Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-11 / 187. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. AUG. 11. AJÁNLÓ 11 Megjelent a HDS & Délmadár legfrissebb száma! Egy színes, hétvégi lap a szegedi és a Csongrád megyei családoknak, pletykákkal, bűnügyi sztorikkal, hihetetlen történetekkel - és sok-sok sporttal! Tömeges csodatétel Koronatanú, vagy tettes? Az aranyműves halála Mit ígért Bodó Antal Alexának? Nyári: Melkvi övön alul ütött! Lévai, a Szeged FC és a kopaszság Mi történt Hubával és Feketével? Keresse a boltokban és az újságárusoknál! • Az előkészületi meccseken rugdosta ugyan a gólokat szorgalmasan (olykor hármasával is), ám amikor a legnagyobb szükség lett volna rá, nem tudott a kapuba találni. A bajnokság hajrájában - a csapattal együtt - Ioan Rosu is feltámadt, de akkor már túl késő volt. A kapusok réme Mostanság a vásárhelyi szurkolók reménykednek abban, hogy a HLC főnökei jó vásárt csináltak a román fiúval. Az tény, hogy a benutatkozása kísértetiesen hasonlít szegedi debütálásához: nem múlik el szinte egyetlen előkészületi mérkőzés sem anélkül, hogy Rosu ne iratkozna fel a góllövők közé. Az Orosháza ellen éppenséggel háromszor is beköszönt... • Nem lenne jobb megtartani ezeket a gólokat a bajnokság rajtjáig? - kérdeztem tőle kissé udvariatlanul az SZVSE jubileumi tornájának nyitómérkőzése után, amelyen - kell-e mondanunk? - szintén megtréfálta egyszer az ellenfél portását. - Remélem, marad akkorra is néhány... - felelte mosolyogva. - Elhatároztam ugyanis, hogy ezentúl a kapusok réme leszek. De félre a tréfával: higgye el, sokkal több gól van bennem, mint amennyit eddig rúgtam. • Ha néhány hónappal előbb jöttek volna a gólok, akkor most talán nem a vásárhelyiek kék-sárga mezében játszana... - így van, de nem csak rajtam múlt a dolog. A Szeged FC-ben valahogy nem fogadtak maguk közé a fiúk, mind„ Vásárhelyen határozottan jobb a légkör, Pataki mester kitűnően megtalálja a hangot minden játékosával. Velem például már ez alatt a pár nap alatt többet tárgyalt, mint Nagylaki az elmúlt fél évben összesen..." • Németországból is volt ajánlata m Nem akart panaszkodni az edzőjének u A HLC-ben is tőié várják a gálokat Miért nem fogadták be Puskásék Rosut? végig idegen voltam köztük és sajnos ennek megfelelően kezeltek. Kevés használható, ne mondjam „forintos" labdát kaptam tőlük. Ha helyzetbe kerültem, azt legtöbbször én harcoltam ki magamnak. Sok esetben még akkor sem paszszoltak nekem, ha lényegesen kedvezőbb pozícióban álldogáltam, mint egy másik társam. Egy esti fontosabb? • Kitől várta (volna) az átadásokat? - Elsősorban Puskástól, aki a végén megemberelte magát, s tömni kezdett labdával. Lőttem is a gólokat, de akkor már sajnos késő volt. A középpályások sokat cipelték a labdát, és egy-egy látványos cselért néha a legnagyobb helyzetet is feláldozták. • Miért nem „panaszkodott" az edzőnek? - Ha ezt teszem, talán még rosszabb lett volna nekem... • Most ismét egy izgalmasnak ígérkező bajnoki szezon előtt áll, viszont már egy másik gárda szerelését hordja. Erez-e változást maga körül? - Sokat! Vásárhelyen határozottan jobb a légkör. Pataki mester kitűnően megtalálja a hangot minden játékosával. Velem például már ez alatt a pár nap alatt többet tárgyalt, mint Nagylaki az elmúlt fél évben összesen... • És a társak? - Lehet, hogy csak nekem tűnik úgy, de itt jobb a középpályássor, hamarabb jutok labdához. Kiss Csaba nagyon jól indít, s kezdem magam megérteni Mihálffyval is. Meg aztán itt van honfitársam, Marta Dórin is, aki már szinte Ioan Rosu átballagott a HLC-be Fél gól - bicskamozdulattal. (Fotó: Gyenes Kálmán) Ioan Rosut, a Romániából (pontosabban Újpestről) jött csodacsatárt kimondva-kimondatlan azért szerződtették az év elején a Szeged FC vezetői, hogy góljaival benntartsa az NB II-ben Nagylaki Kálmán tinicsapatát. A rendkívül erőszakos támadó maga is találatokat ígért, ám ezek a bajnoki mérkőzések többségén valahogy „elmaradtak"-. tősgyökeres vásárhelyinek számít, s akivel az anyanyelvemen is tudok értekezni. Románul káromkodik • De hát elég jól beszél már magyarul is! - Azért nem annyira, hogy amikor ideges vagyok, pontosan elmondjam a gondolataimat. • Káromkodni - hallom — még románul szokott a pályán... - Én egy „csupa ideg" ember vagyok, és bizony néha elragadnak az indulataim. Ezért néha kicsúszik a számon egy-egy nem túl szalonképes szó is. De ígérem, hogy a bajnoki meccseken türtőztetni fogom magam. • Meddig marad Vásárhelyen? - Németországból is volt ajánlatom, de az Újpest, amellyel '96-ig szóló szerződésem van, nem egyezett bele abba, hogy oda menjek. Ekkor jött a vásárhelyiek megkeresése, és Garami József edző úgy döntött: .Jcikölcsönöz" néhány hónapra barátjának. Pataki Tamásnak. Ha jól megy a játék, akkor talán hosszabb távon is itt ragadok... • Amióta Magyarországon van, még sehol sem mutatott annyit, mint hazájában, ahol még a kupadöntőn is gólt lőtt a híres Steauának. Mivel magyarázza ezt a „kettősséget"? - Már én is sokat gondolkoztam a dolgon, de nem találok tökéletes választ a saját kérdéseimre. Az biztos, hogy Romániában harcosabb, keményebb futballt játszanak, és ott valahogy jobban érvényesült az én stílusom. Mellesleg „odaát" se durva a játék, csak éppen nem kap az ember a legkisebb megmozdulásért is figyelmeztetést... Itt viszont a bírók nem nagyon engedik a kemény, férfias játékot. A társakért tűzbe megy • Azt viszont Romániában sem szeretik, ha egy játékos minden „buliban" benne van. Megfigyeltem: ha ketten-hárman összecsapnak, Ioan Rosu akkor is pillanatok alatt megjelenik a tett helyszínén, ha történetesen nem rajta esett sérelem... - Én csapatember vagyok, és bármikor a tűzbe megyek a társaimért. Meg aztán nem tudom ölbe tett kézzel nézni, ha egy „kollégámat" felrúgják... • Nem kellene inkább a góllövéssel foglalkozni? - Tudom, tőlem főként gólokat várnak, s úgy érzem, hogy a vásárhelyiek nem is hiába teszik ezt. Jól sikerült a felkészülésem, és nagyonnagyon szeretném, ha új csapatomban csakis a találataimról lennék híres. P. Sándor József • Megnyílt a panasziroda Ahol az állampolgár interpellálhat • Az állampolgár interpellál a Parlamentben. Személyesen. Amióta az Országgyűlés új elnöke közzétette: bárki elmehet az Országházba, hogy elmondja panaszát, véleményét, javaslatát, sokan élnek e lehetőséggel. Kis emberek az ország minden részéből érkeznek a Parlament XIes kapujához, ahol jogászok, közigazgatási szakemberek fogadják őket. A nemrég megnyitott úgynevezett panaszirodában nincs nyári szünet, csak a honatyák számára. Miért volt szükség erre a fórumra, amikor a Miniszterelnöki Hivatalban is szinte mindegyik főhatóságnál van tájékoztató és panasziroda? - kérdeztük Havas Aladárt, az Országgyűlés elnöke panaszirodájának vezetőjét. Jelzés a törvényalkotóknak - Ezt firtatták egyes hivatalok is. A válaszunk az volt: több ezer levél érkezett az állampolgároktól az Országgyűlés elnökéhez, ezek többsége egyéni panaszt tartalmaz ugyan, összességükben azonban gazdasági, társadalmi problémákra hívják fel a figyelmet, jelzik a törvényalkotók tennivalóit is mondotta az iroda vezetője. - A levelek zömének írója azért fordul a Parlamenthez, mert az illetékes állami szervek, intézmények, hivatalok intézkedéseivel elégedetlen. A Tisztelt Háztól várják a segítséget, a jogorvoslatot. Bizalommal fordulnak az Országgyűlés elnökéhez, s a válasz nem szorítkozhat csupán az ismert mondatra: panaszát továbbítottuk az illetékes szervekhez. Érdemi intézkedés szükséges, ez pedig csak úgy lehetséges, ha szakemberek foglalkoznak mindegyik levéllel. De még a levélírók közül számosan kérték az Országgyűlés elnökét: tegye lehetővé, hogy személyesen elmondhassák problémáikat. A népfelség kérését teljesítették, amikor megnyitották az Országgyűlés panaszirodáját. Már kezdetben annyian jelentkeztek személyesen és telefonon, hogy a hétfői és szerdai fogadónap kevésnek bizonyult. A következő héten kedden és csütörtökön is fogadták az állampolgárokat. Többségük miként várható volt közérdekű problémákat vetett fel. Sokan a kárpótlás intézésének módjára panaszkodtak. Mint írták és elmondták, a kárpótlási hivatalokban azt mondják az érdekelteknek, hogy a földhivatal 60 napon belül kiadja számukra a telekkönyvi kivonatot. Azt azonban hiába várják hónapok óta. Az érdeklődőknek a földhivatalban azt válaszolták: fizessenek 500 forintot, s akkor intézkednek soron kívül. A licitálás egy évvel ezelőtt volt mondották az emberek - földjüket még nem kapták meg, illetéktelenek művelik, az általuk bevetett földet pedig az arra pályázók kiszántották. Jogos az elkeseredésük. A nehéz anyagi helyzetben levó emberek helyett mi kérdezzük meg az illetékes hivatalokat, miként szünteti meg sürgősen ezeket a visszásságokat. Sok a kiszolgáltatott polgár A nyugdíjasok nyomatékkal kérik, hogy a törvény előírásainak megfelelően, az infláció mértékének növekedésével arányban növeljék a nyugdijakat. Kifogásolták azt is, hogy a gyógyfürdőkben már nem részesülnek minden szükséges kezelésben. Felháborodásuknak adtak hangot amiatt, hogy miközben a nyugdíjak emelésére nincs pénz, sok-sok milliót fizetnek ki végkielégítésként azoknak, akiktől rossz munkájuk miatt meg kell válni. Számosan az önkormányzatoknál tapasztalt bürokratikus eljárásra, lélektelen ügyintézésre hívták fel az Országgyűlés elnökének, illetve irodájának figyelmét. Az egyik budapesti állampolgár például lakáskiutalással kapcsolatos visszaélést tárt fel, konkrét adatokkal. Némelyek azt sérelmezték, hogy az újrakezdési hitelek kamatai megfizethetetlenek, mások azt, hogy egyszerű bírósági eljárások évekig húzódnak, amiatt hátrányos helyzetbe kerülnek. Mindegyik esetben az illetékes tárcához fordulunk, tájékoztatást kérünk az ügyről, s a lehetséges, gyors intézkedésükről. Válaszukat csak akkor továbbítjuk a panaszosnak, ha az. kielégítő. A hozzánk forduló lakosoknak elmondjuk: a helyi vagy a főhatóság hivatott intézkedni, nem az Országgyűlés. Mi csak azt tehetjük, amit a honatyák tesznek a parlamenti üléseken: választóik nevében interpellálnak a minisztereknél, a kormánynál. Az Országgyűlés elnökét is rendszeresen tájékoztatjuk. A panaszosok is abban reménykednek, hogy az Országgyűlés közbenjárására problémáikat megoldják az illetékesek. Egyes hivatalokban már nem nagyon bíznak. Jellemző, hogy az egyik állampolgár a miniszterhez címzett levelét is hozzánk hozta el azzal a kéréssel, hogy az Országgyűlés elnöke továbbítsa. így biztosan kézhez kapja - mondotta. Egyeztetett időpontban Megtisztelő ez a bizalom, szolgálatunkkal szeretnénk megfelelni ennek - hangsúlyozta Havas Aladár. Azt fontolgatjuk, hogy miként lehetne kedvezőbb feltételeket teremteni az állampolgári beszélgetésekhez. A jelenlegi fogadóhelyiség ugyanis kicsi, ebben egyszerre csak 6-8 ember foglalhat helyet. Addig is, amíg tágabb helyiséget kapunk, előzetesen megbeszéljük a hozzánk fordulókkal: melyik időpontban jöjjenek. Szeretnénk megkímélni őket a várakozástól. M. E.