Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-14 / 163. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. JÚL. 14. A Vásárhelyi Pál Társaság levele Horn Gyulához KAPCSOLATOK 11 A Vásárhelyi Pál Társaságba tömöriiit - zömükben vízügyi - szakemberek június végén levélben juttatták el Horn Gyula miniszterelnöknek javaslataikat. Jelezniük kellett, hogy a szakmájukat ért, ismert „boszorkányüldözés" nyomán a vízügyek társadalmi megítélése igen leromlott. Ez jelentkezett a felsőfokú hallgatói létszám drasztikus csökkenésében is. (A levél öt tárgykört érint, ezekből most a nagy érdeklődés által kísért bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építéséről szóló részt közöljük. A szerk.) A Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer a politikai rendszerváltozás „trójai falova" volt. Ezen a lovon azután számos politikai kalandor is belovagolt a politikai szférába, a szakértelem és a hozzáértés szigorú kizárásával. A legfőbb „szakmai" ellenérv, az ökológiai katasztrófa az 1989-94. közötti időszak során azonban nem volt bizonyítható, annak ellenére, hogy a vízügyi szakemberek úgyszólván szóhoz sem juthattak. A szlovákok a dunacsúnyi vízlépcső - a C-változat ideiglenes üzembe helyezése (1992. október 25.) után megoldották a csallóközi hullámtér és mentett ártér vízpótlását, és ez szinte paradicsomi állapotokat hozott létre a korábbi időszakban a lepusztulás határára sodródott vidéken. Intő ellenpélda a magyar állásfoglalás: ennek eredménye a szigetközi hullámtér és mentett ártér jelen állapota. Az 1989 óta egyre keményedő magyar politikai oppozíció „sikeresen" elvezetett az északi szomszédunkkal való állandósult konfrontációhoz, a Hágai Nemzetközi Bíróság megkereséséhez és nemzetközi lejáratódásunkhoz, a több száz milliárd forintot is meghaladó gazdasági kárunkhoz. A csapdahelyzetből való kilábaláshoz egyetlen megoldás látszik célravezetőnek: vissza kell térni a közös, szlovák-magyar koncepcióhoz a Duna PozsonyBudapest közötti szakaszán. A Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszert érintő tárgyalások újrakezdéséhez azonban sürgős törvényhozási és kormányzati felhatalmazás szükséges, mert az 1989 májusa óta meghozott, és a későbbiekben - feltehetően - hatályon kívül helyezendő kormányzati és törvényhozási állásfoglalások, pl. az 1992. évi XL. törvény, a 25/1994. (IV. 13.) országgyűlési határozat, vagy a magyar kormány 1992. május 25-i jegyzéke a Bős-Nagymaros vízlépcsőrendszer államközi szerződések megszüntetéséről stb., a bármilyen ésszerű, ökológiai szempontból is célszerű és gazdaságos megegyezés lehetőségét is kizárják. Az eredeti levelet aláírták: dr. Orlóci István, dr. Vágás István, dr. Zsuffa István bizottsági tagok, valamint dr. Hankó Zoltán, a bizottság elnöke. Köszönet, túzoltásért Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak az ismerősöknek és számunkra ismeretlen jótevőinknek, akik Sándorfalván, a házunk tetőterében keletkezett tűz oltásában, értékeink mentésében és a helyreállításban részt vettek. Köszönjük a szegedi, sándorfalvi és szatymazi tűzoltóság gyors és szakszerű kiszállását és a még nagyobb anyagi kár megakadályozását. Külön köszönetet mondunk rokonainknak, szomszédainknak, barátainknak. Sándorfalva polgármesterének, a takarékszövetkezet dolgozóinak és családtagjaiknak, a Szegedi Konzervgyár gyártási kollektívájának, Gera Feri bácsi barátunknak és ács brigádjának, Szécsi Jánosnak és tetőfedő csapatának, a Sándorfalvi Ruházati és Szakipari Szövetkezet asztalos üzemének, a sándorfalvi tüzép és a' szegedi Házépítők Bolja dolgozóinak, az AB-Aegon Biztosító szegedi 2. számú fiókjának. Nem is hittük volna, hogy a mai világban mennyi rendes, becsületes, jósz.ándékú emberrel vagyunk körülvéve. Kívánunk nekik jó egészséget, boldogságot, s azt, hogy ehhez hasonló megrázkódtatást, mint amiben nekünk részünk volt, soha ne kelljen átélniük. Bürgés József és családja A „békéscsabai Volán tojása" Békéscsabán jártam az egyik nagynéném temetésén. A helyi buszjáratra szálltam, jegyet vettem a központi állomáson harminc forintért, visszafelé a buszon negyvenért. Már ez is figyelemre méltó tény, de nem ezt akarom elmondani, hanem azt, amire felfigyeltem. Felszállni csak egy ajtón, a buszvezető melletin lehetett, mindenki kezében fogta bérletét vagy jegyét, amit szintén a buszvezető mellett lyukasztott. Ha nem volt sem jegye, sem bérlete, akkor a buszvezetőtől vett. Érdekes volt látni, hogy a felszállók szinte mindegyikének kezében ott volt az igazolvány, a bérlet, azt felmutatták, természetesen mindegyik fényképes bérlet volt. A sofőr időnként a diákoktól az iskolaigazolványt is elkérte ellenőrzés céljából. De mi van itt nálunk, Szegeden? Mind a három ajtón fel lehet szállni, és csak az igen ritkán jövő ellenőrök ellenőrzik a bérleteket és jegyeket. Rendszerint nők, akikkel azután a nemfizetők sokszor úgy viselkednek, ahogy. Milyen rossz ez a mi módszerünk, és milyen jó szomszéd megyénk központjában: már a felszálláskor kell a jegy vagy a bérlet, vita nincs, az ellenőrök nem írnak fel adatokat az utasról, mert ehhez a módszerhez szükségtelen. Addig el sem indul a busz, amíg mindenki nem rendezte a viteldíjat. A bliccelés szinte kizárt. A csabaiak fegyelmezetten tudomásul vették ezt a módszert, még egy hangos szó sem hangzott el. Epp akkor egy ellenőr is felszállt hozzánk, aki szúrópróbaszerűen ellenőrizte az utasok jegyeit, bérleteit, de gyanítom, hogy ez inkább a vezetőnek szólt, hátha engedményeket tett volna egyesekkel szemben. Meggyőződésem, hogy így Békéscsabán a bevételt is jobban kézben lehet tartani, hiszen nincs lehetőség a lógásra! Ez nem Kolumbus, hanem a békéscsabai Volán tojása! Dr. Veress Sándor • A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat tevékenységének mintegy 85 százaiékát az önkormányzat tulajdonát képező közel 5 milliárd forint értéket képviselő ingatlanok kezelése, üzemeltetése, karbantartása, felújításának szervezése, bonyolítása és saját építőipari kapacitással történő kivitelezése töltötte ki. A fennmaradó 15 százalék vállalkozás jellegű szolgáltatásokból állt. Az ingatlanközvetítő és vagyonértékelő tevékenységeket az Ingatlankezelő Vállalat szervezetéből leválasztott INLAK Leányvállalat végezte. Az ingatlanállomány működtetésének és állagmegóvásának pénzügyi Forrása döntően a bérleti díj bevételekből származik, amely az üzemeltetési, karbantartási feladatok végzésén túl, csak minimális felújítási munkák elvégzésére ad lehetőséget. A lakásbérleti díj megállapítása önkormányzati hatásÁtalakul az IKV körbe tartozik, díjemelés 1993. évben volt. Szeged megyei jogú város közgyűlése 1994 februári ülésén megtárgyalta az önkormányzat tulajdonában álló Szegedi Ingatlankezelő Vállalat átszervezését, áttekintve a vállalat önállóan működtethető egységeinek gazdasági társasággá történő átalakításában rejlő lehetőségeket, amely biztosítja a gazdasági környezethez való alkalmazkodást és a szervezeti stabilitást. A közgyűlés úgy döntött, hogy a vállalatot egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá célszerű átalakítani úgy, hogy leválasztásra kerüljön és önálló kft.-ként működjön az INLAK Leányvállalat és az építőipari részleg. Egyidejűleg felhatalmazta az Ingatlankezelő Vállalat igazgatóját a gazdasági A TORONY ALÓL társasággá való átalakítási munkák elvégzésére. Az Ingatlankezelő Vállalat külső szakértő cég bevonásával a közgyűlés döntésének megfelelően, mint alapító, az INLAK Leányvállalatot korlátolt felelősségű társasággá, 12 millió forint alaptőkével, tevékenységének meghagyásával átalakította. Elkészítette a vállalat átalakulási tervét, mely számba vette a vállalat teljesítőképességének értékelését, az elérni kívánt gazdasági célt, a foglalkoztatási és szociális tervet, a működés környezetre gyakorolt hatását, az önállóan működtethető vagyonrészek leválasztását, a dolgozók tájékoztatását és részvételüket a társaság irányításában. Az 1993. december 31-i állapot szerint elkészült a vagyonleltár, megtörtént az eszközök, források teljes körű átértékelése és a vagyonmérlegtervezet, amelyet könyvvizsgáló hitelesített. Kidolgozást nyert az építőipari részleg korlátolt felelősségű társasággá való átalakulásának alapító okirat-tervezete és az 1994. évi üzleti terv. Az átalakulási törvény rendelkezésének megfelelően'az átalakulási tervet az Ingatlankezelő Vállalat megküldte az érdekelt minisztériumok részére. A vállalat vezetése már az elmúlt időszakban szükségesnek tartotta az élőmunka hatékonyságának javítását, így az átalakulás során a tervekben létszámleépítéssel nem számol. Az átalakulás jogutódlás körébe tartozik, így a kollektív szerződés alapvető változtatást nem igényel. Az Ingatlankezelő Vállalat átalalutását Szeged megyei jogú város közgyűlése 1994. június 23-i ülésén tárgyalta, és jóváhagyta a vállalat egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakítását 1994. június 30-i időponttal, 200 millió forint törzstőkével. A társaság neve: Épületkezelő és Fenntartó Kft. A cég vezetését az ügyvezető igazgató látja el, az ellenőrzési feladatok végzésére a közgyűlés 3 tagú felügyelőbizottságot hozott létre, melybe 1 főt a dolgozók delegálnak. A közgyűlés az önkormányzati lakásvagyont, amelynek eddig kezelői jogát az Ingatlankezelő Vállalat gyakorolta. elvonta. Az ingatlanok kezelését, üzemeltetését a jövőben a kft. az önkormányzattal kötendő szerződés alapján fogja végezni. A közgyűlés felhívta az Épületkezelő és Fenntartó Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy a termelési osztályból korlátolt felelősségű társaságot alapítson, 96 millió forint alapítói vagyonnal, Épületjavító és Felújító Kft. néven. A kft. üzletrészét az alapítás után az önkormányzat vagyonredelete alapján magához vonja, és így 100 százalékos önkormányzati tulajdonú kft.-ként működteti. Ezzel a döntéssel megszűnik azon korábbi állapot, hogy egy szervezetnél legyen az elvégzendő munkák megrendelése, kivitelezése és ellenőrzése. A közgyűlés döntésével eleget tett a vonatkozó törvény rendelkezésének, mely szerint 1996. december 31-ig a vállalatok átalakítását be kell fejezni. A megvásárolható önkormányzati lakásokról A Vagyonkezelői és Vállalkozási Bizottság 2587267/1994. (VI. 15.) VVB, valamint 2587-284/1994. (VI. 29.) VVB sz. határozataival a vételi joggal érintett lakások eladásának ütemezésével kapcsolatban (a június 8-i állapotot figyelembevéve) az alábbi döntéseket hozta: - Azoknál az ingatlanoknál, ahol a vételi szándék az 50 százalékot meghaladja, ott az értékesítés bonyolításba adását a bizottság azonnal elrendeli. A jelenlegi állapot szerint nyilvántartott 25 százalékos és a 25 százalék felett elfogadott vételi kérelmek ügyében 1994. szeptember 30-tól meg kell kezdeni a társasház-alapításokat. 25 százalék alatti igény esetében a munkálatok 1995. január elsejével kezdődnek. A bizottság a lakóház-ingatlanok eladásának bonyolításával az Inlak Kft.-t bízza meg. Az azonnali bonyolításba adott ingatlanok jegyzéke a következő: Mérey u. 7., Vidra u. з., Bécsi krt. 31., József A. sgt. 6., Attila u. 18., Tisza Lajos krt 63., Dobos u. 3., Vasas Szt. P. и. 8/B., Boross J. u. 27., Kálvária sgt. 21., Gogol u. 26., Vitéz u. 21., Moszkvai krt 6., Bányász u. 2., Hajnóczy u. 10., Boldogasszony sgt. 23., Kossuth Lajos sgt. 5., Tömörkény u. 2/C, Petőfi S. sgt. 25., Bartók B. tér 10., Juhász Gy. u. 8., Gogoly u. 14., Osztrovszky u. 2/A, Maros u. 34., József A. sgt. 37., Ág u. 3., Bercsényi u. 13., Jósika u. 1., Szentháromság u. 15., Szivárvány u. 9., József A. sgt. 10., Faragó u. 21., Tisza Lajos krt. 78., Tisza Lajos krt. 72., Zárda u. 6., Juhász Gy. u. 38., Boross J. u. 13., Mikszáth K. u. 12., Alsókikötő sor 5., Mikszáth K. u.l6„ Lengyel u. 29/B, Vadász u. 3., Mikszáth K. u. 11., Mikszáth K. u. 18., Tisza Lajos krt. 77., Kossuth L. sgt. 9-13., Tábor u. 5., Kálvária tér 21. (társasházzá-alapftás megtörtént), Csongrádi sgt. 78., Vértói u. 7., Kossuth L. sgt. 41-43., Tisza L. krt 15., Bartók B. tér 13., Sóhordó u. 26., Mikszáth K. u. 21., Szent Mihály u. 5., Boldogasszony sgt. 61., József A. sgt. 36., Párizsi krt. 25.. Palánk 3—4., Párizsi krt. 7., Boldogasszony sgt. 25., Kálvária sgt. 28., Pulc u. 6., Kossuth L. sgt. 79., Kossuth L. sgt. 6., Szentháromság u. 25., Kálvária sgt. 16., Attila u. 7., Szilágyi u. 1., Hajnóczy u. 26., Felső Tiszapart 26., Vitéz u. 2., Tábor u. з., Dugonics u. 28., Gogol u. 10., Mérey u. 12., Boldogasszony sgt. 39., Kormányos u. 16/b, Bolyai J. u. 11., Apáca u. 15., Gólya u. 21/b, Cserzy M. и. 8., Teleki u. 11., Londoni krt. 28., Szent Miklós u. 7. Az idei év egyik meglepetése, hogy a májusi-júniusi szénanáthát okozó pázsitfüvek még július elején is igen magas pollenszámot produkálnak! A csak kissé allergén csalán hasonlóan sok virágport termel. A kender és vad változata, a gyomkender is már virágzik, pollenszáma még emelkedni 27. heti pollenjelentés fog. A „parlagfű-allergiát" bevezető gyomok, a libatopfélék és az üröm virágpora már megjelent, napi 1-5 pollen db/köbméter mennyiségben. A parlagfű virágzása - szerencsére a tavalyi évhez viszonyítva még késik. Az alábbi grafikonon az utóbbi két hét „főszereplőinek" napi pollentermelését szemléltetjük. Dr. Juhász Miklós