Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-11 / 187. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. AUG. 11. • Idén ősztől: 200(Hele tankönyvből tanítanak Hogyan jut el a diákokhoz a támogatás? BELÜGYEINK 3 Egy 1991-ben megszületett törvény indította el azt a folya­matot, amelynek eredménye­ként megszűnt a Tankönyvki­adó Vállalat monpolhelyzete. Még abban az évben 17, tavaly már 43, az idén pedig 65 kiadó jelentetett meg nem kevesebb, mint 2000 kötet közismereti tankönyvet. Ennyi kiadó, ilyen sokféle könyve közül hogyan kerül a legmegfelelőbb könyv a diákokhoz? - kérdeztük Durst Győzőt, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fő­osztályvezető-helyettesét. - A minisztérium által ki­adott tankönyvjegyzék vala­mennyi tankönyvet ismerteti, ebből a pedagógusok kiválaszt­hatják azokat a nekik legjob­ban tetsző könyveket, ame­lyekből a következő tanévben tanítani kívánnak. Az iskola a pedagógusok javaslatai alapján még januárban elküldte a ki­adóknak az összesített tan­könyv-rendelését, így a tanév kezdetére elegendő idő maradt a nyomdai munkálatokra és ki­szállításra is. Természetesen az egyes osztályok létszáma vál­tozhat, a megrendeléseket ké­sőbb módosítani is lehetett. Idén a kiadók a könyvek jelen­tős részét már a tanév vége előtt megküldték az iskolák­nak, így a szülők azokat akár már az évzárón, vagy a beirat­kozáskor megvehették. Ennek egyik előnye, hogy a szülők pénztárcáját a beiskolázás költ­ségei nem egyszerre, a nya­ralás után terhelték, s az isko­laszerekre és a tankönyvek má­sik felére szeptemberig lehet gyűjteni. A kiadók pedig ha­marabb hozzájutottak a pén­zükhöz, előbb megrendelhették a következő évi tankönyveket. • Ezek szerint az iáén nem kell tankönyvhiánnyal kez­deniük az iskoláknak? - Érvényesül a verseny e té­ren is: aki elkésik a nyomdai munkákkal, kiteszi magát an­nak a veszélynek, hogy a má­sik kiadó köny ve kerül a diá­kok kezébe. Úgy tűnik, az idén nem lesz tankönyvmizéria. • A tankönyvek nem ol­csók. A Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium do­tálja a tankönyveket, elté­rően ez eddigi rendszertől összege gyerme­kenként 754 forint Hogyan jnt el ez * pénz a diákok­hoz? — Az általános és középis­kolák a „tankönyv-pénzt" egy összegben kapják meg, de azt nem egyenlő arányban osztják szét. Az iskolaszék, a tanári kar és a diákönkormányzat képviselői döntik d. hogy me­lyik osztály, esetleg melyik ta­nuló személy szerint mennyi támogatást kapjon. Eme azért van szükség, mert egyik osz­tályban több, a másikban ke­vesebb könyv kell, van, akinek olcsóbb, másoknak drágább könyvek kellenek. Arról nem is beszélve, hogy az iskolaszék és a pedagógusok azt is tudják, személy szerint ki szorul job­ban támogatásra. • A szakközépiskolák és egyéb szakiskolák diákjai is kapnak támogatást? — Természetesen! Minden tanuló könyvcsomagjának ezer forint feletti árát az iskolát fenntartó szervezet - az ön­kormányzat, vagy a minisztéri­um-fedezi. • A kinyomtatott tanköny­vek hogyan jutnak a diá­kokhoz? — Az iskola megválaszthatja a helyi terjesztés módját. Van, ahol az iskola fogadja a köny­veket és intézményesen a tan­testület osztja ki azokat, másutt valamelyik pedagógus vállalja az árusítást, aki bizományos­ként áll kapcsolatban a kiadó­val és jutalékot kap a munká­jáért. A harmadik megoldás: több helyen kiviszik az iskola falai közül a könyveladást, megállapodtak a közeli papír­üzlettel, vagy valamelyik bolt­tal, ahol vállalják az árusítást. A tenyésztési kedv élénkü­lésére utaló jelek már mutat­koznak Bács-Kiskun és Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyé­ben, ahol többezer vemhes üszővel növelték az állatállo­mányt. A felvásárlók ennek el­lenére panaszkodnak, mert or­szágszerte nehezebb vágóállat­hoz jutni. Nagyon kevés mar­hát kínálnak eladásra, ezét az országban mindenütt keresleti piac alakult ki, s emelkedtek a felvásárlási árak. Több szövet­kezet szívesen vásárolna fejős tehenet, eladó állományt azon­ban szinte sehol sem kínálnak. Egyetlen tehén manapság 90-100 ezer forintot ér, ez is tükrözi a kialakult piaci hely­zetet. Kevés a vágóállat, hnshiány fenyeget Az állattenyésztés helyzete az i kat változott, de elsősorban Baranyában, Fejér és Hajdú­Bihar megyékben tovább csökkent az állalállomány - de­rül ki a Fökbnűvelésögynl Minisztérium tájékoztatásából. A szakemberek azonban remélik, hogy a tenyésztési Iá­hatására számottevően növekedni fog a tehén­Sertéshúsból a múlt eszten­dő hasonló időszakához viszo­nyítva 40-50 százalékkal esett vissza a kínálat. A hízott sertés felvásárlási ára hétről hétre emelkedik, s ugyanakkor csök­ken a fizetési határidő. A gaz­dák annak adják az állatot, aki lehetőleg helyben és kész­pénzzel fizet Az alapanyag hiánya ­elsősorban Győr-Sopron-Mo­son megyében — már a helyi üzemeknél is terernlési zavaro­kat okoz. A szakemberek a hi­ány kialakulását azzal magya­rázzák, hogy a nagyüzemek egyrészt kivágták a kocaállo­mányt, másrészt annak tulajdo­nítják a húshiányt, hogy a kis­termelők az alacsony jövedel­mezőség miatt végül is csak saját szükségletre termelnek. Gyenge kínálat jellemzi a malacpiacot is. A kilogram­monként 130-190 forintos ár miatt a tenyésztők 2-4 malac­nál többet nem vásárolnak. mmm> ma fi I Z 5-10 ezres példányszámban megjelenő méregdrá­_JLJ ga könyvek idejében el tudják önök képzelni, hogy egy Heinrich Kleist dráma vagy egy Epikurosz filozófiai mű 50-60 ezer példányban fogyjon el? Magam sem hit­tem volna, ha a nyáron nem nézek körül a franciaországi könyvesboltokban. A francia könyvárak - ha lehet - még a magyarorszá­giaknál is magasabbak, bár a többségében 100-200frank körüli kötetek pár hónapos késéssel általában megjelen­nek zsebkönyv alakban negyedáron is. Egy élelmes kiadó viszont kitalálta, hogy igényes kiadásban, kis formátum­ban, de még ennél is olcsóbban kell adni a könyvet. Olyan olcsón, hogy azt már ne lehessen nem megvenni Tíz frank darabja - hirdették mindenütt. Tíz frankért (200forint), két kávé áráért (!) a klasszikusoktól a mo­demekig sok mindenhez hozzá lehetett jutni és a vállal­kozás a szakemberek számára is döbbenetes sikert hozott. Egy statisztika szerint soha ennyi könyvet, mint 1994­ben, Franciaországban nem adtak el, és a bevétel is jóval meghaladta a kiadás és terjesztés költségeit. Árulták könyvüzletekben, trafikokban, áruházakban, galériák­ban, mindenütt. Ami csak kis formátumban megjelenhe­tett, azt tíz frankért ki- és eladták. Hónapok alatt akkora üzlet lett belőle, hogy a konkurens kiadóknak hirtelen egyéb sem jutott eszükbe, mint a versenyhivatalhoz for­dulás. Hiába, a vállalkozás merész volt, de szabályos. j 1 / em hiszem, hogy Franciaországban, ahol szintén (SJ II százalékos a munkanélküliség és élet-halál har­cot folytatnak a vállalkozások a talponmaradásért, ol­csóbb lenne a papír és a kiadási költség, mint itthon. Azt sem hiszem, hogy itthon kevesebben vásárolnának és ol­vasnának két kávé áráért. De akár 2-300 forintért sem. Kiadni is bőven lenne mit. Akkor? Hódmezővásárhelyen Hódtá legyen lakályosabb! A Hódmezővásárhely köz­pontjában lévő Hódtó város­rész beépítésének folytatására országos városrendezési ötlet­pályázatot hirdet a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a helyi polgármesteri hivatal. Az egykori Hódtó medrében annak idején igénytelen, rende­zetlen tervek alapján építkez­tek. Az első általános rendezési terv még 1963-ban készült el, az újabb tervre 1974-ben írtak ki országos pályázatot. A je­lenlegi panelházak építése két esztendővel később kezdődött, s 1990-ig tartott. Az akkori népszámlálási adatok szerint 4400-an laktak Hódtó város­rész 1600 lakásában. A helyi önkormányzat elérkezettnek látta az időt arra, hogy a ko­rábbi általános rendezési tervet felülvizsgálja, s immáron kor­szerűbb házak építésével foly­tassa a városrész fejlesztését. A most kiírt országos pá­lyázat titkos dokumentumai a minisztériumban és a polgár­mesteri hivatal műszaki iro­dájában vehetők át, amelynek címe: 6800 Hódmezővásár­hely, Kossuth tér I. A bírálóbi­zottság szeptember 16-áig pos­tázza válaszait. A pályamun­kák beadási határideje novem­ber 21. A díjazásra és a pályá­zatok megvételére 2 millió fo­rintot különítettek el. • Harmadízben rendeznek Kö­röstaresán sátortáboros megyei amatőr művészeti fesztivált A műkedvelők Békés megyei ta­lálkozója augusztus 1 l én. csü­törtökön este nyolckor utcabál­lal kezdődik. A találkozó pén­teken a tárcsái művelődési ház­ban agyagozással, bőrdísz ké­szítéssel, és képzőművészeti tárlattal, a szeghalmi amatőr színház előadásával és hang­versenyekkel folytatódik. Szombaton néptánc előadás és műsoros est színezi az előző napihoz hasonló kínálatot. Va­sárnap hangversenyekkel és éj­tesxthnü Utcabál s Koros mentén szakai filmvetítéssel zárul a fesztivál. A III. Békés Megyei Amatőr Művészeti Fesztivál rendezvényei a köröstarcsai művelődési házban s környé­kén, a Körös-ártéri szabadtéri színpadon és a sátortáborban lesznek. Lombikbor jak, kijelölt nevelőanyával A hazai állattenyésztés ki­emelkedő genetikai értékű szarvasmarha-állományában, az Enyingi Agrár Rt. kiscséri­pusztai telepén lombikborjak születtek. A gazdaság és az Al­latorvostudományi Egyetem Üllői Kísérleti Intézetének szakemberei több éve tartó kö­zös munkájának sikere nagy előrelépésnek számít a mező­gazdasági kutatás-fejlesztés te­rén. A laboratóriumi vizsgálatok után 1993 elejétől folytak üze­mi körülmények között a kísér­letek. Ezek eredményeként most először születtek termelő gazdaságban olyan magas ér­tékű, genetikailag értékes szü­lőktől származó utódállatok, amelyeket nevelőanyaságra ki­jelölt tehén hozott világra. A két kis lombikborjú fejlő­dése normális, a többi állattal együtt kezelve, ellátva, immár életképes utódoknak minősül­nek. Bizonytalan a benzinár­emelés időpontja Egyelőre bizonytalan a fo­rintleértékelés miatt várható berzináremelés időpontja és mértéke, miután nincs kon­szenzus a MOL Rt. vezérkará­ban - tájékoztatta az MTI-t kedden a cég PR menedzsere. A legutóbbi információk szerint a hét első felében ült volna össze az árbizottság, most azonban úgy tűnik, csü­törtöknél hamarabb nem lesz döntés. Ismeretes, hogy a MOL-nak napi 20-30 millió forint vesztesége keletkezik, amíg nem hajtja végre az ár­korrekciót. A múlt heti 8 százalékos fo­rintlcértékelés miatt az olajtár­saság most várhatóan 2-3 fo­rinttal emeli az árakat, a cég azonban már deklarálta, hogy a későbbiekben a mediterrán or­szágok árszínvonalához kíván igazodni. Ez jelenleg 100 fo­rintos benzinárai jelent, üzem­anyagfajtától függően. Alig foglalta el székét dr. Lakos László földművelés­ügyi miniszter, máris a mun­ka dandárjába csöppent. • Az áj agrárpolitika a szövetkezeti modell egyér­telmű és kivételes megkü­lönböztetését jelenti? — Semmi nem lenne káro­sabb számunkra, értem alatta a magyar agráriumot, ha szándékosan és tisztességte­lenül eltorzítanánk az arányo­kat a szövetkezetek javára, ha felrúgnánk a valós gazdasági viszonyokat. Nincs helye a kivételezésnek, s a miniszté­rium sem lesz, lehet a pártér­dekek kiszolgálója, mint az elmúlt években az történt. Nincs nagytakarítás, kicsi se, két mérce van, de azt megkö­veteljük: mégpedig, a szakér­telem és a tisztesség. Az meg magától értetődő, ha közép és hosszú távon egy átfogó ágazati reformot szorgalma­zunk és valósítunk meg, mert stabil eredményt csak ez hoz­hat, amely például megterem­ti a jövedelme/ő gazdálkodás feltételeit, s ez egyaránt lét­szükséglet akár a szövetkeze­ti, akár az állami, de a ma­gán-, illetve a farmgazdál­kodás számára is. • A kis gazdaságok ver­senyképesek lesznek? KÉRDÉS 1 földművelésügyi ÉiisztuhBz — Mi leírtuk a progra­munkban — és azt szeretnénk megvalósítani hogy a szö­vetkezetekre ma szükség van. S nem a szövetkezeti veze­tőknek van szüksége a szö­vetkezetre, hanem éppen a kisembereknek. Tudjuk jól, hogy milyenek mostanság a működő szövetkezetek, azok­nak a tulajdonosi, üzleti érde­keltségük. Új típusú szövet­kezetekre is szükség van, amelyek összefogják, segítik, szervezik a magángazdálko­dókat, a piaci viszonyok kö­zepette érdeküket szolgálják. Ez a kétféle szövetkezeti mo­dell jól megfér egymással, a régi és az új típusú, és sem­miképpen sem fordul elő, hogy az egyik a másik kárára előnyöket élvez, kormányzati segítséggel. Szektorsemleges agrárpolitika lesz, mert csak az használhat a magyar gaz­dálkodóknak. A lényege mindennek: a Dr. Lakos László magántulajdonosok — hiszen a régi típusú szövetkezetek is magántulajdonosok kezében vannak - maguk és szabad akaratukból dönthessenek ar­ról, hogy földjeiket, az eszkö­zeiket milyen formában és hogyan működtetik! Azt azért hangsúlyoznám, hogy az el­múlt évtizedekben a szövet­kezeti forma (üzemforma) egyedül keriil(het)te el a köz­ponti irányítást, ha nem is tö­kéletesen, de jelentős mérték­ben. Vagy a demokratikus vonásokat, hogy a vezetőket mégiscsak választották, és a végén már többes jelölés alapján. • A termelőeszközök kö­zös tulajdonban voltak. - így van, de tegyük hoz­zá, mégiscsak tagi ellenőrzés, irányítás alatt. S nem is szól­va a későbbi időszak háztáji, tagi gazdálkodásáról. Nem ta­gadható ugyanis, hogy a ke­leti tömbben itt volt a legfej­lettebb agrárgazdálkodás, amelyik kiegyensúlyozottsá­gával és aránylag olcsóságá­val elismerést szerzett. A háztáji termelés szervezését most új alapokon kellene, új formában felújítani, hiszen a kistermelőknek nincs még le­hetőségük mindenre felké­szülni, például minőségi ter­més-termelés, másrészt a kényszer is valamilyen össze­fogásra sarkallja őket. Az új agrárpolitika, a földművelés­ügyi tárca támogatja ezeket és a hasonló elképzeléseket. Sz. Lukács Imre

Next

/
Thumbnails
Contents