Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-28 / 149. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAQYARORSZÁG KEDD, 1994. JÚN. 28. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Június 28. 572. Alboin loqgobárd ki­rályt felesége, Rosamunde utasítására meggyilkolják. Halála után a Longobárd Bi­rodalom Itáliában sok kis hercegségre hullik szét. 1411. Zsigmond király megbízottjai révén elrendezi a szegedi polgárok és a szőre­gi nemesek közötti határvitát. 1468. I. Mátyás király be­vonul Brünnbe, majd július 4-én elfoglalja Olműtz váro­sát 1519. 1. Miksa halála után unokáját, I. Károly spanyol királyt a német birodalmi vá­lasztófejedelmek Wormsban választják német-római csá­szárrá. 1661. Ali pasa szerdán a török fősereggel benyomul Erdélybe. 1762. II. (Nagy) Katalin elűzi férjét, III. Pétert az orosz cári trónról. Pétert tisz­tázatlan körülmények között július 7-én Pétervár mellett a Ropsa kastélyban meggyil­kolják. II. Katalin lesz az orosz birodalom új cárnője. 1763. Nagy földrengés van a Duna mentén, főleg Komáromban és Budán. Bu­dán megsérül a Mátyás­templom, a ferencrendiek várbeli és vízivárosi templo­ma. továbbá az újlaki temp­lom. 1884. Táncsis Mihály, a XIX. századi magyar törté­nelem ismert plebejus de­mokrata politikusa meghal Budapesten. 1905. A szegedi közgyű­lés elutasítja az állami adóhi­vatalt, hogy adót ne fogadjon el, megtiltja a tisztviselők­nek, hogy a katonai szolgá­latra önként jelentkezők szá­mára kiszolgáltassák a belé­pési nyilatkozatot. 1912. Szegeden kiállítás nyílik Gulácsy Lajos és Erdei Viktor képeiből. 1914. Az osztrák trónörö­köst, Ferenc Ferdinánd fő­herceget és feleségét, Zsófia von Hohenberg hercegnőt, Szarajevóban megöli Gavri­lo Princip szerb diák. A sza­rajevói merénylet az indíték az első világháború megindí­tására. 1940. A Vörös Hadsereg megszállja a román Bessz­arábiát és Észak-Bukovinát, s azokat augusztus 2-án Moldvai Szocialista Szovjet Köztársaságként bekebelezik a Szovjetunióba. 1991. Az 1949 óta fenn­álló szervezet, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 49., Budapesten tartott ülé­sén megállapodik önmaga felosztásáról. Megnyílt! Tis/.a Papír-írószer Áruház Szeged, Bartók tér 9. T.: 325-772 Nyitva: H-P 8-17-ig Rotring, Pelikán, 3M márkaképviselet Szeged, Oroszlán u. I. Tel./fax: 62/312-005, 471-066. -IBIZA, 32 900 Ft-tól, - egyiptomi körutazás, - PÁRIZS. 8 nap 24 900 Ft-tól. busszal. Szegedről - Spanyol, olasz, görög. Isztriai apartmanok, - EGZOTIKUS ÚT|AINK: Madagaszkár. Kenya, Venezuela, Dominika, jamalca, Thaiföld. Ball, Sr( Lanka. India. OlCSÓ REPÜLÖjEGYEK! • Hétfőn sem kezdődtek meg a Funar polgármester által múlt kedden már másnapra kilátásba helyezett régészeti ásatások a kolozsvári főtéren, amelyet az RMDSZ ügyelői a pénteki tiltakozó ökumenikus istentisz­telet óta éjjel-nappal vigyáznak - de egyelőre nincs jele annak, hogy az Erdélyi Történelmi Múzeum, illetve a tervet tá­mogató városi és megyei ható­ságok lemondanának az elkép­zelésről, amely mögött az erdé­lyi magyarság és a kolozsvári demokratikus ellenzék a Má­tyás-szobor eltávolítására irá­nyuló távlati tervet sejt. Gheorghe Lazarovici, az ásatást szorgalmazó Erdélyi Történelmi Múzeum igazga­tója hétfőn Virgil Ardelean alezredes, városi rendőrkapi­tány kíséretében felkereste az RMDSZ Kolozs megyei szer­• Kolozsvár Még nem ásnak vezetét, ahol Molnos Lajossal, az RMDSZ megyei szervezeté­nek elnökével és a Demok­ratikus Konvencióhoz tartozó városi politikusokkal tárgyal­tak, azt szorgalmazva, hogy ne gördítsenek akadályt a tudo­mányos kutatómunka útjába. Az RMDSZ vezetői és a kolozsvári román ellenzék kép­viselői visszautasították ezt a megközelítést - közölték RMDSZ-forrásokból. Rámu­tattak, hogy az ásatások terve­zett helye, mint közterület, nem az RMDSZ vagy a De­mokratikus Konvenció fennha­tósága alá tartozik, hanem a városi tanács rendelkezhet fe­lette - e testület elé pedig nem terjesztették jóváhagyásra az ásatási tervet, hanem befejezett tények elé próbálták állítani, s csak a pénzelés kiegészítéséért fordultak hozzá - egyébként eddig eredménytelenül. A nyugat-erdélyi műemlék­védő hatóságok szakmai enge­délye csak a városi tanács ál­lásfoglalása után jogosítana fel az ásatások megkezdésére, nem előtte - hangsúlyozták a terv ellenzői. Rámutattak az RMDSZ-ve­zetők arra is, hogy a Szent Mi­hály templom kertjében vég­zendő ásatásokra a tulajdonos, a katolikus plébánia nem adott engedélyt, és joggal - ugyanis a tervezett 7 méter mély kuta­tóárkok a templom közvetlen közelében veszélyeztethetik a templomtorony és a falak sta­bilitását, másrészt a templom­kertben védett növények, fe­nyők, tiszafák találhatók. • Az RMDSZ és az. ellenzék tehát azt követelték, hogy az ásatásokra a városi tanácstól (ne csak a polgármestertől) kérjen engedélyt a múzeum. A megbeszélés eredmény nélkül végződött és nem lehet tudni, mi lesz a régészek - illetve Fu­narék - következő lépése. Orvlövészek fenyegetik Szarajevó békéjét A muszlim többségű bosz­niai hadsereg orvlövészeit ter­heli a felelősség a polgári la­kosok ellen elkövetett támadá­sok megszaporodása miatt ­nyilatkozott hétfőn Eric Cha­peron őrnagy, az UNPROFOR szarajevói szóvivője. Chape­ron ENSZ-parancsnok szerint orvlövészek vasárnap meggyil­koltak egy 74 éves szerb lakost a város egyik nyugati külváro­sában, egy másik embert pedig puskagránáttal megsebesítet­tek. A NATO-légicsapás hatásá­ra a lázadó szerb erők február­ban visszavonták nehézfegyve­reiket a Szarajevót körülvevő hegyekből. Azóta jelentősen csökkent a városban az össze­tűzések száma, ám a település még mindig szerb gyűrűben van. Az orvlövészek támadásai többnyire a boszniai kor­mányerők állásaiból indulnak ki. Ez a harcmodor megkeserí­ti az életet az arcvonal mindkét oldalán - íija a Reuter. - Úriemberekhez illően szó­beli megállapodást kötöttünk arra vonatkozóan, hogy nem lövünk nőkre, gyerekekre és öregekre. Ám úgy tűnik fel, hogy ez a megállapodás szerte­foszlott. A szerbek nem akar­nak megtorló lépéseket tenni, de nem tudni, meddig fogják ezt tűrni - mondta Szarajevó­ban egy neve elhallgatását ké­rő ENSZ-tiszt. A boszniai kormány adatai szerint a februári NATO-ulti­mátum előtt szerb orvlövészek fegyverétől több mint 10 ezer szarajevói vesztette életét a kormány oldalán, 55 ezret pe­dig megsebesítettek a kor­mánycsapatok által ellenőrzött lakónegyedekben. Megfigyelők szerint ez a mészárlás mélységes keserű­séggel töltötte el a kormány­hadsereg katonáit; e sebek be­gyógyulásához nemzedéknyi időre lesz szükség. • Kudarcba fulladt szociálde­mokrta-liberális-baloldali li­berális koalíció megalakítására tett több hetes kísérlet Hollan­diában - közölte hétfőn a hágai kormány sajtóközpontja. A választások után Beatrix holland kiárlynő által meg­bízott - előzetes felmérést és egyeztetést végző - három „informátor" tegnap levélben tájékoztatta az uralkodót, hogy a Munkapárt (PvdA), a liberá­Újabb holland kudaic lis WD és a balközép D66 részvételével .jelenleg nem le­hetséges kormányalakítás". A jelentés szerint a megegyezés útjában mindenekelőtt a szoci­ális kiadások korlátozásának módját és mértékét illető néze­teltérés