Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-30 / 151. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. JÚN. 30. Egy kis „csesznyílkedés" „Uram! Ha ugyan megérdemli e megszólítást! Nem ég le a bór a képéről a jún. 22-i lapban megjelent cikkéért?! De ha már kegyedet cserben hagyta az embersége, jó ízlése, legalább a lektora lett volna »helyén«! Ki kell mondanom, ha nem tudná, a szociálliberalizmus nem egyenlő a csesznytlkedéssel éj a lélekmaró tzlésrom­bolással. Hej, de szerencséje most, hogy 40 évvel ezelőtt Mező­kovácsházán nem az én osztályomba járt. Lehasogatnám most a bőrt a testéről, a valamikori osztályvezető jogán. Mert én efféle szemétségre soha nem tanítottam senkit, énrám ne hozzon szégyent volt tanítványom!!! Szétszaggatnék miszlikbe vagy 20 „cikket" a tegnap­előtti gyöngyörűségéből, és megetetném az elkövetőjével. Szégyellje magát, és ha ellenvéleménye van, itt a címem a borítékon, állok rendelkezésére. Sátori Erzsébet Szeged, Radnóti u. 4." Megnéztem az Új Magyar Táj szótárban a „csesznytlke­dést" - nem találtam. Volt viszont a „csesznyélkedik": pajzánul, illetlenül viselkedik, helytelenkedik jelentésben. A pajzánság tárgya pedig az a tudósítás, amit félszáz óvó­nő balatonalmádi tanácskozásáról írtam. Június 22-én je­lent meg, A tanulás nem kis dolog címen, s arról szólt, hogy az utánzásos tanulás, a porosz utas oktatás nem iga­zán eredményes. Van helyette jobb. Meglepődtem azon, hogy valakiből ilyen feneketlen indulatokat vált ki az, ha mást mondanak, és másképp beszélnek valamiről, mint ahogy ő azt megszokta. Valójában én egy nagyon-nagyon szomorú levelet kaptam. (Zalai) Kínáról - általában Peking, Kína fővárosa világ­város. Tizenkét milliós lélek­számával a legnagyobbak közé tartozik. Maga a város rende­zett, széles utcákkal, fákkal, te­rekkel. Nincsen sűrűn lakott centruma, mint pl. Shanghai­nak, vagy Kantonnak - ugyan­akkor rengeteg az ember. Peking négy év óta rengete­get változott. Egyes régi város­részekre rá sem lehet ismerni. Földgyaluval eltörölték, he­lyükre lakótömbök, irodahá­KAPCSOLATOK 11 OLVASÓSZOLGÁLAT LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 zak, szállodák épültek, s az óriási építkezések ma is folya­matban vannak. A pekingi tévé tudósítása szerint nemrégiben 300 ezer embert irányítottak vidékről a főváros nagyarányú építkezéseire. A reform egy konkrét megnyilvánulása az építőiparban a gombamódra szaporodó, csodálatos tervezé­sű és kivitelezésű szállodák. Azzal, hogy nem Peking kapta a 2000. évi olimpia rendezési jogát, a szállodaépítési prog­ram némileg módosul, de az építkezések üteme nem csök­ken. Kínában 1993-ban 12 száza­lékos volt a bruttó nemzeti össztermék növekedése az elő­ző évihez képest - a világon a legnagyobb. 1994-re mérsékel­ni akarják a gazdasági növeke­dést - 9 százalékos fejlődést terveznek. Ugyanis a gyors nö­vekedésnek számos hátulütője van. Az infláció mértéke évi 20 százalék körüli, nagyjából annyi, mint nálunk. A lakosság életszínvonala - legalábbis ami a nagyvárosokat illeti - az utóbbi négy évben látványosan emelkedett. Míg 1990-ben a havi átlagfizetés Pekingben 130 jüan volt, mára ez kb. 500 jüanra nőtt. A nemzetközi Va­luta Alap (IMF) ajánlásának megfelelően 1994 január else­jétől megszűnt Kínában a két­féle fizetőeszköz - a külföldiek által váltható illetve a kínaiak számára használatos jüan -, maradt az utóbbi. Ennek köz­vetlen következményeként az árak rögtön kb. 50 százalékkal emelkedtek. Ennek ellenére még mindig jóval olcsóbb szá­munkra Kína, mint az otthoni megélhetés. A kínaiak úgy tart­ják, hogy aki fehér ember, az mind nagyon gazdag, s ez a szemlélet érvényesül minden­ütt. Az állami szektorban a múzeumi belépőktől kezdve a repülő- s vonatjegy vásárláso­kig a külföldi 6-8-szoros árat fizet a kínaihoz képest. A ma­gánszektor is csillagászati ár­ajánlatokkal indul, viszont ott lehet aludni. Attól függően, hogy milyen termékről, vagy szolgáltatásról van szó, eseten­ként a kezdő árajánlat 6-od, 8­ad, esetleg 10-ed részéért is le­het vásárolni. Kínában Magyarországot ma is baráti országnak tartják ­függetlenül a hazai politikai változásoktól. A magyar-kínai politikai kapcsolatok ma jók, rendezettek. Szokták mondani, hogy a két ország gazdasági át­alakulása hasonló cipőben jár, hasonló problémákkal küzd. A tény azonban az, hogy Kínában a gazdasági reformok jóval előrébb tartanak, mint Magyar­országon. A keleti gazdasági övezetben - Tiencsintől Shanghaion át Kantonig - be­vezetett szabályozók óriási leh­etőséget kínálnak a külföldi befektetőknek. Az olcsó kínai munkaerő, a nagy belföldi fel­vevőpiac, a többéves adómen­tesség, a megtermelt nyereség korlátozás nélküli kivitele az országból óriási vonzerő. A legnagyobb cégek, s akik még időben léptek, már rég jelen vannak a kínai piacon. Kínában a privatizáció már jóval korábban elkezdődött, mint nálunk a rendszerváltás. Ez egy lassú folyamat itt, ága­zatonként szakaszosan hajtják végre. A gyárak, mezőgazda­sági üzemek magánkézbe adá­sa már néhány év óta folyamat­ban van, s a tervek szerint kb. tíz év múlva befejeződik. Hosszabb idő óta folyik a köz­lekedés privatizációja is. Pe­kingben például a buszok ma­gánosítása a félidejénél tart. Többnyire a sofőr és a kalau­zok veszik meg a járművet nagyjából a havi átlagfizetés 10-szeresének megfelelő áron. Pekingben két évvel ezelőtt - a tömegközlekedés javítására ­kb. 100.000 minibuszt - a mik­robusznál kisebb méretű sárga kis járműveket - hoztak forga­lomba, taxiként való használat­ra. Ezek kategóriájukban a leg­olcsóbbak. A taxizás, mint általában, keresett szakma Kínában is. Hogy valaki elvégezhessen egy taxivezetói tanfolyamot, egy évi átlagfizetésnek megfelelő tandíjat kell fizetnie. Azonban sikeres vizsga esetén sincs még a jelöltnek saját taxija. Havi át­lagfizetésének kb. 200 (ket­tőszáz !)-szorosát kell letennie ahhoz, hogy minitaxit vásárol­hasson. Ez viszont már Ma­gyarországon is nagy összeg, s csupán a gazdag rokonok se­gítségével válhat elérhetővé a cél. Kínában általában mester­ségesen igen magasra szabot­tak az autóárak. Ugyanis egy­részt nagy a kereslet (a magas árak ellenére), másrészről vi­szont nincs a nagyvárosokban tökéletesen kiépített úthálózat, rengeteg a gyalogos, a biciklis, a triciklis. Ilymódon a hagyo­mányos járműveket, illetve a tömegköz.lekedési eszközöket részesítik előnyben a többnyire a sok autó által okozott folyto­nos közlekedési dugók, s a for­galmi káosz mérséklése céljá­ból. Dr. Makra liszló SZERETNÉM MEGTUDNI Nyári szabadság Olvasónk arról számol be, hogy augusztus hónapra befizetett családja számára egy hét napos külföldi nya­ralásra, de munkáltatója a nyaralás időpontjában „nem akarja szabadságra engedni". Kérdése az, hogy mit tehet, hogyan tudna el­utazni? A Munka Törvényköny­ve szabadság kiadására vo­natkozó rendelkezései sze­rint az alapszabadság egy­negyedét a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köte­les kiadni. A munkavállaló­nak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha tehát a levélíró éves szabadságának mértéke hu­szonnyolc nap és az utazá­sát megelőzően legkésőbb tizenöt nappal bejelenti erre irányuló szándékát munkál­tatójának, köteles kiadni szabadságát az utazás idő­pontjára. Dr. Kriveczky György SZEGEDI ALMANACH 1938. Arcok, krprk, intózmányok, hivatalok, agyaiOlatak. DÉLMAGYARORSZAG AJÁNDÉKKÖNYVE ELŐFIZETŐINEK • Még senki sem késett el A Szegedi Almanach munkálatairól A legutóbbi Szegedi Almanach címlapja • Mint arról már beszámolt a Délmagyarország május 6-i száma, megkezdődött az adat­gyűjtés a Szegedi Almanach 1994. című kötethez. Elkészül­tek a kérdőívek, s jó néhány érintett meg is kapta azt, a vá­laszborítékkal együtt. A mun­kát azonban sok tényező hát­ráltatta az utóbbi időben, ezért nem jutott el minden érdekelt­hez a kérdőív. Akik olvasták a cikket, s úgy gondolták, hogy feltétlenül helyük van ebben a kézikönyvben, megkeresték már a polgármesteri hivatal il­letékeseit. Ezúton szeretnénk mindenkit megnyugtatni, hogy senki sem késett el a jelentke­zéssel, hiszen csak egyes terii­letek szakemberei kapták meg a kérdőívet. Egyúttal tájékoz­tatjuk az olvasókat arról, hogy mindenki számára fenntartjuk az almanachba való kerülés le­hetőségét. Amennyiben valaki úgy gondolja, hogy valamelyik ismerőse az alább felsorolt szakmai területek egyikébe sem sorolható, mégis fon­tosnak érzi, hogy bekerül­jön a gyűjte­ménybe, kér­jük jelezze a 96l-es posta­fiókszámon, vagy tele­fonon — a 475-575/127­es melléken — S z i n c s o k György sajtó­referensnél, vagy Varga Beáta PR-re­ferensnél. A kérdőívekből 6000 példány készült el, ezek­ből kb. 1500-at nem névre pos­táznak, mivel a cégek személyi nyilvántartásai nem minden esetben hozzáférhetők. Az el­húzódó adatgyűjtés miatt vál­tozik a visszaküldés határideje, '94 június 30. helyett szeptem­ber 15-ére módosul. Az aláb­biakban azokat a részterüle­teket soroljuk fel, melyek szak­embereit szerepelteti majd a Szegedi Almanach 1994. című kiadvány. Oktatás. Egyetemi/főiskolai tanárok, docensek, adjunktu­sok, tanársegéd, gimnáziumi tanárok. Altalános iskolai, szakközépiskolai és egyéb szakiskolai igazgatók, munka­közösség-vezető tanárok, szak­tanácsadók. Művelődés. Művészek, pél­dául zenészek, színészek, tán­cosok, képzőművészek, ipar­művészek, építészek, kertter­vezők stb. Művészeti és köz­művelődési intézmények ve­zetői és érdemi munkatársai, könyvtárosok, régészek stb. A TORONY ALÓL Tudományos kutatás. Egye­temen kívüli kutatóintézetek és -csoportok öt évnél régebben Szegeden dolgozó munkatár­sai. Szabadfoglalkozású mér­nökök, szakértők, szoftverfej­lesztők stb. Egyházak. Lelkészek és az egyházközségek vezetői. Szociális munkások. Nem­csak az intézményvezetők. Orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek. Szakvizsgát tettek és öt évnél régebben Szegeden praktizálók. Jogászok. Az öt évnél ré­gebben Szegeden dolgozó ügy­védek, jogtanácsosok. Minden bíró, ügyész és közjegyző. Sajtó. Szerkesztők, újság­írók, operatőrök stb. (A telje­sen kezdők kivételével min­denki.) Gazdaság. Az előző évben nettó 5 millió forint árbevételt meghaladó cégek első számú vezetői, az 50 millió fölötti cé­geknél az igazgatóhelyettesi szint is (kereskedelmi vezető, főkönyvelő stb.), 500 millió fölött (és a pénzintézeteknél, forgalomtól függetlenül) az osztályvezetői szinten lévők is. Könyvvizsgálók és hivatásos gazdasági tanácsadók, adó­szakértők. Kisiparosok: szak­mai díjakkal kitüntetett meste­rek (szakács, cukrász, fodrász stb.) és a hagyományos, „népi iparművészeti" szakmák kép­viselői (papucsos, mézeska­lácsos, fafaragó, fazekas, ko­vács stb.), bevételtől függet­lenül. Közigazgatás. Minden al­kalmazott osztályvezetői szin­ten, illetve fölötte (a központi államigazgatásból, a „dekon­centrált" hivatalokból és az ön­kormányzatokból is). Társa­dalombiztosítási intézmények vezetői. Rendőrség, honvéd­ség, tűzoltóság: a helyi veze­tőkkel való konzultáció alapján határozható meg a megkér­dezettek köre. Alapítványok, egyesületek. Elnökök, jelentősebb alapít­ványoknál a kuratóriumi tagok is. Tudományos, szakmai, ka­ritatív és hobbi-társaságok és egyletek: vezetőségi tagok. Ér­dekvédelmi szervezetek: ve­zetőségi tagok. Sport. Országos bajnoksá­gon helyezett (1.-3.) verseny­zők és edzők, egyesületi ve­zetők. Politika. Minden egykori és jelenlegi országgyűlési képvi­selő. Az 1985-ben, 1990-ben és 1994-ben meg nem válasz­tottjelöltek. Minden, 1980 utá­ni tanácstag, illetve önkor­mányzati képviselő. Minden, 1990-ben és/vagy 1994-ben or­szággyűlési képviselőjelöltet állító párt helyi szervezetének vezetőségi tagjai (az 1989 utá­ni szegedi elnökségek), továb­bá a korábbi MSZMP VB, KISZ VB, SZOT és HNF el­nökségek tagjai (1980-tól). • Az eddigi kategóriákba be­sorolhatatlan, de ismert embe­rek; szépségkirálynők, utcai zenészek, pincérek, csaposok. taxisok, sportdrakkerek, sajtó­levelezők, futóbolondok stb. • Az almanach jelleget hang­súlyozandó, szükség van né­hány mellékletre, például: Alapvető demokráciái és gazdasági adatok: népesség, korösszetétel, aktivitás stb., va­lamint a cégek száma, összes forgalom, összes adó stb. (Meg kell kísérelni a vállalkozások „Top 100" listájának összeállí­tását.) A városi költségvetés sarok­számai, intézmények fölsoro­lása, a közalkalmazottak lét­száma. Legfontosabb helyi esemé­nyek (az utóbbi öt évben). Szeged utcajegyzéke - az utóbbi évek változásainak (új, „régi" és „eredeti" nevek) föl­tüntetésével. Alapítványok és egyesületek címtára. Szakmai kamarák és egyéb korporációk jegyzéke. Választott testületek név­sorai. (Itt megjelenhet azok ne­ve is, akik nem küldik vissza a kérdőívet.) Utolsó figyelmeztetés Változik az építésügyi törvény Már többször beszámoltunk róla, hogy az Országgyűlés 1994 júliusi hatálybalépéssel megszigorította az építésügyi törvény enge­dély nélküli és engedélytől eltérő építkezé­sekre vonatkozó rendelkezéseit. Az aláb­biakban ennek részleteit utoljára adjuk köz­re, a határidő lejártának közeledte alkalmá­ból. Eddig az építésügyi hatóságoknak lehe­tőségük volt mérlegelni az építési szabályta­lanságok súlyosságát, és megítélésüktől füg­gő tűréshatáron belül maradó szabálytalansá­gok esetében fennmaradási engedélyt adhat­tak. Az 1994. évi XXXVIII. módosító törvény értelmében az építési engedély nélkül, vagy az engedélytói eltérően megépített épületek­re csak akkor adható fennmaradási engedély, ha az építési munkára az építési engedély megadásának feltételei is fennállnak, vagy megteremthetők, illetve a szabályos állapot a megfelelő átalakítás elrendelésével elérhető. Amennyiben az előzőekre nincs lehető­ség, vagy a kötelezett munkák elvégzését nem vállalja, a szabálytalan épületek, épület­részek lebontását kell elrendelni. A törvény szigorítása az építési rend és fegyelem meg­szilárdulása érdekében vált szükségessé, mert a jelentős számban előforduló szabály­talan építkezések gyakorlata maradandóan, károsan befolyásolják legszebb történelmi tájainkat, illetve szűkebb környezetünk vá­ros- és utcaképét. Az új rendelkezéseket az 1994. július 1. napja után végzett szabályta­lan építkezések esetében kell alkalmazni.

Next

/
Thumbnails
Contents