Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-17 / 192. szám

Aszály van, lesz is S

e a föld, se az ember nem bírja sokáig a forróságot. Veszít értékéből akkor is, ha bevallja, akkor is. ha nem. A földnél jobban mérhető ez, kimutatja fájdalmát és veszteségét, ezt nevezzük aszálynak. Amikor a munkánk értékét nem hálálhatja meg a termőföld, mert önhibáján kívül a természet rabol kincséből. Aszály régen is volt. most is van, lesz is. Egyik legszívszorítóbb olvasmányom Veres Péter írása az aszályról, a harmincas évek Magyarországán, a Hortobágy környékén miként ment tönkre a paraszt, mert hónapokig nem kapott esőt a szikbehajló mező. Immár egy évtizede pusztít vidékünkör az aszály. Tudós koponyák, ha kimutatnák, mekkora Icár érte a mezőgazdaságot, s általa a fogyasztót, meghökkentő adatokat hoznának tudomásunkra. Pedig pontosan ki se mutatható. Nem mindenütt egyformán pusztít. S van olyan gazdaság, amelyik jobban védekezhet ellene. A kisember persze nehezebben, mert ugye a vizet sem adják ingyen. Ez egyik rákfenéje honi gazdálkodásunknak. Amikor épült a Tisza tó, boldog-boldogtalan azzal érvelt, hogy a kemény, száraz, aszályos mezők, a Nagyalföld java része, majd öntözővízhez jut, s mennyivel többet teremnek a földek. Ám, nem éppen így lett. A földek kisajátításáért kapott pénzt nem öntözőberendezések vásárlására fordították, hanem felélték. Most se sokkal több területet öntöznek, mint hajdanán. Ráadásul akkoriban még aránylag megfizethető volt az öntözésre felhasznált víz. Ma alig-alig. És említsük meg a másik rákfenéjét is az aszálynak. Nem mindenki egyformán értékeli, lásd a villódzásokat napjainkban, amikor az érdekképviselet már riadóztat, a magas hivatal még óvatoskodik és nehezen ismeri el a tényt. Pedig elég kimenni a kényszerérett határba, látható a szárazság nyoma. Ám, ugye az érvek, hogy a talajban van még elegendő nedvesség, a paraszt mindig ilyen volt (valóban), amikor elemi kár érte a termést, meg akarta fizettetni hol a biztosftóval, hol az állammal. V

alaki tehát megfizeti egy részét az aszálynak, pontosabban a terméskiesésnek. Csak ugye, ki legyen az? Ez pedig olyan szemlélet, amelyik tartósan garantálja, hogy aszály a jövőben is lesz. Sajnos. Holott enyhíteni rajta nemcsak emberi kötelezettségünk, hanem módunkban is állna. Állhatna. Lesz idő, hogy megéljük? Xq . CucLtci L Privatizáció a mezőgazdaságban Az elmúlt négy évben A mezőgazdasági beruházások alakulását alapvetően a privatizáció határozta meg. Ez Idő alatt az élelmiszeripari ágazatba megközelítően 82 milliárd forintot fektettek be, miközben az ágazati beruházás az 1990. évi 17.7 milliárd forintról 1993-ra 26.4 milliárd forintra emelkedett tartalmazza a Földművelésügyi Minisztérium összefoglalója. E szerint a beruházások reálértéke elmarad a korábbi évekétől, mivel az élemiszeripari vállalatok többsége nem, vagy alig fordított pénzt fejlesztésre. Jobbára gépekberendezések beszerzésére költöttek, ami tavaly elérte az össz beruházási költség 75 százalékát. Az import gépek aránya évről-évre emelkedett és jelenleg csaknem kétszerese a belföldinek. A befektetések mértéke azoknál a vállalatoknál a legnagyobb, amelyek a privatizáció viszonylag korai szakaszában külföldi kézbe kerültek. Az élelmiszeripar jegyzett tőkéjének megközelítően 44 százaléka volt tavaly év végén külföldi tulajdonban. A külföldiek elsősorban olyan vállalatok iránt érdeklődtek, amelyekkel évek óta keresekedelmi-gazdasági kapcsolatban álltak, illetve, amelyek a biztos belföldi kismértékben nyugati - piacokra termeltek. Ezek a növényolaj-, a cukor-, az édes-, a szesz-, a sör-, és a dohányipar cégei. E szakágazatok az élelmiszeripar 26.4 milliárd forintos tavalyt beruházásaiból megközelítően 17 milliárd forinttal részesedtek. Ezzel szemben a stratégiai jelentőségű szakágazatoknál tej-, hús-, baromfi-, malom- és takarmányipar - elenyésző a külföldi részesedés és lassú a privatizáció. A beruházások 1993-ban 5.8 milliárd forintot tettek ki. Farmer Expo Debrecenben Napjaink legnagyobb hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari vásárát, a debreceni Farmer Expót az Idén augusztusban Immár harmadik alkalommal rendezik meg a cívis városban. Vaszkó László, a rendező Cég, a V-Trade Bt. vezetője elmondta: két évvel ezelőtt még csak 36, többségében hazai cég vett részt a szakmai programban, az idén pedig már 10 országból, csaknek 250 vállalkozás mutatja be termékeit. A mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást szakmai tudományos konferenciák egészítik ki. Ezek sorában rendezik meg az európai sertéstenyésztési konferenciát, amelyre 20 országból érkezik előadó. A konferencia idején élőállatbemutatót is tartanak: egy ezer négyzetméteres cirkusz-sátorban helyezik el a karámokat. benne 200 sertéssel. A Farmer Expo keretében emellett nemzetközi almatermesztési konferenciára, mezőgazdasági gépészeti tanácskozásra, méhésztalálkozóra és országos póniszemlére is sor kerül. Az augusztus 17-én nyíló és 21-ig tartó rendezvénysorozaton román, bolgár, illetve ukrán nemzeti nap is lesz. Csupán Romániából több mint 200 üzletember érkezik az expóra, s Debrecen lesz a helyszíne a hivatalos magyar-román mezőgazdasági kormányzati kapcsolatfelvételnek: ott találkozik majd a magyar földművelésügyi és a román mezőgazdasági minisztérium államtitkára. A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Dinnyével fogyókúráznak előnyeit kihasználni érkeztünk. Most már mindenütt forróság van, kevesebben vállalkozunk erre a tavasztól őszig tartó, hosszú kirándulásra. Nekem Szegeden él a lányom, s a vejem is beleidomult ebbe a munkába. A párom két éve nem él, Tamás szerencsére nagyon szereti ezt a munkát, a végzettsége is a mezőgazdasághoz köti, (gy átvette a vezetést. Nehéz munka ez, nélkülözhetetlen a férfi erő. • Mennyire éri meg ezt csinálni? - Nagyon nagyok a költségek, ma húsz forintjával sem annyira kifizetődő a termelés, mint a '77-es tíz forinttal. A '9l-es nagy termésnek felét a földön kellett hagyni, 3 forintért nem volt érdemes felszállítani Pestre. Egy apránként épített családi házon kívül nincs más vagyonom. A bevétel nagyrészét mindig a következő évbe kell beleforgatni. Még gyerekkoromban, Horton hallottam: „tanuld meg, ha sikerült a dinnye, nem egy évre adják. Úgy gazdálkodj, hogy utána 6-7 gyengébb évet is kihúzhass!" Az ideit, jelek szerent a sikerült évek között tarthatják majd számon. Ennyi tapasztalat és tudás birtokában a gyengébb sem érheti őket váratlanul. A Tamástól hallott tervek szerint az eddigieknél kevésbé szeretnék a természetre bízni a szerencséjüket. A jó fajták, az öntözés, a szaktudás, a kiépített kereskedelmi kapcsolatok sokat nyomhatnak a latban. A magas ár csak ritkán ellenszere a kikerülhetetlenül magas költségeknek. A minőségi és nagy tömegű áru, ha megtalálják vele a vevőhöz való utat, talán a Horti ember intelmeiben szereplő gyengébb évek száma is csökkenthető. Bár beosztónak lenni ettől függetlenül még szabad. Tóth Szeles István Ottjártunkkor nagy halom dinnye várt egy lengyel kamionra. Közben egy-egy boltos is megjelent utánfutós kocsijával, s megpakolt a friss áruval. A gazda Nissan kisteherautójával épp az orrunk előtt vágtatott be a városba, s amint egy óra múlva visszaért az üres járművel, már csörgött is benne a rádiótelefon, egy másik üzlet kért utánpótlást. - Nagyon megy most a dinnyénk, mert az öntözetlen területeken apró maradt. Már tavaly szépen beindult a nyugat-európai export, újdonság a lengyelek megjelenése. Talán megunták a banánt, narancsot, s ők is rákaptak a dinnyére. Olaszok, dánok és németek napi több kamion áruért jelentkeznek, de csak részben tudják a termelők kiszolgálni őket. • E felfokozott kereslet az árakban is tükröződik? - A lengyelek a kisebb mérettel is beérik, így ezt adjuk nekik 14 forintért. A kereskedők nagy tételben 20 forintért viszik, a feleségem 25-ért kilózza a piacon. Hektáronkénti 300 mázsával az idén van benne fantázia. Csak győzni nehéz ezt az egy hónapra korlátozódó embertelen iramot. Jövőre ezen szeretnék változtatni. Fóliás talajtakarással, négy hektáron próbálom két héttel előrébb hozni az érést. A szezon elején az ár duplája, mint a dömpingben, s a munka is jobban megoszlik. • Az öntözés, a tervbe vett fóliázás nem hagyományos gazdálkodási szemléletet jelez. - Az aszály miatt harminc centisen kiszáradt kukoricám már több mint tíz éve megtanított, hogy öntözetlen földbe csak bukfencet szabad vetni. Az öntözőberendezés saját beruházás, az MFA pályázattal nyert támogatást és hitelt egyéb gépekre, traktorra, permetezőre költöttem. Jövőre tovább fejlesztem az öntözési kapacitást, hogy profi módon. akkor és annyi vizet tudjak gyorsan adni, emennyire a növénynek szüksége van. A legsürgetőbb mégis egy nagyobb teherkocsi, hogy a szállításnál ne kelljen ennyit rohangálnom. • A terület a sajátja? - Sajnos öntözhetőt nem tudtam kárpótlásban venni, így bérlem. 9 Tudtommal a dinnyésnek úgyis vándorolni kell az áttelelő kórokozók miatt. - A hagyományos fajtáknál ez szentírás volt, de a hollandoknál, franciáknál és amerikaiknál már meg lehet kockáztatni az ismétlést. Nem aggódom, van föld bőven, aki művelni akatja, mindig talál. A munkáját végző embert ennél tovább feltartani illetlenség, ennyi talán jól esett pihennie két forduló között. Az általában Hevesből érkező vándor dinnyéseket jellemző, tévével, konyhával és ágyakkal 'ellátott lakókocsi itt sem hiányzik, pedig Tamásnak van munkahelye és Szegeden lakik. Most épp fizetetl^n szabadságon van. Anyósa, özvegy Tábi Antalné készségesen szolgál magyarázattal. Természetesen nem asztal mellett társalgunk. Követem az indák közé. Ő az, aki megkopogtatja, s megjelöli, melyik dinnye szedhető. Pár percre sem érdemes megállnia, mert a a' rokonokból ismerősökből verbuválódott segítségeknek akkor nem lenne mit halomba hordani. - A férjemmel '77-ben jöttünk le először Hevesből délre, előtte otthon termeltünk. Ott olyan hagyománya van ennek, mint Tápén a szatyorkészítésnek Akkoriban a pár fokkal melegebb időjárás Somogyi Károlyné felvételei