Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-09 / 185. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1994. AUG. 9. • Hirosimai zenei hét iapán művészek - európai muzsika • Sok pénzt, még több tőreimet vigyünk magunkkal! Hogyan nyaraljon együtt a család? A nyári kánikula tikkasztó napjaiban került sor Szegeden négy hirosimai muzsikus vendégszereplésére. Mind a négyen a hirosimai Szent Erzsébet Zenei Egyelem művésztanárai, európai tájékozódású, nagytudású művészek. Itteni szereplésük apropóját szomorú esemény adta: városuk 1945-ös tragikus alombombatámadásának közelgő ötvenedik (ezekben a napokban éppen negyvenkilencedik) évfordulója. A hideg ésszel elkövetett tömeggyilkosságra emlékezve Hirosima szülöttei most elhozták számunkra a tisztaság, az alázat, az emberszeretet üzenetét. A négy művésznő - mert hölgyekről van szó, csak ez számunkra a japán nevekből nem derül ki — iskolapéldáját adta a zeneművek komoly, mély és nyitott megközelítésének. A koncertsorozat Inoue Futaha zongoraestjével kezdődött. A művésznő életében Magyarország már korábban is szerepet játszott, hisz' fiatal éveit még a világháború előtt Budapesten töltötte, mint követségi alkalmazottak gyermeke. Hangversenyének műsorát a hozzá láthatólag legközelebb • A terv szerinti ütemben haladnak a Visegrád-nagymarosi félbehagyott vfz.ierőmű bontásának munkálatai. Alaptalanok azok az elmúlt belekben lábrakapott híresztelések, hogy az. építők lassítják a helyreállítás menetét, ezzel megteremtve a feltételeket egy újabb fordulathoz, amelyben az erőmű mégiscsak megépülne - közölte Mikolics Sándor, a helyreállítás terveit kidolgozó Térterv Mérnökszolgálati Kft. ügyvezető igazgatója. Mint elmondta: a Duna-meder és a táj eredeti állapotának visszaállítását célzó munkák megfelelnek az eredetileg meghatározott ütemnek. Az. összesen 11 milliárd forintos költséget igénylő reálló. francia zongorairodalomból. valamint japán művekből állította össze. A francia barokkot Couperín és Rameau művei képviselték, az újabb kori francia zenét pedig Faúré, Chabrier és Ravel kompozíciói. A műveket hallgatva persze eszembe jutott az a közhelyszámba menő felismerés. milyen kevéssé ismerjük, hallgatjuk, játsszuk a francia zenét - hiába, ennek nincs igazi hagyománya nálunk. Két japán mű is elhangzott: Otaka Hisatada zenéje a japán hagyományokat egyezteti a francia századforduló stílusával, Takemitsu Toru (aki egyébként a kortárs japán zene legközismertebb alakja) pedig a japán lelkiség jegyében egyesíti a nyugat-európai avantgarde és a francia impresszionizmus hatását. Inoue Futaba előadásmódja leginkább az impresszionista művekkel adekvál, műsorából legjobban Ravel Szonalinájának interpretálása tetszett. Mitsui Yasuko csembalóestjének műsorválasztása nem dicsérhető elégg: Bach grandiózus sorozatának, a Wohltemperiertes Klaviernak I. kötetét, 24 prelúdiumot és habilitáció részeként a meder helyreállítása 4.5-5 milliárd forintba kerül, s ebből eddig 2 milliárd forint értékben fejeződtek be a munkák. Jelenleg a gáttal körülvett óriás munkagödörben a medret tölti fel hozzávetőleg 300 munkás. Összesen másfél millió köbméter földet, kavicsot kell visszahordani, s ennek a nagyobb része már a helyére is került. A két part fúgát játszott el koncepciózusán, összeszedett tudatossággal, korunk historikus előadásmódjának eredményeit is felhasználva. Műélvezetünket csökkentették a hangszerrel kapcsolatos problémák: a tökéletlen hangolás és a billentésnek engedelmeskedni nem akaró hangok. A csembaló javítójára vár! Tauchi Masako szopránénekesnő koncertje Rossini-dalokkal kezdődött, majd két japán szerző, Yamada és Nakata érzékeny líraiságú, de zeneileg nem túl érdekes dalai következtek - mind Mitsui Yasuko zongorakíséretével. Olivier Messiaen Harawi c. dalciklusának kilenc dala viszont a nagy művek remek előadásának jóleső érzésével ajándékozott meg bennünket. A szólamát mindvégig kívülről éneklő énekesnő és zongorista partnere - ismét Inoue Futaba, aki idős korát feledtető szellemi jelenlétével, aktivitásával és energiájával csodálatunkat vívta ki - a mű mély átéléséről és tökéletes technikai birtokközön. a majdani folyóvíz alan húzódó közműalagút építésének befejező szakaszához érkeztek az építők. Összesen 600 méter hosszú, 2,8 méter átmérőjű csőről van szó, amelyben ivóvíz- és szennyvízelvezető csatornát vezethetnek majd,. Az ütemterv előírásának megfelelően novemberben látnak hozzá a gát elbontásához. lásról tettek tanúbizonyságot. A sorozatot záró orgonakoncertre a dómban került sor. épp a hirosimai atombomba ledobásának napján, augusztus 6-án. Bevezetőt Nemesszegi Péter jezsuita atya mondott, aki maga is évtizedeket töltön Japánban. Tozawa Mayumi német barokk (Buxtehude, Bach) és újabb kori fiancia művekből (C. Franck, T. Tongen, T. Langlais) állította össze műsorát. Nekem legjobban Bach korálfeldolgozása (Schmücke dich, o liebe Seele), valamint Buxtehude: d-moll Passacagliája tetszett a művésznő előadásában. A többi műnél — függetlenül az ő személyétől — zavaróan hatottak a templom és a hangszer akusztikai-regisztrációs problémái, a dóm hatalmas csarnokának „hang/ó köde", amelyek sokszor egyszerűen lehetetlenné tették a művek harmóniai, dallami. ritmikai folyamatainak pontos követését, s így magát a műélvezetet is. Dicséret és köszönet illeti a Szegedi Szimfonikus Zenekart és Acél Ervin igazgató-kamagyot a koncertek megszervezéséért. Kár lett volna kihagyni ezt a lehetőséget: ha kevesen is gyűltünk össze.a Móra Ferenc Múzeum dísztermében, ha szenvedtünk is a hőségtől, de maradandó zenei és emberi élményben részesültünk. Ez különösen kényes feladat, hiszen olyan, hat méter magasságú, 400 méter hosszú kőmag eltávolításáról van szó, amelyhez hazai vállalatoknál nincsenek megfelelő eszközök, ezért valószínűleg osztrák speciális kotrógépek szolgálatait kell, hogy igénybe vegyék. Itt rendkívül gyors, összehangolt munkára van szükség, amelyben a Duna áramlásának pillanatnyi sebességét is figyelembe veszik majd. A gát megnyitása nyomán néhány hét alatt feltöltődik vízzel a jelenlegi munkagödör. A jövő tavasszal a gát alsó szakaszát is eltávolítják, s ettől kezdve gyakorlatilag az eredeti medrében folyhat majd a Duna. — A legfontosabb tisztázni azt, hogy az üdülést ne tekintsük „csapat-összekovácsolási gyakorlatnak" Lényeg az. hogy a család kikerüljön mindennapos, megszokott környezetéből. és mindenki olyan dolgot csinálhasson, amit egyébként nem kell csinálnia. A saját telken csak abban az esetben lehet pihentető az üdülés. ha a családtagok mindegyike hobbijának él: kertészkedik. „nomád életre" vall Ez a legnehezebben a nőknek sikerül: sokan közülük a legjobban felszerelt nyaralóban is főzhetnek, moshatnak, éppúgy, mint otthon. Ha üdülőben töltjük a szabadságunkat. sok pénzt, de még több türelmet is „vigyünk magunkkal". Akkor lehet igazán kikapcsolódni, ha mindenki visszavonulhat a saját „világába". azt teheti, ami jólesik neki. Aki olvasni szerelne, azt ne rángassuk fel a közeli hegytetőre. hogy a kilátásban gyönyörködjék. Nem fontos reggel. délben, este kéz a kézben sétálni az üdülő területén, mintegy demonstrálva példás családi életüket. Ha valaki nem szeret vízibiciklizni, ne vonszoljuk magunkkal csupán azért, meri egyedül gyengék vagyunk hajlani. Még indulás előtt érdemes tisztázni, bogy az üdülés nem lehet a családi spórolás színtere. Hangulatromboló, ha esetenként egy-egy „bóvli" megvásárlásán vitatkozunk. Külföldön nem érdemes állandóan banki műveleteket végez Noha általában kevesebb pénze jut idén a családoknak nyaralásra, mégis sokan töltik együtt a szabadságukat itthon vagy külföldön. A nyaralás azonban könnyen okozhat csalódást is: a hón áhított együttlét gyakran a várttal éppen ellentétes hatást kelt... Annak érdekében, hogy egész család számára, dr. Pető György szodálpszichológus a követkeni. a tapasztalatok szerint úgysem lehet minden pénzt megtakarítani. Veszélyes vizekre „eveznek" azok is. akik az üdülés alatt szerepet játszanak, különösen akkor, ha többnek kívánnak látszani, mint valójában. Fürdőgatyában ugyanis nehezen derül ki rólunk, hogy milyen menő kocsink, beosztásunk van... Ellenben egy mobil telefonna] a kézben még a strandon is demonstrálható személyes „nagyságunk, fontosságunk. gazdagságunk". Csak éppen így pihenni, kikapcsolódni nem lehet. Még egy megszívlelendő íanács: az üdülők vékony falú szobái többnyire alkalmatlanok arra. hogy a férj és feleség egész évben szétdúlt szexuális harmóniáját e kis szobákban kd ha alatt helyreállítsák... I. Zs. CSAK TÁK5ÁZM KELL TELEFONOS g HBDCIfSRIVETfLLlMt VALAMHLYK SZÁMÁT. 9 ÉStanafSÜKHZKBCfUAtK! g 481-281, | 320-239, 7-is-fe a 318-999 a-12.14-17»g Nagymarost a tervek szerint bontják • Szabadtérilesen „Minden reggel Haydnt hallgattam" - mondja dr. Keszthelyi Béla Fotó: Révész Róbert • A címbeli kijelentés sznobis/.tikus dicsekvésnek hatna, ha nem Keszthelyi Bélától származna. Róla ismerősei tudják, hogy szellemes megjegyzései mögöll mindig keresni kell valami csalafintaságot. A mindennapos Haydn-élvezet például a gyerekkorára vonatkozik, amikor a laktanya közelében álló nagyszülői házban akarva, akaratlan naponta hallotta a kürtjeleket, ébresztőket és takarodókat. Ezeknek dallamai pedig Haydn mestertől származnak. Dr. Keszthelyi Béla később önként is hallgatót! klasszikus zenét, sőt szerelmese lett az operának. A szegedi szabadtéri játékokai pedig évtizedekig cl sem lehetett képzelni nélküle. Ő nemcsak ügyelőként, de afféle nyugtatóként működőn a kulisszák mögötti szegletekben. Jókedélyével. kellemes modorával mindenkire jó hatást tett. A dfszletmunkás éppúgy szerette őt, mint a világhírű karmester, vagy a főügyeló. Keszthelyi rengeteg élményt, emléket őriz a szabadtériről, a szegedi zenei éleiről. Csak ízelítőül adunk közre néhányat, a kötetnyi, egész memoárt megérő élménytárból. • Mikor szeretelt bele a szabadtéribe? — Úgy ötéves koromban, mikor a Boldogasszony sugárúton lakiunk, s este az udvarunkig hallatszott az Aida bevonulási indulója. Ez még az , ősszabadtéri" idején volt. Édesanyámék rendszeresen jártak az előadásokra, engem, apró gyereket is vittek volna magukkal, de bavallom, én nem nagyon élveztem a dolgot. Aztán ez a dolog egy csapásra megváltozott. Nem volt nehéz megszeretnem a zenét, hiszen otthon kellő dózisban kaptam a fertőzést édesapámtól, aki bíró volt. de mellesleg a Szent Imre egyesület zenekarának karmestere volt. Otthon, baráti körben is gyakran zenéltünk. Engem egyébként hegedülni taníttattak s a gimnáziumban nem kisebb személyiségekkel muzsikálhattam egy zenekarban, mint Konrád Gyuri, akit a Tátray vonósnégyesből ismerhetnek a zenekedvelők, vagy Fenyő Feri. akiből később koncertmester lett az Operában. Szegeden. az én ifjúságom idején Fricsay Ferenc volt a zenei élet atyja, szervezője, lelke. A színházban éppúgy sztár volt, mint a Széchenyi téren, ahol katonazenekarával szórakoztatta az arra sétálókat. • A háború után újrainduló szabadtéri mit jelentett az akkori opera- és színházkedvelőknek? - Meg kcILvallanom, nekem örökre emlékezetes marad az a júliusi este. amikor először hangoztak föl a fanfarokon Vaszy Viktor - azóta híressé vált - dallamai. Akkor, 1959ben sokan azt hittük. Szeged elindult a hallhatatlanság nagy útján. Ahogyan Vaszy álmodta. tényleg a Tisza parti Salzburg lesz ez a város. Ahogyan az lenni szokott, az. első év a várakozás éve volt, a második a beteljesülésé, a harmadik esztendőben a Dóm téri játék már megszokottá vált. a negyediktől kezdve pedig a kritikák tárgya lett. • A szabadtéri különös műfaj, sokszor nem elég hozzá a kőszínházi rutin. A sokéves ügyelői munkálkodása után kiket tart profi „szabadtéri-művészeknek "? - Mindenekelőtt Vaszy Viktort, aki mestere volt annak, miként kell egy előadást úgy szervezni, hogy semmi ne menjen a zenei pontosság rovására. Ő mindig meg tudta tartani a muz.sika elsődleges szerepét, hangsúlyozni tudta a zene specialitását. Ő a Hunyadi eskütételénél a dóm tornyában megszólaló harangok hangját is bele tudta komponálni a téren felcsendülő muzsikába. A rendezők közül Mikó András jut először eszembe, ő olyan ember, aki pontosan tudja, mit akar. Varga Mátyásról nem is beszélve, akinél felkészültebb és tisztességesebb díszlettervezőt nem igen láttam még. A szabadtéri irdatlan nagy üzem. és ide csak annak szabad szerződni, aki előre kigondolja, mit. hogyan szeretne bemutatni. A felkészületlen rendezőnél nincsen szörnyűbb. Ha valaki hétezer ember élőn akarja kitalálni, mit kellene csinálni, az igen nagy baj. A stáb is összezavarodik tőle, s az ügyelő sem tudja követni a tétova, kapkodó, ideges utasításokat. Foldváry Gyuri, aki évtizedekig volt főügyeló a szabadtérin, nem győzött nyugtatni bennünket, ha kifogtunk egy-egy ilyen kísérletező kedvű tendezőL • S kik voltak a kedvenc művészek, akikkel nemcsak dolgozott, de barátságot is kötött az évek alatt? — Akik emlékeznek Matgatet Tynesre. azok bizonyíthatják. hogy nála fantasztikusabb Aidát aligha látott, hallott Szeged. Nemcsak a hangja volt gyönyörű, de ő maga is. Sajnos csak egyszer járt nálam, baráti társasággal, de a vendégkönyvem őrzi a keze nyomát. Willy Boskovskyval a Cigánybáró próbáin barátkoztunk össze. Ha Bécsben jártam, mindig bevitt az Operába. Péter Glossoppal pedig évekig tartó kapcsolatom alakult ki. Londonban a vendége lehettem, ő mutatta meg^iekem először a Sohot és segítségével jutottam be a stratfordi Shakespeare előadásokra. Jeanette Pilou az egyik Turandot előadás Liuja volt. Pöntyögök valamit franciául. fgy tudtam a közelébe férkőzni ennek a csodás hölgynek. Simándy Józseffel ma is igazi baráti viszonyom van. ha találkozunk, ott tudjuk folytatni, ahol abbahagytuk. De nagyon kedves emlékek fűznek Bilicsi Tivadarhoz, Békés Andráshoz. Félix Lászlóhoz, Mikó Andráshoz, Pál Tamáshoz. • Ha létezne „Pro Szabadtéri-díj", kinek adná? —A színpadmesternek. Aki természetesnek veszi, hogy a rendező zseniális ötleteihez technika is kell. Aki csapatával éjjel-nappal készenlétben áll és szinte nem ismer lehetetlent. Rácz. Bandit például ilyennek ismertem meg. Nem túlzás, ha azt mondom, voltak helyzetek, mikor nélküle nem lett volna előadás. Egyébként pedig azt tapasztaltam, hogy az igazi csapatmunkában mindenki egyformán fontos. Aki a szabadtéri színpad közelében vállal tennivalót, annak tudnia kell, hogy rajta is áll. vagy bukik a produkció sikere. Éppen ettől élő és izgalmas a feladat.