állott. Koreai békeszerződés? Dél-Korea azt javasolja Észak-Koreának, hogy váltsák föl a két ország között érvény­ben lévő tűzszüneti megálla­podást békeszerződéssel. A Dong-A Ilbo című napilap hétfői számában foglalkozik a Panmindzsonban kedden sorra kerülő Korea-közi tárgyalás témáival. Szöuli kormánykörök emlé­keztetnek arra, hogy a béke­szerződés aláírásának gondola­ta már szerepelt abban a meg­békélési megállapodásban, amit a két ország 1991-ben írt alá. A két Korea az 1950-53­as koreai háború óta még jogi­lag háborús viszonyban van, csak tűzszüneti megállapodás van érvényben közöttük. Carter volt amerikai elnök közvetítési sikere jóvoltából most újból közeledhet egymás­hoz a két ország. A dél-koreai hírügynökség szerint a minisz­terelnök-helyettesi szintű dél­koreai küldöttség javasolni fogja, hogy Kim Ir Szen észak­koreai vezető júliusban töltsön néhány napot Szöulban és ezt viszonozza később phenjani látogatással Kim Jung Szam dél-koreai államfő. • A legtöbbet a központi költségvetés, illetőleg a több száz költségvetési szerv költi, az államháztartás összes ki­adásainak majdnem a felét. Ide tartoznak a minisztériumok, a kormánytól független költség­vetési fejezetek, mint például a Legfelsőbb Bíróság, a Leg­főbb Ügyészség, az Állami Számvevőszék, más országos intézmények, főhatóságok, mint például a Központi Sta­tisztikai Hivatal, továbbá több száz költségvetési szerv (köz­tük például a Magyar Televí­zió, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság, a Nemzet­biztonsági Szolgálat, az APEH, a külképviseletek stb.). Az államháztartás pénz­eszközeinek 8 százalékával gazdálkodnak az elkülönített állami pénzalapok. Számuk több mint harminc. Működé­sükről törvények rendelkez­nek. Köztük van például az Útalap, amit a benzinárba épí­tett fogyasztási adó táplál, a foglalkoztatási alap. amiből a munkanélküliség csökkentését szolgáló intézkedéseket finan­szírozzák, vagy a műszaki fej­lesztési-, a kereskedelemfej­lesztési alap. Az államháztartás kiadásai­nak több mint egyötöde jut a helyi önkormányzatokra. Több mint háromezer önkor­mányzat használja fel az ún. normatív állami hozzájárulá­sokat (általános iskolai okta­tás, óvodai ellátás, helyi köz­• Az reformja halaszthatatlan Minden állampolgár 300 ezerrel tartozik művelődés stb.), a cél- és cím­zett támogatásokat, az önhibá­jukon kívül hátrányos helyzet­ben lévőknek juttatott össze­geket. Hasonló nagyságrendű a társadalombiztosítási alapok (nyugdíjbiztosítási alap, egészségbiztosítási alap) éves pénzfelhasználása. Ha az állam kevesebbet költene Miért van égető szükség az államháztartás reformjára? Több okból is. Tisztázásra vár az állam szerepe a szociális piacgazdaságban. Milyen fel­adatokat kell állami szinten megoldani, és melyek azok a teendők, amelyeket a kiskö­zösségeknek, az állampolgá­roknak kell végezniök. A klasszikus állami feladatokat (honvédelem, igazságszolgál­tatás, rendfenntartás stb.) nyil­vánvalóan továbbra is köz­pontilag kell ellátni. Más, az előző rendszerben ugyancsak egyértelműen állami feladatok (oktatás, egészségügyi ellátás, hírközlés stb.) ellátásáról vi­ták folynak. A reform célja ál­talában az, hogy csökkentse A koalícióra lépett pártok mindegyike elsőrendű fe­ladatnak tartja az államháztartás megreformálását. Mit is kell valójában megreformálni? Rendszerelméleti megfogalmazással: az államháztartás egy nagy (gazdál­kodási) rendszer, amely négy alrendszer összességéből áll. A törvény szerint ez a négy alrendszer: a központi kormányzati költségvetés; az elkülönített állami pénz­alapok; a helyi önkormányzatok és a társadalombizto­sítási önkormányzatok költségvetése, vagyis bevételeik és kiadásaik együttese. 1994-ben e négy alrendszerben csaknem hárombillió (háromezer-milliárd) forintot használnak fel. az állam korábban meghatáro­zó szerepét, mérsékelje az ál­lamháztartás, ezen belül a központi költségvetés kiadá­sait. hogy ezáltal csökkenthe­tők legyenek az adók és más állami elvonások, a vállalko­zások, az állampolgárok javá­ra változzanak a jövedelem­elosztás arányai. Az állam ugyanis rossz gazda. Miután ő maga nem termel jövedelmet, el kell vennie (kérnie) attól, aki a jövedelmet megtermeli: a vállalkozásoktól, az állam­polgároktól. Miután nem a sajátját költi, nem garantál­ható a hatékony gazdálkodás sem. Az államnak ezért csak azokat a feladatokat szabad magára vállalnia, amelyeket feltétlenül szükséges, viszont magasabb színvonalon kell a társadalom javára végeznie. A hiány évről évre nőtt A korábban szinte minden­ható - és ma is túlsúlyos - ál­lam erején felüli feladatokat vállalt. Rendszeresen többet költ, mint amennyi jövedelme van, tovább nyújtózkodik, mint ameddig a takarója ér. Ennek következtében évről évre nő a hiány, amit meg kell állítani, mert egy ponton tűi összeomolhat az egész állam­háztartás. A központi költség­vetés összes (bruttó) belföldi adóssága már elérte a három­billió forintot! Vagyis annyi, mint az államháztartás 1994. évi összes kiadása. Más szó­val ez azt jelenti, hogy min­den magyar állampolgárra mintegy 300 ezer forint tarto­zás jut. (Ennek mintegy 40 százaléka a forint árfolyam­veszteségéből adódik.) Mint­ha egy éven át csak hitelek­ből. kölcsönökből működne az államháztartás... A legna­gyobb tartozás a Magyar Nem­zeti Bankkal szemben áll fenn (amely viszont a külföldi ban­koknak tartozik), de egyre nő a kötvényeket, kincstárjegye­ket vásárló bankokkal, vállal­kozásokkal, állampolgárokkal szembeni állami tartozás is. Az űj kormánynak tehát felUl kell vizsgálnia az állami feladatokat, és csak azokat fi­nanszírozhatja, amelyeket tel­jes mértékben (vagy részben) a jövőben is maga akar ellátni. Előbb-utóbb szakítania kell az intézmény-finanszírozással, és át kell térnie a feladatfinanszí­rozásra. Nem azért kell majd tehát egy költségvetési szerv számára támogatást biztosíta­ni, mert benne van a költség­vetési struktúrában, hanem mert nélkülözhetetlen, hasz­nos, közérdekű feladatokat lát el. Átértékelésre vár az eddigi mechanikus, báziselven ala­puló költségvetési tervezés. Könnyen belátható, hogy vál­tozatlanul szükség lesz példá­ul határőrségre (állami fel­adat). Lehetséges viszont, hogy egyes határszakaszokon sűrí­teni vagy ritkítani célszerű a határátkelő" helyeket, növelni vagy csökkenteni a létszámot, korszerűsíteni a technikát stb. Az új kormány felelőssége Az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi az ál­lamháztartás egyes alrend­szereit. Vizsgáló kapacitásá­nak döntő részét erre fordítja. (Ezen belül pedig a helyi ön­kormányzatok gazdálkodásá­nak ellenőrzésével foglalkozik az ÁSZ szakmai állományá­nak csaknem a fele.) Rendsze­resen készülő jelentéseiben az ÁSZ számos konkrét javasla­tot tett a kormánynak, a mi­nisztériumoknak, a vizsgált intézményeknek. Ezek közül többet megvalósítottak, de tény, hogy átütő erejű változ­tatásra még nem került sor az államháztartás gazdálkodásá­ban. E halaszthatatlan feladat megoldásához az új kormány­nak kell elszánnia magát an­nak tudatában, hogy egy kor­mányzati ciklus nem is lesz elég elvégzéséhez. Dr. Nyikos László, az Állami Számvevőszék alelnöke

Next

/
Thumbnails
Contents