Délmagyarország, 1994. július (84. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-07 / 157. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. JÚL. 7. Csupasz pisztoly 331/3 A HELYZET 9 • A nagylemez fordulatszámát viselő sorszámozás dekoratív címkiegészítés, ezenfelül, ha egy kis kép-hang tranformációval is, a forgatókönyvesek egész nagylemeznyi filmidézetet pakoltak egymásra, amely filmidézetek csupán hasznosan alkalmazható, parodikus elemek. Persze csak azoknak, akik felismerik az idézeteket, tehát azoknak, akik megrögzött mozizók. A Csupasz pisztoly legújabb része mintha csak árnyéka lenne az előző részeknek; és nem azért, mert sötétebb humor bujkál Drebil felügyelőben. Amíg az előző részekben inkább a poénok határozták meg a film menetét, a • történet aláfeküdt az ötleteknek, addig itt a történet kerekedik felül, s csak nagyritkán üt be egy-két, az eddigi részekre jellemző hjumor. Ellenben a film készítői, valamint háttérkritikusai meg vannak győzódve arról, hogy az új résszel túlszárnyaltak minden eddigit. Ezt a csalfa elképzelést talán az adhatta, hogy ennek a résznek van eleje, van közepe, vége, s ez a szerkesztettség olybá tűnhet, hogy a kompozíció valamely műegészet ad ki, holott elenkezőleg, kapunk egy meglehetősen egyszerű filmgerincet, amelyről lerágták a jóízű humort. Megfáradt volna az ötletstáb? Vagy a rendező próbálná magát lehúzni a már jól működő kaptafáról? Vagy ennek a stílnek ez az elkerülhetetlen vége? Ám mielőtt több, gigászi kérdéssel próbálnánk gyógyító érvágást alkalmazni, maradjunk csupán annyiban, hogy a Csupasz pisztolyon valami kesernyés mázbevonat képződött, amit hosszan nyalogatni csak erős ízlésterror mellett lehet. Podmaniczky Szilárd • Egyszerűen Fehér Háznak nevezik a pesti Margit-híd déli oldalán, a Parlament közelében látható épület-kolosszust. A negyvenes évek második felében épült, eredetileg az Államvédelmi Hatóság központja számára. Később az MSZMP Központi Bizottságának székháza lett, egészen a rendszerváltásig. Azóta a parlamenti képviselők irodaházaként „foglalkoztatják". Az előbb említett időszakaiban sokak számára karrierjük csúcsát jelentette, ha bekerülhettek. Az elmúlt négy évben is akadtak hasonló „vállalkozók", akik számára ugródeszkát jelentett a Fehérház, minthogy itt vannak a parlamenti képviselők irodái. Napjainkban zajos a ház, fúrnak-faragnak benne, mert általános költöztetés van napirenden. A választások után világos lett: új erőviszonyok alakultak ki, az új arányoknak megfelelően ismét el kell osztani a szobákat. Az már eldöntött tény, hogy az MSZP a ház első, második, harmadik emeletét kapta meg, ahol eddig az MDF frakció „lakott". A tulipános képviselők most „feljebb" kerültek, a negyedik és az • Fehéiházi csiki-csuki Ki kapja Kádár János szobáját? ötödik emeletre. így esett meg, hogy az előző „lakó", amikor a szobájába akart menni, azt tapasztalta, hogy az már foglalt. Őr is áll előtte, mivel a friss „honfoglaló" éppen Szabad György, az országgyűlés volt elnöke. A régi lakó, Szili Sándor, az MSZP képviselője így sok kollégáját megelőzve, nyomban leköltözhetett a harmadikra. Az épület déli részének első emeletén, a 13l-es szám alatt nem egyetlen szobát találunk, hanem azokat a munkaszobákat, amelyek Kádár Jánosnak és négy közvetlen munkatársának a rendelkezésére álltak. Sok világhtresség, nevezetes politikus, tudós, művész megfordult ezekben a helyiségekben, köztük a világ minden komoly lapjának, tv-jének, rádiójának vezető munkatársa is. Amikor Nyers Rezsőt a párt elnökévé választották, átmenetileg ismét lakott volt a 131 -es, de utána már senki sem foglalta el. A rendszerváltást követően az Interparlamentáris Unió képviselete tevékenykedett e szobákban. Az elkövetkezendő időben pedig az új parlament szociális és egészségügyi bizottságának lesz az állandó „székhelye". Az első emelet északi szárnyában a Grósz Károlynak kiépített főtitkári rész nagy átalakuláson ment keresztül. Valamikor ezen a részen Havasi Ferenc és Óvári Miklós KBtitkár dolgozott, de az átépftés után, a 117-es számú rész a főtitkár „rezidenciája" lett. Ezt az épületszárnyat és az elnök munkahelyét a Politikai Bizottság állandó ülésterme - jelenleg a kulturális bizottság tanácskozásainak a színhelye kötötte össze. A volt főtitkár helyére először Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője költözött, majd az utódja. Kulin Ferenc is ezt a helyet választotta magának. Napokon belül új névtábla jelzi, hogy itt található Szekeres Imre, az MSZP alelnöke, frakcióvezetője. Csak a FIDESZ és a Kereszténydemokrata Néppárt marad az eredeti helyén, ók ússzák meg a költözést. - Ennyit, mint az utóbbi öt évben, nem költöztettünk ebben a házban - jegyezte meg a harmadik emeleti liftnél éppen „akcióban" lévő, nagy költöztető brigád egyik tagja, amint egy többmázsás lemezszekrénnyel birkóztak, azt vitték a negyedikre. - A demokrácia már csak ilyen, sok benne a költöztetés - jegyezte meg búcsúzóul a közel két évtizede a Fehér Házba került „súlyemelők" képviselője. Maris lános Szoborba öntött folyó Szoborba akarja önteni a Jangce folyót egy amerikában élő kfnai képzőművész. A szoborba öntést nem csupán átvitt értelemben (géri: 5 kilométerenként vízmintát akar venni a Jangcéből, és azokat egy hoszszú falba, magába a műbe építeni. Az első minta a Jangce forrásvidékéről, Belső-Mongóliából származna, az utolsó pedig az 5464 kilométer hosszú folyót örökké váró, s mindig magába fogadó Sárga-tenger torkolatából. Azúr, majd szürke, később halványsárga, azután okkeres árnyalatú vízminták váltakoznának a tervek szerint 765 méter hosszú kőfalban, a legszigorúbb származási sorrendben: összesen 1093 üvegdoboz kerülne a két és fél méter magas és egy méter vastag folyószoborfalba. „Most hallgatnak a javaslatainkra../ - mondja Gallé László ökológus Tegnap ért véget Szegeden a III. Magyar Ökológus Kongresszus. A háromnapos rendezvényre körülbelül háromszázan érkeztek az ország különböző egyetemeiről, főiskoláiról és kutatóintézeteiből. De jelen voltak a profi és az amatőr természetvédelmi szervezetek képviselői is. A résztvevők 12 szekcióban több mint száz poszter-bemutatót és előadást hallgattak végig. • Hogyan értékeli a kongresszust? Mennyire voltak hasznosak az előadások, a poszter-bemutatók, a workshop jellegű eszmecserék? - kérdeztük Gallé László egyetemi docenstől, a JATE Ökológiai Tanszékének vezetőjétől, a kongresszus elnökétől. - A kongresszus konkrét hasznát abban vélem, hogy a magyar ökológusok a három nap alatt jobban megismerték egymás munkáit. Ez nem elhanyagolható tény akkor, amikor gyakran a nemzetköziség keresése - erósebb kifejezéssel élve: a nemzetközi jellegű sznobizmus - odavezet, hogy olykor a magyar kutatók kevesebbet tudnak a szomszéd intézetben folyó munkáról, mint például az oxfordi vagy a princtoni műhelyek munkájáról. Bizonyos tudományokban azokban, amelyek nincsenek abszolút helyhez kötve - ez nem is lenne olyan nagy baj. Az ökológiának viszont rengeteg lokális vonatkozása van. Véleményem szerint a Kiskunsági Nemzeti Park vagy a Tisza melléke természetvédelmi problémáiról aligha tud ökológiai véleményt mondani egy New York-i kutató. Éppen ezért kell nekünk néha összejönni, s a problémákat megtárgyalni. A fiatal kutatók részvételét is nagyon hasznos dolognak tartom. Esettanulmányaik és elméleti felkészültségük rendkívül magas színvonalon áll, s úgy érzem, ezeket később jól lehet majd értékesíteni a nemzetközi, ha úgy tetszik tudományos piacon. Mert van ilyen... Az idei, Manchesterben megrendezésre kerülő ökológiai világkongresszusra például nagyon sok magyar kutató utazik ki. De a jövő évi európai ökológiai kongresszusra is - amelynek Budapest ad majd otthont sok magyar kutatót várnak. A szárnypróbálgatásokra nagyon jó lehetőséget adnak ezek a rendezvények. A workshop jellegű eszmecserékkel a biológia két ágának, a molekuláris biológia - amelynek egyik legfontosabb műhelye Magyarországon a Szegedi Biológiai Központ - és az úgynevezett „zöld biológia", az ökológia közelítését céloztuk meg. Ez a két ág elég távol áll egymástól, hiszen az egyik a molekulákkal, míg a másik populációkkal, életközöségekkel foglalkozik. Ahhoz viszont, hogy megértsük korunk bizonyos folyamatait és mechanizmusait, közelíteni kell a két tudományágat. A beszélgetéseken e két nagy diszciplína képviselői cseréltek eszmét. S mit mondjak, hasznosabb és termékenyebb lett az eszmecsere, mint ahogy gondoltuk. A végén megegyeztünk abban, hogy rövid, egy-egy hetes szemináriumokat adunk majd egymásnak, ahol még jobban megismerjük egymás problémáit és technikáit. Ha az egész kongresszusnak csak ez lett volna az egyetlen eredménye, akkor már azt mondanám: megérte megszervezni. • A kutatók az elmúlt évtizedekben rendszerint előre jelezték például egy-egy gazdasági beruházás esetén a területek állapotváltozását (növény- és állatvilág változása stb.). Sokszor úgy tűnt, hiába. A legfőbb döntéshozók nem hallgattak a szakemberek véleményére. A lokális természeti, környezeti katasztrófa általában bekövetkezett. Mi volt ennek az oka? S mi a helyzet most? - Régebben dekorációnak használták a tudósok munkáját. Megkérdezték a véleményünket egy adott problémáról, mi pedig leadtuk azt a jelentést, amit el sem olvastak. Egyszerűen félredobták. Nos, ez az utóbbi pár évben alapvetően megváltozott. Soha nem vették ennyire komolyan a tudományt, mint mostanság. Soha olyan jó kapcsolat nem volt a természetvédelem vezetése, a legfőbb döntéshozók és a tudomány képviselői között, mint az utóbbi években. Például: bevonták az ökológusokat a természetvédelmi törvény koncepciójának előkészítésébe, megkérdezték a véleményünket a természetvédelmi előrejelzési hálózat kiépítéséről, a nemzeti parkok természeti állapotfelmérésének kapcsán. Együtt dolgoztuk ki a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban a természetvédelem hosszűtávú stratégiáját. De számtalan konkrét problémában kérte ki a véleményünket Tardy János, a KTM helyettes-államtitkára, a Természetvédelmi Hivatal vezetője. De alacsonyabb szinteken is jó kapcsolat alakult ki. Itt említhetném a kutató intézeteket és a nemzeti parkokat. Úgy érzem, a minisztériumban most hallgatnak a javaslatainkra. Megpróbálják azokat megvalósítani. • Az elképzeléseikkel nem is lenne probléma. A megvalósítással viszont annál inkább, hiszen ott vannak a gazdasági összefonódások, a különböző lobbyk, amelyek szintén a maguk érdekeit hajtják... - Hogy a gazdaság-irányítás, az agrárlobby hogyan működik, az megint egy más kérdés. Velük nem kerülünk közvetlen kapcsolatba. Az ökológusok dolga a kutatási eredmények prezentálása és a tanácsadás, nem pedig a végrehajtás. Úgy érzem, az említett területeken, éppen az anyagi és gazdasági érdekek miatt, korántsem olyan jó a helyzet, mint nálunk. Szabó C. Szilárd Mit tegyen az orvos a beteg paragrafussal? Mindehhez még a törvény egy fontos pontját meg kell említeni: azt, hogy a törvény kimondja: orvosi diplomához kötött tevékenységet csak az folytathat, aki tagja a Magyar Orvosi Kamarának. Más szóval, a kamarai tagság kötelező, még a nyugdíjas orvosnak is, ha receptet akar felírni a feleségének, mert ez is orvosi diplomához kötött tevékenység. A nem szó szerint idézett előírás és a törvényből hiányzó, fontos elemek miatt sok félreértés, bírálat fogalmazódott meg az orvosok körében. Napjainkban, amikor az orvosi kamara háromszintű szervezetének a felépítése kezdődött meg, az első szinten zajló választások és a helyi kamarák megalakulása során ezek a kritikák felerősödtek, a különféle észrevételek megszaporodtak. Elterjedt az a hír is, hogy ismét a parlament elé kerül a kamarai törvény. Dr. Doktorits Bélát, a Magyar Orvosi Kamara főtitkárát kérdeztük ennek az egész társadalmunkat érintő törvénynek a végrehajtásáról, a revíziót követelő és elutasító hírekről. • A viták, a bírálatok és észrevételek olyan benyomást keltenek, mintha a kritizálok nem olvasták volna, vagy rosszul értelmeznék a törvényt. Mi erről a főtitkár véleménye? - Hozzánk is eljutottak a viták, bírálatok hírei. De azt kizártnak tartom, hogy ne látta, ne olvasta volna orvos, fogorvos a kamarai törvény teljes szövegét. Ha a hivatalos lap, a Magyar Közlöny nem jutott volna a kollégák kezébe, az általunk közel 40 ezer példányban közreadott kamarai törvény teljes szövegét mindenki megkapta. Egészen másról van szó - állítja a főtitkár. - Az orvosok a jogi megfogalmazások rengetegében nem ismerik ki magukat és ha a kamarai törvény szövege még homályos is jó pár helyen, akkor érthető is ez a jelenség. Ezért tanácsoljuk kollégáinknak most is, hogy ami nem világos számukra a törvény értelmezésekor, azzal forduljanak szakemberhez, vagyis jogász segítségét vegyék igénybe, természetesen a MOK is rendelkezésre áll. így minden félreértés tisztázható. Az orvosi kamaráról szóló, 1994. márciusában elfogadott törvény bevezetőjében kimondja: „Az Országgyűlés hazánk hagyományait és az európai fejlett demokráciák gyakorlatát követve - elismeri az orvosi hivatás gyakorlóinak jogát a szakmai önkormányzathoz. A szakmai önkormányzat lehetővé teszi, hogy az orvostársadalom közvetlenül és a maga által választott testületei, tisztségviselői útján demokratikusan - a törvények által meghatározott keretek között - önállóan intézze szakmai ügyeit. • Mi igaz a törvény revíziójának napirenden tartásával kapcsolatban? - Szeretnénk a lehető legrövidebb idő alatt ismét a parlament elé vinni a törvény néhány pontját, kiegészítés céljából. • Milyen kiegészítésekre gondol? - Például arra, hogy a kamarának legyen joga kizárni azt a tagját, aki valamilyen módon megsértette a ránk vonatkozó jogszabályt, törvényt. Jelenleg csak addig terjed a kamaránk lehetősége, hogy fél évre felfüggeszthetjük az érintett orvos tagságát. A kettő között óriási a különbség! Aki ugyanis nem tagja az orvoskamarának, az nem folytathat orvosi, gyógyító tevékenységet. Kihagyták azt a pontot is, amelyben a kamara, mint közszolgálati funkciót is ellátó szervezet, évente meghatározott összeget kap az államtól. Pedig (gy jut költségvetési támogatáshoz a gazdasági kamara, vagy az ügyvédek kamarája is. Még egy fontos elem, az egészségpolitikai koncepcióval kapcsolatos egyetértés szükségességét kimondó pont is olyan, aminek a törvényben van a helye. Ha ugyanis ellenünkre dönt a tárca vezetője egy ilyen fontos ügyben, kudarc esetén le kell vonnia a konzekvenciát. Mindezek ellenére nagyon örülünk, hogy már törvényben foglalt jogaink és kötelezettségeink szerint dolgozhatunk, mégha sok helyen nem világos, egyértelmű és hézagos is a mostani törvény.