Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-05 / 155. szám

KEDD, 1994. JÚL. 5. • Országgyűlés J| |9H|| >;'•:• Lehet-e honatya egy polgármester? BELÜGYEINK 3 A kolozsvári Mátyás-szobor védelmére hívta fel a törvény­hozás figyelmét Csépé Béla kereszténydemokrata képviselő az Országgyűlés nyári rendkí­vüli ülésének első munkanap­ján. Elmondotta: Fadrusz Já­nos szobra az idők során az er­délyi magyarság jelképévé vált, és eltávolítása rendkívül meg­nehezítené a magyar-román kapcsolatokban felgyülemlett problémák és vitás kérdések rendezését. Torgyán József (FKGP) - egyetértését tolmá­csolva az elhangzottakkal ösz­szefüggésben - jelezte: frakci­ója az ügyben határozati javas­latot terjesztett be a Ház elé. A szocialisták részéről Kovács László hangsúlyozta: az MSZP képviselőcsoportja osztja a szobor eltávolításával kapcso­latos aggodalmakat. A minisztériumok felsorolá­sáról szóló 1990-es törvény módosítására vonatkozó javas­latot Kuncze Gábor (SZDSZ) ismertette a T. házzal. Kiemel­te: a módosítás célja a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának megszünte­tése és feladatainak átcsoporto­sítása az ipari tárcához. Az NGKM feladatait átmeneti jelleggel az ipari minisztérium venné át, s mérné fel a további ez irányú kormányzati teendőket. Az átalakítások hatékony, egysze­rűbb kormányzati munkát és egyértelműbb miniszteri fele­lősséget vonnának maguk után. Az FKGP elnöke úgy vélte, célszerűbb lenne egyetlen gazdasági csúcsminisztériumot létrehozni. Kádár Béla (MDF), az NGKM minisztere megkér­dőjelezte: bölcs dolog-e meg­bolygatni a külgazdasági szer­kezetet. A fiataldemokraták szerint is csúcsminisztériumra lenne szükség, a hatáskörök pontos leírásával. Az Országgyűlés ezután megkezdte a polgármesterek jogállásáról szóló törvényhez ­Horn Gyula (MSZP) és Kun­cze Gábor (SZDSZ) által - be­nyújtott módosító indítvány ál­talános vitáját. Az előterjesz­tők nevében a szabaddemokra­ta képviselő indokolta a javas­latot. Kuncze Gábor rámuta­tott: a választások előtt az MSZP, az SZDSZ és a Fidesz is előre jelezte, hogy győzelme esetén megszünteti az összefér­hetetlenséget a polgármesteri poszt és az országgyűlési man­dátum között. Az előtetjesztők szerint a javaslat nem mond el­lent a törvényhozói és végre­hajtói hatalom szükséges elvá­lasztásának, és megfelel az al­kotmány előírásainak is. A ja­vaslatot megtárgyalta az alkot­mányügyi bizottság is, amely támogatta azt. A testület ki­sebbségi álláspontját Torgyán József (FKGP) tolmácsolta, aki szerint a törvény nem alkalmas még az általános vitára sem. A javaslat a hatalmi gőg meg­nyilvánulása, elfogadásával túlzott hatalmi koncentráció jönne létre az országban és lehetőség nyílna az álláshalmo­zásra - vélekedett az FKGP el­nöke. Az ellenzék vitatta az előterjesztés célszerűségét. A vitát ma folytatják. • Koalíciós kormányalakítás Végső simítások, új államtitkárok A koalíciós pártok hétfőn is folytatták a kormányprogram előkészítését. A miniszteijelöl­tek - akik a hét végén tanul­mányozták a dokumentumot ­eljuttatták hozzáfűznivalóikat a szövegzést végző Szekeres Imréhez és Magyar Bálinthoz. Az MSZP frakcióvezetője és az SZDSZ ügyvivője a követ­kező napokban még több ízben találkozik egymással, hogy a két párt vezetőinek szerda dél­utánra tervezett tanácskozásán elvégezhessék az utolsó simí­tásokat a kormányprogram szö­vegén. Ugyancsak a szerdai ta­lálkozóra készülve tartott ülést Megszökött a Nyitott ablakoknál alszik az ország ezekben a napokban. Pedig a hu­zat veszélyes, akár egy páncélszekrényt is kivi­het az ablakon... Történt az elmúlt hét végén, hogy Deszken, a Maros szövetkezet Al­kotmány utcai irodahá­zának ablakát nyitva hagyták, felejtették. Masnap reggelre a he­lyiségből eltűnt a 120 kilogrammos páncél­szekrény, népszerű ne­vén: mackó. Nem való­színű, hogy fogta magát és kiballagott, inkább markos legények vihet­ték el onnan a kezes jó­szágot, amelynek hasá­ban pénz nem, viszont fél milliót érő értékpa­pír volt. hétfőn este az SZDSZ ügyvi­vői testülete. Az ügyvivők az előzetes információk szerint határozni akartak az SZDSZ­es politikai államtitkárok sze­mélyéről is. Az öt államtitkár közül egy, az infrastrukturális tárcához kerülő politikus sze­mélye tűnt még bizonytalan­nak, a posztra hétfőn délután két jelölt is volt, akiket a mi­niszterjelölt, Lotz Károly nem kívánt megnevezni. Az SZDSZ által betöltendő további négy poszt közül megfigyelők biz­tosra veszik, hogy a földműve­lésügyi tárcához Kis Zoltán, az. ipari minisztériumba Soós Károly Attila, a Belügyminisz­tériumba Világosi Gábor, a külügyi tárcához pedig Szent­Iványi István kerül. Az ügyvi­vők jóváhagyású után a jelöl­tekkel egyet kell értenie az MSZP-nek is, mint ahogy az MSZP is egyeztet saját jelölt­jeiről a szabaddemokratákkal. Megállapodlak a magyarok A három szlovákiai magyar politikai erő képviselői hétfőn megállapodtak abban, hogy a három jelentős szlovákiai ma­gyar párt, az Együttélés, a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgá­ri Párt az ősszel esedékes par­lamenti választásokig és azt követően is szorosan együtt­működve, hármas-koalíción belül, egységesen fogja képvi­selni a szlovákiai magyarság érdekeit. Ismeretes, hogy ed­dig az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lom alkotta a szlovák parla­ment magyar koalícióját. Az elő­ző választási időszakban a Ma­gyar Polgári Párt is parlamenti és kormánypártként működött. Mennyit érnek a kárpótlási jegyek? Az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegyek július 1-jei értéke 158,8 százalék - adta a tájékoztatást kedden az Orszá­gos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese. Ezek szerint a háromféle címletű kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke a következők szerint változik: az 1000 forintos kárpótlási jegy kamattal növelt névértéke 1588 forint, az 5000 forintosé 7940 forint, a 10 ezer forintosé pedig 15 ezer 880 forint. A kárpótlási jegyek kamat­tal növelt névértékét kell fi­gyelembe venni minden olyan esetben, amikor azt tulajdono­sa állami tulajdon megvásárlá­sára fordítja. Szintén ez a sza­bály érvényesül akkor, amikor a kárpótlási jegyeket önkor­mányzati lakás megvételére használják fel. Ennek megfele­lően a kamattal növelt névérté­ket kell figyelembe venni a kárpótlási jegyeknél akkor is, amikor az Egzisztencia-hitel saját részének fedezésére, illet­ve a Munkavállalói Résztulaj­donosi Program keretében tör­ténő fizetésekre vesznek igénybe kárpótlási jegyet. • Elszámolt a kormány Az állam adóssága A központi költségvetés bruttó tartozása - amely a bel­földi államadósságot foglalja magában — az idén várhatóan 3457 milliárd forintra növek­szik. Ebben az esztendőben a növekedés kisebb mértékű, mint tavaly volt, amikor az ál­lamadósság 1992. évi 2305 milliárd forintról 1993. végére 3147 milliárd forintra emelke­dett. Az idei esztendő végéig 1990-hez képest a központi költségvetés bruttó tartozása 2000 milliárd forinttal növek­szik. Az elemzés szerint ez a növekedés csak kisebb mérték­ben írható az évente felhalmo­zódó költségvetési hiány szám­lájára. A hiány finanszírozásá­ra 547 milliárd forintot fordí­tottak eddig. Nagymértékben emelkedett az egyéb kötelezettségekből származó adósság, amely alatt olyan kiadások értendők, mint a korábbi rubelelszámolású hi­telkapcsolatok rendezése, a kedvezményes lakáshitelek ka­matainak átalakítása, vagy a hitel-, adós- és bankkonszoli­dáció állami ráfordításai. Ez utóbbi a költségvetés számára 335 milliárd forintos kiadást jelent. A bruttó adósságnövekmény legnagyobb részét a nullaka­matozású hitelállomány bővü­lése tette ki, amely a rendsze­res forintleértékelések miatt keletkezett. A tényleges terhek felméré­se szempontjából nem elegen­A Pénzügyminisztéri­um részletes elemzést készített az államadós­ság alakulásáról, figye­lembe véve a költségve­tési terheket, a felhalmo­zódott követelés- és tar­tozásállományt, vala­mint a külső adóssággal kapcsolatos adatokat Az anyagot két héttel ezelőtt a kormány megvitatta. Az elemzést hétfőn hozta nyilvánosságra a PM. dő a bruttó adósságállomány figyelembe vétele. Jelentősen emelkedtek ugyanis az elmúlt években a központi költségve­tés követelései. Négy évvel ez­előtt ezeknek a követeléseknek az értéke 326 milliárd forintot tett ki, 1993. végén pedig elér­te a 700 milliárdot. Igy a nettó költségvetési adósság 1993. végén 2447 milliárd volt, ami­ből a jegybankkal szemben 1825, a gazdasági szférával 498, közvetlenül a külfölddel szemben pedig 122 milliárd fo­rintos adósság állt fenn. A nettó költségvetési adós­ságállomány 1990. végén 1389 milliárd forintot ért el. Míg a bruttó költségvetési adósságál­lomány 1990-től 1993. végéig 1763 milliárd forinttal növeke­dett, a nettó adósságállomány jóval kisebb összeggel, ezer­milliárd forinttal bővült. ál ím abdarúgó-világbajnokság van most is, kialvatlanul éb­redünk, és dicsérjük a románokat, akik miatt nem aludhattuk át az éjszakái. Focit nézünk most is, s talán ke­vesen gondolunk arra a negyven évvel ezelőtti július 4-re, amely számunkra tragédiát jelentett. Pedig akkor nem lát­hattuk a tévében, csupán Szepesi György kommentálására voltunk „kárhoztatva", mégis ezrek és ezrek kaptak a szi­vükhöz, amikor a kor krónikása emelte hangját, s fe l-f el­kiáltott, hogy , jönnek a németek..." Emlékszem, éppen húszesztendős voltam, s fiatalságom minden lendületével kiabáltam Puskás Öcsi góljánál, s szégyenkezve, a park­ban megbújva sírtam egész éjszaka, hogy a mérkőzés után senki se lássa bánatomat. A napokban éppen az egyik fő­szereplővel, Buzánszky Jenővel elevenítettük fel az 1954-es berni döntő néhány mozzanatát, s állapítottuk meg most már józanul, hogy azon a napon a németek jobbak voltak, Fritz Walterék jobban akarták a sikert. Negyven év telt el azóta, s mi még a közelébe sem kerül­tünk a döntőnek. Néhányszor fel-felvillant a magyaros technika, a szellemes kombináció, de ez csak arra volt ele­gendő, hogy az akkor kivívott presztízsünket megtarthas­suk. Azóta már nagyon sok víz lefolyt a Dunán, s ma már ott tartunk, hogy akkor is örülünk, ha egy-egy válogatott meccsen gólt lövünk, vagy ne adj' isten, 10-15 percig ve­zetni tudunk valaki ellen. i iért jutottunk idáig? Erre csak egy hétköznapi esetet hoznék fel példának. Az elmúlt napokban az ország legjobb ifjúsági labdarúgói Szegeden adtak egymásnak ta­lálkát. A mérkőzések után a Boldogasszony sugárúti Ortu­tay kollégiumban gyűltek össze a fiatalok. Ott, ahol laktak. A tévében az Írország-Norvégia mérkőzést közvetítették. A színes tv előtt azonban írd és mond csupán négy (!) fiatal nézte a találkozót. A többiek a kapuban álldogáltak, a por­tán diskuráltak, az utcán sétáltak. Miközben a képernyőn egy világbajnoki mérkőzést láthattak volna. Most ismét világbajnokság van, de sajnos nélkülünk. Pedig most nem bánnánk, ha a döntőben újra kikapnánk 3-2-re a németektől. m Szűrös Mátyás az elnök Megalakult az IPU-csoport Az Országgyűlés a hétfői munkanap zárása előtt létre­hozta az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Cso­portját, amely az új törvényho­zás nemzetközi képviseletét hivatott ellátni. Az IPU honi tagszervezetének elnöki tisz­tére Szűrös Mátyást, az MSZP országgyűlési képviselőjét vá­lasztották meg. Az első alelnö­ki posztra Katona Tamást, az MDF, a második alelnöki poszt­ra pedig Mustó Istvánt, az SZDSZ jelöltjét választották meg. A Magyar Nemzeti Cso­port vezetőségi tagjai közé ke­rült Rótt Nándor (FKGP). Var­ga László (KDNP) és Rocken­bauer Zoltán (Fidesz). Az újonnan megválasztott elnök. Szűrös Mátyás köszönetet mondott a bizalomért és mél­tatta elődeinek munkáját. A tennivalókról elmondta, hogy a közeljövőben létre kell hozni az IPU Magyar Nemzeti Cso­portjának különféle baráti ta­gozatait, amelyek az egyes országok partnerszervezeteivel tartják majd a kapcsolatot. A következő jelentős nemzetközi esemény az Interparlamentáris Unió 92. konferenciája lesz Koppenhágában. • Szecsei Mihály egyaránt tag­ja a szerb és a vajdasági parla­mentnek. A szövetségi parla­mentben a külügyi bizottság munkájában is részt vesz. Hu­szonkét évet tanított egyetemi tanárként, szakterülete a köz­gazdaságtan. Szegeden a nem­zetközi vásáron találkoztunk vele, ahol a Szabadkai Körzeti Gazdasági Kamara küldöttsé­gének tagjaként voltjelen. • Gazdasági szakember­ként milyennek látja az em­bergó sújtotta Jugoszlávia helyzetét? - Nehéz helyzetben van az ország, a gazdasági stabilizáci­ós program megvalósítása egy­re nehezebb, a jelenlegi körül­mények közepette egyre re­ménytelenebb. A dinár árfolya­ma legalább 10-15 százalékkal magasabb a reálisnál, a kamat­lábak túlságosan alacsonyak, a hiteleket továbbra is a rendszer iránti hűség függvényében osz­togatják. Az árnyékgazdaság továbbra is jelentős szerepet ját­szik, a törvénytelen pénzvilág árai viszont magasabbak, mint a hivatalos árfolyamok. Ko­moly probléma, hogy gyakorla­tilag továbbra sincs lakossági @ KÉRDÉS A szerbiai magyai képviselőhöz dínármegtakarftás, a fizetések is gyorsabban emelkednek a termelésnél. A nemzeti bank felé, a kereskedelmi bankok irányában, de akár a lakosság felé való eladósodás eredménye is ugyanaz lesz: csőd. Megol­dást a szükséges gazdasági lé­pések meghozatala mellett is csak a béke jelenthet, hiszen az ország vagyonának kétharma­dát felemésztette a háború. A piacgazdaságra pedig csak bé­kés gazdasággal lehet áttérni. • A háború végeztével mi­lyen szerepet tölthet be Ma­gyarország a déli szomszéd gazdaságának felélesztésében? - A környező országokkal kialakítandó jó kapcsolat alapv­etőnek tűnik. Magyarország szerepe mégis különleges, hi­szen nem csupán mint szomszé-. dos állam fontos Jugoszláviának, hanem emellett meghatározó szerepe van kulturális, tudo­mányos és gazdasági téren a ré­gió fejlődésében. Még felbe­csülni sem tudjuk a Jugoszláviá­ból áttelepült, önöknél pedig gazdasági tevékenységbe kez­dettek számát. Óriási szerepük lehet a további gazdasági tevé­kenységben. hiszen összekötő kapcsot jelentenek majd a két ország gazdasága között. A nagyhatalmi érdekektől elvonat­koztatva meg kell fogalmaz­nunk konkrét érdekeinket, ori­entációnkat. Multikultúrális együttműködésre van szükség. A Jugoszláv export valamikor 6 milliárd dollárt tett ki Európa keleti része felé. Az embargó miatt csak a fekete gazdaság gyarapodik, évi kétmilliárd dol­lár a bevétel. Sajnos a háború finanszírozásában maffiaszerú érdekszövetségek alakultak ki, akiknek óriási üzlet a háború. Szecsei Mihály • A Szegedi Nemzetközi Vásárt megtekintve milyen­nek látja a lehetőségeket? - Egyelőre csak a humanitá­rius szállítmányok, valamint az élelmiszeripari termékek terü­letén kínálkozik lehetőség. Szerbiáhan 41 ezer magánvál­lalat működik, ebből 30 ezer üzlettel foglalkozik. Azt hi­szem, óriásiak a távlataink, a kölcsönös érdekek alapján sz­retnénk kapcsolatot teremteni a magyar üzletfelekkel. Pál Tamás Péter

Next

/
Thumbnails
Contents