Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-22 / 170. szám

14 HANGSÚLY DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1994. JÚL. 22. • Érdekes tanulmányát ajánlotta nemrégiben elolvasásra dr. Rigó Mihály, a Szegedi Közúti Igazgatóság munkatársa. A 43-as számú főút környezeti hatásai Szegeden elmet viselő elemzést (megjelent a Városi Közlekedés c. folyóirat tavalyi negyedik számában) nem csupán tényfeltáró, adatösszegzó volta miatt érdemes szélesebb nyilvánosság előtt ismertetnünk. hanem mert a szerző egynémely megállapításával „beleszólhat" a 43-as távolabbi jövőjét eldöntő szakmai vitákba*. A közelmúltban Szegeden bemutatkozott holland DHV Fmvironment and Infrastruclure elnevezésű cég is hasonló megállapításokra jutott egyébként számítógépes, egyebek közt a 43-as főút forgalmi adatait is modellező programja révén. Ezek legfontosabbika mint arról annak idején tudósításunkban is beszámoltunk -, hogy a Csongrád megyében sürgető úthálózatfejlesztési beruházások közül az élre kell tenni a Szegedet északról elkerülő, a megyét kelet-nyugati irányban átszelő új, egyelőre 430-asnak nevezhető út építését. Amely, még ha csak kétszer egy sávos lenne is, nem csupán Szegedet, hanem a jelenlegi nyomvonallal most igen hátrányosan érintett értsd: kettészelt - többi települést is tehermentesítené egészen Nagylakig. Hogy milyen indokokkal és miképp, arra adja meg a - lehetséges, csak egyik - feleletet a szegedi szakembernek a következőkben ismertetett tanulmánya. Az 52 kilométer hosszú 43as főút a hetvenes években kapott két nagy hídja, a szegedi és a makói „jóvoltából", a nagykörúti összehangolt lámparendszer és a 4-6 sávosra, egyébként pedig hét méteresre, a makói átkelési szakaszon több helyen „faltól falig" szélesített burkolat miatt még azt a forgalmat is szippantja magához, amely pedig esetleg másfelé is haladhatna. Ráadásul - s ez alighanem egyedülálló az országban - a főút hosszának 45 százaléka településen belüli, úgynevezett átkelési szakasz' Baleseti helyzetkép Mivel a megye többi főútja sincs sokkal szerencsésebb helyzetben, ebben a tényben keresendő az ok, hogy az országos átlagtól eltérően Csongrád megyében fölborulnak a lakott területen és azon kívül bekövetkezett balesetek arányai. Az országban a megyeszékhelyeken az összes baleset 12 százaléka, egyéb lakott területen 40, lakott területen kívül pedig 48 százaléka következik be - durván tehát 10-40-50 az arány - , Csongrádban pedig e számsor: 31-33-36! • Hatástanulmány a 43-as útról Szeged a legveszélyesebb A halcsetszámok megoszlási szakaszokon A vizsgálódás körét tovább szűkítve: az 199l-es baleseti statisztika szerint 124 magyar vidéki város közül Szegedé az elsőség kétes dicsősége, s vezeti a megyeszékhelyek listáját is. (Lásd: első ábránkon) Szegeden 13 országos közút átkelési szakasza található - ezek közül kettőn, az 5-ösön és a 43-ason következik be az összes baleset 52 százaléka több, mint az összes többin együttvéve! (Második ábra.) A bekövetkezett balesetek számítógépes feldolgozásakor kiderült, hogy a 43-as első, 1351 méter hosszú, a Kossuth Lajos sugárút és a Szilléri sugárút közti szakaszának 67 százaléka baleseti góc - annak ellenére, hogy ott 12 és fél éve működik az elméletben a forgalombiztonság legkomolyabb biztosítékának tartott zöldhullám! Úgy látszik, a gyakorlat más... (Nem igazolja az elméletet Makó főtere sem, ahol 1977 óta van jelzőlámpa, mégis baleseti gócnak számít.) A balesetek típusát vizsgálva Rigó Mihály tanulmányában rámutat: a segédmotorosok-kerékpárosok (31 százalék), a gyalogosok (18 százalék) elszenvedte/okozta magas baleseti arányból nem szabad azt a következtetést levonni, hogy járdák és kerékpárutak tömegének építésével az arányok csökkenthetők. Ugyanis kiderült: a jármúfolyam keresztezésekor történik e balesetek 76 százaléka! Egyébként a 43-as összes balesetének 47 százaléka is keresztező mozgás közbeni volt... A településenkénti megoszlást jellemzik a Szegedi Közúti Igazgatóság nyilvántartásában regisztrált, az 1980 és 1992 közti időszakban az átkelési szakaszokon bekövetkezett, személyi sérüléssel végződött balesetek adatai: a szegedi átkelési % £ HIRDCTÍSff LVtmÜNK VALAMELYIK SZÁMÁT, 2 LS HIRDETISÜK BIZTOS CÉLBA ÉR! I 481-281, 7-19-lg (Csak felárral és gyász)! | 320-239, 7—15-ig Q 318-999 8-12, 14—17-lg CSAK TÁRCSÁZNI KELL TELEFONOS VADIJUSARUSITAS! Fácán. őz. vaddisznó, vadkacsa. Baromfiüzlet Rózsa u. 6. f Irodahelyiségek^ hosszú távra kiadók. Érdeklődni lehet egész nap a 4-72-966-os telefonon 387 (41%) 45 (5%) 12 (1%) 26 (3%) 213 (22%) 73 (8%) 756 (80%) ÜZLETEK ES IRODÁK BÉRBE ADÓK, ilL MEGVÁSÁROLHATÓK a négy hónapos átalakítás után megnyíló Bartók téri üzletházban. Kedvező ár, igény szerinti kialakítás. Tel.: 311-038 KOVÁCS JÁNOS élelmiszer-háztartási áruda 6725 Szeged, Hajnal u. 20. lenyomatú bélyegző elveszett. 1994. július 21-tői használata érvénytelen Megyék baleseteinek összehasonlítása a megyeszékhelyeken történt balesetek aránya alapján Szeged-Szőreg Deszk Klárafalva Ferencszállás Makó ApátfalvaMagyarcsanád Összesen Tehát közel 13 év 951 balesetének 80 százaléka belterületen történt! Tudósok állítják... A járművek okozta zajszint hatásáról a tanulmány szerzője szakembert szólaltat meg. Dr. Kertai Pál (BME): „amíg a gyenge zajok hatására elsősorban a magasabb rendű idegtevékenység zavart, a közepes erősségű hangok alkalmazását érszűkület, a szív súlyának növekedése, a gyomor és a vese működésének csökkenése, valamint a mellékvese működésének fokozódása (stresszreakció) követi..." Ami a port illeti, a JATE kutatói a 43-ason a megengedett határérték 13-szorosát is mérték (az átlag hétszeres volt). Az Élelmiszeripri Főiskolai Kar kutatói pedig megál lapították: a hét végi, változó forgalom hatásaként a levegőben lévő por maximális és minimális értékének hányadosa 18! A légszennyezés mértékél az is jellemzi, hogy a megengedett ólomtartalom nyolcszorosa is mérhető volt a 43-as egyik csomópontjában. A műholdfelvételeket értékelő műegyetemi vizsgálat szerint Szeged feletti, légszennyezett bura a városi közlekedésnek is tulajdonítható, meg annak is, hogy itt, az Alföld legmélyebb részén a szennyezőanyagok megülnek a gödörben. (Gyermekgyógyászok szerint Szegeden, a város fekvéséből adódóan az országos átlagnál jóval több az asztmás-allergiás gyermek.) Kommentár nélkül álljon itt még egy adatsor - arról, hogy különböző betegségekben az országban és Szegeden hányan halnak meg: A 100 ezer lakosra jutó halálesetek száma országos átlag Tbc és késői hatásai 8,3 Prosztata rosszindulatú daganata 11,5 Agy rosszindulatú daganata 5,3 Heveny szívinfarktus A húgyivarrendszer betegségei Tüdőgyulladás és influenza 18,9 20,4 10,6 20,7 szeged megoldás? 