunk kívül Juhász még 208 millió forinttal lóg különböző cégeknek. Juhász kft.-jének felszámolási mérlegéből látszik, hogy egyetlen rovat sem felel meg a számviteli törvénynek. A fennmaradt vagyonnal féloldalnyi szöveg foglalkozik. Szerepel egy 99 ezer 970 forintot érő Lada és 70 ezer forint értékű göngyöleg. A 10 milliós házról és a vadonatúj Mercedesről nem esik szó, ezek a családtagok nevén szerepelnek. Az is kiderült, hogy Juhásznak Romániában, Szlovákiában is volt vegyes vállalata, s elképzelhető, hogy ott is hatalmas adósságok halmozódtak fel. Juhász úr jelenleg ügynökösködik, üzletkötéssel foglalkozni, s nyilván röhög a markába, hiszen ő csak kihasználta azt a dzsumbujt, ami a gazdasági és törvénykezési szférában uralkodik nálunk. S majdnem megúszta. - Szörnyű sok utánajárásba került, hogy tisztázzuk a felelősséget ez ügyben, meg a saját szerepünket is - folytatja Kucsera úr. - El kell viszont ismerni, hogy Juhász kiváló üzleti érzékkel rendelkezik, ha becsületesen csinálja, milliomos úriember lett volna belőle. Amennyiben Juhász szabályosan járt el, akkor valóban mi vagyunk nagyon hülyék. Csak reménykedni tudok abban, hogy mielőbb megszűnnek ezek a gazdasági vadhajtások fejezi be a regénybe illő történetet az elnök. Másfél év alatt Juhász igen jó érzékkel négy országban „vadászott", s nyilván az ötödikben vermelte el a hozadékot. I-ehet, hogy a 250 millió forint csak a jéghegy csúcsa? T. T. A most megnyílt „Anna-kúti Zálogházban" Szegeden a legkedvezőbb ZÁLOGHITEL arany ékszerre, ezüsttárgyakra, műszaki cikkekre és más egyéb, értékes tárgyakra. Futamidő: 3-6 hónapra+2 hónap türelmi idő, kedvező kamatfeltételek Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: de.: 8-12-ig, du.: 12.30-16 óráig szombaton: de. 8-12 óráig Címünk: Anna-kúti Zálogház Szeged, Tisza L. krt. 39. (Bruckncr mellett) • Szlovák-magyar mítoszok A valóság mégiscsak más Az új Szó című magyar nyelvű pozsonyi napilap szerdai számában - folytatva a kedden megkezdett sorozatát - a szlovák-magyar mítoszokról a Márai Sándor alapítvány és a Szlovák Statisztikai hivatal által közösen végzett felmérés eredményei közül azokat közli, amelyek a napjaink „legközkedveltebb" mítoszára, a sérelemről és a szenvedésről szólóra vonatkoznak. A felmérés a vegyes lakosságú területeken élő szlovákok és magyarok, valamint a csak szlovákok lakta vidékeken élő szlovákok körében készült.