Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-15 / 190. szám

HÉTFŐ, 1994. AUG. 15. • Fegyverre nincs pénz Keleti keleten és délen BELÜGYEINK 3 Keleti György honvédelmi miniszter vasárnap késő dél­után, Belgrádból hazatérve a szegedi repülőtéren tájékoz­tatta az újságírókat az ukrán védelmi miniszternél szomba­ton. valamint a jugoszláv nem­zetvédelmi miniszternél vasár­nap tett látogatásairól. Keleti György Vilalij Gri­gorjevics Radeckij ukrán mi­niszterrel Munkácson találko­zott. Cáfolta a televíziónak azt a hírét, miszerint fegyvervásár­lásról tárgyaltak volna, ugyan­is, mint mondta, fegyverre nincs pénz. A Magyar Honvéd­ségnek különféle alkatrészekre, berendezésekre - egyebek kö­zött harckocsikra, páncélosok­ra, radar-alkatrészekre - nagy szüksége van. Egy előzetes megállapodás szerint az ukrán mmmhhhhbhhhhmmí vezérkari főnök a hónap végén hazánkba érkezik. Elhozza azoknak az áruféleségeknek a listáját, amelyeket barter kere­tében, élelmiszerért, gyógysze­rért, különféle ipari terméke­kért megkaphatna a honvéd­ség. A megállapodás, a minisz­ter szerint, feltehetően a ma­gyar ipar számára is kedvező, a honvédségnek pedig túlélési lehetőséget biztosít a hadi­technika területén. Kérdésre válaszolva kifejtette: a párizsi szerződés értelmében Ukrajná­nak is meg kell semmisítenie bizonyos szárazföldi eszközö­ket. A megsemmisítést viszont más ország is átvállalhatja. Ke­leti György a megbeszélésen javasolta: hazánk kapja meg ezeket az eszközöket, amelyek a mieinkhez képest korszerű­Szegediek a céltáblánál. (Fotó: Tésik Attila) • Polgárőr verseny Vásárhelyen Csengele nyert, Szeged a második A szombaton, Hód­mezővásárhelyen meg­rendezett megyei pol­gárőrtalálkozón az ifjú­sági park épületében gyűltek össze a verseny­zők, akiket itt szöveges, képes és zenei totóval várt a város ismert ve­télkedővezetője, Roz­mann Sándor. A szelle­mi vetélkedő után egy hivatalos KRESZ-tetót is kitöltöttek a csapatok. Ezután az erősek és gyorsak között folyt a viadal: a csa­patok a honvédségi kiképzésről jól ismert módon, azaz „forgó­színpad-szerűen" küzdöttek, sorban végigjárták a különböző versenyszámok pályáit. Volt százméteres síkfutás, kislab­dadobás, sportpisztoly-lövé­szet, súlyemelés, a közönség számára pedig csapoltsör-ivás és szendvicsevés a két hosszú sátorban. Miközben a polgárőrcsapa­tok végigjárták a pályákat, az Ifjúsági Park kőkerítése men­tén felkészültek a pörköltfőző­verseny résztvevői is. Amikor ott jártunk, épp' két szakértő kóstolgatta végig a különféle alakú bográcsokban fővő ételt. A futballpályán kislabdát dobtak, a lőtér melletti füvön pedig a kutyaiskola „növen­dékei" tartottak rögtönzött be­mutatót a szusszanó ver­senyzőknek. A vetélkedő csapatokat a közönségen kívül a vezetőség is figyelte, eljött Zsombor György, az Országos Polgárőr­szövetség alelnöke, Magyari Béla, a Csongrád Megyei Pol­gárőrszövetség elnöke és dr. Horváth Sándor, a csongrádiak megyei alelnöke is. Az ebéd a pörköltfőző verseny „eredmé­nye" volt. A valódi, férfias megmé­rettetés ezután kezdődött. A tö­meg körülállta az asztalt, ame­lyen sör és bontó pihent. A versenyző odaállt, kinyitotta az üveget, s ledöntötte a