8,4 12,3 5,9 136.6 142.8 „Az M43-as autópálya gondolata évtizedes. Az érintett települések és a járrhűvezetők természetesen nagyon örülnének egy autópályának." De: „kétségek merülnek fel a kis forgalomnagyság miatt... egy nagyon rövid szakasz kivételével még a mai 43-as főúton is kihasználatlan a kapacitás." Ráadásul - s ezek bizony súlyos ellenérvek! - a magyarromán viszony alakulásától, a gazdaság teherbírásától, a tőke „készségétől" is függ a pályaépítés ügye. Míg egy, a mai 43-astól Északra húzódó, azzal szinte párhuzamos, a településeket sehol sem keresztező, jóval olcsóbban megépíthető, a meglévő állami úthálózatból a lehető legnagyobb hosszakat felhasználó, az algyői olajmezőt a legkedvezőbb helyen keresztező 430-as, új út - ha az igények a prognosztizáltnál jobban nőnek - bármikor továbbfej leszthető! És nem függ nemzetközi kapcsolatainktól. Bizonyos költségeket akkor is állnunk kell, ha nem teszünk semmit a 43-as és belterületi szakaszai tehermentesítésére állítja a szerző, majd sorolja a település-elkerülések megtérülési adatait, a balesetek csökkenéséből nyerhető százmilliókat, a káros környezeti hatások mérsékléséből származó előnyöket, a feleslegessé váló útüzemeltetési költségeket (például tápéi komp), a 430-as út elkészültével „kihagyható" útépítéseket (négysávosítás Szőregig, összekötő út AlgyőSándorfalva-Balástya közt), mint megannyi fedezeti elemet egy új Tisza-híd, s magának a 430-asnak a megalkothatóságára. Arra a kérdésre is megadja végül a szerző a választ, hogy mi célja volt tanulmánya tavalyi publikálásával, s a lapunkbéli ismertetés kezdeményezésével. Idézzük: „nem más szakaszok elé szeretném indokolatlanul, elvtelenül helyezni a 43. sz. főutat. Egyszerűen csak be szeretném soroltatni azok közé, amelyek gondját a közeljövőben az útalap és a helyi önkormányzatok közösen megoldják." Pálfy Katalin zelebb közelebb Ws festel 900. A GSM mobiltelefon rendszer. Sokak élete már elképzelhetetlen nélküle. Mert a Westel 900 a szabadságot, a biztonságot és a minőségi szolgáltatásokat jelenti az Eurofon-tulajdonosoknak. Westel 900. A leggyorsabb hálózatfejlesztés Magyarországon és kapesolatteremtés külföldön. Hazánkban egyre több az olyan hely, amelyet már bekapcsoltak a rendszerbe, s egymás után jönnek létre más országokkal is a barangolási szerződések. A Westel 900 most örömmel tudatja, hogy megyeszékhelyén, illetve környékén már Ön is egyszerűen és gyorsan hozzájuthat GSM készülékéhez, az Eurofon kártyához és szolgáltatásainkhoz. Westel Rádiótelefon Kft. üzlet: Szeged, Tisza lajos krt. 2-4., Tel.: (06-60) 327-600 Ofotért üzletek: Szeged, Kárász u. 16., Tel.: (06-62) 312-390 • Hódmezővásárhely, Andrássy u. 5-7. Tel.: (06-62) 341-181, (06 30) 414-071 • Szentes, Kossuth tér 5., Tel.: (06-63) 3l4-60t (06 30)414 064 Beszerelés gépkocsiba: VOLVO Veszprémi Autószalon, 6727 Szeged, Algyői út 65., Tel.: (06-62) 473-000 Westel 900. A kapcsolat