Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-16 / 165. szám

SZOMBAT, 1994. JÚL. 16. BELÜGYEINK 3 Horn Gyula és kormánya letette az esküt (Folytatás az I• oldalról) Horn Gyula miniszterelnök első nyilatkozatában hangsúlyozta: - Akkor lennék elégedett, ha négy év múlva azt mondhatnám: sikerült megakadályozni a gazdasági válság további mélyülését és elviselhetőbbé tenni az emberek életkörülményeit. Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter legfontosabb feladatának tartja, hogy a polgárok széles körében tudatosuljon: már nem rendőrminisztériumként, hanem közigazgatási, szolgáltató jellegű minisztériumként tevékenykednek. A kormányprogramban rögzített elvek egyértelműen jelzik, hogy az új kabinet a nyilvános, átlátható és számonkérhető kormányzás mellett kötelezi el magát - hangsúlyozta Hack Péter (SZDSZ) a parlamentben, a kormányprogram vitájában. A kormányprogram nem tartalmazhatja az országok leltárát, csupán elveket, törekvéseket rögzít, illetve a külpolitikai célok megvalósításához szolgáló eszközrendszert vázolja fel - mondta Kovács László (MSZP), ellenzéki véleményt cáfolva. Jelezte, hogy a kormányprogram külpolitikai fejezete csak ott említ országokat, ahol az új kormány szándékai szerint alapvető fordulatra van szükség a külkapcsolatok terén. Ezért is szerepel konkrétan Szlovákia és Románia a külpolitikai fejezetben mondta Kovács László. • Az Országgyűlés péntek este 6 órakor napirendjére vette a Házszabály tervezetének új, hatpárti konszenzus alapján benyújtott változatát, majd befejezte munkáját. A képviselők megkezdik nyári szabadságukat, a következő bizottsági ülés augusztus 22én. a plenáris tanácskozás augusztus 29-én lesz. (Folytatás az 1. oldalról) Hajdú Lajos századostól, átkelőhely vezetőtől megtudtuk, az igen szépen kiépített, WCvel, kiszolgáló létesítményekkel felszerelt, a kisebbek közé sorolható határállomást, Nagylak tehermentesítésére nyitották meg. Rendőri erővel terelik a gépkocsi és buszforgalmat a makói Fég-től, az ideiglenes átkelő felé. Sokáig bizonytalan volt, hogy egyáltalán megnyílhat-e a nemzetközi forgalom előtt az átkelő, talán ez a magyarázata adnak, hogy útközben csupán néhány jelzőtáblával találkozni. Konvojokban érkeznek a török autók, péntek reggel még csak csordogált a forgalom, de délelőtt már néhány száz méteres sor is kialakult. A határon reggeltől estig öten teljesítenek szolgálatot, valamennyien battonyai lakosok. A forgalom lebonyolítása egyelőre zökkenőmentes, ám a hét utolsó napjára komoly várakozásra lehet itt is számítani. Ennek ellenére érdemes lesz a Romániába indulóknak Battonya felé venniük az irányt, mert a várakozás négy-öt óránál nem lesz hoszszabb. Ráadásul a kerülő sem kerülő, hiszen az út román oldalon, körülbelül tíz kilométerre, a 43-as főútba csatlakozik, ahonnan percek alatt Aradon lehet. Apró szépséghiba, hogy határállomás egyelőre csak a magyar oldalon van, a románok egyelőre két bódéból intézik a vámkezelést. Betonút is csak nálunk van, a másik oldalon egyelőre kaviccsal felszórt földút vezet a nemzetközi útig. Battonyán a nemzetközi tranzit előírásainak megfelelően már pénzt is lehet váltani, ha szükséges, vissza tudják fizetni a vámilletéket is, valamint mindkét oldalon megoldható a vízumkiadás. Kreszta Fraján helyi vállakozó, valamint ibuszos pénzváltó lelkesen magyarázza, milyen nagy jelentősége is van Battonya ideiglenes megnyitásának. Mint mondja, itt már évtizedekkel korábban volt határátkelő, amely azonban csak 1948-ig működött, azután megszüntették. A pártállam idején többször is tervezték újraindítását, de valahogy az utóbbi évekig csak nem akart sikerülni. Kevesen tudják, errefelé, Csongrádnak autózva közelebb van Budapest is, jobban jár az utazó, ha Szeged és Nagylak helyett ezt a miniátkelőt választja. Kreszta Fraján az aradi Adevarul című lap cikkét lefordítja magyarra, s boldogan újságolja, hogy a szomszéd állam a túloldali határátkelő megépítésére, 14 hónapos beruházásra, 7,6 milliárd lejt fordít, s az építkezés is hamarosan megkezdődik. Ugyanakkor Nagylak korszerűsítésére nyolc, Varsándnak, Gyula ellenállomásának bővítésére 5,4 milliárd lejt fordítanak majd. A románoknál is felismerték tehát, a tranzitforgalom lebonyolítására a meglévő erők már régen nem alkalmasak. Időközben percről-percre növekszik a sor, német, holland, osztrák rendszámú autókban mind több török érkezik. A hétvégén tehát már Battonyánál is törökül teszik fel a kérdést a határőrök, „merdengerde. ejfendi? ", vagyis, honnan jön az úr? Pál Kurtág György zeneszerzőt kitüntették az osztrákok Az osztrák közoktatási és művészeti minisztérium zenei szaktanácsának javaslatára idén Kurtág György kapta az európai zeneszerzőknek járó osztrák állami kitünletést. Kurtág György, aki 1926. február 19-én született a bánsági Lúgos városában, korunk nemzetközileg legismertebb és legtöbbet játszott magyar zeneszerzője. Először Temesváron, majd 1945 után Budapesten folytatta tanulmányait. Az ötvenes években Párizsban dolgozott. 1958 óta ismét Budapesten él; jelenleg Berlinben saját szerzeményének decemberi ősbemutatóját készíti elő a Berlini Filharmonikusok közreműködésével. • Elhunyt Liska Tibor egyetemi tanár, a közgazdaságtudomány doktora, Széchelyi-díjas július 15-én, életének 69. évében. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem saját halottjának tekinti. A magyar közgazdaságtudomány legendás alakja 1945 után a Viharsarok munkatársa, majd 1946-47 között a Békés című lap szerkesztője. Később egyetemi tanársegéd, adjunktus, 1956-ban a Pénzügyminisztérium osztályvezetője, 1957-ben elbocsátották. Ezután vállalatoknál dolgozott, 1969-75 között a közgazdaságtudományi egyetem tanácsadóElhunyt Liska Tibor ja. 1990-től egyetemi tanár volt. Negyven éven át bombázta hallatlan kreativitásról árulkodó gondolataival a hazai szellemi életet, érdeklődést keltve és vitákat provokálva közgazdászok, politikusok, társadalomtudósok és laikusok között egyaránt. Ezek a gondolatok gyakran váltottak ki riadalmat a hatalom birtokosai között. /a H | Z egyneműséget kedvelik igazán az emberek minálunk. Egyneműséget gondolatokban, cselekedetekben, külalakban. Igaz, ennek a hagyománynak a létezése nem vehető észre olyan élesen, mint a hatvanas években, amikor a rendőr megszólította a honpolgárt, ha túl kockás volt az inge, túl széles vagy éppen tál keskeny a nadrágja száraAmikor egyetemi és főiskolai tanulmányiosztály-vezetők készítettek részletes kimutatásokat arról, melyik hallgatójuknak van, melyiknek nincs szakálla, viszont hosszú a haja, de mégse lány. Amikor pártemberek ügyeltek rá, jóindulatú bugyutasággal vagy gonosz éleseszúen, hogy idős és ifjú gondolata se legyen szélesebb annál, mint amekkorát térségünk főszabászai engedélyeztek gondolni nekünk... Nem volt ez olyan régen. Az a rendőr ma is szolgálatban van még, a tanulmányiosztály-vezető még most is tanulmányi osztályt vezet, és a pártember is a helyén, legfeljebb egy másik pártban. Hiszen ránk tört a szabadság, töménytelen új dolog vesz bennünket körül. Csak mi maradtunk a régiben, még azok is, akik nem csak változtatni de maguk is változtatni akartak és akarnak, mert ez az utóbbi nagyon nehéz. A gondolkodásmód, a lelkület észrevehető elmozdulásához két-három nemzedékváltás is kelletik. Vagyis mi vagyunk itt, a hatvanas évekből, a rossz beidegződéseinkkel, egykor hivatalosan is törvényesített türelmetlenségünkkel, zavaros ellenségképeinkkel, mindig bűnbakot találó, rossz ösztöneinkkel... Ma, ebben a felemás szabadságban érdekes helyzet alakult kl Egyrészt, aki nem igazán gyáva, vagy nem nyomorította meg túlságosan eddigi élete, mondja, amit gondol. Ez nagyszerű! Hadd legye! Az a jó, ha tudjuk egymásról, hogy miről, mit gondolunk. S ha ezt még tiszteletben is tudjuk tartani, van erőnk respektálni - az különösen nagyszerű. De e második nagyszerűség már ritkán esik meg mivelünk. Inkább úgy élünk mi, hogy a legtöbben - a pártokban, a pártok élén, de olykor még a pártokon kívül is hallani is azt szeretjük, amit mi mondunk. És ha nem ez történik, előjönnek bennünk a hatvanas évek, meg a harmincasok, meg a táblabírák kora, és mindaz, ami előtte volt... A mindig csak a másikban, a magunkban soha nem kárhoztatott antidemokratikus hagyomány, nevezhetjük feudálisnak is, és bedurvulunk, és így sóhajtunk egy nagyot: „Ó, az a mocsok!". És e sóhaj körbejár, rfl em találunk a nagy magyar életben olyat, akiről már ÜJ ne mondták volna ezt, egyszer vagy többször, halkabban vagy hangosabban. Ha körülnézünk, azt látjuk, hogy itt mindenki „olyan". Holott ez nem így van. Nem „olyan", csak másmilyen. És ha ez így van, akkor miért mondjuk? Akkor miért csináljuk a körbemocskolást? Nagylakon tovább nő a forgalom A nyári törökjárás még nem érte el tetőpontját, a külföldről hazafelé tartó vendégmunkások gépkocsijai egyelőre szűnni nem akaró áradatként vonulnak végig az országon. A nagylaki határátkelőhelyről kapott információink szerint, péntek reggel Hegyeshalomnál ismét egy jelentősebb számú hullám érkezett az országba, a határállomásnál újabb sávot kellett nyitni számukra. Jenei Sándor őrnagy, nagylaki átkelőhely vezető szerint a belépő török, német, román rendszámú autók már pénteken este elérik a keleti határt. A csendes hétközi forgalom után — szerdán mindössze kétórás volt a várakozás - a hétvégén már hosszabb kényszerpihenői-e lehet számítani. Az összforgalom 18-20 ezer fős lesz, a sorban állás azonban nem fogja meghaladni a 6-8 órát. Az ideiglenesen megnyitott battonyai átkelőhely pedig lehetővé teszi majd, hogy a rendőri terelés segítségével úgy irányítsák a forgalmat, hogy az ne bénítsa meg teljesen Nagylakot. Értesüléseink szerint, a nyári csúcsforgalmat kihasználva, az autócsempészek nagyértékű gépkocsikat próbáltak az elmúlt napokban átvinni a határon. Négy darab, több millió forintot érő, Magyarországról és Svájcból „elkötött" csodamasinát reméltek hamis papírokkal Törökországba és a Balkánra vinni, ám a magyar vámosok lefülelték a tolvajokat. Mint ahogy Jenei őrnagy elmondta, a hétvégi forgalom minden eddiginél nagyobb lesz, de még korántsem éri el tetőpontját. A „szupercsúcs" két hét múlva, a hónap vége felé várható majd, amikor már a belépő, vagyis a hazafelé tartó forgalom is óriási lesz. P. T. P. Csongrád megyei gyógyszerpaktum EGYEZSÉG, mely létrejött a Csongrád megyei magángyógyszerészek között. A MOSZ javaslata alapján alulírottak kötelezzük magunkat arra, hogy a nagykereskedelmi ár változása következtében - az OEB és a Népjóléti Minisztérium hivatalos kiskereskedelmi árváltozás megállapításának hiányában - gyógyszerkészletünket a Csongrád megyei Gyógyszertári Központ áraival azonos kiskereskedelmi áron értékesítjük. Ezen megállapodást az teszi szükségessé, hogy a gyógyszerárak egységesek maradjanak. Ezzel elkerüljük a felesleges reklamációkat, nem ingatjuk meg a betegeknek a gyógyszerészekben való bizalmát, valamint elkerüljük az állami és magággyógyszerészek közötti ellentét élesztését. Ezen egyezség aláíróra nézve kötelezővé válik, megszegése etikai és fegyelmi vétséget von maga után. Az egyezség a megyei Tisztifőgyógyszerész és a Gyógyszerészi Kamara helyi szervezetének egyetértésével jött létre. Szeged, 1994. július 13. KÉRDÉS A megyei főgyógyszerészhez Horpácsy András Mi áll a gyógyszeráremelések hátterében - faggattuk Horpácsy András megyei főgyógyszerészt. • Magyarországon öt év alatt hétszeresére nőtt a gyógyszerek fogyasztói ára. Ez már a piaci ár? - Közel a piaci ár. Mert arra is van példa, hogy a fizetőképes kereslet gyengesége miatt a Magyarországra exportáló vagy a hazai importőr kénytelen a világpiaci árhoz képest engedményt tenni. Ez azonnal szembetűnik, ha ugyanazon gyógyszerek magyarországi és németországi árait összehasonlítjuk. A mostani áremelés a reexport kiküszöbölését is szolgálja, tudniillik a gazdaságot megzavarná, ha például az olcsó magyarországi beszerzést kihasználva egyesek egyszerűen visszavinnék a gyógyszerek egy részét Németországba. • A magánpatikáknak nem kötelező árat emelniük. - Egyetlenegy gyógyszertárnak sem kötelező. Az árképzés alapja a termelői ár, erre törvényben megszabott árrést tesz a nagykereskedő, illetve a kiskereskedő. Ez maximálja az árakat. Olcsóbban lehetne adni, de az előbbi válaszomban már említést tettem a gyenge fizetőképes keresletről, a magyarországi egészségügy minden szinten ezzel a problémával küzd. Következésképpen csak kényszerhelyzetben szabad árat emelni. Mint most. • A valutapiacon a forint 10 százalékos leértékelését várják. Ez újabb gyógyszeráremelési hullámot indíthat el? - Minden egyes forintleértékelés hatással van a termelői árakra, de csupán ez a várakozás természetesen még nem lehet sem oka, sem indoka semmilyen áremelésnek. Ó. I.