Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-19 / 194. szám

PÉNTEK, 1994. AUG. 19. A világkiállítás elmaradása nem rázta meg túlságosan az 1996-os ópusztaszeri millecentenáriumra készülődő Csongrád megyei önkormányzatot, hiszen az 1100 éves évforduló rendezvényeire - az Expo-kiegészítő programként - de külön készültek a szervezők. A kormányhatározat után úgy tűnik, nekik volt igazuk. Lehmann Istvánnal, a megyei önkormányzat elnök elmondta: a vidék kezdeti kizárása a világkiállítás szervezéséből nem is hozhatott más eredményt, mint azt, hogy nem hullatnak könnyeket az expóért. A hangsúly továbbra is az 1100 éves évfordulón van. • Közvetlenül az expohatározat után a kormány részéről ígéret hangzott el arra, hogy a millecentenáriumi rendezvényeket a világkiállítás elmaradásától függetlenül meg lehet majd tartani. Nem fél attól, hogy költségvetési takarékossági meggondolásból ez a támogatás is elmaradhat? - Erre több okból nehéz választ adnom. Egyrészt az expóhoz kapcsolódó megyei programjaink segítésére sem volt semmilyen pénzügyi támogatás kilátásba helyezve. Másrészt pillanatnyilag a millecentenáriumi rendezvényekre jóváhagyott költségekről nem tudunk. Kormányhatározat szerint a honfoglalás 1100-ik évfordulójának megünneplésére létrejött egy országos emlékbizottság, és ebben a határozatban vannak utalások arra, hogy a három fő helyszín, Ópusztaszer, Pannonhalma és Székesfehérvár számára meg kell teremteni a megfelelő feltételeket. Egyelőre az emlékbizottság még nemigen működik, úgyhogy csak általános információink vannak arról, hogy az ígéret mit is takar. A mi véleményünk egyébként mindig az volt, hogy bár bekapcsolódunk az expót kísérő rendezvények programjába, mert a konkrét események jól illeszkedhetnek az exporendezvények közé, de mi elsősorban az 1100-as évfordulóra készülünk. A két dolgot nem láttuk szükségszerűnek szétválasztani, így az expodöntés sem okoz most gondot. • Említette az országos emlékbizottságot. Mit tud tenni ez a csoport? - Az országos bizottságban hárman is vagyunk Csongrád megyéből. Trogmayer Ottó múzeumigazgató, Ópusztaszer polgármestere, valamint jómagam. Reményeink szerint befolyást tudunk majd gyakorolni a bizottságra. Ezen kívül pedig egyeztettünk a megye országgyűlési képviselőivel is, tőlük az országgyűlésben várunk lobbyzást. • Ópusztaszeri, avagy térségi vállalkozás lesz a millecentenárium megszervezése? - A megyei önkormányzatnak e tekintetben sajátos a feladata, mivel az egész megyét összefogó lehetősége nincs. Ezért mi elsősorban saját hatáskörben gondolkodunk, illetve igyekszünk a települési önkormányzatokkal olyan megállapodásokat kötni, amelyek lehetővé tesznek bizonyos koordinációt. Az egységes megyei program összeállítása nehéz lenne, hiszen a települési önkormányzati önállóság nem ebbe az irányba hat. Az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark a megyei fejlesztése is ezt a célt szolgálják. A környék ideális. Gondoljunk csak a horgászturizmusra és a csanyteleki és tömörkényi halastórendszerre. Most nagyon komolyan rá kell állni arra, hogy a turisták elhelyezésének feltételeit megteremtsük és megfelelő idegenforgalmi programcsomagokat állítsunk össze, amelyek az utazási irodák ajánlatai között szerepelhetnek. Ennek a Feszthy-körkép nagyon jó apropója, mert az első években sok embert érdeklődésére számíthat. Fontos az ifjúsági turizmus is, kezdeményezzük, hogy az emlékpark megtekintése tanulmányi kirándulásként kerüljön be a Nemzeti Alaptantervbe is. A Feszthykörkép az utóbbi évek egyik legnagyobb magyarországi kulturális fejlesztése, amely a múzeumegyüttessel együtt kiváló idegenforgalmi lehetőség. Kezdettől fogva meghirdettük a szlogent: a világon minden magyar legalább egyszer látogasson el az Ópusztaszeri Emlékparkba a honfoglalás bölcsőjéhez. Ezt is ki lehet használni annak érdekében, hogy egy módosabb turistaréteget idevonzzunk. Ópusztaszeri egyébként a millecentenáriumi ünnepségek kapcsán a magyar megyék is felvállalták, mint fő központot. Tavaly itt volt a magyar megyék első országos találkozója, s reményeink szerint ez 1996-ban megismétlődik. • Sokat hallani, hogy a magyar vidék sokat veszített a világkiállítás lemondásán. Ön nem ért ezzel egyet? - Mi nem látjuk a veszteséget, illetve nem tudjuk, hogy miből adódhatna. Egyébként az általam ismert vidéki rendezvények zömében nem nagy befektetéssel járó turistacsalogató rendezvények voltak. Veszteség esetleg a külföldi turisták számának csökkenéséből adódhat, de jó marketingpolitikával, lehetőségeinkhez mérten fel lehet lendíteni az idegenforgalmat. Mondtuk, hogy az expóra 25 millió turistát várunk. Ha a megfelelő infrastrukturális fejlesztések megvalósulnak, és mi a millecentenárium kapcsán egy megfelelő társadalmi összefogást tudunk teremteni, akkor nem kell attól félni, hogy az expo elmaradása miatt a turisták száma is csökkenni fog. Nagyon fontosnak tartom, hogy tényleg egy olyan „nekigyűrkőző" közhangulatot teremtsünk és olyan valós társadalmi fejlesztési perspektívát tűzzünk ki, amelyik mozdít az egész országon. A millecentenárium eszméje ehhez kiváló lenne. Panek József Az expodöntés nem okoz gondot Lehmann István a közeledő millecentenáriumról önkormányzat működtetésében van, erre épftettük a programcsomagot, de a térségben fekvő településekkel is együttműködési megállapodást kötöttünk. Hangsúlyozom, hogy ezek a megállapodások nemcsak a nemzeti emlékpark fejlesztésére szolgálnak, hanem az egész Szeged-Csongrád közötti térség idegenforgalmi orientációjú fejlesztését is célozzák. Történik mindez annak érdekében, hogy ide szervezett turistacsoportok jöhessenek, hogy több nap eltöltésére találjanak megfelelő programot. Ezért nyújtunk be pályázatokat infrastruktúrafejlesztésre. A terület iránt örvendetesen megélénkült a vállalkozók érdeklődése is, épp ma egyeztetünk panziók építése valamint egy euroskanzen létrehozása ügyében. Ugyanakkor jó az együttműködésünk Szeged városával is: a mi koncepciónkban a szegedi nyári programok és turisztikai lehetőségek is szerepet kapnak. Szeged lehet a millecentenárium egyik pillére. • Térjünk vissza a pénzügyekre. Költségvetési támogatás nélkül is menne a millecentenárium ? - Említettem, hogy folyik a lobbizás azért, hogy infrastrukturális fejlesztési pályázataink a millecentenárium miatt előnyt élvezzenek, hivatkozva a kormányhatározatra is. Meggyőződésem szerint a megyei önkormányzat saját forrásaiból szinte erőn felül áldoz az emlékparkra, de természetszerűleg mi elsősorban a kerítésen belüli témákkal foglalkozunk. Ismétlem, van egy kormányhatározat, amelynek még nincs folyománya. • Mennyire tartja valószínűnek az ígéret teljesítését ? - Feltétlenül számítok rá, hiszen az expo lemondása nyomán most bizonyos források felszabadulnak majd. Egymilliárd forint, ami a pesti exponál nem olyan nagy összeg, egy ilyen térségi program megvalósításánál rendkívül sokat számít. Ha nem számítanánk rá, akkor nem is dolgoznánk rajta. • Ezek szerint van igazság abban, amit viccként mondanak, hogy ha Budapest nem vállalja, akkor Csongrád megye megrendezi az expót? - Nem. mi a saját millecentenáriumi rendezvényünkben gondolkodtunk mindig is. Más dolog, hogy a megyei önkormányzat kezdettől fogva támogatta egy többéves nemzeti program jóváhagyását, melynek a feladata az lenne, hogy középtávon megmozdítson valamit a térségben. A tervet szipátia fogadja az ország vezetői részéről is. Ez sokkal hasznosabb lenne számunkra, mint egy néhány hónapos budapesti rendezvény. Én személy szerint az expoért nem hullatok könnyeket. Kezdettől fogva voltak fenntartásaim. Sokat ártott a vidék kezdeti kizárása, s az, hogy utána is csak szavakkal módosult a hozzáállás s nem tettekkel. Én az expo szervezése közben sem láttam, hogy a vidéki központokat a világkiállítás szerves részeiként fogták volna fel. Ahhoz, hogy egy komoly vidéki szerepvállalás létrejöhessen, fejlesztéseket is kellett volna eszközölni. Az expo szervezőbizottságától viszont már kezdetben elutasítást kaptunk az ilyen jellegű felvetéseinkre. Eleinte mindent elhárítottak azzal, hogy csak abban a 44 hektárban gondolkodnak. Utána ez a szemlélet változott ugyan, de a fejlesztési lehetőségek nem. Nem látom azt, hogy például egy Borsod megyei drágakő-világkiállítást, vagy egy tokaji-egri borvilágkiállítást miért kellene elmaradnia a budapesti expo elmaradása miatt. Ha úgy lett volna, hogy ezekbe a rendezvényekbe az expo költségvetéséből adnak 5-10 milliót, akkor tényleg lenne kár. Dehát ez eddig sem így működött. Az én megítélésem szerint az expo elmaradása inkább fölértékeli a mi lehetőségeinket, hiszen jobban a középpontba kerülhetünk... • Nem gondolja, hogy így kevesebb külföldi vendégre lehet számítani? - Ez a veszély valóban fönnáll, de szerintem az ópusztaszeri téma elsősorban nem a nyugati turisták érdeklődését kelti fel, habár számos nekik készült programunk is van: lovasprogramok, euroskanzen létesítése, stb. Mindenesetre reméljük, hogy addig normalizálódnak a környékünkben is a nemzetközi viszonyok, hiszen Csongrád megye határain évi tizenöt millió ember kel át. Ennek egy részét kell majd a programjainkkal megállítani és magunkhoz terelni. Az úthálózat, a kerékpárutak