Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-16 / 191. szám

KEDD, 1994. AUG. 16. BELÜGYEINK 3 Tímea a pódiumon és otthon - Tavaly fejeztem be a középiskolai tanulmányaimat a Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakközépiskolában ­kezdi a beszélgetést Farkas Tímea. Az érettségi után egy autószalonban helyezkedtem el, ahol tíz hónapig dolgoztam. • Mivel foglalkozott a sza­lonban? - Biztosításokat kötöttem. • Hogyan jutott eszébe, hogy induljon a Miss Hungary szépségverse­nyen? Ki adta az ötletet? - Éppen a Napközi című televíziós műsort néztem, ahol elhangzott egy felhívás a ver­sennyel kapcsolatban. El­mondták, hogy mikor lesz a Miss Hungary, s hogy arra kik jelentkezhetnek. Nosza, gon­doltam, s pár nappal a végső határidő előtt beadtam a jelent­kezési lapomat. • Beszéljünk a szombati eseményekről. Mi történt önnel, amikor királynővé választották? Kik keresték a kegyeit? - Két újságíró keresett meg közvetlenül a koronázás után, ők tettek fel néhány kérdést. • Szerződéseket, szerződés­ajánlatokat nem kapott a verseny után? - Nem. Szóban ugyan meg­állapodtunk a rendező céggel, de szerződés aláírására nem került sor. • Mikor utazik Sun Citybe a Miss World-válaszíásra, s ott milyen eredményre szá­mit? - November elején utazom Dél-Afrikába. Hogy milyen helyezésre számítok?... Szeret­nék jól szerepelni, s ered­ményesen képviselni Magyar­országot. • Változik-e majd az élet­vitele, a stílusa, a magatar­tása? - Erre még nem tudok válaszolni, hiszen csak két napja vagyok királynő. Talán majd egy év múlva. Minden­esetre szeretném, ha a baráti kapcsolataim ugyanolyanok maradnának, mint amilyenek eddig is voltak. • Úgy tudom szereti a hasát. Mit eszik a legszíve­sebben? - Mindenfélét, nem vagyok válogatós. Ha azonban válasz­tanom kell, akkor a hagyo­mányos ételeknél maradok. • Édesség? - Szeretem az édességet, de csak módjával. A fagylaltot és a nagyon vajas süteményeket azonban ki nem állom. • A vonalait félti? - Nem, a vonalaimnak eh­hez semmi köze. Egyszerűen nem szeretem ezeket az édess­égeket. mön szerint egy hölgynek milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie, hogy elnyerje a férfiak tetszését? - Egy nő legyen természetes és magabiztos, válassza az egyszerű öltözködési stílust. Egyébként pedig vallom: nin­csen csúnya nő, csak lusta. • Ezen mit ért? - Szerintem minden nő ki tudja hozni magából a legjob­bat. De vannak olyanok példá­ul, akik személyiségüktől telje­sen idegen módon öltözköd­nek. Emiatt óriási hátrányba kerülnek. • Ön milyen stílusban öltözködik? - Ruhatáramban minden megtalálható a farmertől a kosztümig. • Mit csinál majd a kö­zeljövőben Miss Hungary? - Részt veszek majd egy gyermekfalu avatáson, a tűzijá­tékon, s ha minden jól megy, akkor 24-én ünnepélyesen átveszem a nyereményemet, egy Opel Astrát. Szabó C. Szilárd Pjszre, úgy látszik, meglesz a médiabéke. Machiavelli LU mester is azt mondta a fejedelemnek, hogy csak az első nap nyakazjtasson. A távozók közül legfeljebb az önkéntes obsitosokat fi­gyeli értetlen szemekkel a szakmai, sőt a szélesebb nagy­közönség. Lehet persze „Bölcs" módon távozni, kiválaszt­va a munkát folytató, a folytonosság szellemét biztosító utódokat, mint ahogy azt a Gondolat-jel szerkesztője tette. De lehet a felperzselt föld taktikáját követve elmenni, mint a 168 ÓRA rádióműsort megszüntetve távozó Mester Ákos. Az utóbbi komoly sebeket hagyott hívei lelkében. Akik a kék szalagot hordták, aláírtak, letiltottak, tiltakoztak, azok úgy vélték, hogy csak a napokat kell számlálni a diadal­mas visszatérésig. Nem gondolták, hogy közben mesterük annyira belejött a számolásba, hogy gyorsan kiszámította, nem éri meg neki a visszatérés. A perceken belül meg­alakuló különféle kereskedelmi tévé és rádió társaságok egymás után fognak kapkodni a kitűnő és neves szak­ember után. Ilyen helyzetben visszaállni közalkalmazott­nak túl nagy áldozat lenne. Pláne, ha az ember különféle munkalehetőségek után kutatva már megismerte saját piaci értékét. Persze, a műsort még ott lehetne hagyni az utódoknak, de ebben az esetben más mondhatná meg, mi legyen a népszerű hetilapban, illetve, megint csak fizetni kellene az átvett műsorokért. Esetleg a rádióműsor gazdája saját lapot is megpróbálna indítani. Ha nincs műsor, nincs kon­kurencia és a legenda a volt főszerkesztő lapját reklá­mozza. rflester Akos első legendáját maga Németh Károly írta, LUJ amikor fél évre letiltatta a nyilvánosság szerepét túl komolyan vevő riportert. Ez a legenda Spéter Erzsébet kezén elcsattanó csókkal ért véget. A második legenda szülőatyja Csúcs László volt. A vége az a bejelentés, hogy a győzelmet váró hívek érezzenek elégtételt, de műsort nem kapnak. A harmadik legenda bizonyára a kereskedelmi televízió­záshoz fűződik majd. Mester ott is mester lesz. A tanít­ványok pedig majd ott is okosodnak. \ ^A* jr m Fülöncsípett csempészek Nagylakon Kevesebb gond a törökkel Nagylakon lassan­ként csökken a forga­lom, a hazatérő és az Európába visszautazó török tranzit kevesebb gondot okoz a határő­rizeti és vámszervek­nek. A hét végén, mé­gis négyórás vára­kozásra kényszerültek a Romániába utazók; Nagylak és Battonya még mindig 56 ezer 535 fős összforgalmat bonyolított le három nap alatt. A visszafelé utazók adják a forgalom zö­mét, tudtuk meg Jenei Sándor őrnagytól, az átkeló parancsnokától. A közel 14 ezerrel több visszautazó, Magyarországra belépni szán­dékozó utas számára, összesen 31 ezer német márka „értékű", vízumot adtak ki. Személy­autóból 12 ezer, autóbuszból 456 haladt át a két átkelő­helyen. Nagylakon kereken ezer kamion fordult meg, sofőrjeiknek a szombati csúcsidőben 8 órát is kellett várakozniuk. Ugyanezen a napon másfél kilométeresre duzzadt fel a sor, hiszen legnagyobb átkelőhelyünkön 20 ezer 302 utas kelt át össze­sen. A belépő forgalomnak két órát kellett várakoznia a román oldalon. A szomszédos ország rendőrei Aradtól terelték az autókat Battonya felé, s a törökjárás csak vasárnap késő éjszaka szűnt meg. Mint megtudtuk, az utasok 9,7 százaléka nem felelt meg a beutazás feltételeinek, de a renitens tranzit zöme nem Emelkedik a létminimum A létminimum összege júliusban a két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi családban 53 ezer fo­rintra emelkedett. Ez egy csa­ládtagra számolva 13 ezer 250 forintos létminimumnak felel meg, ami egy hónap alatt 170 forinttal emelkedett. A négyta­gú család megélhetési költsége tehát júliusban 700 forinttal lett több. • Az MSZOSZ szerint az AVÜ Igazgatótanácsának az a döntése - amely az ajánlatok értékelésénél előnyben része­síti a készpénzfizetést - ellehe­tetleníti a munkavállalók tulaj­donszerzését. Mint Vörös Péter, a szakszervezeti szövet­ség tárgyalócsoport-vezetője elmondta: azzal, hogy a Mun­kavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) során kétszer annyit kell felajánlani a dolgozóknak hitelben, mintha készpénzért vásárolnának, • Az MSZOSZ tiltakozik... Hitelben nem megy meghiúsítja majd a további tulajdonszerzést. Az ország több településéről jelezték már ezt az MSZOSZ-nek. Az eddig nyilvánosságra hozottak alap­ján úgy vélik, ez a döntés ellentétes az 1994-es Vagyon­politikai Irányelvekkel, a privatizációs, a kárpótlási és az MRP-törvénnyel. Nehezmé­nyezik azt is, hogy az ÁVÜ Igazgatótanácsa e fontos dön­tése előtt a kormányzat nem konzultált a szakszerveze­tekkel. Észrevételeikről levélben tá­jékoztatták az AVÜ illetéke­seit. török, hanem román állampol­gár volt. Szintén közülük került ki az a 17 személy, akiket a különböző hatóságok „nem kívánatosnak" minősítet­tek, s ezért nem léphettek be az országba. Az éber vámszervek a csúcsforgalom ellenére is, Nagylakon lefüleltek néhány csempészt, akik Nyugat­Európából ellopott csodaautó­kat szerettek volna a Balkánra vinni. A járművek között volt egy 10 millió forintot érő Mer­cedes is, de a német és jugó bűnözők ízlését dicséri a ha­sonló módon milliókat érő, szintén körözött Opel és Audi is. A törökök a németekkel együtt, az összforgalomnak most már csak a 40-57 száza­lékát teszik ki. A hét közben 10-12 ezres napi összforga­lomra, de folyamatos áthala­dásra lehet számítaniuk az útnak indulóknak. P. T. P. • Az erdő nem túri a rövid­távú gondolkodást. A most te­lepített alföldi fenyves vég­használata például 40-50 év múlva aktuális. Művelésük, gondozásuk az első időkben csak viszi a pénzt, nem vélet­len, hogy az állam a számon­kért feltételek teljesítése ese­tén a telepítést, művelést és gondozást egyaránt támogat­ja. Mivel eddig kevés tulajdo­nossal, a nagyüzemi méretek voltak a jellemzők, könnyen áttekinthetőek voltak a viszo­nyok. A kárpótlás és a szövet­kezeti tagi részarány kiosz­tása azonban sok új tulajdo­nost teremtett, miközben nem született meg az új helyzetnek megfelelően a föld, az erdő és a vadászat komplex törvényi szabályozása. A Kecskeméti Erdófelügyelőség körzeti fel­ügyeleti osztályának vezető­jének, Gy. Szabó Pálnak ezzel kapcsolatos kérdésein­ket tettük fel. • Megyénkben miként változtak a 30 ezer hek­tárnyi erdőterület tulaj­donviszonyai? - A szövetkezetiek mellett az eddig állami gazdasági és erdőgazdasági kezelésben lévő állami tulajdonú erdők egy része is bekerült a kárpót­KÉRDÉS Az erdők felügyelőjéhez lásba. Az állami gazdasá­goknál kevés erdő maradt, hisz egy részüket átvették az erdőgazdaságok. Elmondható, hogy 16 ezer hektáron lesz továbbra is tulajdonos az állam. A szövetkezeti erdők zöme tagi tulajdonba kerül, de a földkiadások igen vonta­tottan haladnak, s a földhiva­tali bejegyzések még a kár­pótlásinál is jobban megkés­nek. Ezért arról, hogy a magán tulajdon mekkora hányad és hány embert érintő, korrekt számot ma mondani képtelenség. • Az átmenetben csorbát szenved-e az erdész szak­ma. Ha igen, mit tehetnek Önök? - Mi most elsősorban azo­kat a területeket vizsgáljuk, ahol el kell dönteni, rászol­gáltak-e az, állami támogatás esedékes részére. A kiterme­lésnél akadnak inkább tudat­lanságból, vagy szándékos­ságból fakadó félreértések. Az új gazdák egyike-másika úgy gondolja, elég ha szóban megmondták az erdő melyik sarka az övé, már viheti is a fejszét. Akadt olyan kárpótolt is, aki a zsebszerződéssel vá­sárolt jeggyel szerzett erdőt már ki is vágta, s most az eredeti tulajdonoshoz va­gyunk kénytelenek vinni a 300 ezer forintos bírság szám­láját, miközben ő jó, ha 20 ezer forintot kapott a jegyéért. Szerencsére az erdőművelési munkák 1-2 éves csúszása legtöbbször nem jár helyre­hozhatatlan károkkal. Durva hibák esetén hatósági eljárást kezdeményezünk, s ameny­nyiben ez nem jár ered­ménnyel, akkor sor kerülhet arra is, hogy kijelölt szerve­zettel végeztetjük el a mun­kát, amit majd kénytelen lesz megfizetni. Egyébként a tele­pítés most harmada a koráb­binak, de a kitermelési enge­dély is kevesebb, a tisztázat­lan tulajdon miatt. Gy. Szabó Pál (Hárs László felvétele) • A legsürgetőbb teen­dők? - A mai viszonyoknak megfelelő törvények mielőbb meg kellene hozni. A na­gyobb erdőkben nincs konk­rétan felosztott birtoka az új gazdáknak, csak tulajdoni hányaduk. Bár erdőbirtokos­sági törvény már van, nálunk nincs hagyománya e formá­nak, az erdők kezelésében azonban elkerülhetetlen az összefogás. A lényeg, hogy mielőbb lezáruljon az átmenet időszaka, s a köz érdekét kép­viselő hatóság mindig és min­denütt megtalálja felelősség­teljes partnerét. T. Sz. I.

Next

/
Thumbnails
Contents