Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-23 / 171. szám

20 év kincseiből József Attila versei Gyöngy Gyöngy a csillag, úgy ragyog, gyöngyszilánkokként potyog, mint a szöllő, fürtösen, s mint a vízcsepp, hűvösen. Halovány bár a göröngy, ő is csámpás barna gyöngy; a barázdák fölfűzik, a bús földet díszítik. Kezed csillag énnekem, gyenge csillag fejemen. Vaskos göröngy a kezem, ott porlad a sziveden. Göröngy, göröngy, elporlik, gyenge csillag lehullik, s egy gyöngy lesz az ég megint, egybefogva sziveink. Hangya A bábok között elaludt a hangya. Szél, a bábokat most el ne fúdd! Különben jó az is. Kis, fáradt fejét csillámokra hajtja és alszik véle csöpp árnyéka is. Egy szalmaszállal fölkelteni szépen! De jobb, ha már indulunk haza, erősen beborult A bábok között elaludt egy hangya és - hopp - egy csöpp már a kezemre hullt. A Kincskereső 1976. áprilisi számából KINCSKERESŐ szombat, 1994. júl. 23. 7 ^ W/ Orosz népmese Mindenki látott már hőmérőt. Egy üvegcső, amely alul kis gömbben végződik. A gömbben higany van. Az üvegcső mellett egy számozott beosztást látunk. Minden mérőműszeren van ilyen beosztás, melyet skálának hívnak. A skála két kis vonalkája közötti távolság a hő.fok. A hőmérsékletet hőfokokkal mérjük, úgy, hogy a skálán leolvassuk, melyik vonalkánál áll a higanyszál vége. w A hőmérséklet mé/ése azon a természeti törvényen alapul, hogy a higany meleg hatására kitágul, mégpedig egyenletesen. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb meleg éri a hőmérő kis tartályát, annál magasabbra szalad fel a higany az üvegcsőben. Amikor pedig lehűl a környezet, a higanyszál fokozatosan visszahúzódik. A különféle beosztású hőmérők közül - általában a Celsius-félét használják. Ennek skáláját úgy készítik, hogy forrásban levő vízbe állítják a higannyal töltött kis üvegtartályt, s megjelölik azt a pontot a csövön, ameddig a higany felszaladt. Azután ^ olvadó jég közé teszik a hőmérőt: a hideg hatására a Gyermekdalok Ki ne ismerné tel a képen látható növényeket! De vajor ki az a leleményes, aki meg tudja fejteni, melyik két gyer mekdalt rejtettük el a növényekben? A betűk mindkét ké pen valamilyen szabály szerint követik egymást. Ha telis merted a szabályt, írd le egy levelezőlapra a két gye rmekdal megadott sorait, és küldd el címünkre - 6740 Sze ged, Stefánia 10., Gyermekrejtvény - július 26-ig! Kelleme; fejtörést! A sánta kiskacsa Küldj egy rajzot! A Kékes A nagy nyári forróságban igazán jólesett ebben a szép, fákkal teli képben gyönyörködnünk. A rajzon Ocskó Éva az ország legmagasabb pontját, az 1015 m-es Kékes-tetőt örökítette meg. Levelében verset is küldött, melyet szívesen megmutatunk nektek is. Éva Kiskundorozsmán él, 11 éves. Kékes és fái Ó! De szép vagy Kékes! A fáid mind oly ékes. Dülledeznek a szélben, Pompáznak sok ékben. Mind erős, ép, Egyszóval gyönyörű szép! Közben postaládánkban egyre gyűlnek a szebbnél szebb képek. ígérjük, mindenkiét megmutatjuk a többieknek. Ha csak ezután kapnál kedvet a rajzoláshoz, bátran küldd el címünkre! 6740 Szeged, Stefánia 10. írj néhány szót magadról és a borítékra ne felejtsd el ráírni: Küldj egy rajzot! Megfejtések - nyertesek Talán nem is volt olyan könnyű múlt heti képrejtvényünk, amelyben négy tulajdonságot kértünk tőletek megfejtésül. A helyes megoldás: léhűtő, képmutató, visszaeső, csavargó. Szerencsére így is sokan jól találtátok ki a tulajdonságokat, s hogy senkit ne csigázzunk tovább, következzenek a nyertesek: Mihály Anna, Szeged, Bokor u. 19.; Haltriek Márta, Szeged-Tápé, Muskátli u. 2.; Török Tünde, Szeged-Tápé, Sziklai S. u. 22. Gratulálunk! Nyereményeteket postán küldjük el. Élt egyszer, éldegélt egy apóka meg egy anyóka. Kimentek az erdőbe gombát szedni, s ott egy kiskacsát találtak. Sánta volt a kiskacsa. Fogták az öregek, és hazavitték. Másnap reggel felkeltek, kimentek újra gombáért, a kiskacsának meg pihetollból puha fészket készítettek. Alighogy elmentek, a kiskacsa leánykává változott, sürgött-forgott, kisöpört, vizet hozott, lepényt sütött. Hazatér az apóka meg az anyóka, megkérdik: - Hát itt ki szorgoskodott? Azt mondják a szomszédok: - Itt járt egy sánta leányka, vizet húzott a kútból. Az apóka meg az anyóka másnap megint felkerekedett, de nem mentek az erdőbe: elbújtak a kamrába. A kiskacsa megint leánykává változott, és fogta a vödröt, ment a kútra. Előugrott a két öreg, felmarkolta a kiskacsa tollát, kemencébe vetette. Mind egy szálig elégett. Hazatért a leányka, sírva fakadt nyomban. Kért az apókától meg az anyókától egy színarany rokkát. Lekuporodott a tornácra, csepűt kezdett fonni. Hát egyszer csak vadlúdcsapat húzott el a ház fölött. Felkiáltott: - Édes, kedves ludaim, adjatok egy tollat! Azt felelték a ludak: - Mögöttünk a társaink, majd azok adnak! Ujabb csapat repült el a ház fölött. - Édes, kedves ludaim, adjatok egy tollat! - Mögöttünk a társaink, majd azok adnak! Egy magánosan szálló vadlúd leejtett neki egy tollat. A leányka újra kiskacsává változott és elrepült. Sírt az anyóka, sírt az apóka, de hiába: többé sose látták. A jól ismert hőmérő A Celsius-fok névadója Anders Celsius svéd csillagász és fizikus aligha gondolta, hogy évszázadok múlva is a világ minden részén naponta számtalanszor fogják kimondani és leírni a nevét vagy legalább nevének kezdőbetűjét. A róla elnevezett hőmérsékleti skála halhatatlanná tette őt. Celsius skálája nem olyan volt, mint a mai, hanem éppen fordított: a víz fagypontját 100-zal, forráspontját 0-val jelölte. Csak később, Celsius halála után tértek át a ma is használatos skálabeosztásra. Mindez mit sem változtatott azon, hogy a természetben mindig megtalálható két hőmérsékleti pont - a víz forráspontja és fagyáspontja - közé eső szakaszt száz részre kell osztani; ez Celsius ötlete volt, amit nem érint lényegesen, hogy melyik hőmérséklethez melyik számot írjuk. higany összehúzódik. Ekkor is megjelölik, hogy hol a higanyszál vége. A forrásban levő víz hőmérsékletét 100 foknak, az olvadó jégét 0 foknak fogadták el. A két pont közötti távolságot pedig 100 egyenlő részre osztották. Egy-egy ilyen részecske 1 fok. Gyakran szükség van arra, hogy az olvadó jégnél hidegebb és a forrásban levő víznél melegebb hőmérsékletet is mérni tudjuk. Ezért jelölik a hőmérőn a 100 Celsius-fokon felüli és a 0 Celsius-fok alatti fokokat is. Amikor pl. azt mondjuk, hogy 5 fok hideg van, akkor hőmérőnk higanyszála 0 fok alatt, az ötödik vonalkánál áll meg.