Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-18 / 193. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. AUG. 18. • Fedélzeti komputert kap a kukásautó m Szennyezett talajvizek a Komposztálódik a város Drágább lesz a szemét BELÜGYEINK 3 • Elkövetkező éveink mércéje a házi szemetes vödör és a 110 literes utcai kuka lesz. A kal­kuláció szerint egy család na­ponta mintegy 15 liter sze­metet produkál, azaz hetente tölti meg a ház előtti szeméttá­roló edényt. Ezt a Városgaz­dálkodási Vállalat 24 forintért üríti, vagyis havonta 96-ért, amelyhez csatlakozik még 100 forint úgynevezett alapdíj. Az emelkedés: 81,60 forint. Átla­gosan. Korábban egy kétszo­bás lakás esetében a havi díj 90 forint volt, ezentúl 170-186 fo­rint lesz, míg egy háromszobás családi házban a szokásos 123 helyett 196 forintos számlát kapnak a lakók. Mindegy, hogy kukába, konténerbe gyűj­tik-e a hulladékot, a társashá­zakban pedig a lakók maguk döntik el a díjmegosztás módját. Persze, ez a gondolkodás még mindig közelebb van az Fotó: Nagy László átalánydíjhoz, mint a valódi családi teljesítményekhez, az igazi mindenképpen az lesz, amikor - várhatóan 2 év múlva - fedélzeti komputerrel felsze­relt kukásautók járnak majd körbe, és a sofőr bepötyögi, hogy az Élmunkás u. 12.-ből ezen és ezen a napon kukát ürí­tett. Erre épül az informatikai bázis. Mint azt megtudtuk, 5 éven belül ürítéskor már a ku­ka súlyát is méri a szerkeny­tyű, vita nem lehet fizetéskor. De ez még csak kijelölt útja a jövőnek, erre pénz nélkül nem lehet rálépni. Még jó, hogy lesz pénz, hiszen az augusztus 1-től érvényes díjemelésből származó idei többletbevétel 30,5 millió forint lesz, 1995­ben pedig 73,4 millió (vagy amennyit ebből meghagy az infláció). Ok és cél itt egybeesik, mondja Szabó Ferenc, a VGV igazgatója. Ha volna még terv­gazdálkodás, a város sikeresen produkálná a 10 százalékos nö­vekedési ütemet, évente ennyi­vel nő ugyanis az elszállítandó szemét mennyisége (az aktu­ális adat: 350 ezer köbméter). A több munka, a magasabb szintű szolgáltatás több pénzbe kerül, ma már nem elégséges a Szeged táblán kívül leszúrni egy karót „Szeméttelep" fel­irattal. A hulladék máris gyű­rűként veszi körbe a várost, bomlik, leszivárog a mélybe, szennyezi a talajvizet, a sán­dorfalvi úti telepen máris foly­nak a toxikológiai vizsgálatok. A várost 15 éven belül el­emésztheti a saját mocska. Az egyik legfontosabb feladat megszüntetni a vadlerakókat, mint például a Maty-ér és a Dorozsma közötti „putriban", alacsony fekvésű, vízállásos területen spontán kialakult ille­gális szeméttelepet. Meg kell találni a módját a hulladék hasznosításának, 50 százalékos arány már nagyon kedvező volna. Minderre - mint minden más iparágban vagy szolgálta­tásban - ma egyetlen fedezet van: a díj(emelés). Mivel a szemetet úgysem lehet lenyel­ni, marad a számla. ÓI. fVJarlos ügyben egy kicsit ismét Magyarországra fi gyei SJa világ, bár a napi híradók adásait nézve jobb lenne ezt a figyelmet most nélkülözni. Csak rosszindulat kérdése ugyanis, hogy a felületességre amúgy is hajlamos nyugati közvélemény ne tekintsen úgy az országra, mint terroristatanyára. A híres magyar Carlos-filmfelvételt minden valamirevaló híradó elővette az archívumból, s a magyar „vendégszeretetet" nem a hazai Híradóhoz hasonlóan kommentálják. Főként Párizsban nem, ami érthető, mert a nyolcvanas évek elején három súlyos terrortámadást is nálunk pihent ki Carlos. Köztük ott a hírhedt Marbeuf utcai, amelyben egy ember meghalt és több mint hetvenen sérültek meg. Az ottani közvélemény számára terroristát pihentetni igenis bűncselekmény. Más kérdés, hogy a magyarok magyarázatát, miszerint ha Carlost baj éri határainkon belül, azt az ártatlan polgári lakosság keserüli meg, a belga vagy a svájci tévékommentátorok több megértéssel fogadják és sejtetni engedik, hogy a magyaron kívül több titkosszolgálat is elfoghatta volna Carlost, ugyanilyen okokból mégsem tette. Igaz, ezt nem bizonyítja filmfelvétel. Ilyen a világ. Carlost elfogták, de három ügyvédje már­is ellentámadásba lépett. Mármint a mód miatt, ahogyan a terroristát állítólag elfogták. Carlos azt állítja, hogy Khartoumban elkábították és tizenkét órán keresztül droghatás alatt állt, amíg Párizsba szállította a francia titkosszolgálat. Ezt pedig nem engedik meg a törvények, akárkiről is légyen szó, állítják az ügyvédek, akik azt kifogásolják, hogy a belügyminiszter volt az első, aki megszegte a bűnüldözési törvényt. francia napi híradók egyelőre az ügyvédek ÜÜ nyilatkozataival vannak tele. És hogy a nézők nehogy sírva fakadjanak a terroristával alkalmazott törvénytelen bánásmódon, sajnos azokat emlegetik előszeretettel, akik eddig bújtatták. Úgymint a volt Szovjetuniót, Szíriát és a ... volt Magyarországot. • Tanultak a rendőrök a Marinko-ügyből Vasárnapig fokozott ellenőrzés Három esetben utcai tűzhar­cot kellett folytatniuk a rend­őröknek, és a terrorizmus ma­gyarországi megjelenése is sú­lyosbítja a helyzetet. Mint Tú­rós András fogalmazott: „idáig nem voltunk célországa a nem­zetközi terrorizmusnak," de az elmúlt fél évben történt három robbantás (Szeged, a Parla­ment és a Mátyás-templom) miatt a rendőrségnek belső in­tézkedéseket is hoznia kellett a hasonló bűncselekmények megelőzésére. Kacziba Antal rendőrvezér­őmagy, az ORFK bűnügyi fő­igazgatója többek között rész­letesen beszélt a kábítószer­szállítás, -gyártás és -fogyasz­tás bűntetteiről. Míg eddig csak tranzitország volt Ma­gyarország, addig 1994-ben már a kábítószer termelésébe és gyártásába is „bekapcsoló­dott". Ugyanakkor Magyaror­szág az első három ország kö­zött van Európában, amely a legeredményesebben harcol a kábítószer-szállítás ellen. 1990-ben egész évben 6,4 kilo­gramm kábítószert foglaltak le, 1994 első félévében már 450 kilogrammot, és augusztusra ez a szám már 1300 kilo­grammra növekedett. A szer­vezett bűnözés elsősorban ezen a területen jelentkezik, vala­mint a déli megyékben a hatá­ron túlról érkező „vállalkozók" köréből tevődik össze. A Mag­da Marinko-ügy kapcsán jelen­tős tapasztalatra tett szert a rendőrség ezen a területen is. Kérdésekre válaszul elhang­zott, hogy a zsidó múzeum elrabolt kincsei szeptember 5­ig visszaérkeznek Magyaror­szágra, de erről konkrétabbat biztonsági okokból az illetéke­sek nem mondhattak. Mint ahogy a Carlos-üggyel kapcso­latban sem nyilvánítottak véle­ményt, csak annyit jegyeztek meg: „a magyar rendőrségnek olyan kapcsolata nem volt Car­losszal, amit nyilvánosságra kellene hozni". Az ORFK ve­zetői elmondták, hogy szerdá­tól augusztus 21-éig naponta 1400-1500 rendőr végez köz­területi ellenőrzést, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az ünnepre való tekintettel nagyobb biztonságérzetet ter­emtsenek. (Folytatás az I. oldalról.) Egy év után Vásárhelyről, Kecskemétről, Orosházáról, Szegedről is a botrány szele érződött. Mert: egykori mun­katársai beszélték tegnap, ő csupán a pénzre és a látszatra" adott. Az oktatást nem a balett alapjainak lerakásával kezdték, már az első órán a majdani, év­végi vizsga táncait tanították. Érdekes: a mű mindenütt ugyanaz volt, a Diótörő - ter­mészetesen Barta Károly kore­ográfiájában. De most már térjünk a lé­nyegre, hogyan is került 58 esztendős „hősünk" a vádlottak fölöttébb kényelmetlen padjá­ra. Tavaly novemberben az egyik felháborodott szülő felje­lentést tett a rendőrségen, hogy 9 éves kislányának a bugyijába nyúlkált Barta az általa veze­tett szegedi Nemzetközi Balett Stúdióban. - Akkor még két szülő je­lezte a rendőrségen, hogy az ő lányuk is panaszkodott Bartára • Két óv ós kiutasítás a balett-tanárnak Barta „vádalkuja" a rendőrökkel hasonló okok miatt, ám ők nem feljelentést, csupán beje­lentést tettek - magyarázta az elkeseredett anyuka a bíróság folyosóján. - Hogyan lehet az, hogy 9 hónapig semmi nem történt az ügyben, nem záratták be az iskolát? Meg is lett az „eredménye"! Éppen az önök lapjában olvastam, hogy újabb két feljelentés érkezett ellene. Barta az első vallomásaiban elismerte, hogy mit tett, mégsem állították meg... • A kislánynál tapasztal­tak-e olyan jelenségeket, vi­selkedést, amely feltételez­hetően a balett-tanár faj­talankodásának eredmé­nye? - Sajnos, igen. Többször megtörtént, kifulladva ért haza, a trolitól rohant, mert egy férfi szállt le utána. Éjszaka átjön hozzánk aludni a hálószobába, mert fél. Dr. Sós József tanácsa tol­mács segítségével hallgatta meg a vádlottat, aki mellesleg a szünetekben a folyosón ma­gyarul társalgott. Az ügyben felkért táncszakértők elmond­ták, semmi nem indokolja, hogy egy tanár oda nyúljon a növendéknek tanítás címén, ahová Barta. A vádlott egyébként frap­páns magyarázatot talált rá, miért is tett beismerő vallo­mást a rendőrségen. A nyomo­zó biztatta rá, hogy ismerje el nyugodtan, amit állítanak róla, így mindenkinek jobb lesz. Barta Károly azt gondolta, hogy az Amerikában szokásos „vádalkuról" van szó, ezért rábólintott a dologra. A bíróság kénytelen volt ta­núként meghallgatni a sértettet, a kislányt is, akinek sza­vahihetőségéről egyértelműen meggyőződtek. Dr. Sós József tanácsa szemérem elleni erőszak miatt Barta Károlyt 2 év börtönre ítélte, annak letöltése után pedig kiutasította az országból az amerikai állampolgárt. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést. V. Fekete Sándoi Magyarország továbbra is támogatja a NATO AWACS­gépeinek járőrözését a magyar légtérben, hogy ellenőrizzék a boszniai repülési tilalom betar­tását. A magyar kormány ugyanakkor mielőbb részletes dokumentumban szeretné rög­zíteni a felderítőgépek repü­lésének feltételeit. Ezt Keleti György honvédelmi miniszter mondta el szerdán, miután hivatalában fogadta George A. Joulwan amerikai tábornokot, a NATO európai főparancsno­kát. A miniszter hozzátette: az említett dokumentum terveze­tét jelenleg Brüsszelben tanul­mányozzák a politikusok. A megbeszélésen Keleti György megerősítette .hazánk csatlakozási szándékát a NATO-hoz és emlékeztetett ar­ra, hogy ezt a szándékot első­ként - még 1989-ben - Horn Gyula akkori külügyminiszter, jelenlegi miniszterelnök vetette fel. • Hormoz H. Bastani pro­fesszor az Amerikai Építész Kamara tagja, a Huston-i Egyetem tanára, Járja a világot. Az ötven körüli férfi eddig mind az öt kon­tinensen járt, több, mint száz országot keresett fel. Három hete tartózkodik Magyarországon. Eddig Budapesten, Debrecenben, Zánkán járt, és most Sze­gedre jött. Tegnap este a SZOTE Gyógyszerészklub­jában tartott előadást Val­lás, civilizáció, építészet címmel. • Professzor úr, mi készteti arra, hogy az egyetemi katedra mellett a világot járja? - Három alapvető oka van ennek: meg szeretném ismerni az ország architek­túráját, ezzel párhuzamosan át akarom nyújtani azokat az ismereteket a vendéglá­tóimnak, amelyeket a kü­lönféle orzágokban szerez­tem, végezetül pedig meg­látogatom a vallási közös­KÉRDÉS Az amerikai építészhez ségeket is. Előadásaim során a három tényezőt szem előtt tart­va próbálok történelmi áttekin­tést adni a civilizácós fejlődés során tapasztalt építészeti vál­tozásokról, stílusirányzatokról és ezek kölcsönhatásáról is. • Először jár Magyaror­szágon. Milyen benyomás­sal távozik tőlünk? - Valóban első ízben láto­gattam az önök csodálatosan szép országába, s azonnal hoz­zá is teszem, hogy nem az ud­variasság mondatja velem: egyik legcsodálatosabb kör­nyezet, amelyet valaha is lát­tam. Rám különösen nagy ha­tással volt Budapest építészeti stílusjegyeinek megismerése, amelynek tanulmányozása so­rán betekintést nyerhettem az önök történelmébe is. Lenyű­gözött az a harmónia, amelyet ott láttam. Kár, hogy a napok­ban már vissza kell utaznom az Államokba. • Mindössze néhány napot töltött Szegeden. Itteni él­ményeiről, tapasztalatairól mondana néhány szót? - Rengeteg ismerősre, barát­ra tettem szert, s nekem ez mindennél többet jelent. Szak­mai oldalról vizsgálva a várost a következő a véleményem: nagyon tetszik a körutas meg­oldás a város építésében és közlekedésében. Tudom, hogy ez az árvíz hatására történt így, s azt is, hogy a továbbfejlesz­tés is hasonló módon történik. Hogy mi tetszett még? Az, hogy a Tisza folyó kettévá­Hormoz A. Bastani lasztja a várost, s ez külön varázst ad egy településnek. Mindig szerettem az olyan városokat, amelyek egy fo­lyó partján fekszenek, mert azok adottságai-, a fejlődés szempontjából, jóval na­gyobbak, mint másoké. A sok kis park, a szökőkutak és a Belvárosban tapszatalt nyüzsgés, szintén rokon­szenves jellegzetessége ennek városnak. Kisimie Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents