Délmagyarország, 1994. augusztus (84. évfolyam, 178-203. szám)

1994-08-09 / 185. szám

2 KÜLFÖLD DÉLMAGYARÖRSZÁG KEDD, 1994. AUG. 9. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Augusztus 9. 949. A Bajorországban kalandozó magyarok legyőzik az ellenük küldött bajor sereget. 955. I. Ottó német király megindul egyesült német seregével az Augsburgot ostromló magyar sereg ellen. 1354. Meghal István. I. (Nagy) Lajos király legfiatalabb öccse, aki Dalmácia, Horvátország és Szlavónia hercege cfmét viselte. 1412. A Marcali Miklós vezetésével Velence ellen küldött magyar sereg Mottánál súlyos vereséget szenved. Vezére elesik. 1490. II. Ulászló választott király megérkezik Budára. 1688. A szövetséges csapatok átkelnek a Száván és megszállják Belgrád külvárosát. Augusztus 12-én megkezdődik Belgrád ostroma. 1776. Mária Terézia Fiumét, az „ősi joggal Magyarországhoz tartozó" tengermellékkel együtt a magyar korona tartozékává nyilvánítja és Trieszthez hasonló kiváltságokkal ruházza fel. 1805. Ausztria csatlakozik az április 11-i orosz-angol, Franciaország elleni harmadik koalícióhoz. 1848. Mészáros Lázár hadügyminiszter Szegeden. 1937. Az első élő közvetítés a szegedi Dóm térről: Kacsóh Pongrác „János vitéz"-e. • Szarajevó ENSZ-akció az orvlövészek ellen A Dante II. felboiult Mint arról beszámoltunk, a Dante ll.-nek nevezett robot július 29-én elindult nyolc lábán lefelé az alaszkai Mount Spurr vulkánkráterébe. Az 1,7 millió dolláros szerkezet azonban 122 méter mélységben felborult. - A kellemetlen esemény három másodperc alatt történt - mondta John Bares, a Carnegie Mellon egyetem tanára az AP amerikai hírügynökség munkatársának. A Dante II. továbbra is életben van, kamerái múködnek, és felvételeket továbbítanak. Feladata az volt, hogy gázokat gyújtson a kráter fenekéről. Ezt a feladatát részben teljesítette is. A NASA, az amerikai országos úrhajózási és úrkutatási hivatal még nem döntötte el, kísérletet tesz-e a Dante II. megmentésére. Alaszkai vulkánkutatók felajánlották, hogy bemásznak a kráter belsejébe, és huzalokat erősítenek a Dante II.-re, hogy helikopterrel felemelhessék. A Mount Spurr vulkán belsejét azért akarták megvizsgálni, mert tűi veszélyes. Legutóljára 1992-ben tört ki. Az ENSZ békefenntartó erői Szarajevó környékén határozott akcióval - legalábbis egyelőre - elhallgattatták a rettegett orvlövészeket - jelentette a dpa. A kéksapkások egységei már a hét végén széles körű kutató és elhárító műveletbe kezdtek, minek köszönhetően hétfőn a bosnyák főváros lakossága végre fellélegezhetett. Az ENSZ-erők először a városból tűz alá vették a környéken lévő szerbek állásait, majd járőreik átkutattak számos romos épületet, amelyek a városon belüli orvlövészek búvóhelyéül szolgáltak. Az akció a városközpontban igen eredményes volt, a külső negyedekben azonban továbbra is van mitől félni. Az ENSZ-erők parancsnoksága eközben továbbra is válaszra vár arra a nem hivatalos javaslatra, amelyben - még a múlt héten - Szarajevó teljes fegyvermentesltését indítványozta. Michael Rose tábornok, az ENSZ Oltalmi Erők parancsnoka napokkal ezelőtt megküldte a javaslátot mind a bosnyák, mind a boszniai szerb félnek, de - a Hina horvát hírügynökség szerint - hétfő délutánig egyik „címzett" sem reagált. • Pozsony után A kölcsönös bizalomhoz idő koll A Národná Obroda című, mértékadó polgári lap kommentárjában megállapította: a látogatás során sikerült elkerülni a csapdákat és a felek párbeszéd útján igyekeztek civilizált megoldást keresni a történelmi viszályokra. Ám az alapszerződés aláírásához idő kell, s a legkeményebb dió a nemzeti kisebbségek ügye lesz. Annál is inkább, mivel ez a kérdés túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon: mindkét fél tudomásul veszi, hogy mindaddig nem kerülhet be az európai elit klubba, amíg meg nem oldja a kisebbségek és a határok kérdését. Horn miniszterelnök jól tudja, hogy a nemzetiségi kérdést nem ideológiai, hanem pragmatikus alapon kell megközelíteni. Ez azonban nem akadályozza meg a magyar felet abban, hogy e kérdésben a saját rögeszméit követve az európai dokumentumokban foglaltakat felülmúló, kollektív Horn Gyula pénteki pozsonyi látogatását elemezve a hétfői szlovákiai lapok mindenekelőtt arra hívják fel a figyelmet, hogy az alapszerződést mindenképpen alá kell Imi, de a kölcsönös bizalom kiépítéséhez idő kell, s hogy különösen a nemzetiségek kérdésével keil óvatosan bánni, hogy a megoldás ne térjen el az európai szervezetek által megfogalmazott normáktól. A magyar nyelvű Új Szó' és a liberális Sme tényszerűen, megjegyzés nélkül megemlíti, hogy a magyar kormány szóvivője Budapesten cáfolta Vlichal Kovác elnöknek a cseh CTK hírügynökség számára adott nyilatkozatát, miszerint a magyar kormányfő bocsánatot kért volna a kisebbségeket Magyarországon ért múltbeli sérelmekért. jogokat akarjon elérni a magyar kisebbségek számára. A Národná Obroda szerint e próbálkozás nem reális, mivel Pozsony Európával kerülhetne szembe, ha elfogadná a magyar törekvést: ezért mérvadónak az Európa Tanács kisebbségi chartáját kell majd tekinteni. A jelek szerint még nem érett meg az idő e kérdések rendezésére: még nem halmozódott fel elég bizalom-tőke. A feleknek most nem győzelemre kellene törekednie: inkább olyan döntetlent kell elérni, amelyet mindkét fél győzelemként könyvelhet el - szögezte le a lap. A Szlovák Nemzeti Párt lapja, a Slovenská Republika ugyancsak ügy véli, hogy az alapszerződést mindenképpen alá kell írni. Ám a kommentár arra figyelmeztet: nem szabad hagyni, hogy a magyarok követelőzzenek. Budapest ugyanis a lap szerint kényszerhelyzetben van: gyenge gazdasági helyzetéből csakis az Európai Unióhoz való csatlakozás húzhatja ki, erre pedig nem számithat addig, amfg nem rendezte viszonyát szomszédaival. „A posztkommunisták jól bánnak a szavakkal, s a kommunisták gyakran vizet prédikáltak és bort ittak: éppen az elmúlt negyven évben magyarosították leginkább a szlovákokat Magyarországon és Dél-Szlovákiában" - írta a lap. Értékelése szerint Budapest kevésbé fontosnak tűnő - például a határok átjárhatóságát biztosító - egyezmények kötésével azon fáradozik, hogy a határokat eltörölje és hatalmát kiterjessze a szomszédos országokra is. Végül a Slovenská Republika megállapítja: az alapszerződésre feltétlenül szükség van, de egyenlő feltételekkel és úgy. hogy kizárja a belügyekbe való beavatkozás lehetőségét. Ha pedig egyszer létrejött az alapszerződés, meg kell követelni annak betartását is, nehogy még egyszer előfordulhasson, ami a vízlépcső esetében történt. • Egységes Bosznia Moszkva elveti A neve elhallgatását kérő diplomata úgy vélte, hogy ez a követelés alááshatja a boszniai válság rendezésének folyamatát. Emlékeztett arra, hogy a muzulmánok már korábban is felvetették ezt a javaslatot, de a nemzetközi összekötő csoport nem fogadta el. A külügyi tisztviselő nem zárta ki, hogy a muzulmánhorvát föderáció kihasználhatja saját céljaira Belgrád álláspontjának megváltozását a boszniai szerbek iránt. „Lehetséges, hogy harci cselekményeket indítanak, vagy megpróbálják nehéz helyzetbe hozni Slobodan Milosevics szerb elnököt" - vélte a diplomata. Véleménye szerint Milosevics hősies lépést tett a helyes irányba, amikor elhatárolta magát a boszniai szerbektől. Hangsúlyozta, hogy Moszkvának befolyást kell gyakorolnia a nemzetközi közvélr ményre és a nyugati országol kormányaira annak érdekéb 'n, hogy végre megértsék: Bel rád nem üres ígéreteket teti hanem ténylegesen a békéért száll síkra. „Ebben a helyzetben pedig nem lenne logikus a A nemzetek közössége nem tudja elfogadja a boszniai muzulmánok azon követelését, hogy hozzanak létre BoszniaHercegovina területén egy egységes államotjelentette ki az orosz külügyminisztérium magas rangú tisztviselője az Interfaxnak adott tegnapi nyilatkozatában. Jugoszlávia elleni büntető intézkedések szigorítása" mondta. A diplomata mindazonáltal elismerte, hogy nem lesz túl egyszerű a nyugati államok meggyőzése. Egyrészt túl nagy i tehetetlenség, másrészt Belgrádnak be kell bizonyítani, hogy valóban változott az álláspontja. Szerbia ugyan igyekszik, de a bizonyításhoz időre van szüksége. A külügyi tisztviselő végül értésre adta, hogy Moszkva megpróbálja elérni a Biztonsági Tanács Jugoszlávia elleni szankciók ügyében döntést hozó ülésének elhalasztását. • Butrosz Gáli kiábrándult Biztonsági tanácsi csúcstalálkozó készül Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 15 tagországának állam- és kormányfői januárban megr tartják második csúcsértekezletüket a világszervezet békefenntartó tevékenységéről - jelentette hétfőn a The Times című brit lap. Az első ilyen csúcstalálkozó 1992. januárban volt, brit kezdeményezésre. Az első csúcstalálkozó eredményei nyomán Butrosz Gáli ENSZfőtitkár kiadta „A béke napirendje" című programnyilatkozatát, amelyben meghirdette, hogy az ENSZ békefenntartó erőire a hagyományosnál szélesebb körű béketeremtési feladatok is várnak a hidegháború utáni korszakban. Az ENSZ-vállalkozások azonban azóta is kudarcot kudarcra halmoznak. Boszniában az ENSZ-erők tehetetlenek, ki vannak téve a harcoló felek életveszélyes zaklatásainak, és gyakori a súrlódás a NATO- és az ENSZ-parancsokság között. Ruandában az amerikai és a francia csapatokat nem is sorolták be az ENSZ kötelékébe, mert a küldő országok nem bíznak a világszervezetben - emlékeztetett a The Times. A brit lap szerint a januári csúcsértekezleten az állam- és kormányfők szerényebbek lesznek, mint első ilyen összejövetelükön, és inkább az ENSZ békefenntartó tevékeny. ségének korlátait fogják hangsúlyozni. A The Times szerint az ENSZ főtitkárát igen kiábrándította. hogy a tagországok, köztük a legnagyobbak, nem eléggé elkötelezettek a közös békefenntartás iránt. Arra is emlékeztetett az újság, hogy az ENSZ békefenntartó vállalkozásait megint anyagi csőd fenyegeti - a tagállamok már 2,5 milliárd dollárral tartoznak a világszervezetnek ebben a rubrikában. Christophei nem járt szerencsével Warren Chrislopher a délutáni órákban érkezeit a szíriai fővárosba, és átadta Asszadnak az izraeli elképzeléseket arról, miképpen lehetne kimozdítani a tárgyalásokat a holtpontról. A tárgyalások részletei ugyan nem ismertek, de az AFP es a Reuter hírügynökség jelentéséből az derült ki. hogy atlörés ezúttal sem történt. Chrislopher a tárgyalásokat követő sajtóértekezleten elmondotta: komoly vitákat folytatott Asszaddal az Irán-barát Hezbollahról, s kifejezte ezzel kapcsolatos aggodalmait tárgyalópartnere előtt. Vélekedése szerint abban egyetértés volt közte és Aszszad között, hogy az általános béke véget vetne a dél-libanoni feszültségnek is. Portugál vasara csak 10 | napig MM) Ft helyeit 21 <M> a HllksxáHi IL u. 22. s*. alatti fŐNAt DfSZfCONT^. Milosevics, a beke • A világ legnagyobb hírügynökségei és a közvélemény többnyire üdvözölte Slobodan Milosevics szerb elnök lépését, amellyel bekeményíteni látszott a szófogadatlan bosnyák, szerb költővezérnek, Karadzicsnak. Határlezárást, a háborúban álló szerb testvéreknek nyújtott segítség megtagadását emlegette, moralizált, fenyegetőzött. kiosztott, föltételeket szabott, és hála a belgrádi tévé propagandastábjának, Szerbia és Montenegro polgárainak többségével, úgy látszik, sikerült elhitetnie, hogy a szakadár költőfejedelem vezérkara lesz a hibás, ha a Nyugat - miután a boszniai szerbek a népszavazásra hivatkozva megint csak nem adták áldásukat a béketervre - újabb szigorú intézkedéseket vezet be a nemzetközi zárlat alatt alaposan megroggyant Jugoszlávia ellen. Szerbiát és Montenegrót jobban, mint eddig bármikor - a közös katasztrófa veszélye még közelebb hozta. Az a legnagyobb gond, hogyan lehetne kilépni a háborúból és megszabadulni a több mint két éve tartó szankcióktól, a nemzetközi karanténból. Eddig többször bebizonyosodott. most pedig nyilvánvalóvá vált: nincs béke a Balkánon Milosevics nélkül, aki minapi fellépésével elhatározta. gyertyát gyújt, és átveszi a békeangyal szerepét. Most már senki sem mondhatja róla, hogy a béke megteremtésére irányuló erőfeszítései elhibázottak, legfeljebb többen majd meg szeretnék tapogatni, közelebbről is szemügyre venni, meggyőződni arról: nem hasonmásáról van-e szó. Ezzel a metamorfózissal paradox helyzet állt elő, hiszen aki eddig Milosevics ádáz ellensége volt, az most jó egészséget és hosszú életet kívánó dísztáviratokkal halmozza el. Amennyiben az elnöknek valamilyen csoda folytán politikai téren mégis sikerül megoldania a problémát, az erkölcsi dilemma eltörpül a feledés és hazudozás árnyékában. Az egészben a szerb ellenzék szerepe a legsajnálatraméltóbb. hiszen az ellentábor csak arra a pillanatra várt, mikor fog a teljhatalmú vezér meghátrálni, kibújni az általa elindított lavina okozta romok alól. Azt hitték, akkor lesz a leggyengébb, és majd lecsaphatnak rá, hazaárulással, kapitulációval vádolva. angyala Most kiderült, rosszul számoltak, és ha nyomban nem hallgatnak el, csak maguknak ártanak. Milosevics ma már büszkén kérdezheti: mit óhajtotok? Többmillió százalékos inflációt, háborút és nyomort, vagy békét, stabil nemzeti valutát és felvirágzást? Ha az elnök mégis elszámolta magát, s valaki az első változatra voksol, akkor sincs gond, ő mindig kéznél van, s bármikor behelyettesíthető. Hiszen a titoi jelszó rá hatványozottan érvényes; mi vagyunk Milosevicsé, Milosevics a miénk. Egy most már bizonyos: a szerb elnök nyilván kényelmes párnák között fog meghalni. T. T.