sört, az időt stopperrel mérték. A kóla­ivóverseny az előbbihez hason­lóan zajlott. Az eredményhirdetésen ki­derült: a szellemi totót For­ráskút gárdája nyerte, Tömör­kény, Szeged és Vásárhely előtt. A lövészetben Csengele polgárőrei diadalmaskodtak Tömörkény és Szeged csapata fölött, s a százméteres síkfutást is Csengele nyerte. Szeged és Vásárhely a második, illetve harmadik lett. A kislabdado­básban Forráskútnak kedvez­tek az égiek, Királyhegyes és Mórahalom a második és a harmadik helyen végzett. Súly­emelésben pedig - kilencven kilóval - ismét a csengelei erő­sek győztek, a második helyen holtversenyben Mórahalom és Vásárhely végzett, s a harma­dik helyen is két csapat osztoz­hatott: Tömörkény és Király­hegyes. A sörivóverseny díját, az egy láda sört Mórahalom kapta, a legjobb kólaivó csen­gelei lett. Az összetett verseny győz­tese: Csengele polgárőr-gár­dája. A díjak kiosztása után Zsombor György, az OPSZ alelnöke szólt. Elmondta, mi­lyen fontos feladat a bűnözés visszaszorítása, s kérte a vállal­kozókat, biztosítókat, hogy tá­mogassák ezt a szerveződő, ci­vil testületet. Bakos András nek számítanak, s mi a korsze­rűtlenebbeket selejteznénk le helyettük. Ez a megoldás a tér­ség Országai között újszerűnek számítana. A Belgrádban, Pavle Bula­toviccsal folytatott beszélgetés során a jugoszláv miniszter ja­vasolta a két hadsereg közötti kapcsolat fejlesztését. Keleti György viszont annak a véle­ményének adott hangot, hogy a hadseregek közötti együttmű­ködés csak a két ország poli­tikai kapcsolatának fejlesztésé­vel, annak részeként valósulhat meg. A két fél megállapodott abban, hogy írásban rögzítetik az 1991 őszén szóban meg­kötött légvédelmi egyezményt. Ez a megállapodás azt tartal­mazza, hogy a határ két olda­lán 10-10 kilométeres sávot a felek katonai repülésre nem vesznek igénybe. Amennyiben mégis elkerülhetetlen, akkor erről tájékoztatják egymást. Szó esett a vajdasági kato­naköteles fiatalok helyzetéről is. Keleti György kérte jugo­szláv partnerétől, tekintsék át: hogyan lehetne a korábban a katonaság elől elmenekült fia­talok elleni büntetéseket am­nesztiával megszüntetni. A ju­goszláv miniszter elképzelhe­tőnek tartja, hogy büntetés he­lyett a katonai szolgálatot utó­lag teljesítsék a fiatalok. Ez a kérdés jugoszláv belügy - han­goztatta Keleti György -, a vajdasági magyarok ottani kép­viselőivel kell megbeszélni. Egyes információk szerint a Vajdaságból nagyobb arány­ban hívnak be fiatalembereket sorkatonai szolgálatra. Erre a kérdésére a magyar minisztert arról biztosította jugoszláv partnere, hogy a Vajdaságban nem nagyobb arányú a bevo­nultatás, mind más nemzeti­ségek körében. Góbé a fán Budapesten a II. kerületi Aradi út végén vasárnap délelőtt egy 10 méteres fán landolt a műszaki egyetem Góbé tipusú vitorlázó sportrepülőgépe, amelyet egy 19 éves fiatal lány vezetett. A tűz­oltók sértetlenül kimentették a pilótát a gépből, majd több órás munkával, több fa kivágása árán sikerült a fáról leemelni a repü­lőgépet. A politikai elítéltek elfogadják a kormányt ílapjainkban sok a szószaporítás. Például: i L-l dás. Haladás nem elég? „Késsel leszúrta előrehala­elég? „Késsel leszúrta feleségét." Érteném én, hogy közölni kell, ha meglepő eszközt hasz­nált volna a duhaj, ha mondjuk kötőtűvel szúrta volna le... De késsel?! Az újságírói-olvasói lendület olykor lemondhat a pe­dantériáról. Nem kell minden esetben címben leírni: „Ál­lami Számvevőszék" - más számvevőszékre nemigen gon­dol manapság az ember. Szaporodnak az újságíró-oktatás formái, bennem azon­ban tolakodva torlódnak a kérdések: és kifogja tanítani az újságolvasást? Most nem arra gondolok, gonoszul, akinek megjelenés előtt kellene alaposan elolvasnia a lapot, hogy tisztább, egyszerűbb, érthetőbb legyen. Tehát nem az olva­sószerkesztőről beszélek, hanem szeretettel arról, akinek reggel kézbesítik az újságot, de fogalma sincs, hogyan kell olvasni. Nem tudja, mit jelent a ,jól értesült körök". Vajon jó pénzért, bosszúból az elnök titkárnője fecsegett? Az államtitkár irigye súgott? A hír kiszivárogtatásáért a ve­télytárs fizetett? A | Z olvasó nem tudja, mit jelent halálhírben a „hosszú Ll-J szenvedés után" és mit a „tragikus hirtelenséggel" (általában ez az öngyilkosság tapintatos jelzése). Azt azon­ban, sajnos, hiába keresik a leghőbeszédűbb lapban is, hogy valaki tragikus avagy vidám hirtelenséggel hagyott-e föl rög- és téveszméivel, gőgjével. A hibaigazítások csak a bizonyítható tárgyi-ténybeli tévedésekre terjednek ki. Ér­zelmeit még nem „hibaigazította" senki. Effélére nem pa­zaroljuk a szavakat. Holott sokszor az alaptalan (rossz meg jó) érzelmek, nézetbeli tévedések többet nyomnak a latban a számszerűen kimutatható baklövéseknél is. Azt még kibírjuk, hogy némelyek előrehaladnak - azt nehezen, hogy mások nagyképű csalhatatlansággal, gyűlölettel-sze­relemmel nyilatkoznak ügyekről, mikhez nem értenek. Bocíor Páé* A Politikai Elítéltek Közös­sége - a magyar bíróságok ál­tal 1945-1956 között politikai okokból elítéltek önkéntes, pártpolitikától mentes társulása - vasárnap tartotta a negyedik közgyűlését. A közgyűlés hatá­rozatban fogalmazta meg a szervezet tagjai előtt álló fel­adatokat: céljuk az élő sorstár­sak és az életüket vesztettek hozzátartozóiknak érdekvédel­me, a mártírok emlékének megőrzése, a kialakult bajtársi, közösségi szellemiség ápolása. Az erkölcsi rehabilitációt kö­vetően a Politikai Elítéltek kö­zössége elvárja a volt „másod­osztályú állampolgárok" anya­gi kárpótlását is, úgy, hogy a még fennálló hátrányos meg­különböztetések megszűnjen­ek. Fontosnak tartják, hogy minden év május utolsó vasár­napja legyen a hősök és már­tírok napja. Szorgalmazzák az első világháborútól a napjain­kig tartó korszak igaz történel­mének megismerését és megis­mertetését. A határozatban ki­emelték: a PEK tudomásul ve­szi a választások eredményét, fenntartásokkal ugyan, de elfo­gadja az új kormányt és várja az ígéretek gyakorlati telje­sítését. U)[)|ll MII TETOCSEREPAKCIO! Holland, Varia, régi és új csabai llll BAU mazas tetőcserepek ára saját szállítás esetén (Békéscsabáról) 26.50 Ft/db + áfa Megrendelhető: MODUL-BAU KFT. Szeged, Csongrádi sgt. 27. Tel.: 62/491-022, 474-481 A Müller óvoda nyári napközis tábort szervez Mmiei* óvoda ­fc' alsó tagozatos gyermekek PT részére, színes programokkal. £ Díj: 1801) Ft/fő/hét Jelentkezés: 322-584-es telefonon. • Az újra ellenzékivé lett MDF megújulásáról, az őszi helyhatósági választáson szük­séges ellenzéki egységről s az 1998-as országgyűlési válasz­tás megnyeréséhez elengedhe­tetlenül fontos magatartásról szóltak az MDF vezetői vasár­nap Szabadkígyóson, az MDF Békés megyei fórumán, ame­lyen Für Lajos mondott nyitó beszédet. A párt elnöke az őszi vá­lasztásokról szólva úgy véleke­dett: ha a négy ellenzéki párt nem fog össze, csak kis esély marad a helytállásra. A később Az MDF árnyékkormányt alakít? felszólaló Kónya Imre ezt az­zal toldotta meg, hogy a kor­mánypártok által javasolt tör­vénymódosítás egyetlen erénye lehet, hogy az egyfordulós vá­lasztás rákényszeríti az ellen­zéki pártokat a közös jelöltin­dításra. Für Lajos szerint a so­rozatos leváltásokat, elbocsátá­sokat, áthelyezéseket nem a szakértelem mérlegelő ereje, hanem a politikai indulat mű­ködteti. Schamschula György országgyűlési képviselő, az MDF elnökségének a tagja egyebek közt arról szólt, hogy árnyékkormányt kell létrehoz­ni. Bár Magyarországon ennek nincs hagyománya, de a vilá­gon mindenütt bevált mód így tudatni, milyen ügyben kihez lehet fordulni, s hogy egy kor­mányváltás esetén kire lehet számítani. Boross Péter, az MDF alel­nöke kérdésre válaszolva el­mondta: véleménye szerint a kormány gazdasági megszigo­rítást ígérő bejelentései káro­sak, mert a magyar gazdaság helyzete e drámaiságot nem in­dokolja. A hajdani szocialista kormányok időnként reform­lázban égtek, de a vége ­1990-re - a 21 milliárd dollá­ros eladósodás lett. • Amikor Zsombora ér­tünk, a legtekintélyesebb kisgazdát kerestük, segítsen eligazodni a kisgazda-bel­háborúban. Idősebb Zádori Ivánt ajánlották. • A megyei szervezet miért szakított Torgyán Józseffel? - Öten voltunk tárgyalni Budapesten, s szóvá tettük, hogy utólag törölték a vá­lasztási lista éléről Szigethy Ferencet. Leszögeztük: Szi­gethy a megyei elnök, őt te­kintjük országgyűlési kép­viselőnknek is. Torgyán er­re azt felelte: Szigethy-t semmiképpen nem engedi a Parlamentbe. Hogy miért? Előbb húzta az időt, aztán kitört belőle a gyalázat: @ KÉRDÉS A zsombói kisgazdához ilyen parasztemberrel, mint Szigethy, ő nem ül együtt az ország házában. Tanult embe­reket akar. Megértettem min­dent, itt a további tárgyalás fö­lösleges, eljöttünk. • Önök Torgyánt diktátor­nak nevezték... - Igen. Torgyán nem is na­gyon foglalkozott azzal, hogy törvényesen járjon el. Úgy gondolta, a Csongrád megyei parasztoknak jó lesz ez így is. Több furcsa esetünk is volt. Egyszer például táviratilag til­tatta meg egyik zsombói nagy­gyűlésünket. Szegeden az ő nevében kutyásbrigád akadá­lyozta meg, hogy bejussunk a Teleki utcai Kisgazda-szék­házba. Mi akkor azt mondtuk: nekünk ne diktáljon semmiféle országos központ, hogy mit szabad és mit nem. • Új vezetőt akarnak Tor­gyán helyett? - Torgyán csak színleg, de nem szívből kisgazda. A veze­tésből akarjuk eltávolítani, de nem áll szándékunkban kizár­Id. /.ádori Iván ni. Ráczot vagy Maczót lát­nánk szívesen elnökünknek. Csongrád megyébeji há­romezer kisgazda van, ket­tőezerötszázan biztosan ve,­lünk tartanak. Ó. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents