Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-13 / 162. szám

SZERDA, 1994. JÚL. 13. E® Sfeil GAZDASÁGI MELLÉKLET III. Egy építészmérnök Békéscsabáról Szász Péten a cserepet én választom. (Fotó: Nagy László) A cseréppel borított tetőszerkezetet már nagyon ré­gen kitalálták, s legnagyobb előnye máig is az, hogy lefolyik róla a víz. Ellentétben néhány eddig Ismert la­pos tetővel. Minden amellett szól tehát, hogy a cse­répnek még sokáig keletje lesz, így a békéscsabai |a­mina Tégla- és Cserépgyártó Rt.-nek Is akad megren­delése. Szász Péter, a jamina Békés és Csongrád me­gyei területi képviselője a hét végét a Szegedi Nemzet­közi Vásáron töltötte. f V Keletien kedvezményes A magyar vásárlónak tulajdonképpen jó. Sőt, nagyon jó. Megkockáztatnám még annak állítását is, hogy kényeztetnek bennünket. Mielőtt kedves olvasóm a fentiek miatt megkérdője­lezi elmebeli állapotomat, anyázni kezd, és összetépi a DM-et, sietek meggyőzni. Annál is inkább,mert engem is szüntelenül győzködnek egy ideje, „jobbnál jobb" aján­latokat kapok, mint „kedves vásárló". Méghozzá külföldi ajánlatokat. Majd azt írtam, hogy nyugatiakat - csakhát az nem fedi teljesen a valóságot. Mártia a nyugatit a fejlett és követendő értelemben vesszük: ami valódi minőséget és igazi kedvezményeket jelent - az ipar és a kereskedelem egy magasabb fokát. Ami hozzánk egyenlőre csak részben ér el, annak ellenére, hogy ígérete tengernyi. Majd bele fullad a kedves magyar vásárló a kedvez­ményes akciók kínálatába. Mindegyik minőségi árúval kecsegtet, csak most, s hihetetlenül kedvező áron. Né­mely cégek még megtoldják ezt ajándékozással, „fan­tasztikus" nyerési lehetőségekkel. Lakásunkra küldött, csábító katalógusokból választhatunk, rendelhetünk: az árút házhoz szállítják. Mint Nyugaton. Vagyis: majdnem úgy, mint Nyugaton. Bajom éppen ezzel a majdnem-mel van. Az igazi nyugati stílushoz ugyanis hibádzik ez-az mifelénk. Már az árúkínálatnál is. Kézbeveszem a ránézvést szép, szf­nes katalógust, lapozom, olvasgatom. S egyre ingerül­tebbé válok tőle. Nem, nemcsak azért, mert számomra még a kedvezményes áron is borsos az ajánlatok jó­része. Hanem azért (is), mert csípi a szememet a szöve­gekben a sok magyartalanság, a rengeteg helyesírási hi­ba. Nem tehetek róla (szakmai ártalom tán?), „rögötön" észreveszem, s nem a „legelegjobb" hatással van rám. ­Az jut eszembe róla, hogy lebecsülnek. Vélik talán, nem veszem észre a hibát. Vagy azt, jó ez nekem így is; kor­rektúra, javítás nélkül, „tört magyarsággal". Azazhogy anyanyelvileg is leszállított áron. Csak úgy: „akciósan". Sajátosan keleti piacot hódító akciósan. Amibe belefér a helyesírási hiba mellett akár az is, hogy egy magyar vá­sáron a magyar vevőknek németül lökjük az ajánló szö­veget... Meg az is, hogy ne is azt adjuk el nekik, amit kínálunk: „ugyanaz" a körömvágó olló a szállításkor már lehet életlen, a ruha fakóbb színű, a virágmag csfrakép­telen, az „aranyos" ajándéktárgy oxidálódó bóvli. V agyis: ne csak az ár legyen keletiesen kedvezmé­nyes, de a minőség is - a nyugati kereskedők szá­mára. Akik nálunk (tisztelet a kivételnek) saját, csakis sa­ját hasznukra akcióznak, s nem a magyar vásárlókéra. A „kedves vásárló" elégedjék meg annyival, hogy „ked­vezményesen" kínálják neki a portékát, „jobbnál jobb" ajánlatokat kap. Vagy mégsem? „Leértékelt vevó'"-ként is vásároljunk? Vagy próbál­junk meg végre valamit tenni - államilag és intéz­ményesen is - az alsóbbrendű piaci besorolásunk ellen?! Amikor elmagyaráztam ne­ki, hogy adósságunk van a Ja­minával szemben, továbbá mi is ez az 1% gazdasági mellék­let, vásári edzettséggel vissza­kérdezett: „És mi lesz ennek a költségkihatása?" Megnyug­tattam, hogy ez most egy má­sik műfaj, egyszerű bemutat­kozás. - Szegeden a Vedres István szakközépiskolában érettségiz­tem, majd felvettek a Budapes­ti Műszaki Egyetem építész­mérnöki karára. A diplomát 1991-ben szereztem meg, de semmiképpen sem akartam Budapesten maradni. Én keres­tem a békéscsabaiakat, ponto­sabban a Dél-magyarországi Tégla- és Cserépgyártó leány­vállalatát. Ősszel már be is lép­tem, azóta ez az egyetlen mun­kahelyem. • Milyen munkakörben kezdett friss diplomás építészmérnökként? - Alkalmazástechnikus, épí­tési tanácsadó lettem, ami már akkor is félig-meddig területi képviselőség volt. Abban az időben alakítottak ki először ilyen munkakört. Magát a cé­get egyébként 1992 tavaszán vették meg az osztrákok, pon­tosabban a Ziegelwerke Glein­statten. 0 Megérezték a tulajdonos­váltást? - A Jamina az osztrákok előtt is nyereséges leányvál­lalat volt, az új tulajdonosok elsősorban technológiát, beru­Szatymazon valóban ter­mesztenek őszibarackot, de a szomszédos Zsombó, Bordány, Zákányszék sem alávalóbb ebből a szempontból. A teljes­ség igénye nélkül a kör tovább bővíthető Ülléssel, Öttömössel, Mórahalommal, de még Pusz­tamérgessel is. Bálint Péter, Zsombó és For­ráskút falugazdásza szerint óriási a jelentősége, hogy tudatosuljon, ez egy összfogott s a piaci igé­nyekkel szinkront kereső terme­lői kör. A szegedi vásáron négy önkormányzat, s több magán­házásokat hoztak. Az utóbbi értéke például meghaladta a 400 millió forintot. • Mit csinál egy területi képviselő? - Ez a mai területi képvise­lős rendszer egy éve működik, jelenleg öten vagyunk az or­személy összeadott pénzéből tudtak megjelenni. Nem az a pár láda barack a lényeg, amit elad­tak, hanem a közös fellépés. Az új telepítésekben már az oltvány és fajta megválasztását is érdemes összehangolni. Minden faluban található tucatnyi, hek­tárokban mérhető ültetvény terü­lettel rendelkező, komoly terme­lő. Az utóbbi két évben a bőrü­kön érezhették, veszélyes dolog párszáz ládányi barackkal külön­külön, olykor egymás üzletét is rontva megjelenni egy-egy piacon. szágban. Legfőbb dolgom, hogy a cég viszonteladóival tartsam a kapcsolatot, már ami Csongrád és Békés megyét illeti. A legnagyobb környék­beli vevőm egyébként a Mo­dell Bau Kft., valamint a Dél­éptek. Elsősorban gazdaköri szer­vezetek azok, amelyek a több falut átfogó értékesítési formá­kat szorgalmazzák. Csak helyi kordinálással tudnak össze­szedni egy kamionnyi, egysé­ges minőségű és fajtájú gyü­mölcsöt a jelentkező kereske­dőknek. Az összefogás erősíté­sével szeretnék a közvéle­ménybe "plántálni: a Szatymazi termőtáj képes minőséget és tételt szállítani. Eddig lengyel és szlovén kereskedőkkel tet­tek próbát. Egyébként a stut­garti nemzetközi szereplésük előfeltételeként kifejlesztett, márkajelzéssel ellátott papírre­keszeik révén az igényes cso­magolás sem jelenthet aka­dályt, ha igényes vevő téved e vidékre. T. Sz. I. 9 Kivel kell versenyezniük a vevők kegyeiért? - Természetesen a Bramac ­kal. A Jamina piaci részese­dése a mai magyar cseréppia­con egyébként 30 százalékos, s ez 36 millió cserepet, valamint 55 millió téglát jelent, az utób­bit kisméretű egységben. A két csabai gyár közül az egyik nyújtott, a másik folyamatos három műszakban dolgozik. Megjegyzem, 380 embernek ad munkát a cég, s eddig min­den cserepet el tudtunk adni. 0 Valami új hír a Jamina háza tájáról? - Tavasztól már az oszt­rákoké a csornai hódfarkú cse­répgyár is, így az eddig inkább csak Dunántúlon népszerű cse­rép - drága volt a szállítás ­ezen a környéken is elérhető lesz. Nálunk az egész ország területén egységesek az árak. 0 Mi köti le akkor, amikor nem cserepet vagy téglát ad el? - Egy feleség, egy gyerek és egy építkezés, bár a sorrend most nem feltétlenül fontos­sági. 0 Mi lenne, ha az asszony­nak - cserépben - mondjuk a Bramac tetszene? - Ez több szempontból sem fordulhat elő: mi azért enged­ménnyel kapjuk a Jaminát. Ki­választhat, berendezhet min­dent, a cserép és a tégla az én dolgom. K. A. Ikaruszok Amerikába A köztársasági elnök jelen­létében átadták feladatának az Észak-Amerikai Járműipari Kft. (NABI Kft.) vegyes tulaj­donú üzemegységét, ahol az Amerikába szánt Ikaruszok ka­rosszériáját állítják össze. A NABI Kft. törzstőkéje je­lenleg 2,36 milliárd forint, melyből a Jersey szigetén (Nagy-Britannia) bejegyzett Első Magyar Alap 75 százalék­kal, az Ikarusz Rt. pedig 25 százalékkal részesedik. A NABI 100 százalékos tulajdo­nában van az American Ikarus Inc. (Ali) az Egyesült Államok Alabama Államában bejegy­zett vállalat. A NABI jelenleg az egyetlen olyan magyaror­szági iparvállalat, amelynek amerikai termelő leányvállala­ta is van. A két vállalat, az Ika­rusz észak-amerikai igényekre kialakított városi autóbusz-mo­delljeinek (két csuklósbusz tí­pusnak) a gyártását és észak­amerikai piacon történő értéke­sítését végzi, az Ikarusz Rt.-től átvett licenc alapján. A buszok alváza és kocsites­te Magyarországon készül, az amerikai részegységekkel tör­ténő összeszerelésüket pedig az USÁ-ban, az American Ika­rus Inc. gyárában végzik. Az Ikarusz 1978 óta csaknem 1000 csuklósbuszt értékesített Kanadában és az Egyesült Államokban. A NABI és az Ali tavaly szeptember 30-ika óta számos tendert nyert el az amerikai piacon. A szerződé­sek összértéke meghaladja a 62 millió amerikai dollárt. A versenykiírások révén a NABI 60 buszt értékesített Houstton­nak, 104 csuklósbusz gyártását kezdte meg Miaminak, Balti­morba 1 O.Washingtonba pedig 30 csuklósbuszt szállíthat az elnyert tenderek alapján. A két cég tavaly 16,4 millió dolláros árbevétellel zárta az évet. Idén 21 millió dolláros árbevételt terveztek. „Mélyhűtött" Nem csoda, hisz nálunk még újdonság, amivel a Szege­di Sütödék Kft. - megelőzve a magyar fogyasztói szokások által támasztott igényeket - az idén tavasszal rukkolt elő. A 98 százalékban készresü­tött, mínusz 18 fokon bedobo­zolt rétes, sajtoscsónak vagy húsosrúd az ABC-mélyhűtőket megjárva az otthoni mélyhűtő­ben várhatja ki az olyan várat­lan vendég érkezését, aki meg­érdemli a traktát. Ilyenkor ahe­lyett, hogy begőzölne a házi­asszony, egy tányérka vízzel begőzöli sütőjében pár perc alatt forró süteménnyel emel­heti a találkozás hőfokát. Nem hiszem, hogy bárki előtt ne lenne világos, hogy ét­termi ebéddel, de levesporok­kal, konzerv- és mélyhűtött ter­mékekkel olykor kiváltható az otthoni sütés-főzés időrabló formája. Az idő pénz, s akinek pénze van megválthatja idejét. Magyarországon egyelőre még nem tömegesen tudnak élni e felkínált lehetőségekkel. A termékeket gyártóknak igen meggyőzőeknek, rámenősek­nek kell lenniük ahhoz, hogy a vendégvárás Kenyér, kifli, zsömle. A megszólítottak zöme ezt vágná rá arra kérdés­re, hogy mi egy átlag sötőüzem termékskálája. A jól tájékozott netán még hozzátenné a pere­cet, a fonott kalácsot és a túrós buktát, de hogy a mélyhűtött süteménycsa­ládot nem, az bizonyos. házi költségvetések egy-egy rovatába befészkelhessék ma­gukat. A Szegedi Sütödék Kft. a környékbeli ABC-k mellett az országos forgalmazást is célba vette. Több üzletlánccal - elsőként a Julius Meinl-el ­vették fel a kapcsolatot s az Első Magyar Telemarketing Társaság üzletkötőinek is megbízást adtak. A keleti és déli határok mentén külföldi üzletre is lehet számítani, a szegedi vásáron legalábbis több, a forgalmazás iránt érdeklődő cég jelentkezett. A folyamatos választékbővítés, s a szinte korlátlan gyártókapa­citás biztos hátterét jelenti e piaci próbálkozásnak. T. Sz. I. ' Tételnagyság, rekeszizomhoz méretezve. (Schmidt Andrea felvétele) Idegenforgalmi aktívum Az év első négy hónapjában 83.7 millió dollár aktívium kelet­kezett az idegenforgalomból, 23 millióval több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A Magyar Nemzeti Bankban elmondták, hogy a bevétel 301.8 millió dollárt tett ki, ami 17 százalékos nö­vekedés, míg a kiadás 218,1 millió dollár volt, ami 10 százalékos emelkedést jelez. Forintban számolva a bevétel 31 milliárd volt, a kiadás 22.4 milliárd, az aktívum pedig 8.6 milliárd. Barackosok termőtája A szatymazi barack még mindig jól csengő szó össze­tétel. Ezért Is választották a szatymazi termőtáj már­kanevet a Szeged környéki homokvidék gyümölcstermelő települései, amikor a mai valóságot jobban kifejező dél­alföldi megjelölés helyett a szatymazit választották.

Next

/
Thumbnails
Contents