Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-28 / 149. szám

KEDD, 1994. JÚN. 28. • Légvárépítő kőmüvestanulék a „600-asban" Túlfizetés és keserű szájíz Két fiatalember ballagott be a szerkesztőségbe, házhoz jött a téma, mondhatni. Túl vannak a nehezén, letették a szakmun­kásvizsgát a Móra Ferenc Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézetben. Azért csak most tálalnak ki. mert ed­dig féltették a bokájukat, a vizsga után viszont, ha akarnak se árthatnak nekik - sorolták. - Mi tisztességesen megdol­goztunk a pénzünkért, amit nem akarnak kifizetni - szö­gezte le Piti Pál Zoltán. - Már le is mondtunk róla. Arról van szó, hogy két éve történt egy megállapodás. Az iskola vál­lalkozik, gyakorlaton vagyunk lényegében, de közben felépí­tünk egy konkrét házat. Fél­áron. Amit a tanulók és az ok­tatók munkájáért fizetnek a külső cégek, abból tíz százalék bennünket illet meg. Második­ban háromezer forint körül vit­tünk haza fejenként, de most, harmadikban egy fillért se. • Nem kérdettek rá menet közben, hogy mi az oka en­nek? - De, többször is - válaszol­ta Kozma Csaba. - Mindig azt mondták, hogy az előző tanév­ben túlfizetés történt, azt kell behozni. Előbb karácsonyra Ígérték a pénzt, aztán a tavaszi szünetre, most meg már vége az iskolának és egy fillért se kaptunk. - Nem nagy pénzekről van szó - esetünkben ez három­négy ezret jelenthet - de akkor is rosszul esik, hogy amiért megdolgoztunk azt nem akar­ják ideadni. Pedig hajtottunk ám a melóval! Volt, hogy túl­óráztunk, magunk végeztük a segédmunkát is. Felajánlották, hogy cserében menjünk el kirándulni az iskola buszával, de az megint más kérdés. A legrosszabb a dologban az, hogy ezzel az élménnyel távo­zunk az iskolából. Csalódtunk RIPORT 7 az igazgatóban, a vezetőkben. Úgy érezzük, a felnőttek be­csaptak bennünket. Mert mond­tak valamit és az a valóságban nem úgy történik. Nyugodtan tessék leírni, hogy az egész csoportunk nevében beszélünk. A 3/17-es csoport, kőműves­tanulók vagyunk. Pontosabban voltunk - nézett maga elé Piti Pál Zoltán. Nemcsak a srácok morgo­lódtak az üggyel kapcsolatban, de a felnőttek, az oktatók is. Mivel ők sem köpködhették tenyerüket, no lássuk, mennyit kaptunk. Természetsen náluk az elmaradás is nagyobb, mint tanítványaiknál. Lévai László már 19 éve ok­tató a „600-asban". - Szerény számításaim sze­rint mintegy 30-40 ezer közötti összeggel tartoznak nekem ­vélekedett az oktató, akit Tá­pén találtunk meg, ahol a tanu­lóival húztak fel egy kisebb há­zat. - Persze, hogy érdeklőd­tünk, szóltunk sokszor. Már csak a gyerekek miatt is. Megy az időhúzás. Legutóbb június 14-e volt a határiddő, hogy ak­korra rendezik a számlát. És ezen a napon már túl jutottunk. Más megoldást már nem lát­tunk, ezért keresettel fordul­tunk a szakoktató kollégákkal a munkaügyi bírósághoz, mondja ki az igazat. A legszo­morúbb az egészben, hogy a srácok csalódottak, keserű szájízzel mennek el az isko­lából. Az igazgató úrral történt egyeztetés és a találkozás kö­zött telefonon felhívott az in­tézmény egyik tanárnője. Mi­közben próbált lebeszélni a cikk megírásáról (ugyan hon­nan tudta meg szándékomat? a szerző) kifejtette, hogy szerinte rendszeresen és szándékosan rossz hírét keltem az iskolának, az amúgy jónevű „600-asnak". Második beszélgetésünkkor viszont már jónéhány kollégája alkalmasságát kérdőjelezte meg. Csak érdemes hát felven­ni a tollat, ha egy iskolában mindig történik valami emlí­tésre méltó. • Miért nem kapták meg a tanulók és az oktatók a já­randóságukat? - kérdeztem dr. Abonyi Gyula igazgató­tól. - Való igaz, tavaly év vé­géig vállakózásként végezték a gyakorlatokat, januártól vi­szont a besorolása ennek: alap­tevékenység kiegészítése. Lényegében termelői munkán sajátítják el a mesterséget és ez nagyon hasznos. A késedelem oka: történt egy túlfizetés, rá­adásul egy kft hónapokon adó­sunk maradt. Napokkal ezelőtt futottak be a számlák, már in­tézkedtem is, hogy történjen meg a tanulók és az oktatók ki­fizetése. Kár, hogy nem ide jöttek érdeklődni. • De egész tanévben érdek­lődtek és mindig a majd vá­laszt kapták... - Amíg nem érkezett meg a kft. 750 ezer forintos befize­tése - erre egy egész tanévet kellett várnunk addig mi sem mozdulhattunk, de már in­tézkedtem a gazdasági hivatal­nál. • Melyik ez a derék cég? - Inkább hadd ne mondjam a nevét... - javasolta a direktor. Nem értem, miért nem mondja, de ő tudja. • Ha nincs a túlfizetés az elmúlt évben, akkor nincs az egész galiba. Ki volt a fe­lelős és mit érdemelt érte? - A gazdasági helyettes ellen fegyelmit kezdeményez­tünk, de azóta már nem dolgo­zik nálunk, miként az akkori könyvelési vezető sem. A bizo­nyítvány átvételekor a fiúk fel­vehetik a pénzüket is. Ezek a kőművesgyerekek egy hétvégén biztosan szívesen építettek volna az iskolának egy új információs csatornát. Grátisz. Mondhatnánk: minden jó, ha a vége jó. Ha tényleg meg­kapja mindenki azt, ami neki jár. Többet ne. De azt igen! V. Fekete Sándor Családias, nyugodt, csöndes környezetben a belvároshoz 1500 m-re várja Ont és üzleti partnereit a Marika Panzió. Szobáink légkondicionáltak és teljes komfortosak (fürdő­szoba, tv, rádió, minibár, telefon). A parkban úszó­medence, az udvarban zárt autóparkoló van. Nyíl u. 45.. Szeged Tel./fax.. 62/313-861 Nem zárják be a menekülttáborokat - Csupán a szigetvári tábort akaiják bezárni e hó 30-án. Itt huszonhárom kórógyi és szent­lászlói lakos él, őket Vésére te­lepítik. Különben is Vésén, Mohácson és Szigetváron van­nak csak horvát menekültek. A muzulmánok táborairól nem tárgyaltunk, de úgy tudom, ezeket sem fenyegeti a felszá­molás veszélye. • Hány horvátországi me­nekült él jelenleg Magyar­országon? - Tudomásunk szerint 4200.­4500-an vannak, ebből 2200­2300 horvátországi magyar. Közülük mintegy kétszázan különböző menekülttáborok­ban élnek, a többiek magánhá­zaknál. • Miért kerül sor a sziget­vári tábor bezárására, s ki­vel tárgyaltak ez ügyben? - Márkus István államtitkár­ral tárgyaltunk e hó közepén a horvátországi menekültek sor­sáról. Elmondása szerint a szi­getvári tábort azért kell meg­szüntetni, mert elapadtak a for­rások, s a kis táborokat nem tudják rentábilisan üzemeltetni. - Értesüléseink szerint igen jó kapcsolatot tartanak fenn a határon túli magyarok ügyével foglalkozó hivatallal. A szocia­listák viszont már bejelentet­Olyan híresztelések kaptak szárnyra a mi­nap, hogy pénzhiány mi­att bezárják a Magyar­országon lévő horvátor­szági és boszniai mene­külttáborokat, lakóikat pedig egy debreceni lak­tanyába helyezik át. Kell Józseftől, a tordincei já­rás országos megbízott­jától, Kórógy polgár­mesteréfői, a horvátor­szági menekültügyi és migrációs hivatal tagjá­tól - aki jelenleg Vinkó­cán é! - kérdeztük: mi igaz az egészből? ték, hogy az új magyar kor­mány jelentős leépítéseket esz­közöl majd az állami közigaz­gatási apparátusban. A határon túli magyarok hivatalának meg­szűnése az elsők között került sZÖba. - Ez nem lenne jó, mert rendkívül sokat köszönhetünk ennek a hivatalnak. Az anyaor­szág része vagyunk mi is, s re­méljük, az új kormány ezt nem téveszti szem elől. A huszon­háromezer horvátországi ma­gyarnak nem szabad elvesznie. T. T. Vállalati biztos a Hírlapkiadó élén Molnár Péter személyében vállalati biztost nevez ki a tu­lajdonos Állami Vagyonkezeló Részvénytársaság a Hírlapkia-' dó Vállalat élére. Az ügyveze­tés javaslatát még az igazgató­ságnak is el kell fogadnia - kö­zölte az ÁV Rt. hétfőn. Ismeretes, hogy a Hírlapki­adó éléről Liszkay Gábor vezér­igazgatót az ÁV Rt. rendkívüli felmondással távolította el, mert a vezérigazgató a vagyon­kezeló tudta és hozzájárulása nélkül adta bérbe a Magyar Nemzet, az Esti Hírlap és az Expressz újságok kiadói jogait. A privatizáció alatt lévő Hírlapkiadó vezetését az ÁV Rt. átmenetileg Horácski Jó­zsefre, a cég gazdasági vezér­igazgatójára bízta, aki hosszú távon nem vállalta a vezetői te­endők ellátását. Molnár Péter, az Adó- és Pénzügyi Ellenőr­zési Hivatalnál főtanácsosként szerzett mélyreható szakmai ismereteket. Feladata a Hírlap­kiadó élén a cég privatizációjá­nak folytatása lesz, illetőleg az, hogy rövid időn belül szerezze vissza a korábban privatizált Mahir Rt.-tői a jogszerűtlenül átadott kiadói jogokat. Szabók, Vargák és Egy „formatervezett" Parlament tv ELNÖK: MSZP lovadat •L 3 3 ALELNÖKI 1 SZDSZ javallat 1 MDF lovadat 1 FKOP javallat ORSZÁOOYÚLÍS 11111111 ixr u BIZOTTSÁGOK: 13 AllandA bizottiág 4 kOISnbizottiág 8 JEGYZŐI 2 KDNP lovadat 2 FIDESZ |avadat 1 MSZP |avadat 1 SZDSZ |avadat 1 MDF javallat 1 FKOP javallat u Ma délelőtt alakul meg az új Országgyűlés, s választja meg a tisztségviselőit • Új Parlamenthez új ruha kell? Mintha ezt sugallnák az adatok, hiszen a régibe „csak" kilenc Szabó vezetéknevű képviselőt delegáltunk, a mostaniban viszont tizenegyen vannak! A három Vargát öt követte, de a hat Kovácsból már csak négy maradt. Patkol­fii tehát kevesebbet fognak. Félretéve a tréfát, érdekes összefüggésbe bukkanhat az, aki az új Parlament képviselői­nek listáját és életrajzát össze­veti az elmúlt négy év ország­gyűlési szereplőiével. Megszoktuk, hogy hat par­lamenti pártról beszélünk. Pe­dig 1993-94-re a magyar Or­szággyűlést már nyolc párt al­kotta, a függetlenekről nem is beszélve. Utóbbiak eredetileg csupán öten voltak, de a kilé­pések nyomán számuk huszon­hétre nótt. A kövekező Parla­mentben egyetlen független je­lölt ül majd, a Liberális Polgári Szövetség és a Vállalkozók Pártja támogatásával bejutott Zwack Péter. Az egyesült kis­gazdák most egyetlen képvise­lőt sem tudtak „befuttatni" a tisztelt házba, mint ahogy a MIÉP sem. A következő négy év tévés közvetítéseiben nélkü­löznünk kell Csurka Istvánt is, akinek nézeteivel - mint kide­rült - nagyon kevesen értettek egyet, de akinek megszólalásai mindig karakteresek voltak. A jelenlegi százharmincöt fős MDF-frakció kilencven­nyolc mandátumot vesztett. A négy „Szabóból" csak a két miniszter maradt: Iván és Ta­más. Helyettük hét új. szegfűs ..nadrágcsináló" érkezett. Van még két szabaddemokrata mes­ter is, így jön ki a focicsapatnyi létszám Szabókból. A fórumosok az országos és a területi listán általában in­kább a „főfoglalkozású" politi­kusokat jelölték, s így nem ke­rült be a Parlamentbe Bánffy György sem. Igaz, Darvas Iván, az SZDSZ képviselője sem lesz ott. (A szabaddemok­raták tizenhárom helyet vesz­tettek, nyolcvanhárom helyett most hetvenen vannak.) Ám tá­vollétükben új színészi alakítá­soknak tapsolhatunk majd: az MSZP-s Pécsi Ildikónak, és „Szamóca"-Eperjes Károlynak, a Fidesz színeiben. Utóbbi ki­jelentette: választási győzelme után lemond mandátumáról. E sorok papírra vetéséig ez még nem történt meg. A KDNP, bár most már biztos, hogy ellen­zékbe vonul, csak egy hellyel foglal el kevesebbet a székso­rokban (huszonkettőt). A Fid­esz az MDF mellett a másik nagy vesztes, huszonhat man­dátumából csak húsz maradt. Végül is jól szerepelt a Füg­getlen Kisgazda Párt, kilencről huszonhatra nőtt a frakció lét­száma, persze, nem az eredeti, 1990-es állapothoz, hanem a pártszakadás időszakához ké­pest. A legnagyobb változás köz­tudomásúan a szocialistákkal történt. Jelenlegi harminchá­rom képviselőjük helyett júni­us 28-től, amikor az új Ország­gyűlés összeül, kétszázkilen­cen foglalnak helyet a képvise­lőházban. Régi ismerősökkel találkozhatunk itt, hiszen a hat, volt miniszteren kívül számos régi képviselő, politikus került közéjük. A kétszázkilencből száznegyvenöten voltak tagjai az MSZMP-nek, nyolcvanan pedig párt- és állami tisztsége­ket töltöttek be az elmúlt har­minc esztendőben. Közülük az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja volt hat mostani kép­viselő, a KISZ KB-nak kettó, nagyüzemi párttitkár hat, me­gyei párttitkár négy. Hárman közülük tanácselnöki megbíza­tást töltöttek be, hárman ta­nácselnök-helyettesit. Torgyá­nék majd bizonyára tiltakoz­nak, hogy nem történt meg a rendszerváltás. A szocialisták pedig megismétlik majd, hogy ez egy új stílusú szociáldemok­rata párt, s hogy szó sem lehet visszarendeződésről. Az „alatt­valók" pedig megint azt mond­ják: majd meglátjuk. Különben is: lesz a parlamenti frakcióban két világhódító Nagy Sándo­runk is, s ugyancsak szocialista a porosz király névrokona: Nagy Frigyes. Természetesen nemcsak a szocialisták soraiban találkoz­hatunk a volt állarüpárt volt tagjaival. A mostani MDF­frakcióból hárman, az SZDSZ­ből meglepő módon csak ket­ten érintettek az ügyben. Igaz, közülük a szabaddemokrata Bauer Tamást már 1974-ben kizárták a demokratikus ellen­zékkel való kapcsolatai miatt. A szintén SZDSZ-es Halda Aliz viszont az MKP-nek, majd az MDP-nek volt tagja. Őt' '56-os tevékenysége miatt fel sem vették az MSZMP-be. A teljesség kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy sok a párton kívüli a szocialista szí­nekben indultak között, és itt is akadnak olyanok, akiket kizár­tak a régi állampártból, mint például Bihari Mihályt. A Parlament egyébként ­úgy tűnik - fiatalodik. A leg­idősebb honatyák a keresztény­demokratákat „erősítik" majd Varga László ügyvéd, író és dr. Keresztes Sándor jogász sze­mélyében. Varga 84 éves, szemben a közelmúltban el­hunyt Kéri Kálmán bácsival, aki kilencvenévesen lett képviselő. A harmadik korelnök az SZDSZ színeiben induló Bálint gazda, aki egy idős Keresztes Sándorral, mindketten 75 éve­sek. A négy legfiatalabb a fide­szes Deutsch Tamás, Nahimi Péter (MDF). Rimóczi Józsf és Botka László szocialista képvi­selők (utóbbi mindössze 21 esztendős). A mostani ciklusban több a hölgy képviselő, s akadnak há­zaspárok is, persze, csak pár­ton belül. Újra ott lesz a négy évvel ezelőtt bekerült MDF-es Kónya házaspár, a szocialista Békesi-Csehák kettős, új „par­lamenti család" viszont Tor­gyánéké. A szocialistáknak egymagukban több képviselője lesz, mint a jelenlegi kormány­koalíciónak van (százkilenc­vennégy). Velük szemben az ellenzék száznegyvenkét man­dátumot tudott felsorakoztatni. Az ide-oda szavazó függetle­nek a MIÉP-pel és a kisgaz­dákkal együtt negyvennyolc­van voltak. Ha most létrejön az SZDSZ-MSZP koalíció, akkor a kétszáznyolcvan kormány­párti képviselővel szemben az ellenzék csak százöt helyet foglal majd el. Ez jóval több, mint kétharmados fölény, s még nem dőlt el, csatlakozik-e hozzájuk a vezércserék után a Fidesz. Jó ez az országnak vagy sem? Az biztos, hogy a Parlament munkája „olajozott" lesz. Gáspár Feranc

Next

/
Thumbnails
Contents