Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-06 / 156. szám

SZERDA, 1994. JÚL. 6. • Országgyűlés: nem lesz nyári szünet 1 polgármester is lehet honatya... BELÜGYEINK 3 Salamon László alelnök ­Szabó Iván javaslatára - elha­lasztotta a polgármesteri össze­férhetetlenség módosításról benyújtott önálló indítvány részletes vitáját, és ismét megnyitotta az általános vitát. Az MDF frakcióvezetője kérését azzal indokolta, hogy a hétfői vita óta az érintett bi­zottságok meghallgatták az önkormányzati érdekképvise­letek képviselőit, így új helyzet állt elő. Szabó Iván javaslatát Torgyán József (FKGP) frak­cióvezető is támogatta, aki azt indítványozta, hogy Hack Pé­ter, az alkotmányügyi bizott­ság elnöke ismertesse az ér­dekképviseletek véleményét. Hosszas ügyrendi vita alakult ki, amelynek végén Torgyán Tegnap a képviselőit megkezdték a részletes vitát a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módo­sításáról, vagyis az NGKM megszüntetéséről benyújtott előterjesztés felett. Döntöttek: 228 igen, 27 nem és 42 tartózkodás mellett elfogadták azt a törvényjavaslatot, mely szerint megszűnik az NGKM. A polgármesteri és az országgyűlési képviselői munka összeférhetetlenségét kimondó jogszabály módosításáról is határoztak. József, Hack Péter és Dorn­bach Alajos (SZDSZ), az ön­kormányzati bizottság alelnöke ismertette az érdekképviseletek álláspontját. A beszámolókból kiderült, hogy a szervezetek nem képviseltek egységes álláspontot. A részletes vitában Pusztai Erzsébet (MDF) rámu­tatott, hogy a módosításnak hosszú távú következménye lehet. Várható ugyanis, hogy az országgyűlési képviselők ezután nagy számban indulnak majd az önkormányzati válasz­tásokon, és feltehetően a nagy­városok ismert polgármesterei is elindulnak majd az ország­gyűlési választásokon. Ennek következményeként előfordul­hat akár az is, hogy a parla­menti képviselők 50 százaléka polgármester lesz. Kónya Imre (MDF) kapkodva elkészített. elhamarkodott javaslatnak nevezte az indítványt és hozzá­tette: a módosítás elfogadása a jogfolytonossság elleni súlyos lépés lenne. Végezetül — Haller Zoltán (MSZP) konkrét felszólítására - közölte, hogy a javaslat az. alkotmány második paragrafusát sérti, amely ki­mondja: a Magyar Köztársaság demokratikus jogállam. Lányi Zsolt (FKGP) úgy vélekedett hogy elegáns dolog volna visszavonni a javaslatot, hiszen az érintett szervezetek több­sége ellenzi azt. A részletes vita lezárása után a beter­jesztők nevében Kuncze Gábor (SZDSZ) kijelentette: a módo­sítás nem alkotmánysértő. A törvényhozás ezután 215 szavazattal, 50 ellenében, 20 tartókodás mellett megszavazta az indítványt. (A képviselők előzőleg elfogadták Deulsch Tamás (Fidesz) módosító indítványát, amely lehetővé teszi a polgármesterek szá­mára párttisztség betöltését.) • A magából füstöt okádó AN 2-es sikeresen földet fogott, ám képtelen volt időben megállni és belerohant a repülőtér szé­lén várakozó autóbuszba, amelyen utasok is tartózkod­tak. A csattanás pillanatában a tűzoltók már nyomták is a vizet meg a habot, ahogy a csövön kifért. A rendőrség a területet biztosította, hogy a bámészkodók ne zavarják a munkát, nehogy újabb tragédia történjen. A kánikulában is elgáns mentősök úgy röpköd­tek a hordágyakkal, mint a kisangyal. A repülőből, illetve a buszból kisegítetteket, vérző, megpörzsölődött utasokat azonnal ellátták. Ment minden, mint a karikacsapás. Közben megtudtuk, hogy a repülő­gépen - óh, jaj - egy állam­titkár is utazott. Felmerült a kérdés, csak nem politikai indíttatású merénylet történt? Magától az érintettől, dr. Farkas László köztársasági megbízottól tudjuk, hogy nem. Viszont a gyakorlat jól sikerült. Síkeres „kényszerleszállás" Szegeden Mert arról volt szó. A tör­ténet kitaláció, azt nézték, mi lett volna, ha Mohácsról elin­dul egy gép és Mórahalom fölött... A többit már tudják. Természetesen a röpcsi néhány méterre az autóbusztól megállt, az indiánra mázolt álsérülteken csupán festék piroslott. Fotó: Révész Róbert A katasztrófaelhárító gya­korlatra miért van szükség? Tavaly a szegedi repülőtér jogosítványt kapott nemzetközi gépek fogadására is. Ez a jogosítvány természetesen szigorú óvintézkedéseket ír elő, amelyeket be kell tartania és amely a tűzoltók, a rend­őrség, a mentők és a polgári védelem összehangolt munká­ját is megkívánja. A kényszerleszállásoknál, a baleseteknél a tűzoltók kezé­ben van a karmesteri pálca, a többiek úgy muzsikálnak, ahogy dirigálnak nekik. Más lenne a helyzet, ha terroristák egy hülye ötlettől vezérelve ide térítenék a gépet. Akkor a rendőrség lenne a főszereplő a katasztrófa elhárításában. A jugoszláviai embargót, ha majd egyszer feloldják, akkor bizonyára sokkal élénkebb lesz a szegedi reptér forgalma. Akkor mindenképpen gondol­kodni kell majd azon - mondta tegnap a megyei tűzoltópa­rancsnok —, hogy állandó szolgálatot telepítsenek ide. Szerencsére se balesetről, se gépeltérítésről nem volt szó élesben. Gyakorolni viszont kell, hogy mi lenne. ha... • A Holocaustnak figyelmez­tető emlékként kellene élnie az emberekben, mégis a világ különböző részein a vallási és faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet oly méreteket ölt, amely ma is nyomort, pusztulást eredményez. Saj­nos, nekünk, magyaroknak nem is kell túl messzire tekin­tetnünk, hiszen a velünk szomszédos országok néme­lyikében évek óta kisebb­nagyobb gondot okoz a más­hovatartozás. Erről beszél­gettünk Yitzhak Kashti­Elbogennel, a Tel-Aviv-i egyetem nevelési és szociló­giaprofesszorával. • Az elmúlt ötven év törté­néseinek tükrében ön szerint lehet-e remény ar­ra, hogy egyszer lesz meg­békélés, s az emberek való­ban — a szó igazi értelmé­ben vett - ember módjára élnek majd egymás mellett? - Bár tapasztalataim szerint az. utóbbi években világszerte felerősödött az idegenel­lenesség, én ennek ellenére bizakodó vagyok. Úgy gon­dolom, az emberek előbb­utóbb csak megtalálják az utat egymáshoz, s otthon érezhetik majd magukat bárhol a vi­lágban. Természetesen tudom, hogy ez nem lesz egyszerű feladat. • A háborúk, a faji, anti­szemita megmozdulások bizony, sokakat megré­mítenek. KÉRDÉS A tel-avivi professzorhoz - Érthető. Mégis látni kell: az elmúlt évtizedek alatt foko­zatosan nőttek az emberi sza­badságjogok. Ez persze maga után vont egy identitáskereső reakciót. Például ebből az alapállásból kell tekinteni a jugoszláviai eseményeket is, amelyek - reményeim szerint - csak átmenetiek lesznek. Az antiszemitizmus felerősö­désének szintén ilyennek kell lennie, hiszen az semmikép­pen sem egyeztethető össze az igazi demokráciával, ezért erőteljesen el kell ítélni. Ezzel együtt pedig hinni abban, hogy az a demokratikus rend, amely ötven