Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-23 / 171. szám

SZOMBAT, 1994. JÚL. 23. BELÜGYEINK 3 Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, Ön melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem?" ORySfe péti 16 KDNP 3 MDF 18 Országos adatok A keleti országrész adatai SZDSZ o A harmadik legnépszerűbb politikai erő a két kormány­párttól eléggé leszakadva az FKGP 6 százalékos bázissal (országosan is 6 százaléknyian állnak mögötte). A Fidesz és az MDF a Dunától keletre lakók 5-5 százalékának bizal­mát élvezi (az ország egészé­ben is ekkora a támogatott­sága). A KDNP-re ma a polgá­rok 3 százaléka szavazna (or­szágosan is 3 százalék). Ezen a vidéken ugyanekkora a parla­menten kívüli pártok támoga­tóinak tábora (az ország egé­szét tekintve 4 százalék). Kö­zülük egyedül a Munkáspárt az, amely eléri az 1 százalékot. Látható tehát, hogy itt keleten az SZDSZ támogatói körének nagysága tér el az országos átlagtól - 3 százalékkal kisebb. Ha csak azokat a személye­ket vizsgáljuk, akik mindenfé­leképpen elmennének szavazni egy képzeletbeli hétvégi vá­lasztáson és képesek is meg­nevezni egy pártot, akkor kitű­nik, hogy a politikailag aktí­vabb népesség körében is az MSZP a legnépszerűbb párt 43 százalékos támogatottsággal (országosan 44 százalékossal), ami lényegesen magasabb, mint a választások első fordu­lójában elért listás eredménye (33 százalék). Az SZDSZ-nek 24 százaléknyi támogatója van (országosan 26 százalékkal lehet számolni), ami szintén a párt táborának választások óta bekövetkezett növekedését mutatja. Ebben a körben június folyamán 9 százalék állt ki az FKGP mellett (az egész or­szágot figyelembe véve 7 százalék). Az MDF és a Fidesz mögött 7-7 százalékos bázis található (országosan is 7-7 százalék). A KDNP 5 százaléknyi biztos szavazóra számíthat (ugyanennyire az összes biztos szavazó tekin­tetében). A megkérdezettek arról is nyilatkoztak, mely pártok azok, amelyekre semmiképpen nem szavaznak. Továbbra is az MDF-fel szemben a legna­gyobbak az ellenérzések. Itt, a keleti országrészben 18 száza­lék tartja lehetetlennek, hogy az MDF-re adja voksát (orszá­gosan 20 százalék). A polgárok 14 százaléka gondolja úgy, hogy nem támogatná az FKGP-t (az összes megkérde­zett tekintetében 13 százalék). Az MSZP-vel 8 százalék he­lyezkedik szembe (országosan 9 százalék). A Fidesszel kap­csolatban 4 százalék fogalmaz­ta meg ellenszenvét (ugyan­ennyien az egész országban is). A KDNP-re nem szavazók kö­re 3 százalékra tehető (a többi régiót beszámítva is 3 százalék e csoport nagysága). Az SZDSZ-t elfogadhatatlan párt­nak tartók csoportja a fél szá­zalékot sem éri el (országosan is csak I százalék). A par­lamenten kívüli pártok közül a MIÉP a legellenszenvesebb, az emberek 5 százaléka nem támogatná semmiképpen sem (az ország egészében ez az arány magasabb - 7 százalék). Az adatfelvétel időpontja: 1994. június. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves kérdezés. Az alapsokaság: minden felnőtt állampolgár, aki az ország keleti felében állandó lakóhellyel rendelkezi. A minta: 2000 fő, akik az or­szág felnőtt lakosságát rep­rezentálják, ebből 959 fő az ország keleti felében él. A minta és az alapsokaság nem, kor és a lakóhely típusa szerin­ti megoszlása azonosnak te­kinthető. (FEB) [i U alán a középkori magyar végvárak katonái sem féltek ÍJ jobban a nyaranta megjelenő török hadsereg kato­náitól, mint manapság hazánk békés településeinek polgárai, az azóta már motorizált török tranzittól. Évről évre jól ismert képek elevenednek fel bennünk. Rekkenő hőségben, embertelen, balkáni körülmények közepette végeláthatatlan sorokban állnak a gépkocsik ha­tárátkelőink előtt. A víz és élelem nélkül elinduló embe­reket körülvevő szemétben, mozgóárusoknak álcázott hié­nák márkáért ételt, italt árulnak. Rendőrök, polgárőrök, mentősök, máltaisok, határőrök s még féltucatnyi szer­vezet szakemberei, erejüket megfeszítve próbálnak meg emberhez méltó körülményeket teremteni a várakozás kö­zepette. Napok, hetek telnek el, az autók pedig egyre csak jönnek. Százával, ezrével, tízezrével. A határon terelnek, szakaszolnak, zöld sávot nyitnak. Háromnaponta válság­stáb ülésezik, emberfeletti munkával egy olyan rendszert működtetnek, amelynek minden emberi számítás szerint már régóta össze kellett volna omlania. Nincs ember, aki ne lenne tisztában a nyilvánvaló ténnyel, kormányszinten kellene már végre tenni valamit. Ideje lenne már - három év törökjárás után... r| ugusztus közepére szusszanásnyi idő után rendszerint LLi tetőzik az áradat, hogy azután a hónap végére a né­met tartományokban befejeződő szabadságok miatt a ro­konlátogatóban lévő félmillió mohamedán ismét keresz­tülvonuljon Magyarországon. Idén nyáron is jönni fog­nak.' Ja, igen, tranzitország lettünk... C^ZJS­• Marosvári Attila az új elnök Tisztújítás az SZDSZ-ben Tisztújító küldöttgyűlést tartottak a Csongrád megyei szabad demokraták Hódmező­vásárhelyen. A helyi szerveze­tek képviseletében megjelent küldöttek előbb Stadler Ferenc agrármérnöknek, a Megyei Egyeztető Tanács (MET) lekö­szönő elnökének a MET mű­ködésével, valamint az ország­gyűlési választás tapasztala­taival kapcsolatos tájékozta­tóját hallgatták és vitatták meg, majd megválasztották az új megyei elnököt. A titkos sza­vazás során a küldöttek a MET új elnökévé Marosvári Attila történészt, a szegedi Móra Ferenc Múzeum tudományos munkatársát, a makói választó­kerület volt országgyűlési képviselőjelöltjét választották meg. Az ülésen sor került az új területi szervező kinevezésére is: a megbízatást Czuczi Győ­ző, a hódmezővásárhelyi szer­vezet ügyvivője nyerte el. Az új elnök az újjászerve­zett MET legfontosabb fela­datának a helyi szervezetek megerősítését, valamint a hely­hatósági választásra való föl­készülés felgyorsítását jelölte meg, ugyanakkor fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a szabad demokratáknak nyitott­nak kell maradniuk minden de­mokratikus szerveződés irá­nyába. Az ülésen Rózsa Edit és Gombos András országgyűlési képviselők tájékoztatták a tes­tületet kezdeményezésükről, amely arra irányul, hogy pár­tállásuktól függetlenül megte­remtsék a régió országgyűlési képviselőinek szoros együtt­működését a megyében élők minél hatékonyabb parlamenti képviselete érdekében. A kül­döttgyűlés egyhangú támogatá­sáról biztosította a két képvise­lő kezdeményezését. • László Balázs New York-i főkonzul Princetonban átnyúj­totta a Köztársaság Érdemrend (Középkereszt a csillaggal) kitüntetést és a Magyar Nukle­áris Társaság Szilárd Leó Em­lékérmét Wigner Jenő Pál No­bel-díjas fizikusnak. A köztár­sasági elnök tudományos élet­műve és az egyetemes emberi értékek gyarapításában kifejtett kimagasló tevékenysége elis­meréseként adományozta a magas magyar kitüntetést az idős tudósnak. A Magyar Nukleáris Társaság ezévi em­lékérmét az atomenergia békés célú felhasználása és a nukleá­Wignerlené kitüntetése ris technika hasznos elteijesz­tése terén végzett kiemelkedő munkásságáért kapta Wigner Jenő. A 92 éves tudós, a prince­toni szanatórium könyvtárában családja körében vette át a kitüntetéseket. Az egy éve már gyengélkedő atomfizikus meghatott szavakkal mondott köszönetet óhazájának a két kitüntetésért. u Az ÉT plenáris ülése Szakszervezeti szerepzavar Türelmet kért a szociális partnerektől Horn Gyula miniszterelnök az Érdekegyez­tető Tanács pénteki, plenáris ülésén, ahol a társadalmi-gaz­dasági magállapodás üteme­zéséről egyeztek meg. A kor­mány törekvését, miszerint három hónapon belül szeretne megállapodni a szociális part­nerekkel, a tárgyalófelek elfo­gadták. A helyzetértékelésben már szeptember 15-éig egyez­ségre kellene jutni. Először az egyensúlyt kell megteremteni ­mondta a miniszterelnök -, és csak ezt követően lehet tár­gyalni a gazdasági növekedés feltételeiről. Üres az állam­kassza, mindent meg kellett tenni, hogy a nyugdíjak eme­léséhez szükséges 22 milliárd forintot előteremtsék. Az első teendő tehát az egyensúly feltételeinek tisztázása, a reális helyzetértékelés. Az egyes tárcáknál már megkezdődött ez a munka. A tárgyalások a ter­hek arányos elosztását jelentik, a közmegegyezéshez vala­mennyi fél önmérsékletére, toleranciájára van szükség ­Figyelmeztetett a kormányfő. Beszélt arról is, hogy a kor­mány a munkavállalók és a munkaadók több felvetésével egyetért, néhányat viszont nem tud elfogadni. Ilyen például, hogy a munkavállalói képvise­letek részt kívánnának venni az ország nemzetközi tárgya­lásain. Ilyen a világon sehol sincs - mondta Horn Gyula. Hódtói ötletpályázat A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és Hódmezővásárhely polgár­mesteri hivatala városrendezési ötletpályázatot hirdet Hódtó városrész beépítésének folyta­tására. Ennek a lakókörzetnek ko­rábban készített részletes rendezési terve az időközbeni, jelentős változások miatt meg­újításra szorul. A már megkez­dett beépítések folytatására szeretnének most a pályázat kiírói ötleteket gyűjteni ­olyanokat, melyek a terület beépítésének befejezését von­zóvá, s megvalósíthatóvá te­szik. Az országos, nyilvános és titkos tervpályázat kiírását és a mellékleteket a hódmezővá­sárhelyi önkormányzat mű­szaki irodáján (Kossuth tér 1.) és a KTM budapesti, Fő utca 44-45. szám alatti B épüle­tében lehet beszerezni - teg­naptól. A pályázók kérdéseiket szeptember 5-éig tehetik fel, pályamunkájukat pedig no­vember 21-éig küldhetik be. A díjazásra két millió forint áll a bíráló bizottság rendelkezé­• Kevés szó esik napjainkban az idegenforgalomról. Ha csak a törökinváziót nem so­roljuk ide... Persze, a megyét, meg Szegedet is, látogatják a külföldi és a hazai turisták, ezt a laikus szemlélő is észre­veszi...Mi azonban a szak­ember véleményére voltunk kíváncsiak. Dr. Lénán Béla idegenforgalmi közgazdászt, az Expressz Utazási Iroda szegedi irodavezetőjét, a Matur megyei szervezetének titkárát kérdeztük a fenti témáról. • Az idény kellős közepén vagyunk. Hogyan ítéli meg az idei szezont a szak­ember? - Az 1994-es idegenfor­galmi idény, véleményem szerint, jobban indult, mint az elmúlt két év szezonja. Még­pedig azért, mert: az embe­rek, vagy valamitől félve, el akarják költeni a pénzüket, vagy pedig, mert továbbra is él az a vágy, hogy a családok együtt üdüljenek. Egyre több az olyan, aki családosan akar üdülni, tehát a magányos farkasok ideje lejárt...Másik, ami meglepetésszerű, hogy egyre kevesebb az autóbuszos utazás, egyénileg szeretnek a családok utazni, még akár a görög, az olasz, vagy a spa­nyol tengerpartra is. Össze­0 KÉRDÉS Az idegenforgalmi szakközgazdászhoz hasonlítást végeztünk vissza­menőleg, az elmúlt két bázis­évvel, s azt tudom mondani, hogy pillanatnyilag a saját irodámnál a külföldi utazás tekintetében 130 százalékkal jobb az arányunk - a tava­lyihoz képest. Rengetegen keresik például Amerikát. Jelen pillanatban mintegy 30 utasunk van, aki az Amerikai Egyesült Államokba utazik, ami viszont az árbevétel miatt nem hanyagolandó szempont. • Evezzünk honi vizekre Mit kínál Szeged ezen a nyáron az idelátogatók­nak? - Sajnálatos, de el kell mondanom, hogy az idegen­forgalmi terve az 1994. évre a megyének és minden váro­sának elkészült, csak Szeged kivétel ez alól... Itt az idegen­forgalom az önkormányzatnál nem áll olyan előkelő helyen, mint például Csongrádon. Ezt a várost ki lehetne emelni Dr. Lénárt Béla ilyen szempontból, ott ugyan­is, rengeteget tesznek az ide­genfoprgalom érdekében. Szegeden az utazási irodák szinte magukra maradtak, illetve a Szabadtéri Játékokra, vagy annak holdudvara, tehát a kultúrális rendezvények köré csoportosulnak. Ez vi­szont Szegednek kevés, mert egy felsőregionális központ­nak, megfelelő idegenforgal­mi koncepcióval kell(ene) rendelkeznie. • Az Expressz Utazási Iroda az egyik legpati­násabb idegenforgalmi cég városunkban. ÚjUott-e az idén, van-e olyan szol­gáltatása, amelyet idén kínál először? - A mi irodánk, hasonlóan több nagy részvénytársaság­hoz, komoly gondokkal küzd a privatizáció előtt. Ennek ellenére újítottunk és olyan útvonalakat vezettünk be, amelyeket az utasok nagy szeretettel fogadtak. A már említett amerikai utak mellett, a Földközi tenger sziget­világát, a Dél-Afrikai Uniót, a Japánt és Nepált megismerni vágyó utasaink elvárásait igyekszünk kielégíteni. A mi irodánk specialitása a fel­újított székelyföldi körutak, ami nagyon kelendő. Az érdeklődés azonban igen nagy a Mecsek, az Alpok-alja és a Mátra-vidék iránt is. El kell azonban mondanom, hogy mi Montenegro felé is nyitottak vagyunk, annál inkább, mert ez a háború nem tarthat na­gyon sokáig, és pillanat­nyilag, ezen a területen béke van... Kisimre Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents