Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-01 / 126. szám

A DM KFT. ES A DMKIK GAZDASAGI MELLEKLETE • Megunták a magas kamatokat Lízingcég a Mercedesnél A Beruházási Javak Nem­zetközi Szakvására alkalmából tartott sajtótájékoztatót a múlt héten a Ramada Grand Hotel­ben az MB-Autó Magya­rország, a Mercedes Benz hazai vezérképviselete. Idén 25-30 millió márka értékben szeretnének autókat behozni Magyarországra, ami 500 te­her-, és valamivel kevesebb személygépkocsit jelent. Az értékesítési igazgató szerint azonban a „tervteljesítéshez" elengedhetetlen, hogy az MB­Autó azonos feltételekkel dol­gozhasson, mint a magánim­portőrök. Mintegy öthektáros terü­leten épül Albertfalván a Mer­cedes-központ. A beruházás végső összege eléri a 60 millió márkát: bemutatóterem, alkat­részraktár, szerviz, oktatóbázis - már a következő évezred igé­nyei szerint. így a javító­műhelyek technológiája, a szennyezőanyag-kibocsátás szintje, a hulladékkezelés a jelenlegi hazai előírásoknál lényegesen magasabb kö­vetelményeknek fog megfe­lelni. Egyik friss hír a vezér­képviselet háza tájáról, hogy „megunták a magyar lízing­cégek őrülten magas kama­tait". Június l-jétől tehát meg­kezdi működését a Mercedes­Benz Lízing Hungária Kft. Három alapmodell - lízing, részletvásárlás és tartós bérlet - közül választható ki az adó­és költségelszámolási lehető­séget legjobban figyelembe vevő finanszírozási forma. K. A. Egy '96-os modell. Még nem lízingelhető' • Kereskedők! Mától: zárjegy Május 31-ével illetve június elsejével több, a kiskeres­kedőket érintő törvénymódo­sítás lépett életbe. Ezek közül talán a legfon­tosabb, hogy a jövedéki tör­vény rendelkezése szerint június elsejétől dohány, szesz és kávétermék csak zárjeggyel ellátva lehet készleten, illetve csak így forgalmazható. Abban az esetben, ha a kereskedőnek, vandéglátónak mégis marad zárjegy nélküli terméke, köte­les azt a forgalomból kivonni és raktárában elkülönítve tárolni. Ezekről a termékekről külön leltárt kell felvenni, új forgalomba hozatalukhoz zár­jegyet kell rendelni. A készlet­zárjegyet a vámhivatal kép­viselőjének jelenlétében kö­teles a termékre felhelyezni. A kiskereskedelmi boltok üzlet­és tárolóhelységeiben, kereske­delmi szálláshelyek és vendég­látóipari üzletek raktárában csak bontatlan csomagolású, zárjeggyel ellátott termék tartható. Mindezek betartását a vámhivatalok június elsejét kö­vetően fokozottan fogják el­lenőrizni. • Az első négy hónap mérlege Milliárdos hiány Az év első négy hó­napiában - az előzetes adatok szerint - 4.7 százalékkal nőtt az ex­port értéke a múlt év azonos Időszakához képest. A végleges adatok alapján azon­ban elképzelhető hat százalék körüli növe­kedés is - mondotta sa)tótájékoztatóján Ká­dár Béla külgazdasági miniszter. A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint január­áprilisban a 2,9 milliárd dolláros kivitellel 4 milliárd dolláros behozatal áll szemben. Az importnövekedés eszerint 6,9 százalékos tavalyhoz ké­pest. A külkereskedelmi ter­mékforgalom vámstatisztikai deficitje 1,1 milliárd dollár, ebből a fizetési mérleget terhelő hiány - a fizetéssel nem járó tételek levonása után -952 millió dollár. A kivitel bővülése az élel­miszergazdasági export 57 millió dolláros, a fogyasztási cikkek, anyagok és alkatrészek 22-26 millió dolláros, vala­mint az energiahordozók 33 millió dolláros növekedésének az eredménye. Az importban számottevő - 197 millió dolláros - növekedés követke­zett be a gépek és berende­zések körében, továbbá 52 mil­lió dollárral több mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ter­méket vásároltunk külföldről, mint tavaly az év első harma­dában. Csökkent viszont az energiaimport. A miniszter hangsúlyozta: tavaly szeptember óta a kor­mányzat számos olyan intéz­kedést hozott, amelyeknek eredményeként mind a ter­melés, mind az exporttevé­kenység megélénkült, és ez a folyamat azóta is tart. Ám tény, hogy a helyzet változatlanul súlyos, mert ko­moly javulásról csak akkor be­szélhetünk, ha az export növe­kedése meghaladja az impor­tét. Az export és import növe­kedési ráta közötti különbség tavaly 24 százalék volt a be­hozatal javára, s mostanra 2,2 százalékra csökkent. Ez az ér­ték egyébként ez , év első ne­gyedében még 5 százalék volt. Kádár Béla arra számít, hogy a kivitel és a behozatal növeke­dési üteme júniusra egyensúly­ba kerül. Az év első négy hónapjában a volt szocialista országokba 2 százalékkal nőtt a magyar ex­port, a fejlett országokba 7 szá­zalékkal bővült a kivitel, ugyanakkor a fejlődő orszá­gokba irányuló kivitelünk 10 százalékkal csökkent. Dél-alföldi adóskonszolidá­ciós kerekasztal beszélgetést szer­vez a Lombard Rt., a Kereske­delmi Bank Rt. elfogadott tanács­adói, valamint a Félix and Co. Budapest Kft. jú­Adóskonszolidáció nius 9-én 10 órá­tól a Progressz Alapítvány kon­ferenciatermében (Szeged, Tisza Lajos krt. 63.). A Kereskedelmi Bank Rt.-t Máhr­né dr. Kazareczki Éva ügyvezető igazgató, az ÁVÜ-t dr. Lajtay György közgaz­dasági igazgató képviseli a kon­zultáción. Uj M ondják, a Budapesti Értéktőzsde egyik legsikere­sebb kibocsátója a Pick Szeged Rt., ám ez idáig csak az állami tulajdon privatizációjához kapcsolódtak a részvényeladások. Emlékszem, mennyire nem örült a menedzsment annak a hírnek, hogy az ÁVÜ a kár­pótlási jegyeket a Pickkel kívánta „fényesíteni", mára azonban kiderült, nem származott kára a cégnek a há­romfordulós kárpótlási jegy részvénycseréből. A tőzs­dei árfolyam még tízezer forint fölé is szökött, ám az utóbbi időben már alacsonyabb - s mindenképpen reá­lisabb - szinten stabilizálódott. Hétfőtől újra lehet Pick-részvényt vásárolni, ezúttal azonban csak készpénzért, tehát nem fogadják el a kárpótlási jegyet. Ez ugyanis már alaptőkeemelés, azaz ettől kezdve beszélhetünk klasszikus tőzsdei kibocsá­tásról, amelynek képlete lényegében minden cégnél ugyanaz. Pénzre, tökére van szükség a fejlesztésekhez, beruházásokhoz - esetünkben döntően a Herz megvá­sárlásához és felújításához -, a tőzsdén jegyzett cég ilyenkor részvényeket bocsát ki, s így gyűjti össze a szükséges forrásokat. A kibocsátási árfolyam, ellentét­ben az első privatizációs részvénycserék némileg mes­terséges arányaival, olyan matematikai összefüggéssel illeszkedik a tőzsdei árakhoz, hogy annál csak kisebb ­esetleg egyenlő - lehet. A Picket hétfőn 6200 forintért, azaz 620 százalékon lehet majd jegyezni, a hét elején az alaptőkeemelés hírére erősödő tőzsdei árfolyam pedig már hétezer forint körül járt. m Pick természetesen nem engedhet meg magának /t egy sikertelen alaptőkeemelési kísérletet, egy aluljegyzett, meghiúsult részvénykibocsátást. Ettől azonban nem is kell tartania, hiszen az a kitétel, hogy már az ötnapos jegyzési időszak második napján lezárható lesz a kibocsátás, arra utal, hogy bővében vannak vásárlóknak. Eladó tehát 2,4 milliárd forint értékű részvény - készpénzért. r Agrokertrade lerakat Szegeden A növényvédőszer külkeres­kedelmi monopólium megtö­rése érdekébén 1989-ben 14 Agroker vállalat - köztük a szegedi - és a Budapest Bank megalakította az Agrokertrade Rt.-t. Azóta, mezőgazdasági ütemek és növényvédőszer­gyártók is beléptek a társaság­ba. Ma a sokszereplős kereske­delem korában is igyekeznek pozíciójuk megtartani. A ta­valy 2,5 milliárd forintos for­galmat bonyolító cég ennek ér­dekében nyitotta meg az Ag­roker-Szeged Rt. telephelyén azt a növény védőszer lerakatát, amelyben az országban először kipróbálják a közvetlen eladás­ban rejlő lehetőségeket. Nem könnyű terepen tették ezt, hisz megyénkben 23 forgalmazó küzd a vásárlók kegyeiért. Az áttételek csökkentése lehetővé teszi, hogy nagyfel­használók, kereskedők, kisté­telt kérő vásárlók különböző mértékű kedvezményt kapja­nak az átlagos bolti árhoz ké­pest. A Dél- Alföld legna­gyobb növényvédőszer leraka­tának 300 négyzetméteres el­adóterét még raktárak is kiegé­szítik. Somogyi Károlyné felvétele A párválasztás, a fészekra­kás igénye a jog szabta legalsó korhatártól az emberi kor felső határáig nem hagy nyugtot az embereknek, lett légyen 14 évesek vagy akár a 100-at közelítsék. E szélső határok között minden korban kötnek házasságokat, de igencsak eltérő gyakorisággal. A köz­véleményben egyaránt sok szó esik a túl fiatalon - sokak sze­rint meggondolatlanul - kötött házasságokról és a házasodási életkor kitolódásáról, későbbre kerüléséről. Nézzük, mit mutatnak a demográfiai adatok. Először az első házasságot kötők körét, a hajadonokat és a nőteleneket nézzük, mert az elváltak és özvegyek egészen más életkori csoportot képeznek. A hölgyek közül a legtöb­ben 19-20 éves korukban mondják ki a boldogító igent, de nem sokkal vannak keve­sebben a 18 és a 21 éves meny­asszonyok sem. A hajadonként házasságot kötő nők 70 százaléka 22 éves korára már férjhez megy és mindössze 8 százalékuk esküvője köttetik 26 éves kora felett. Az adatok szerint a férjhezmenés esélyei • Demográfiai érdekességek Mikor házasodunk? 26 év felett már meredeken csökkennek: ezer 26 éves hajadon közül még 110-et, ezer 29 évesből 60-at, 32 évesen már ezerből csupán csak 42-t vesznek feleségül. A férfiak a nőkhöz képest pár évet várnak a család­alapítással. Legtöbben 22-23 évesen - a nőknél három évvel később - kötnek házasságot. Az életkor előrehaladtával a párválasztók száma a nőkhöz hasonlóan csökken, de a csök­kenés lefutásában is megmarad a hároméves koreltérés. Ha kevesen is, de vannak, akik idős korban kötik az első házasságukat. A férfiak köré­ben a „legállhatatosabbak" 76-78 évesen szakítanak az agglegény-élettel, ugyanakkor néhány hölgyet is találunk a legutóbbi demográfiai kimuta­tásokban. akik 80 éves koru­kon túl adták fel „lányságu­kat". Természetesen az özvegyek és elváltak házasságai - me­lyek nem első házasságok ­egészen más életkori elosztást mutatnak. A válás után háza­sodó férfiak átlagosan 15 évvel idősebbek a nőtlen vőlegé­nyeknél, az újraházasodó özvegy férfiak átlagéletkora pedig eléri az 58 évet. Érdemes felfigyelni egy érdekes jelenségre: a megöz­vegyült férfiak sokkal kisebb hányada választ új feleséget, mint akik egy tönkrement házasságot válással fejeztek be. Ez a tendencia még idő­sebb korban is erőteljesen érvényesül: pl. 60 és 70 között az elvált férfiak közül 63 százalékkal többen házasodnak meg, mint ugyanannyi özvegy közül. Klonkai László KSH

Next

/
Thumbnails
Contents