éve mind jobban kibontakozni látszik, az vezérli majd a jövőben gyer­mekeink, unokáink cseleke­deteit. • Ön azzal, hogy Izraelbe került, átélte az új haza, az új otthon megtalálásának lelki nehézségeit. Több évtized után mennyire érzi még magát magyarnak? - Bár közel ötven éve lakom Izraelben, és inkább oda tartozom, mint ide, az em­lékek mégis mélyen bennem élnek. A vásárhelyi egziszten­Yitzhak Kashti-Klbogen ciám - mint gyereknek - gyö­nyörű volt. Az a tíz év, amit itt éltünk - együtt, zsidók és nem zsidók - a haza, az anya­nyelv szeretete félreérthe­tetlenül része maradt életem­nek. Történt ez annak ellené­re, hogy szomorúan zárult le a vásárhelyi időszak, mivel deportáltak minket, apámat sokakkal együtt megölték, nekünk pedig, kijutva Izrael­be, össze kellett építenünk a régi és az űj identitásunkat ahhoz, hogy továbbra is élni és hinni tudjunk. A mi generációnknak ez egy nehéz privilégiuma amellett, hogy gyermekeinket is meg kellett erre tanítanunk. Nekik az unokáinkkal szemben van hasonló kötelességük, hiszen az új haza megtalálása nem jelentheti az eredeti gyökerek elpusztítását. Csak azzal együtt teremthető meg az a kiegyensúlyozottabb, humá­nusabb világ, amelyre vá­gyunk. Mindez egy nehéz lehetőségként adott számunk­ra, amiért állandóan harcol­nunk kell. Most itt. Vásár­helyen ezt nem is tartom re­ménytelennek. hallva a beszé­deket, látva édesapám nevét az emlékmű márványtábláján, vagy az öcsémét a gimnázi­umban. Úgy tűnik számomra, hogy létezik már az az alap, amelyre egy új diskurzust lehet építeni, még ha az kicsit hosszú és lassú is lesz. Véleményem szerint az egyelőre kétségtelenül létező negatívumok ellenére is jó úton haladunk annak érdeké­ben, hogy megtanuljuk elfogultság nélkül megítélni nemcsak magunk, de mások értékeit, cselekedeteit, akkor is, ha ők esetleg idegenek, különlegesek vagy éppen zsi­dók. Ha ez egyszer bekövet­kezik, többé nem lesz okunk félni a jogtalan megaláztatá­soktól, az idegenüldözésektől. f körülmények persze mindig vannak. Szerencsére, ÜLJ hiszen még a pszichológusok szerint is szükségletünk, hogy önfebnentó gesztusokat tegyünk magunknak. Most például meleg van. Nem, ez nem jó kifejezés arra, ami van, amit itt a gép előtt ülve-alélva érzek, mert balról betűz a nap (rossz a redőny), jobbról a nyomtató ontja a hőt, rá­adásul néhány objektív és egy szubjektív akadály lehetet­lenné teszi, hogy amolyan igazi alig-ruhát viseljek. Egyre több hibát vétek. A korral jár, „vigasztalnak" ter­mészetük szerint a kolléganők, a fiúknak szavuk sincs, csak az a bizonyos mosoly, amelyet leggyakrabban autó­vezetés közben lehet megfigyelni rajtuk, amikor az előttük haladó hibát hibára halmoz, s előzéskor kiderül: nő. Megértő levél érkezik a szegedi születésű írótól, való igaz, ő hárította el, hogy átnézze a kéziratot, megbízik bennem, mondta. Nem kellett volna. Sose járt a Radnóti Gimnáziumba, eltévesztettem. Ságvárista volt, formálisan onnan sem rúgták ki csak kiutálódott, írja (Ottlik novel­láiban vannak ilyen jó szavak, például: „megunódott"). A családjában nem ő az egyetlen „nadrágos ember", félreér­tettem, csak ö volt az első, de később a bátyja is főiskolát végzett. Nem ennyi kötete van, hanem annyi, de ez magán­ügy, teszi hozzá megbocsátó zárójelben. A Bibliával kap­csolatos tévedéseimet sorolja azután, „ha több haszna nincs is, annyi talán mégis: ha véletlenül bárki valaha is rákérdez, lehessen válaszolni" Ennyi Nem kérdi, hova jártam iskolába, hol szereztem a (szakmai) jogosítványo­mat, arról sincs szó a levelében, mely égtájon lenne nekem jobb és anyám sem kerül szóba. Rosszul érzem magam. A szomatikus tünetek közül a legföltűnőbb orcámnak az ó pirulása, de ezt még rá lehet fogni a hőségre, az izzadságcseppeket dettó. Mindig is a trhetetlenség-tudatot utáltam a legjobban. Ismerik, az em­bernek összerándul a gyomra, s hiábavalóan gondolkodik, hogyan tehetné jóvá — a jóvátehetetlent. Az akaratlanul elkövetett hibát nem menti ez a jelző, a tudatlanságnak pedig bizonyos viszonyok között konzekvenciái vannak. Az újságíró például sohasem mondhatja: „azt hittem, hogy..." A tényeknek nem sok közük van a hitekhez féhány nappal azután, hogy megkaptam az író megbo­csátó hangnemű levelét és elhatalmasodott rajtam a jóvátehetetlenség tudata, bekapcsoltam a tévét. Beszélt egy ember. Nem hárított semmit a körülményekre. Nem találta ágy, hogy valaha is hibát vétett volna. Mindent úgy tett jól, ahogy, mi több, egyedül ó tette jól (értsd: a többi úgy hülye, ahogy van). A beszélő ember azután nem egyszerűen belebújt az áldozati bárány bőrébe, hanem úgy látszott, hiszi, hogy ó maga a bárány, akinek immár a vérit veszik. Kitaszítják, fillér nélkül (utcára, vagy aládúcolt bérházba - ez nem volt teljesen világos), rágalmazzák, fenyegetik, pedig nemcsak bűntelen, de szemmel láthatóan felbecsülhetetlen (nemzeti) érték. Másnap kiderült, sokan nézték ugyanezt a tévét, többen harcosan undorodtak, kevesebben ambivalensen örültek (még egyszer, ha utoljára is, ott volt a képernyőn az igaz­ság)­Méghogy a tényeknek nincs közük a hitekhez? Feleim, csak a halál biztos. Jk^/l tLiúf­u3' Üzletünkben megrendelhetők! Tetőtéri ahalakok. Velux ahalakok, gyári árából Sh engedmény. MODUL BAU KFT. Schindler tetőablakok 63x100-as 19 000 Ft/db + árával 78x120-as 22 000 Ft/db + áfával. MODUC-BAU Kft. Szeged. Csongrádi sgt. 27. T.: 62/474-481, 491-022 R O L L P A ELEMES, VARIÁLHATÓ, •UM OLCSÓ POLCRENDSZER IRODABÚTOR, ÜZLETBERENDEZÉS, LAKÁSBERENDEZÉS, TÉRELVÁLASZTÓ Mintabolt: Szeged Nagyáruház földszint, Card-Press Pavilon TEKINTSE MEG OALUTASCNKAT A SZEGEDI NEMZETKÖZI VÁSÁR A PAVILONJÁBAN Módosítják a Btk.-t? Értesülések szerint az MSZP és az SZDSZ szakértői egyeztetik álláspontjukat arról a javaslatról, amelyet a köztár­sasági elnök kíván előteijesz­teni a Btk. módosítására. Az. államfő indítványa értelmében büntetendő lenne a nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport üldözése, a félelemkeltés az. ilyen csoportokban, az ilyen csoportokhoz, tartozók megszé­gyenítése. Göncz Árpád javas­latát a T. Ház. rendkívüli üléss­zaka idején, valószínűleg augusztusban terjeszti majd be. • Egy, a II. világháborúból származó szárnyasaknát talál­tak tereprendezés közben a barcsi strand parkolójában. A mintegy húsz centiméter hosszú robbanószerkezetet egy munkagép fordította ki a föld­ből. Egy autó át is ment rajta, de szerencsére nem történt baj. A HM tűzszerészei felrob­bantották az aknát, majd átv­izsgálták a teriiletet, de nem találtak robbanószerkezetet. A tereprendezést befejezték, az. autók teljes biztonsággal par­kolhatnak a most már tűzsze­részek által is „rendezett" területen.

Next

/
Thumbnails
Contents