Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-25 / 147. szám

2 INFORMÁCIÓ DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 1994. JÚN. 25. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Június 25. 1260. István királyfi seregével átkel a Morván. Staatznál, Laa közelében június 26-án legyőzi Ottó hardeggi gróf csapatát, és még aznap visszatér a folyón inneni magyar táborba. A cseh király július 4-én a Morvához vonul, majd fegyverszünetet köt a magyar uralkodóval. Megegyeznek, hogy IV. Béla hadai ezalatt átkelnek a folyón, a cseh király pedig seregével visszavonul. 1311. Csák Máté támadást intéz Buda ellen. 1608. Rudolf császár és király lemond Mátyás főherceg javára Magyarország, Horvátország és az osztrák örökös tartományok trónjáról, illetve uralmáról. Megtartja Csehországot és Tirolt, valamint a császárságot. 1741. Az országgyűlésen Pozsonyban magyar királlyá koronázzák Mária Teréziát. Kormányzótársként maga mellé veszi férjét, Lotharingiai Ferenc herceget. 1793. I. Ferenc rendelete királyi jognak nyilvánítja a nyomdák engedélyezését. 1802. Festetics György gróf az országgyűlésen 40 ezer forintot ajánl fel magyar katonai akadémia létesítésére. Példáját többen követik. 1950. Észak-koreai csapatoknak Dél-Koreába való benyomulásával kezdetét veszi a koreai háború. 1991. Horvátország és Szlovénia parlamentje elfogadja a köztársaságok szuverenitásáról és függetlenségéről szóló nyilatkozatokat, amelyeket a szövetségi kormány érvénytelennek nyilvánít. jítS^^Rik Szeged, OroszlAn u. I. Tel./fax: 62/312-OOS, 471-066. - 1BIZA, 32 900 Ft-töl, - egyiptomi körutazás, - PÁRIZS. 8 nap 24 900 Ft-töl. busszal, Szegedről - Spanyol, olasz, görög, Isztriai apartmanok, - EGZOTIKUS ÚTJAINK: Madagaszkár, Kenya. Venezuela. Dominika. Jamaica. Thaiföld. Dall, Srf-Lanka. India. OLCSÓ REPÜLŐJEGYEK! Megnyílt! Tisza Papfr-írószer Áruház Szeged, Bartók tér 9. T.: 325-772 Nyitva: H-P 8-17-ig Rotring, Pelikán, 3M márkaképviselet • Politika ás locl-vb Hajrá Olaszország... Azaz: Forza Italia! Kellene is a buzdítás u fiúknak odaát, az óceán túlpartján, ha ugyan van méf remény az ir hidegzuha y után. Akkor pedig: For/.a Italia! Csakhogy (gy nevezik a jobboldali miniszterelnök, Berlusconi pártját is. Ks ez a tény szinte megoldhatatlan dilemma elé állította az egyébként is vert helyzetben lévő baloldalt. „Nem kiabálhatjuk azt, hogy Forza Italia, mivel Berlusconi kisajátította a buzdítást. És ha Olaszország győzne, rettenetesen megnőne a kormány népszerűsége. Nincs mese, a focival is ellenzékbe kell vonulni." A Vlanií'esto cikkírója szerint ez az egyetlen megoldás e bonyolult helyzetben. A főszerkesztő-helyettes megtoldotta: „Tragédia lenne, ha az olasz válogatott nyerné a világbajnokságot. Abban bizom, hogy a csapat úgy folytatja, ahogy kezdte és a probléma megoldódik." Egy másik újság, a Giorno. másnap rátett egy lapáttal: „Képzeljük el, mi következne az olasz sikerből. Berlusconi megjelenne New Yorkban és úgy járna-kelne, mint Jézus a tengeren." Ervek és ellenérvek csapnak össze, voltaképpen kinek is drukkoljon Italia? E nézőtéri politikus hangzavart egy fiatal énekes igyekezett túlharsogni: „Ha a csapat veszít, attól még Berlusconi továbbra is miniszterelnök marad. Mint ahogy a miniszterek sorsa sincs a válogatott lábában. Akkor pedig ellenük szurkolni olyan, mintha valaki kiherélteti magát, még mielőtt egyáltalán szerelmes lenne." • Ilyen „rendszerváltásos" alakuló ülést nyitott meg 1990. május 2-án a Magyar Köztársaság akkor még ideiglenes elnöke, aki köszöntötte Habsburg Ottót és a jogfolytonosság jegyében Varga Bélát. Az 1945-1947-es Nemzetgyűlés egykori elnökének ünnepi beszéde azt szimbolizálta, hogy a magyar parlamenti történelem visszatért az eltévesztett úthoz, a parlamenti kormányzás nemzeti hagyományaihoz, az 1946. I. törvénycikk, a köztársasági állameszme szelleméhez. Kik lesznek a tisztségviselők? Az 1994-es májusi parlamenti választásokat követő alakuló ülés a kormányváltás, és a kormányprogramváltás jegyében szerveződik. Ez még akkor is így van, ha a választópolgári akarat - bár megőrizte a hat parlamenti pártot - erőteljesen átrendezte a parlamenti erőviszonyokat. A képviselők 65 százaléka új, ez a fluktuációs arány békés kormányváltás esetén nagynak mondható. Az alakuló ülést a közjogi vákuumot áthidaló-összekötő nemzeti intézményként az államfő nyitja meg. Ezt megelőzően, a megválasztott képviselők a köztársasági elnöknél nyújtják be megbízóleveleiket. A tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülést régi parlamenti szokás szerint a korban legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti, a jegyzői teendőket pedig a négy legfiatalabb képviselő koijegyzőként látja el. Az alakuló ülés tisztségviselői a rendelkezésre álló adatok szerint: korelnök Varga László (KDNP), korjegyzők Botka László (MSZP), Deutsch Tamás (FIDESZ), Nahimi Péter (MDF), Rimóczi József (MSZP). Mi az alakuló ülés feladata? Az alakuló ülés lényegében három feladatot teljesít: - hitelesíti az országgyűlési képviselők mandátumát, - létrehozza a Parlament belső szervezetét, - a parlamentarizmus szabályai szerint kormányt alakít. A mandátumigazolás a parlamenti kormányrendszerek ősi intézménye, ez teszi teljessé, legitimmé a képviselői mandátumokat. A legitimáció valamennyi képviselői megbízólevélre kiterjedő deklaratív parlamenti aktus, amely a parlament egészének közjogi hitelesítését is jelenti. A mandátumvizsgálatot a korelnök és a körjegyzők végzik el, a választási jegyzőkönyvek alapján. Az alakuló ülés tisztikarának megbízólevelét az elsőnek igazolt öt képviselőből álló bizottság vizsgálja meg. A mandátum• A Parlament alakuló ülése A kormányváltás ás a programváltás jegyében Az alkotmány szerint az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik. Ezt a választást követő egy hónapon belül a köztársasági elnök hívja össze. Az államfő alkotmányos kötelezettségének eleget tett: június 28-ára összehívta az 1994-1998-as Országgyűlést. Az új ciklus megnyitója a parlamentarizmus nagy fontosságú eseménye. Az ünnepélyes keretek között zajló alakuló ülések politikai korszakváltások határkövei. A magyar Országgyűlés 1848 utáni 36. alakuló ülésének jegyzőkönyvéből kirajzolódik a magy ar történelem is: számos esetben nemcsak békés kormányváltások, hanem rendszerváltások kezdetei. igazolást végző bizottságok jelentése alapján az Országgyűlés határoz a vizsgálat eredményéről. A mandátumigazolást segíti a választási eljárás két főszereplőjének, az Országos Választási Bizottságnak és a belügyminiszternek a szóbeli és írásbeli beszámolója a választások eredményéről, törvényességéről, tisztaságáról. A végleges választási eredmény ismeretében elmondható, hogy összesen három választókerület választási eredménye ellen emeltek kifogást, az ügyek jogerősen lezárultak, valamennyi képviselői mandátum törvényesen igazolható. A politikai átmenet eddigi legmagasabb választási részvételi aránya (5 485 538 megjelent szavazó, 68,92 százalék) a legitimációt emelő'tényként említhető. A mandátumigazolás procedúrája az igazolt képviselők névsorának korjegyzők általi nyilvános ismertetésével, majd a képviselők ünnepélyes esküjével fejeződik be. Ki, hova ülhet? Az alakuló ülésen jelentik be a képviselőcsoportok, a frakciók megalakulását, elnevezését, vezetőinek és tagjainak nevét. A frakcióalakítás több szempontból jogon túli folyamat, megalakulásuk megelőzi az alakuló ülést, a bejelentés mégis közjogi kellék, ezáltal válik alkotmányos intézménnyé a frakció. A frakciókat a képviselők szabad társulása hozza létre, a mandátum szabad, nincs frakciós kényszer. A politikai-etikai normák szintjén általában elvárható a képviselőtől, hogy annak a pártnak a frakciójában foglaljon helyet, amelynek jelöltje volt. • Ruanda Tömegsírok és kérdések A Ruandában tartózkodó francia alakulatok néhány tömegsírt találtak Cyangugu térségében, az ország délnyugati részén - jelentette be Raymond Germanos tábornok, a francia vezérkari főnök helyettese. A főtiszt nem tudott adattal szolgálni az áldozatok számáról, s azt sem tudni egyelőre, hogy melyik népcsoporthoz tartoztak az elkövetők, illetve a halottak. Időközben franciák vették át az ellenőrzést azon menekülttábor fölött, amelyben - Cyangugu közelében - 8000 tuszi nemzetiségű (azaz a kisebbségi ruandai törzshöz tartozó) ember élt eddig életveszélyben. A francia katonák egy része ezt követően északnak fordult, s a zairei-ruandai határ mentén húzódó Kivu-tó mentén kezdett járőrözést, Kibuye város irányában. A „Türkiz-akció" teljes személyi állománya időközben elérte az ezer főt, de túlnyomó többségük még mindig Zairében táborozik. Párizsban egyébként egyes lapok mind több kérdést tesznek fel a ruandai akcióval kapcsolatban. Hiszen - mint például a Le Figaro írja - a francia alakulatok áprilisban már két hetet töltöttek Kigaliban; a szemük előtt zajlottak a mészárlások, miért nem akkor avatkoztak be? S kit akarnak megmenteni most, mikor időközben több százezer ember meghalt, a többiek jórésze pedig külföldre menekült? S végül: ha ilyen igazságos a franciák ügye, hogyhogy egyedül vannak, miért nem akar katonailag senki segíteni nekik? Segítség a franciáknak Hat európai állam: Belgium, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Nagy-Britannia és Németország kész hadtáp- vagy emberiességi támogatásban részesíteni a ruandai francia csapatokat. A hír a Nyugat-európai Unió (NyeU) diplomáciai köreiből származik. Olaszország is kész katonákkal segíteni a francia egységeket, ám ehhez Róma bizonyos feltételeket támaszt: meg kell szerezni a ruandai harcoló felek és az ENSZ hivatalos beleegyezését, valamint kidolgozni a műveletekre vonatkozó stratégiát. Szabadkai kizárások A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének szabadkai vezetőségi ülésén kizárták a helyi elnökségből Kasza József polgármestert, Dudás Károly írót, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnökét, valamint Józsa László parlamenti képviselőt. A VMDK szabadkai ülésén azért hoztak ilyen határozatot, mert a három kizárt politikus előzőleg szerepet vállalt a Vajdasági Magyar Szövetség nevű most megalakult szervezetben. tetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságokat. Az elmúlt parlamenti ciklusban az Országgyűlésnek tizenkét állandó és hat külön bizottsága volt. A politikai megállapodások ismeretében az alakuló ülés minden bizonnyal alapjaiban nem borítja fel a már bejáratott bizottsági szisztémát. Az alakuló ülés kínál ünnepélyes alkalmat az államfőnek arra, hogy az alkotmány 33. paragrafusa (3) bekezdése szerint eljárva, megbízást adjon a kormányalakításra az új miniszterelnöknek. A megbízással együtt felkéri a kijelölt kormányfőt arra, hogy a szükséges tárgyalások után mihamarabb mutatkozzék be az Országgyűlés előtt kormányával és annak programjával. Alkotmányos szokásjogot teremtve 1990. május 3-án az államfő a legnagyobb parlamenti párt vezetőjét kérte fel a kormányalakításra. Mikor alakul meg az új kormány? A kormányalakítás időben általában elválik az alakuló üléstől. (1990-ben május 23án, az Országgyűlés 6. ülésnapján történt meg.) A miniszterelnök megválasztásáról és a kormány programjának elfogadásáról, tagjai többségének szavazatával az Országgyűlés egyszerre határoz. A kormány a miniszterek államfői kinevezésével alakul meg. A kormány bemutatása a köztársasági elnök minisztereket kinevező határozatának a parlamenti plénumon történő ismertetésével teljesíthető. Az alakuló ülésnek számos közjogi hatása van: eddig tartott a korábbi Országgyűlés működése, az országgyűlési képviselők megbízatása. Az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával a kormány megbízatása megszűnt, ügyvezető kormányként viszi az ügyeket az új kormány belépéséig. Az 1990. május 2-ai alakuló ülésen Petőfi Sándor 1848. július 4-én írt „A Nemzetgyűléshez" című versével köszöntötték a T. Házba megilletődötten és ünnepélyesen belépő rendszerváltó honatyákat. A forradalmár költő szavai ma is időszerűek: „Hazát kell nektek is teremteni!", „Eredjetek be és munkáljatok..." Kukoralli István alkotmányjogász 5% árengedményt kap, aki a kupont a standunkon leadja! A parlamenti ülésrend a frakciókat, rajtuk keresztül a társadalom választásokon kialakult politikai tagoltságát jeleníti meg. Az alakuló ülésen az alábbi frakciók bejelentése várható: Magyar Szocialista Párt 209 mandátum, Szabad Demokraták Szövetsége 69+1, Magyar Demokrata Fórum 38, Független Kisgazdapárt 26, Kereszténydemokrata Néppárt 22, Fiatal Demokraták Szövetsége 20, Független 1. A Parlament belső szervezetének kialakítása a parlamenti pártok közötti politikai megállapodások szerint történik. Az Országgyűlés elnökét, alelnökeit és jegyzőit a frakcióvezetők javaslatára titkos szavazással választják meg. Az alelnökök és a jegyzők számáról nincs közjogi előírás, arról az Országgyűlés esetenként dönt. Az elmúlt ciklusban az Országgyűlésnek három alelnöke és nyolc jegyzője volt, várhatóan ez a hagyomány folytatódik. A tisztségviselők, megválasztásuk után azonnal megkezdik működésüket, megízatásuk elvileg a ciklus egészére szól. Milyen bizottságok alakulnak? Az alakuló ülésen jön létre a Parlament nagy fontosságú szervezete, a bizottsági rendszer. Az állandó bizottságok tagjait a frakcióvezetők javaslata alapján választja meg az Országgyűlés. Összetételüket a választási eredmények és a politikai megállapodások alakítják. A legalább tizenöt tagból álló bizottságok tagjaik sorából elnököt és alelnököket választanak. Kötelező létrehozni a törvényelőkészítéssel, a költségvetéssel, a honvédelemmel, a mentelmi- és az összeférheÉpítkezők! Építészek! Építési vállalkozók! Várjuk Önöket! Látogassák meg standunkat a Szegedi Nemzetközi Vásáron július 1-és 10 között! Termékeinkből a helyszínen 5% árengedményt adunk a hirdetés leadásakor vásárlóinknak. Tekintsék meg kiállításunkat! S íE "E Szentes-Makó Téglagyártó Kft. Tel.: 63/311-944 82/413-350 Építsen velünk! Építhet ránk!