Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-12 / 161. szám

KEDD, 1994. JÚL. 12. KULTÚRA 7 lánosi György államtitkár Tesz Jánosi György, az MSZP alelnöke módosította ko­rábbi elhatározását, mégis vállalja a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkári posztját. Az általa még megnevezni nem kívánt szakmai államtitkár-jelölt és helyettes államtitkár­jelölt személyében most már biztosítva látja azt a garanciát, amelyet eddig hiányolt. E jelöltek ugyan­is jelentős közigazgatási szakmai gyakorlattal ren­delkeznek - mondta Já­nosi György. • Komolyzenei lemezhírek Készülnek a Bartók-évre A júniusi komolyzenei pro­dukciók közül óriási várakozás előzte a Deutsche Grammo­phon újdonságát: Wagner Par­sifaljanak címszerepét Placido Domingo énekli. A partnerek: Jessye Norman, Kurt Moll, James Morris, Ekkehard Wla­schiha. Jan-Hendrik Rootering és a Metropolitan együttese (vezényel: James Levine). Stolzingi Walther, Lohengrin és Tannhauser után ez már Domingo negyedik Wagner főszerepe lemezen. Vajon kö­veti-e Siegmund, Siegfried és Tristan is? A PolyGram komolyzenei kiadói már készülnek az 1995­ös Bartók-évre. A Decca még az idén kiadja Schiff András Mondsee-fesztiváljának két CD-jét, kamaramüvekkel, to­vábbi magyar művészek közre­működésével. A Philips három lemezzel folytatja a zongora­művek összkiadását Kocsis Zoltán előadásában, a Deut­sche Grammophon pedig a Kékszakállút rögzítette Pierre Boulez vezényletével, az éne­kesek Jessye Norman és Pol­gár László. John Eliot GardinerK a fiatalabb karmester generáció kiemelkedő képviselője Figaro házasságával folytatja Mozart­operasorozatát. Gardiner szo­kás szerint sok még ismeretlen énekessel dolgozik, az ismer­tebb nevek: Br\n Terfel (Figa­ro), Alison Hagley (Susanna). A sorozatban ezután követke­zik a Don Giovanni - és talán sokak meglepetésére A víg özvegy, a Bécsi Filharmo­nikusokkal és címszerepben napjaink egyik szoprán-sztár­jával, Cheryl Studerrel. A Deutsche Grammophon Wien Modern sorozatában jelentette meg Kurtág György Sámuel Beckett: What is the world 0p.30. című művét, vezényel Claudio Abbado. És még egy örvendetes magyar vonatkozású hlr: Abbado új Mahler VIII. szimfónia-felvé­telén az egyik szopránszólót a Bécsi Állami Operaház fiatal magyar sztárja, Rost Andrea énekli - igen illusztris társa­ságban. Fricsay Ferenc születésének 80. évfordulóját tíz, ebben a formátumban először megje­lenő CD kiadásával ünnepli a Deutsche Grammophon. A szerzők között Bartók (Cantata profana, II. hegedűverseny), Kodály (Psalmus, Marosszéki), Beethoven (IX.), Mozart (Re­quiem), Brahms, Csajkovszkij, Richárd Strauss, Stravinsky. A közreműködők között Seefried, Fischer-Dieskau, Haefliger, Hotter, Menuhin nevét találjuk. Megjelenés: július végén. T. V. • Nagy vállalkozás volt ekkora instrumentalitású szimfóniát egyetlen hang­szerre átírni... - Vonzódom a nagyzenekari darabok orgona-átültetéséhez. Bár ilyen hosszú és ilyen gran­diózus darabbal azelStt még nem próbálkoztam. Hangsze­relés-művészet ez is, csak éppen visszafelé: zanekarról egy hangszerre, mégpedig olyanra, amely egy egész ze­nekari hangzást képes vissza­adni. • Játszotta már a szim­fónia Liszt Ferenc által készített zongoraátiratát? - Igen, s ez jól jött; bi­zonyos zenei és technikai ala­pot adott. Nem árt zongoris­tának lenni ehhez az előadás­hoz, és nem árt orgonistának lenni sem, annyira erős a pe­dálmunka benne. A Liszt-zon­goraátirat kisebb mértékben az enyém elkészítésében is segít­ségemre volt - egyébként par­titúrából dolgoztam. • A mű hangbőségét még könnyebb elképzelni, hogy orgonán visszaadja de ho­gyan oldotta meg a hang­színváltozásokat? - A különböző regiszterek használatával. A mai koncertre ez még nem teljesen kiforrott: tulajdonképpen olyan orgona kellene hozzá, amelyen a hang­színek változását előre be lehet állítani; akkor lenne legárnyal­tabb hangzású a mű. A dóm­beli lehetőségek között - ame­lyek amúgy korántsem rosszak - az előre beállítható Hangszí­nek száma kevés, ezért én kénytelen vagyok az orgona által meghatározott hangszí­nekhez alkalmazkodni. Nyil­ván, ez a darab színességéből némileg levon majd. Ahogy halad a darab, hangszln-vál­tozásokon megy át. Nincs ele­gendő előre beállítható kom­bináció, amivel állandóan más Király Csaba hangversenye a dómban Beethoven IX, szimfóniája - orgonán Nem mindennapi hangversenynek ígérkezik Király Csaba zongoraművész orgonaestje ma 20 órától a dómban: a fiatal előadóművész Beethoven IX. szimfóniájának saját készítésű orgonaátiratát adja elő. A monumentális Beethoven szimfóniáról a zenetörténetben először Király Csaba készített orgonaátiratot; ősbemutatója Szófiában volt. A hangversenyen Busa Tamás operaénekes közreműködésével felhangzik J. S. Bach Mein Teuer... kezdetű áriája a János passióból és Quia fécit... kezdetű áriája a Magnificatból. Próbája előtt Király Csabát szólítottuk meg. Király Csaba Beethoven IX. szimfónia-átiratát a szegedi hangverseny után augusztus 12-én a Mátyás-templomban játssza ismét. (Fotó: Schmidt Andrea) hangszínt tudok produkálni, így legalábbis megkísérlem megközelíteni a nagyzenekari árnyalatokat. A zenekarban száz ember könnyen váltja a hangszínt. Az orgona előtt azonban én egyedül vagyok. Nos, a zenekar zenészeit itt a regiszterek helyettesítik. A regiszterek meghatározott, fokozatos ki- és bekapcsolása adja a zenekar hirtelen erő­sítését és halkítását. Egy jó orgona játékának Így ugyan­annyi színe lehet, mint a nagy­zenekarénak. MA kórus hangja...? - A kórus hangjának el kell ütnie a zenekari résztől, ezért úgy gondoltam, nyelvsípokkal oldom meg. Ezek az ajakre­giszterektől különböző színű hangot adnak; Így szeretném megkülönbözteti a kórust a normál hangszíntől. Olaszor­szágban három hét múlva élő kórussal játszom majd ugyan­ezt. Színesebb lesz, de az összehangolás miatt nehezebb is. • Gondolom, így is nagy összpontosítás kell a já­tékhoz. - A regisztrációnak külön forgatókönyve van, amire előre fel kell készülni. Menet közben a színeket előre elképzelt mó­don kell beállítani és változ­tatni. Ezt persze segítő végzi. Most egy regisztrátor jött velem - Gombos László, aki egyébként állandó segítőm -, de tavaly például, a Haláltánc orgonaelőadása közben öten segédkeztek. No de a játék Így is nagy figyelmet igényel, már csak azért is, mert ahány orgona, a billentyűzetnek annyiféle elrendezése van. A Bach-darabok sem könnyűek, dehát ott beállítja az ember a regisztrációt, és legfeljebb egyszer vált billentyűsort. Itt viszont a darab során változ­nak a hangszínek, hol kíséret van, hol szóló, hol ez a szólam ugrik ki, hol a másik - egy­szóval nagy összpontosításra van szükség. S. P. s. • A szegedi nyár albiuma „1 Iánk bán hősei magyar archetípusok - mondja Herényi Imre, az opera rendezője w fo-v Sri-Jr? ^ ff­e> l^dif yiA^c CÓV Ő^ti t4 • • n, nr .syA. Ál /z <5Á • Pénteken este a Bánk bán előadásával avatják fel a sze­gedi szabadtéri új nézőterét. Erkel nemzeti operáját 18 évvel ezelőtt. Simándy József főszereplésével mutatták be utoljára a Dóm előtt. A mos­tani előadás tulajdonképpen a kipróbált operaházi produkció adaptációja. Az opera rendező­jével, Kerényi Imrével - aki a Csíksomlyói passió és a Fehér Anna színpadra állítójaként korábban is dolgozott már Szegeden - a próbák kezdetén beszélgettünk. • Mit szól az új nézőtérhez? - Nagyszerű dolog, hogy szét lehet szedni. Nagy épí­tészeti érték ez a tér, a szabad­téri játékok csak egy hónapig tart, ezért az egy-két hónapért egész évre elvették a várostól. Teljesen természetes, hogy ­kerül amibe kerül - egy feszti­válvárosnak mobil nézőtérre van szüksége. Mindenkinek gratulálok, aki a létrehozásá­ban részt vett. Végre volt elég szellemi erő a helyes elhatá­rozáshoz. • Mennyit változott ez a Bánk bán-előadás az 1993 áprilisi operaházi bemutató óta? - Igyekeztem olyan egysze­rűen színpadra állítani, hogy ne nagyon tudjon változni. Az ál­lampolgárok nagy része nem jár operába. Sokan egyetlen operát látnak egész életükben, s ez a Bánk bán. Ezért komoly felelősség, hogy olyan minő­séggel találkozzon az egyszeri operalátogató is, ami a tudatát nem befolyásolja károsan, sőt talán jobb irányba viszi. Ez egy nagyon egyszerű, áttetsző, befogadható és érzelmileg könnyen megélhető előadás. Az volt a célom, hogy olyan változatot csináljak, amit min­den magyar társadalmi csopor­tosulás be tud fogadni, és fel tud vállalni, mint a maga kul­turális identitásának egy részét. Úgy érzem, ez sikerült, ezért hosszú ideig nem szeretnék rajta változtatni. • Sokáig nem találtak eh­hez az operához elég nagy formátumú énekes egyéni­ségeket. - Molnár András ezért a szerepért kapott Kossuth-díjat. Óriási szerencsém, hogy vele dolgozhatok. Tudatosan ké­szült Simándy helyére lépni, másfél éves komoly, alapos munkával tanuha meg Bánk bán szerepét. Ő egy nagyon tiszta ember, a művészete és a személyisége is predesztinálja erre a szerepre. Úgy érzem, tényleg át tudta venni a sta­fétabotot Simándytól. De amíg ez áthullámzik a befogadókon, és amíg őt is felteszik egy olyan magas polcra, mint Si­mándyt, addig hosszú évek, évtizedek telhetnek el. De ennek lehetősége máris benne van, s a következő generációk számára a nemzeti mitológiát már ő fogja hordozni A töb­biek, Csavlek Etelka, Mészöly Katalin is egészen kitűnőek. Ennek az operának a hősei magyar archetípusok. Eíár ez az előadás nem politizál, mégis a peturi és a bánki magatartás a napi politikában, a családi éle­tünkben vagy a munkahelyün­kön is fellelhető. Minden szer­kesztőségben vannak Peturok és Bánkok. Ismerős a meggya­lázott Melinda alakjti is, aki csak a halálban találhat felol­dódást. Durván foga mazva: egy vidéki asszony bekerül a fővárosi forgatagba, s; ott za­varba kerül. II. Endre a szerel­mes férj típusa, aki rájön arra, hogy a felesége bűnös De eb­ben az előadásban nem bosszút áll, hanem annak rendje-módja szerint meggyászolja Gertru­Fotó: Schmidt Andrea diszt, melléje fekteti a kardját. Van aki nem mond le a bosz­szúról, hanem polgárháborút csinál... • 1992-ben sokunkat meg­lepett, hogy nyilvánosan, határozottan és nagyon keményen reagált a Csur­ka-dolgozat téziseire. Azóta mintha teljesen visszavo­nult volna a politikai szín­térről. - Akkor azt gondoltam, na­gyon fontos, hogy egy művész szólaljon meg egy olyan dolog ellen, aminek