Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-04 / 154. szám

HÉTFŐ, 1994. JÚL. 4. BELÜGYEINK 3 Fotó: Enyedi Zoltán • Göncz Árpád villámlátogatása Csongrádon a finnugorok Háromnapos programot szerveztek a Finnugor Népek Világkongresszusa konzultatív bizottsága tagjai számára Csongrádon. Ennek második napján az Erzsébet Szállóban húsz finnugor nép képviselői tartottak tájékoztatót népeik gazdasági, kulturális és politikai helyzetéről. A második Finnugor Világkongresszus - melyet 1996ban rendeznek meg - előkészítésén dolgozó ülést vasárnap délelőtt meglátogatta Göncz Árpád köztársasági elnök. Köszöntőjében elmondta, hogy tavaly két hetet töltött el a finnugor népek körében, járt öt szövetségi köztársaságban és két autonóm tartományban. Azóta érzi magát finnugornak, holott tanult arról az iskolában, hogy a magyarság testvémépe a finnugoroknak. Ottjártakor két dologról győződött meg, az egyik: a finnugor népek élnek és élni akarnak, hiszén ápolják nyelvüket, kultúrájukat, a másik: ahány helyen járt, annyiféle volt helyzetük. A legkönnyebbnek a kulturális együttműködés bizonyult velük, a legnehezebbnek a gazdasági és a politikai. Tavaly az oktatás terén történő együttműködésre helyezték a hangsúlyt, de meggyőződött arról, hogy csupán a kulturális együttműködés nem elegendő, át kell adni a finnugor népeknek azt a tudást, ami a modem gazdaság építéséhez szükséges. „Kívánom, hogy a világ előtt méltóan és együtt tudjanak bemutatkozni a finnugor népek 1996-ban" - hangsúlyozta Göncz Árpád. Végezetül - bizonyítékul, milyen ismert a világban ez a kultúra bemutatta a jelenlévőknek a Kalevala vietnami fordítását. Délután az ülés résztvevői ellátogattak Ópusztaszerre, ahol dr. Bereczky Lóránt, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója mutatta be a Fesztykörképet és a magyarság történetét illusztráló skanzent. A nagy példányszámú pozsonyi Práca Kádár János „virágokkal elborított" sírjáról közöl írást. A szlovák lap felidézi: Kádár öt évvel ezelőtt, azon a július 6-i napon halt meg, amikor „a Legfelsőbb Bíróság elnöksége hivatalosan is rehabilitálta annak az 1958-as pernek a kilenc áldozatát, kiknek ítéletét ez. a politikus aláírta". Az 1956 utáni fejleményeket, Nagy Imréék kiadatását, majd kivégzésük körülményeit, újratemetésüket ismertetve azzal folytatja, hogy tavaly az olasz La Stampa „glória nélkül mutatta be Nagy Imrét, aki a Gorbacsov által kiadott, de nyilvánosságra nem hozott dokumentumok tanúsága szerint a két háború közti időszakbari a szovjet NKVD ügynöke volt". Emlékeztet rá, hogy Kádárt „az ötvenes években szintén bebörtönözték", hogy „korábban belügyminiszterként sok jogsértő cselekedethez" adta a nevét, így annak a Rajknak a peréhez is, akinek „kivégzésével a keleti tömbben elkövetett kivégzés-sorozatok elkezdődtek. Nagy Imre 1956os magatartásával talán önmaga és a történelem előtt igyekezett magát rehabilitálni. Kádár János pedig (talán szintén sötét lelkiismeretettel) az állami hatalom átvétele után az adott rendszer óvatos reformjainak bevezetésével, fokozatos piacgazdálkodással, a cenzúra visszafogásával próbálta jóvátenni a jóváteendőt" - írja a lap. • „Eltorlaszolták" a kerötőutat Termékoltalmi rendszer a gyógyszergyártásban • Nagy versenyfutás a kevés termésért Érik a kajszibarack Az eredetileg Örményországból származó sárgabarack mint már annyiszor, most is nehezen viselte el a téli fagyokat és a tavaszi jégkárokat. A szórványszerűen - tehát a kertek legvédettebb helyére telepített fák bővebb hozamát is beszámítva összességében kétharmadnyi arányra becsülik a szakemberek az időjárás miatti terméskiesést. A térség egyik legnagyobb egybefüggő, 150 hektáros ültetvényén, ahol az időközben magánkézbe került területen a Kecskeméti Agromix Szövetkezet végzi továbbra is a gépi munkákat, a terméskilátás gyenge-közepes. Hasonló a helyzet a Matkó, Matkópuszta környéki barackosokban, míg a jakabszállási körzetben alig néhány szem termés akad a fákon. A nyers gyümölcsként, befőttként, lekvárként a hazai és külföldi piacokon egyaránt keresett kajszi miatt érzékelhetően nem lesznek az iáén sem értékesítési gonáok. NemMegkezdték a kajszibarack szedését a Kecskemét környéki kertekben, s egyben megindult a felvásárlók versenyfutása is az immár világhírűvé vátt gyümölcsért. csak a felvásárló telepek fogadják szinte .megszakítás nélküli nyitvatartással a barackot, de nem csekély azon vállalkozók száma sem, akik - ezúttal akár kisebb mennyiségért is - a termelőkhöz helybe mennek. Az induló ár kilónként 60-80 forint között mozog, s a feltételezések szerint legfeljebb 40-50 forintra esik le a napokon belül bekövetkező dömpingben is. A szezon előreláthatóan - mivel nagyobb lehűlésre nem lehet számítani igen rövid lesz, a kajszinál később érő fajtákat is beleértve a sárgabarack-idény két-három héten belül lefut. és olyan tévéműsor van itthon, mint a reklám, amely napi gyorsasággal szállítja az élcelődnivalóí kicsiknek és nagyoknak, újságíróknak és halanáóknak. Alig-alig születik olyan reklám, amely ne tartalmazna, a készítők állal talán észre sem vett öngúnyl, amely öngúny a fogyasztásmánia hosszú és röviá távon egyaránt müköáő elhütyitő hálásán alapszik. Nem könnyű kifogni olyan perceket a tévében, amikor ne akarnának valamit eladni, hogy jobb ez, mint amaz, vqgy megbízhatóbb a szánkban a pH-érték olykor... És nincs mit tennj, nézni kell, a reklám most a világ egyik arca, avagy reklám ellen nincs óvszer. A reklámok elhelyezésének talán legorcátlanabb módja, amikor frappáns ollózással megszakítják a filmet és oda benyomják azt. Persze vannak filmek, amik ezt természetüknél fogva elviselik, sót talán még fokozza is a reklám az izgalmakat. Csak kérdés az, hogy a néző elviseli-e? Mert például abban az esetben, ha egy jól komponált film első harmadában, egy gyönyörű jelenetben benyomnak a szemembe egy tubus ínycsiklandó fogkrémát, hát nincs az a hűsítő mentől, amely meggátolná a trágár szókincs felfrissítését. íj útnak ellenére, hogy a pénz beszél, a néző néz, és eledJJ dig úgy gondolhatta, hogy reklám ellen nincs óvszer, egy amerikai úriember mégis megpróbált egy úgynevezett reklámféket kidolgozni. Odáig jutott, hogy kikísérletezett egy olyan videomagnót, amely rögzíti a kívánt filmet, de a közbevágott reklámot kihagyja - a magnó érzékeli azt a „bevágást", amit a reklám elhelyezése ejt a filmen. Persze a tévé ettől függetlenül eszelős mennyiségben nyomhatja a reklámot, mert van annyira fékevesztett a reklámipar, csak a rögzített film nem gazdagodik az olykor megsemmisítő erejű és orrvérzésig használható „betétekkel". A jó és megkönnyebbítő hír ellenére a találmány gazdája nem érezheti magát túl jól a bőrében, hiszen ilyen esetekben, amikor valaki a „nagy pénzzel" szemben kiáll, nagyon könnyen nyoma vész vagy a feltalálónak, vagy a találmánynak. Tehát ha évek múlva is hiába keresik ezt a magnótípust, akkor a reklámfékre „nyugodtan" keresztet vethetnek, a reklámfékre valaki már rátette a kezét. cu.U Üzletünkben megrendelhetők! Tetőtéri a ha lakok, Vclux ahalakok, gyári árából 5% engedmény. MODUL- BAU KFT.^Schindler tetőablakok 63x1 Ott-as 19 000 Ft/db + áfával 78x120-as 22 000 Ft/db + áfával. MODUL-BAL! Kft. Szeged, Csongrádi sgL 27. T.: 62/474-481, 4914)22 Fekete a legerősebb A világ legerősebb embere magyar. Fekete Lászlónak hívják, dorogi lakos. Mindez vasárnap dőlt el nyolc ország „óriásainak" háromnapos világbajnoksága zárónapján. A nagy érdeklődéssel kísért viadalon egy-egy amerikai, belga, cseh, finn. holland, izlandi és osztrák versenyző mérte össze felkészülését a házigazda, s a későbbi győztes mellett. A nem mindennapi látványosságon a versenyzők söröshordót cipeltek, farönköt nyomtak, 25 kilogrammos súlyt dobtak magasba, kamiont vontattak és Dacia autókat horogattak. Július l-jétől a szellemi tulajdon legmagasabb rendű védelme lép életbe Magyarországon is, ami a gyógyszergyártásban a fejlett országokhoz hasonlóan a termékszabadalmi rendszer meghonosodását jelenti. Lényege, hogy a szabadalmakkal védett új anyagokat, molekulákat a szabadalmas engedélye nélkül a magyar gyógyszergyárak még akkor sem gyárthatják és forgalmazhatják, ha a hatóanyag, vagy a vegyület előállítására új, független gyártó eljárással rendelkeznének. Búzás László, a Magyar Gyógyszergyártók és Nagykereskedők Országos Szövetségének főtitkára elmondta, hogy Magyarországnak - EK társult tagsága miatt - 1996 végétől kellett volna az eljárásszabadalomról a termékszabadalmi rendszerre áttérni. Az amerikai gyógyszerlobby kezdeményezésére és az ezt követő tárgyalások eredményeként viszont Magyarország már korábban - ez év július 1jétől - alkalmazza az iparjogvédelemnek ezt a formáját. Ettől fogva a gyógyszereket nem lehet úgynevezett reprodukciós, vagy kerülő úton előállítani. Ez azonban nem vonatkozik azokra a fejlesztésekre, amelyek a Magyar Találmányi Hivataltól 1987. január 1-je előtt kapták meg az eljárási szabadalmi engedélyt. A termékoltalomra való áttérés különböző mértékben érinti a magyar gyógyszergyárakat, hiszen közülük több is már a '80-as évek végén felhagyott a kerülőeljárással. Más gyógyszergyáraknak ellenben tudomásul kellett venniük, hogy a már megkezdett kutatásokból nem lesz eladható gyógyszer. Az ebből származó veszteséget kevéssé lehet kalkulálni, mert az elmúlt időszakban több potenciális piac, így a volt Szovjetunió egyes köztársaságai is, áttértek a termékoltalmi rendszerre. • Ingmar Knif finn grafikus, festőművész kiállítását tekintheti meg a közönség a Sajtóház Stefánia klubjában július 10-ig. A július 29-i megnyitón soha nem tapasztalt érdeklődés mellett került sor e távoli baráti országból érkezett művész garfikáiból, festményeiből készült kiállítás megnyitójára. Ingmar Knif Tandi Lajos kollégánk lírai hangvételű megnyitó beszéde után röviden válaszolt és üdvözölte a jelenlévőket. Finnül. Az ünnepélyes pillanatok után mindenki gratulált neki, igyekezett kezet szorítani vele. Megkérdeztem tőle: beszél-e svédül? A válasz: igen. így jött hát létre az alábbi beszélgetés. (Egyébként, mint később kiderült, svéd tannyelvű iskolában igazgató...) • Knif ár, gratulálok első szegedi bemutatkozásához, a szép tárlathoz! Első ízben jár Magyarországon és Szegeden? - Köszönöm a jókívánságokat, a gratulációt. Jól esik. ® KÉRDÉS A finn grafikushoz ha távol a hazámtól, itt a baráti Magyarországon is ilyen jó véleménnyel vannak az ember művészetéről. Ami a kérdését illeti: nem először járok Magyarországon. Eddig négyszer voltam az önök szép országában, amelyet igen nagyra becsülök. Nem csak Magyarországon, hanem Szegeden is jártam már többször, minden alkalommal megcsodálva szépséges arhitektúráját, a Tisza nyugodt, békés hullámait és élvezem a vendégszerető emberek kedvességét. • Ha ezek után még az itteni benyomásairól kérdezem... - Akkor még hozzá tudom tenni, hogy: számomra lenyűgöző a magyar táj! Ez a vidék, amely szépségével, kiegyensúlyozottságával, minden apró részletével annyira megragadja a művész, embert, hogy azt nagyon nehéz szavakba önteni! Mindig is nagy barátja voltam a síkságnak, ennek a nagy magyar pusztának. Azon kfvül, nem véletlenül emlftik, joggal, a magyarfinn rokonságot, én is úgy érzem: a két nép mentalitá sában, gondolkodásában igenis van nagyon sok közös vonás. Es ez jó, hogy tgy van... • Mit mondana el magáról a Délmagyarország olvasóinak? - Hatvan évvel ezelőtt születtem Finnország fővárosában, Helsinkiben. Elvégeztem a képzőművészeti akadémiát, s most a fővárostól Ingmar Knif mintegy 400 kilóméterre északra egy kis városban a képzőművészeti középiskola igazgatójaként dolgozom. Tagja vagyok az Állami Képzőművészeti Bizottságnak, több állami kulturális díj birtokosa és számos hazai és külföldi önálló tárlat van már mögöttem is. De most ez, az. önök városában, a legkedvesebb... •Ősimre Ferenc