Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-23 / 145. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. JÚN. 23. íÉ09 a MMÉ j Vlátyás mindenkié. Ezt a kifejező mondatot kolozsvári J/J román ismerősöm summázta évekkel ezelőtt, amikor Ceausescu megalomán rezsimjének helyi hivatalnokai ki­szivárogtatták: el fogják tüntetni a nagy király „nemzeti­degen" szobrát. Az eltávolítás híre évente menetrend­szerűen megjelent a suttogó közvéleményben, így hát érde­kes volt, hogy a kolozsvári - tősgyökeres — románok is úgy beszéltek a rémhírről, mint a civil lakosság elleni merény­letről: Az igazságos Mátyás figurája ugyanúgy része az erdélyi román mesevilágnak, mint a magyarnak. Matei-ről, az erős és mindig jó oldalon álló alakról, anélkül, hogy tud­ták volna, hogy a magyar királyról van szó, a román fal­vakban is meséltek. A Hunyadi család bánsági román származása folytán pedig éppenséggel meg is voltak győ­ződve róla: Corvin Mátyás román volt. Ez még nem baj. Végül is Napóleont az olaszok vitatják el maguknak, a soknemzetiségű vidékek nagy emberei előbb-utóbb be­mennek a közösbe. Mátyással Ceausescu rezsimje sem bírt, a falurombolási program közepette jobbnak látszott legalább a városok főtereit békén hagyni Egy paranoiás tekintetű háborodott polgármester kellett hozzá, hogy a szobor valóban veszély­ben kerüljön. Ha Ceausescuékat még érdekelte a külföld megítélése, Gheorghe Funart már az sem érdekli, hogy a főtér a Fadrusz-szoborral és a Zsigmond király idején épült Szent Mihály templommal együtt ötödik helyen áll az UNESCO védett listáján. Funarnak semmi sem drága. Maga mögött tudhat majd negyedmillió Kolozsvárra tele­pített gyökértelen románt, akik számára Mátyás így egy­szerűen: irredenta. Funarnak játszik az egész hipokrita román kormányzati stílus is, amely nem engedheti meg magának, hogy a nacionalista pártelnök egy ilyen szobor­ügy kapcsán nemzetietlen jelzővel illesse. Alkalmasint Má­tyás szobrával szemben - főleg a római kori ásatások kap­csán - bármit el lehet követni Kolozsvárott. ' '/ agyon valószínű, hogy a román kormány nem fog tU határozottan fellépni, sose tette. Sőt, a magyarok til­takozási akcióját is hajlamos lesz nacionalista mozgalom­ként felfogni Hatalma a történtek megállítására egyedül a megye prefektusának volna, de ő eddig semmi okot nem látott a beavatkozásra, a Caritas-pilótajáték legsötétebb hónapjaiban is így lelt. Akik Mátyást mégis megvédhetik, nem magyarok, ha­nem románok, akiknek a nagy király évszázadok óta ben­ne van a közösben. -^(MZÁ­^ IKV SZEGED, | Fonógyári út 24. Tel : 421-875 l TelTtax: 482 563 - SZE-MA Kft. falazóanyagai telephelyről gyári áron értékesítve! -12 raklap felett Szeged területén ingyenes házhoz szállítás. - Alumínium kémény béléscső vek, idomok, itt a legolcsóbban. - Hagyományos tetőcserepek, fenyőfürészáru. - Állványanyag-, zsalutábla-kölcsőnzés AREMELES ELŐTT VB-GERENDÁK, ÁTHIDALÓK GYÁRI ÁRÁBÓL 16% engedmény, június 30-ig. MODUL-BAU Kft. Szeged, Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022,474-481, Szentes, József A. u. 24. 63/311-014 MODUL- BAU KFT. Kövér a megbízott A Fidesz új parlamenti frak­ciója szerdai alakuló ülésén Kövér Lászlót választotta meg megbízott vezetőjének, s egy­ben OrbánViktor pártelnö­köt jelölte a T. Ház Európai Integrációs Ügyek Bizottsága élére. Ócska-riport a József Attila sugárútról. (Fotók: Gyenes Kálmán) • Ez itt az Auróra cirkáló? - Nem hiszem, de megné­zem. A csatahajó oldalán, avítt fatalpán semmi jel - ez csak egy közönséges cirkáló. De a polcon Lenin elvtárs mellszob­rának szomszédságában foglalt helyet, hát ebből gondoltam. • Tíz forintért mit vásárol­hatok? - Régi pénzt vagy egysze­rűbb használt cikket. Molnár Miklósné, a József Attila sugárúti üzlet gazdája készséggel válaszol kérdé­seinkre. Főként a két világhá­ború közötti időszakból és a századfordulóról származó használati tárgyakat, kultúr­cikket, lakberendezési eszkö­zöket, könyveket, illetve régi­ségeket árusítanak. Ő és a félje, családi vállalkozásban, jó ideje megnyitották már Csong­rádi sugárúti üzletüket, ez a bolt pedig 1984 óta üzemel. • Hogyan csöppen valaki ebbe a szakmába? - Huszonkét éves gyűjtő­munka van mögöttünk. Renge­teget böngésztük a pesti bizo­mányikat, régiségkereskedése­• Lenin elvtárs mellszobra Forintos emlékeink ket, na és persze a szakirodal­mat. A tapasztalat alapján íté­lek, mi mennyit ér. (Van, ami semmit. Egy fiatalember fityinget sem kap eladásra felkínált porcelán teáskészle­téért.) • Különleges vevők, külön­leges igények? - A régebbi porcelán, a régi ruhák a „szakterületem". Gya­kori vendégeink voltak az egyetemista és főiskolás lá­nyok. Nálunk kaptak blúzt 100 forintért, vittek pici vázákat tolltartónak. Sűrűn járnak ide külföldiek is, de ők szakmabe­liek, a saját üzletük részére vá­logatnak. Sokat alkudoznak, szűkmarkúak, ámbár ami meg­tetszik nekik, 20-30 ezer fo­rintért is elviszik. A magyar vevő, ha ajándéknak szánja. 2-4 ezer forintot esetleg elkölt. Nincs átlagvevő - mindegyik különleges. • Melyek a legkeresettebb cikkek? - Tavasszal „csillárinvázió" volt, mostanra csitult, felváltva visznek használati cikket, dísz­tárgyat. • Mi a legdrágább porté­kája? - Ez a kínai váza 80 ezer fo­rintot ér. A csillárok, a régi fa­liórák 10-30 ezer forintba ke­rülnek. • Megbocsásson a kérdé­sért, kelendő a '30-as, meg a *60- 70-es évek bóvlija? - Szentképet ritkán vesznek, a keretnek van értéke. De na­gyon viszik például a porcelán­figurákat. Jár ide egy bolondos ember, a barátjának vásárolgat szocreál holmikat. A múltkor például elvitt pár Marx-képet. • A Lenin-szabrok marad­tak. - Az már volt neki. • Meg lehet ebből élni? - Hát, van olyan napunk, hogy semmit nem árulunk, olyan is, hogy csak 70-80 forintot. Annyi összejön, hogy fennmaradjunk. Az elmúlt másfél-két esztendőben sike­rült utolérnünk magunkat. Az üzlethez bizony türel­mesnek, mi több, rendíthe­tetlennek kell lenni. A felső polcról Horthy kormányzó nézi így a sarokba támasztott huszár díszkardot. Mert olyan is van, ami elérhetetlen. 4.1. Ideiglenes vezető a Hírlapkiadónál A következő néhány napban ellátom a vezérigazgatói funk­ciót a leváltott Liszkay Gábor helyett, mert erre vezérigaz­gató-helyettesi kinevezésem kötelez - mondta tegnap Ho­rácski József, a Hírlapkiadó Rt. gazdasági vezérigazgató­helyettese, hozzátéve: infor­mációi szerint az Állami Va­gyonkezelő Rt. napokon belül kinevezi az új vezérigazgatót. Az ÁV Rt. Horácski Jó­zsefet kívánta megbízni azzal, hogy tárgyalásos úton szerezze vissza a Mahir Rt.-tői három újság - a Magyar Nemzet, az Esti Hírlap és az Express - öt évre eladott kiadási jogát, amelyért a Mahir 200 millió forintot és bizonyos évi oszta­lékot ígért. Ugyanis a vagyon­kezelő, amely 100 százalékos tulajdonosa a Hírlapkiadó Rt.­nek, nem adta hozzájárulását az üzlethez, amelyet egyébként igen rossznak tart. Az ÁV Rt. a tárgyalások sikertelensége esetén bírósághoz fordul, hogy semmissé tegye a szerződést. Horácski József nem fo­gadta el az ÁV Rt. megbízását, s ezt a lépését a sajtó számára nem kívánta indokolni. Hozzá­tette azonban, hogy az ÁV Rt. által kijelölt feladatot igen ne­héz végrehajtani. A gazdasági vezérigazgató-helyettes a ve­zérigazgatói funkciót a követ­kező napokban korlátozott ha­táskörrel látja el. • Tévé helyett magét nézheti Nyúlszőr a konténerbe • Dr. Varga Istvánt tanszék­vezető főiskolai tanárt hétfőn nagy szavazattöbbséggel vá­lasztotta meg főigazgatónak a Juhász Gyula Tanárképző Fő­iskola összértekezlete. A főis­kola eddigi főigazgató-helyet­tese csak egy évre szóló veze­tői pályázatot nyújtott be, melynek lejártával újabb vá­lasztás lesz. • Miért csak egy évre kérte a jelölést? - Előállt az a furcsa jogi helyzet, hogy Szalay István, akinek a kezében igen fontos ügyek futottak össze, nem pá­lyázhatott. Hogy az elterve­zett munkaprogram mégis fo­lyamatos legyen, az egység­vezetői értekezlet engem kért fel a pályázásra, aki a prog­ram kidolgozásában eddig is részt vettem. Erre azt vála­szoltam, hogy egy évet felvál­lalok, amely után az új pályá­zati kiírásra bárki jelentkez­het, többek között Szalay Ist­ván is. Nekem nincsenek és ® KÉRDÉS Az új főigazgatóhoz nem is voltak főigazgatói am­bícióim. 1991-ben a helyet­tességet némi unszolásra vál­laltam el, azt megelőzően pe­dig nemet mondtam rá, bár a kollégákkal mindig szívélyes viszonyban voltam. Én első­sorban tanárnak érzem ma­gam és csak azután hivatal­noknak. • A következő egy évben önnek kell tovább vinnie a főiskola legfontosabb ügyeit: az Universitas-tár­gyalásokat, az épületügye­ket... - Az az elképzelésem, hogy a főiskolának ez a két kardinális ügye megbízottként Szalay István kezében marad. Fotó: Schmidt Andrea Olyan aprólékos tárgyalá­sokról van szó, amelyeknél fontos a folyamatosság. • Az oktatók elfogadták a főiskola perspektivikus tervét. Ön hogyan látja ezt a tervet? - Nyilván az universitas elvárásoknak való megfelelés áll az első helyen. Tárgyszerű és kemény tárgyalások foly­nak, melyeket csak kompro­misszumokkal lehet folytatni. Talán valamikor a kilencve­nes évek második felére vár­ható, hogy indul az első tisz­tán universitas-évfolyam. Re­ményeink szerint egységes egyetemi szintű lesz a tanár­képzés, de a megfelelő átjár­hatósággal elképzelhető a két­lépcsős, főiskolai-egyetemi szintű rendszer is, erről még nincs megegyezés. Jelenleg a kubatúra gondjaink is nagyon nagyok, nem véletlenül kell laktanyákat oktatási épületté átalakítanunk. Ezen kfvül folytatni szeretnénk a tanár­képzéshez kapcsolódó, a nul­ladik évfolyamokhoz hason­latos egyéb képzési formá­inkat is. P.L A röszkei devizaszabálysér­tések között a prímet változat­lanul az kőolajszármazékok csempészése viszi. Egy hét alatt 11 ezer 200 litert foglaltak le, ebből 10 ezer tüzelőolaj volt. A szeszt is utaztatják, több-kevesebb sikerrel. Egy ju­goszláv férfi kocsijában 500 li­tert találtak a tisztából (szóda nélkül). Ki tudja, mi lett volna belőle, ha célba ér és nem kap­csolják le a határon? Nagylaknál egy román svindlizett. Négy szfnes tévét kívánt „álléptetni", a vásárlást hamis beváltási papírokkal iga­zolta. Ezt kiszúrták. Igy most a televízió helyett, megnézheti magát. Egyébként ezen az át­kelőn a leggyakoribb eset, hogy román állampolgárok zárjegy nélküli, olcsó cigaret­ták kartonjait akarják kivinni az itteni piacokról. A szegedi pénzügyőrök rá­tették kezüket egy, budapesti segélyszállítmányra. A két konténerben elméletileg 20 tonna sónak kellett volna len­nie. Bizonyára a szállítók úgy gondolták: a sóból is megárt a sok. így hát mindössze 3 és fél Nem mondhatni, hogy uborkaszezon köszöntött a nyárral a határon dol­gozókra, így a vámo­sokra. Nem unatkoztak, mintegy 7 milliós értéket sikerült megcsípniük, felderíteniük a megyei átkelőknél. (Ember le­gyen a talpán, aki meg tudja saccolni, mekkora lehetett annak az áru­mennyiség, amelyet az ellenőrzés dacára sike­rült szabálytalanul ki­csempészni, avagy be­hozni.) tonnát rakodtak be, a többi helyre pedig 2 ezer 500 kilo­gramm bálás nyúlszőr került. Ez ám a meglepetés! A nyúl­szór viszont nem véletelenül maradt le a szállítólevélről, mert annak kiszállítása a tilal­mi listán szerepel. Az exportá­ló cég ellen nemzetközi jogi kötelezettség megszegése okán indítottak eljárást. v. r. s. Az EBRD az Egisről Az Égis gyógyszergyár nyilvános kibocsátásának pénzügyi lezárása után a lon­doni székhelyű Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bankban (EBRD) közölték, hogy az EBRD 45 millió dollárért vá­sárolta meg az Égis részvényt­őkéjének 30 százalékát. Az EBRD tőkeemelés for­májában már decemberben le­jegyezte a 30 százalékot, és a megállapodás az volt, hogy a nemzetközi pénzintézet akkor fizet, ha az állam kisebbségbe kerül az Egisben, és azt az árat fizeti, amelyet a magánbefek­tetők. Az Égis 7,7 milliárd fo­rintos tőkéjén ezután 29,9 szá­zalékban az ÁV Rt, 30 szá­zalékban az EBRD osztozik, a többi pedig a magánbefek­tetőké, magyaroké és külföl­dieké.

Next

/
Thumbnails
Contents