a következmé­nyei beláthatatlanok lehettek volna. Csurka akkor egy kor­mánypárt alelnöke volt! Ha megint nagy veszélyt látok, akkor újra meg fogok szólalni. Amatőr politikus vagyok, csak akkor indul el a tollam, ha állampolgári érdekeimet csa­ládapaként veszélyeztetve érzem. A politika ugyanúgy profizmust igényel, mint az én szakmám. Ezeket a profiz­musokat - ha mód van rá - ne keverjük össze! A művészek nem alkalmasak politikai sze­repre. Főleg a jobb írók, jobb művészek szoktak nagyon rossz politikusok lenni. Ez más országokban is sokszor bebi­zonyosodott már. A politiká­ban ma előre kell engedni azo­kat a jogászokat, közgazdászo­kat, szociológusokat, akik még nem kész profi politikusok, de idővel kiválasztódnak közülük az igazi profik. A szubjektív művészek a maguk szörnyű, betorzult éntudatát ne terjesz­szék ki, és ne erőszakolják rá se tömegekre, se pártokra. A rendszerváltásban az Ellenzéki Kerekasztal munkájában részt vettem, akkor fontos volt a politika, most jöjjenek az ügy­védek! • A Madách Színház igaz­gatójaként mit vár az új kulturális kormányzattól? - Abszolút nyitottan kell viselkednünk az új kulturális kormányzattal szemben, de valamiféle változást nekünk kell kezdeményeznünk. Közte­herviseléses alapon az egyes ágazatoknak most jobban kell exponálniuk magukat. Talán van esély arra, hogy pragma­tikusabb lesz a kulturális po­litika. Az előző kormányzat alatt működni kezdett a Szín­házművészeti Tanács, de a második-harmadik olyan mi­nisztériumi döntés után, amellyel nem tudtunk együtt haladni, politikai okok miatt feloszlattuk önmagunkat. Fel­álltunk és eljöttünk. Három évig a színházi nép és a mi­nisztérium kölcsönösen nem fogadta el egymást. Ebben a pillanatban javasolnunk kell, hogy a Színházművészeti Ta­nács szerveződjön újjá. Kez­deményező szerepet kell ját­szanunk, mert össze kell egyeztetni a lehetőségeket és a vágyakat. Mindig kellett volna egy kulturális miniszter, de sose volt. Egy percig volt Pozsgai, aki a saját kormánya ellen szavazott, s egy percig Glatz. Olyan erős kulturális kormányzatra lenne szüksé­günk, mint Franciaországnak. Fodor Gábornak meg kell adni az esélyt, hogy megpróbáljon a mi Monsieur Lángunk lenni. Ez csak úgy történhet meg. hogy mi elvállaljuk őt, ő pedig elvállal bennünket. Nagy vá­gyam, hogy végre egyszer • olyan kulturális miniszterem legyen, aki a kultúrával szoli­dáris, s nem a kormányával vagy a pártjával. • Rendezőként milyen feladatai lesznek a Jiövet­kező évadban? - Sokmindent rendezek, legérdekesebbnek Molnár Fe­renc bukott színdarabjából, a Vörös malomból készített ze­nés játék Ígérkezik, amit de­cember 31-én szeretnénk be­mutatni a Madách Színházban. Molnár alaposan elolvasta Az ember tragédiáját, s Madách mintájára (rt egy ördögökről szóló furcsa történetet. A kö­vetkező évadban szeretném megcsinálni Az ember tragé­diáját zenés megközelítésben, mert azt gondolom, erős kor­szerűsítésen kell átesnie, hogy újra fogyasztható legyen, hogy újra tömegek akarjanak megis­merkedni vele. Már idén ezzel szerettük volna megnyitni a szegedi szabadtérit, de kifu­tottunk az időből, nem volt bennünk elég szellemi bátor­ság, hogy szemtelenül neki­menjük Madách szövegének. Remélem, jövő nyáron bemu­tathatjuk. A zenés előadások is Istentől valók, ha tehetséges emberek hozzák létre, sokkal nagyobb tömegek tudatára lehet velük hatni. Hoilósi Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents