Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-18 / 166. szám

HÉTFŐ, 1994. JÚL. 18 BELÜGYEINK 3 • A személyautóknak a nagy­laki határállomáson 8 órát kel­lett vesztegelniük, míg a nyu­gati határátkelők közül csak Sopronnál - befelé - kellett körülbelül 1 órát várakozni ­tájékoztatott a határőrség ügye­letese. A tompái határátkelőnél • Határhelyzet Nagylaknál 15 óra 3, Röszkénél 4, Hercegszántó­nál 4, Biharkeresztesnél 7, Gyulánál 5, Battonyáná! pedig 3 óra volt a várakozási idó. Ez utóbbi állomáshoz - amely e hét végére nyílt meg a nem­zetközi forgalom előtt - igye­keztek átirányítani a zsúfoltabb átkelőktől az utasokat. A teher­gépkocsiknak Nagylaknál 15, Gyulánál 16, Biharkeresztesnél 8, Záhonynál 3, Rédicsnél pedig 1 órát kellett várniuk. • A KeK szombaton Trieszt­ben tartott csúcsértekezlete le­hetőséget adott Horn Gyula miniszterelnöknek, hogy köz­vetlenül beiktatása után kétol­dalú megbeszéléseket folytas­son a térség több államának kormányfőivel. A csúcsértekezlet kora dél­utáni zárása és a magyar kül­döttség Triesztből történt el­utazása közti néhány órában a magyar kormányfő Silvio Ber­lusconi olasz miniszterelnök­kel, Franz Vranitzky osztrák kancellárral, Jozef Moravcík szlovák, Václav Klaus cseh és Nicolae Vacaroiu román mi­niszterelnökkel tárgyalt. A kétoldalú megbeszélések közül a legnagyobb érdeklődés a magyar-szlovák és magyar­román találkozót előzte meg. A Moravcfkkal tartott meg­beszélés rövid ideig tartott, mi­vel a tervek szerint hamarosan sor kerül Horn hivatalos po­zsonyi látogatására. Inkább an­nak a szándéknak a megerősí­tésére szolgált, hogy mindkét fél minden lehetségest meg kí­ván tenni a kétoldalú kapcsola­• Trieszti csúcs Horn Gyula találkozói tokát terhelő problémák rende­zésére. Megoldást kell sürgő­sen találni Bős kérdésére, hi­szen a Szigetköz helyzete ha­marosan katasztrofálisra for­dul. Előre kell lépni a magyar kisebbség helyzetének javítá­sában. - Úgy érezzük, hogy a je­lenlegi szlovák kormány részé­ről nagyobb a készség a meg­állapodásra, mint bármikor ko­rábban, ugyanakkor tudjuk, hogy a szeptemberben sorra kerülő szlovák parlamenti vá­lasztások a szlovák kormány mozgásterét egyre inkább be­határolják - mondta az MTI tu­dósítójának Kovács László külügyminiszter a kétoldalú találkozók után. A magyar-román kormány­fői találkozó hosszabb volt, és a külügyminiszterek bevonásá­val zajlott. Mindkét fél egyet­értett abban, hogy az alapszer­ződés kidolgozásában folytatni kell a szakértői egyeztető munkát. Magyar és román részről egyaránt teljesen természetes­nek tartották, hogy az alapszer­ződésben egyaránt szerepelnie kell a határok megváltoztatha­tatlanságának és a kisebbségek jogainak. - Mindkét fél pon­tosan tisztában van azzal, hogy enélkül nincs alapszerződés ­hangsúlyozta Kovács, aki sze­rint megfelelő politikai akarat esetén gyorsan megállapodásra lehet jutni. Egyetértés volt abban is, hogy az alapszerződés megkö­téséig is szükség lenne több olyan egyezségre, amely elő­mozdítja a gazdasági együtt­működést, mint például a ket­tős adóztatás elkerüléséről és a beruházások védelméről szóló megállapodás. Kovács elfogadhatatlannak és teljesen indokolatlannak ne­vezte, hogy Magyarországnak a világ túlsó felén lévő orszá­gokkal vannak ilyen szerző­dései, míg a szomszédos Ro­mániával nincs. Magyar részről felvetették, hogy ermberhez nem méltó kö­rülmények uralkodnak a ma­gyar-román határátkelőhelye­ken, erre sürgősen megoldást kellene találni. Hom úgy vélte, hogy a beruházás igényes tech­nikai feltételeinek megteremté­séig is lenne lehetőség a több­napos várakozásokat csökken­teni. • Horn-Pető nyilatkozat média-ügyben Javaslat a vezetők személyére Az ellenzék nem, a szakmai érdekképviselet elfogadta • A jugoszláv fél kezdemé­nyezésére Kovács László kül­ügyminiszter július 17-én találkozott a Budapesten át­utazó Vladislav Jovanovic ju­goszláv külügyminiszterrel. Jovanovic tájékoztatást adott a nemzetközi összekötő csoport által kidolgozott boszniai ren­dezési javaslattal kapcsolatos jugoszláv álláspontról. A ju­goszláv fél továbbra is támo­gatja, hogy Magyarország akti­Kovács László es Vladislav Jovanovic találkozója van vegyen részt a térség prob­lémáinak megoldását célzó erőfeszítésekben. A jugoszláv külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatok fejlődését ked­vezőnek értékelte. m. indig is kíváncsian figyeltem a homoki ember birkó­zását a homokkal, ezzel a néhány (négy) aranykoro­nás termőfölddel. A poszahomokkaL S mindig is csodál­tam a megélni akarás és tudás mérhetetlen jeléi diadalát. Még akkor is, amikor olyan idők jártak, hogy a homoki földek versenyre keltek a huszonnégy aranykoronás fekete földekkel s ugyanúgy várta el a HIVATAL a búza-, ka­korica-termésátlagokat. Föld, föld. Egy időben csodájára jártunk a Forráskúton és ÜUésen gazdálkodó Haladás Termelőszövetkezetnek, mert bár ál­lami támogatással ugyan, de élenjáró gazdaságot terem­tett, ahol többek között az említett növények is tisztes ter­mésátlagokat hoztak. Ha jól emlékszem, legalább három alkalommal nyerte el a közös gazdaság a kiváló ter­melőszövetkezet címet. Azóta nagyot fordult a világ ezen a tájon is. Osztódott a szövetkezet Az idén aztán az iillési Haladás Szövetkezet termel 98 hektár rozsot. Na, igen, nem kell mindig nagy méretekben, területekben gon­dolkodni. A példa jelzésértékű. A megye nyugati felében, főleg a homoki szövetkezetek - egy-két kivételtől eltekintve - a végfelszámolást várják. Siralmas látványt nyújtanak az üres ólak, a pusztuló termelőeszközök. A jobb napokat vá­ró (volt) szövetkezeti tagok most leginkább munka nélküli magántulajdonosok. Mi lesz ezekkel a néhai szövetkezetekkel? A politikai fordulat életre kelti őket? És az mennyibe kerül? Igaz, ah­hoz viszonyítva, hogy mibe és mennyibe kerül(t) nekünk ez az úgynevezett kétszintes bankrendszer kiépítése, ez a sok biztosító Magyarországon, ahhoz képest elviselhető összegről lenne szó. igyanis úgy tűnik, hogy stabilizálódik a megye többi szövetkezetének sorsa. Szinte hihetetlen, de igaz. Per­sze, valamennyien tudjuk, a magyar fold, a magyar pa­raszt mindent kibír. Azt is, ha annyiszor verik a fejét a földbe. Most is az történt A korábban művelt földterület 40 százalékát elvesztették, kibírták a sorozatos aszályos éveket, s lassan bár, de pénzügyi egyensúlyukat is visszanyerik. Megkezdődhet az igazi és valós szerkezetát­alakítás, ami csak használhat Fejlesztésekre, távlati terve­zésekre, vállalkozások szervezésére is lehet már számítani. Hiszen az agrárértelmiség nem lett hűtlen a mező­gazdasági nagyüzemekhez, így aztán az igazi piac részére leginkább a szövetkezetek tudnak minőségi árut termelni. Csak esélyegyenlőség legyen a termelés megítélésében s jó „kártyajárás". m SsQ. • ÉccIÚÁct í, Üzletünkben megrendelhetők! Tetőtéri a ha lakok, Velux ablakok, gyári árából 5% engedmény. MODUL- BAU KFT.|Schindler tetőablakok 63x100-as 19 000 Ft/db + áfával 78x 120-as 22 000 Ft/db + áfával. MODUL-BAU Kft. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 62/474481, 4914)22 Horn Gyula minisz­terelnök. a Magyar Szo­cialista Párt elnöke és Pető Iván, a Szabad De­mokraták Szövetségének elnöke a médiavezetők kinevezésével kapcsolat­ban vasárnap este az alábbi közleményt jut­tatta el az MTI-hez: Az MSZP és az SZDSZ képviseletében Gellért Kis Gábor, illetve Molnár Péter előzetes egyeztető tárgyalá­sokat folytatott a további négy parlamenti párt képviselőivel, a Magyar Televfzó, illetve a Magyar Rádió elnök-, illetve alelnök-jelöltjei személyéről. A tárgyalások célja az volt, hogy a kormány a lehetőség szerint hatpárti egyetértéssel jelölje a közszolgálati médiu­mok vezetőit. A parlamenti pártok képviselői elé teijesztett személyi javaslatokat a Ma­gyar Televízió, illetve a Ma­gyar Rádió szakmai érdekkép­viseleti szervezetei előzetesen elfogadták - olvasható a közle­ményben. A július 16-án lezárult tár­gyalásokon az ellenzéki pártok a kormánypártok javaslatát nem fogadták el. Részben az MSZP és az SZDSZ számára elfogadhatatlan személyi, rész­ben a közszolgálati médiumok pártalapon történő felosztá­sához vezető javaslatokat tet­tek. Tekintettel arra, hogy a kinevezendő személyekben a hatpárti egyetértés nem jött létre, valamint arra, hogy a Magyar Televízió, illetve a Magyar Rádió vezetésének rendezése az elhúzódó, úgyne­vezett médiaháború lezárása érdekében rendkívül sürgős ­ugyanakkor az Országgyűlés kezdődő nyári szabadsága előtt a törvény által előírt parla­menti bizottsági meghallgatás lehetséges utolsó időpontja július 18-19., a két kormány­párt vezetői egyetértenek a következőkben: A miniszterelnök javasolja a köztársaság elnökének, hogy a Magyar Televízió elnökévé Horváth Ádámot, alelnökeivé Székely Ferencet és Somosi Pétert, a Magyar Rádió elnö­kévé Szirányi Jánost, alelnö­keivé pedig Magos Györgyöt, illetve Simkó Jánost nevezze ki. A kormányfő egyidejűleg javasolja a köztársasági elnök­nek, hogy tekintettel a kine­vezési javaslattal megoldódó vezetési problémákra, fogadja el Hankiss Elemérnek, a Ma­gyar Televízió és Gombár Csa­bának, a Magyar Rádió elnö­kének 1993 elején benyújtott felmentési kérelmét. • Dr. Szalay István, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola fiemrég leköszönt főigazga­tója, mandátuma zárásaként a szegedi tanárképző felvételi­vel kapcsolatos ügyeit irányí­totta. A nemrég kiadott főis­kolai ponthatárok ismereté­ben arra kértük, értékelje az intézmény idei felvételijét. • Betöltötték-e a tájékoz­tatóban kiadott felvételi keretszámokat? Lesz-e va­lamelyik szakon pótfel­vételi? - A főiskola idei felvé­telijén 767 helyet töltöttünk be; ez minimálisan, 12 fővel lépi túl a megadott keretszá­mot. További 25-30 helyet tartottunk fenn az esetleges fellebbezéseknek, az évek ta­pasztalata szerint általában ennyi jelentkezőt ér jogsére­lem a felvételin. Jogsérelem alatt természetesen nem azt értem, hogy a jelentkező nem ért egyet tudása értékelésé­vel, hanem a formai hibákat, például azt, amikor a pont­szám-meghatározási mód­szerek közül tévedésből nem a számára legkedvezőbbet választották ki. A JATE-hoz hasonlóan egyedül a fizika­KÉRDÉS A tanárképző volt főigazgatójához keretszám maradt betöltetlen, ám pótfelvételit ennek ellené­re sem hirdetünk, hiszen a fő­iskola az összkeretszámot be­töltötte. • Általános felvételi ta­pasztalatai.. ? > - A demográfiai hullám elérte a felsőoktatást, s ez meglátszik a főiskolai felvé­telin is. Átlagosan 3-szoros volt a túljelentkezés, ez azon­ban a 112 szakpár szerint nagy differenciálódást mutat. A favorit idén a testnevelés­rekreáció szakpár volt, ide 15-ször jelentkeztek többen. A pontszámok egyébként vi­szonylag magasak, és ez an­nak tudható be, hogy a szak­párokra felvételizőknek elég volt egy tárgyból vizsgát ten­ni, a másik számot a középis­kolai eredményből kalkulál­ták hozzá. A magas pontszá­Dr. Szalay Istvánhoz mok miatt jónéhány szakpár­ra nem fogadtunk átjelentke­zéseket, így a könyvtár-ma­gyar, a könyvtár-történelem, a magyar-történelem, az an­gol és német nyelvtanár, valamint a művelődés-szer­vező-idegen nyelv szakpáro­kon, amelyeken legalább 4­szeres volt a túljelentkezés. Bizonyos szakpárok esetében korlátoztuk az átjelentke­zéseket: csak tanárképző főis­kolákról jöhetnek például a művelődés-szervező-magyar, a magyar-idegen nyelv és a történelem-idegen nyelv sza­kokra. Nos, innen látszik, hogy ezek voltak a legkere­settebb bölcsész szakok. A természettudományi szakok közül a biológia és a földrajz ismét jó pontszámokat ho­zott, míg a fizika, a kémia és némileg a matematika iránt is csökkent az érdeklődés. • Indítanak nulladik év­folyamot is? - Tíz szakon, körülbelül 120 hallgatóval. Ők közvet­lenül a vonal alatt végeztek, s egy év alatt egy bizonyos tu­dásszintet kell elérniük - ak­kor jövőre felvételi nélkül in­dulhatnak a tanárképzőn. A felvételin sikertelenül végzet­tek számára egyébként 26­féle tandíjas post secunderí képzést is indítunk, amely nem főiskolai, de felsőfokú diplomát nyújt majd. S.P.S

Next

/
Thumbnails
Contents