Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-21 / 143. szám

6 HIRDETÉS DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1994. JÚN. 21. • Tanulmány a felsőoktatásról Az alacsony oktatói fizetés a fejlődés kerékkétője A fotó a Város Napján, az ünnepi közgyűlésen készült. (Fotó: Nagy László) A királyi pár újra a városházán Mint korábban hírül adtuk, a Szegednapi ünnepi közgyűlés tiszteletére visszakerült eredeti helyére, a városház/t dísztermébe I. Ferenc József király és felesége, Erzsébet királyné restaurált portréja. Korábban Tisza Kálmán és Tisza Lajos portréja is visszakerült régi helyére, s tervezik, hogy Kossuth Lajos és Széchenyi István képeit is rövidesen elhelyezik a díszterem falán. A királyi pár talán kissé akadémikus portréját Vastagh György festőművész 1888-ban a város megrendelésére készítette. Szeged városa a nagy árvíz utáni újjáépítéshez jelentős anyagi és erkölcsi támogatást nyújtó uralkodópár iránti háláját kívánta ezzel kifejezni. A művésznek a városháza dísztermében már korábban meglévő barokkos dlszkeretet figyelembe kellett vennie a festmények megtervezésekor. A két portré majdnem hat évtizeden keresztül ékestttette a díszterem falát, valamikor az 1940-es évek végén távolították el onnan, s ekkor került a polgármestereket és főkapitányokat ábrázoló portrékkal együtt a Móra Ferenc Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményébe. Több mint négy évtizedes raktározás után most Szabó Tamás restaurátor munkájának köszönhető, hogy megújulva foglalhatták el régi helyüket. • Rácz Tibor Makó Lajos-díjas: „Van mércém..." Rácz Tibor egyszer nyolc évre megvált Szegedtől. Aztán feleségével együtt visszatért. Pedig Zalaegerszegen még a hentes is olcsóbban számolta a karajt, ha Ráczék vásároltak nála, s az utcán is rájuk köszöntek a járókelők. A szimpatikus házaspár, Rácz Tibor és Fekete Gizi együtt van jelen a szegedi színházlátogató tudatában. A kollégák előtt is rejtély, ebben a szakmában, ennyi év alatt, hogyan tudták egymást megtartani. A két művész az utóbbi időben több elismerésben is részesült. Rácz Tibor ebben az évadFotó: Schmidt Andrea ban kapta meg a Juhász Gyula-díjat, néhány nappal ezelőtt pedig Makó Lajos-díjjal jutalmazták. • Mit jelent e várostól hivatalos elismerést kapni? - Amikor visszajöttünk Zalaegerszegről, jó ideig nem éreztük túl jól magunkat Szegeden. A kollégák, mintha nem örültek volna a visszatérésünknek, a kritikák is fanyalogva fogadták az első szerepléseinket. Azóta a helyzet megváltozott.Újra itthon vagyunk. Egyre gyakrabban tisztelnek meg bennünket azzal, hogy meghívnak különböző rendezvényekre, ünnepségekre. Mi az alkalmi versmondást is nagyon komolyan vesszük. És mondjuk, március tizenötödikén, Göncz Árpáddal együtt szerepelni sem kis megtiszteltetés. Mostmár díjakat is kapunk a várostól. Azt hiszem kezdünk újra gyökeret verni a Tisza partján. • Mikor lépett először színpadra ebben a városban? - Hároméves koromban. Moldován Stefi hozott be a karjain, mint Bánk és Melinda gyermekét. Édesanyámék, Vaszy Viktor működése idején, megbecsült művészei voltak a színháznak, ezért én szinte minden szabadidőmet a kulisszák közelében töltöttem. Gyerekszínészként megszámlálhatatlan szerepet alakítottam. Együtt játszhattam Dómján Edittel, Kaló Flóriánnal, Kovács Jánossal és l^tkky Józseffel, aki a szegcdi Latabárnak számított akkoriban. Nem titkoltam: színésznek készülök. Az iskolában azt hitték rólam a többiek, beképzelt vagyok. Pedig csak az a magabiztosság volt bennem, amit a színpadi szereplés lehetősége adott. Tudtam, hogy én valami olyat tudok, amit más gyerek nem. Egyébként, ha nincs meg a kellő tudásanyagom, zavarba jövök, elbizonytalanodom. Ezért vigyázok arra, hogy mindig tisztességesen megtanuljam a rám osztott szerepet. Van mércém. Megérzem, amikor nem vagyok elég jó. Komolyan veszem a feladatot és igyekszem fegyelmezetten megfelelni annak. Szigorú vagyok magammal és persze másokkal szemben is. Lazán, bolondozni 'is csak akkor lehet, ha az ember kellőképpen felkészült. Én amikor boltos voltam, akkor is igyekeztem jól csinálni a dolgom. • Komolyan mondja, hogy boltosként is dolgozott? - Hogyne. Még boltvezető helyettes is voltam a Klapka téri üzletben. Elsőre nem vettek föl a színművészeti főiskolára, ezért valamilyen iskolába be kellett iratkoznom. A kereskedelmi szakiskolában volt hely, hát oda mentem. De nem jártak velem rosszul. Némi humorérzékkel a száraz kenyeret is rá tudtam tukmálni a vevőre. • Miért nem állt be segédszínésznek a színházhoz? - Ehhez a létrához nem volt kedvem. Főiskola nélkül nem akartam színész lenni. Úgy gondoltam, ha Dómján Edit fontosnak tartotta, hogy elvégezze a főiskolát, akkor talán nekem sem árt a tanulás. A főiskola előtt az akkori Kiszöv színpad tagja voltam, Gizit is én csábítottam ebbe a csoportba. Később, a főiskolán házasodtunk össze. Mi voltunk az első házaspár a kollégiumban, akiknek külön szobát engedélyeztek. Békés András osztályában szinte mindent kipróbálhattam. Mint afféle vidéki gyerek habzsoltam a tudnivalókat és minden szerepkört komolyan vettem. Már akkor kiderült, hogy a zenés dolgok mennek nekem jobban. Gizivel szerencsésen egészítjük ki egymást, mert ő pedig a prózában van jobban otthon. Diploma után vándorévek következtek. A feleségem másik városba szerződött és egy idő után nem ment a különélés. Ekkor jöttünk először Szegedre, másodszor pedig '90ben, akkor már két gyermekkel az oldalunkon. • Egy ideje gyerekdarabokat rendez, a Szegedi Színkör munkájában is részt vesz. - A Szegedért Alapítvány pályázata kapcsán, egy gyermekszínház létrehozásának tervét gondoltam ki. Mikor ezt nem fogadták el, a zeneiskola igazgatója, Szélpál Szilveszter felkért, hogy náluk próbálkozzam. Először a Hamupipőke, majd a Piros esernyő című zenés mesejátékot mutattuk be a gyerekekkel. A hódmezővásárhelyi zeneiskolában is működik egy csoportom, velük az Olivér című musicalt csináltuk meg. A gyerekek nagyon izgalmas lények. Elkápráztatnak, mikor sokoldalas szövegeket órák alatt betanulnak. • A saját gyerekei akarjáke követni a szülök nyomát? - Gyanítom, hogy igen. A lányomat az opera és az éneklés érdekli, a fiam pedig karmester szeretne lenni.Kicsit féltjük őket a színházi pályától, de ha ők ezt választják, nem akadályozzuk meg őket. A lényeg, hogy azt csinálják, amit szeretnek, s hogy boldogok legyenek. Pacsika Emília Az efféle kérdések megválaszolása tehát, hogy mi a sok vagy a kevés, nem egyszerű. Függ attól, ki milyen szempontokat tart elsődlegesnek. Gondolkodni, vitatkozni viszont egészen biztosan érdemes. A Citizens Democracy Corps elnevezésű amerikai szervezet tanácsadói a rektori konferencia meghívására tavaly nyáron két hetet töltöttek a szegcdi egyetemeken és főiskolákon. Céljuk az volt, hogy külső tanácsadóként értékeljék az intézményekben folyó munkát, és olyan megoldási módszereket ajánljanak a problémákra, amelyek sikerrel működtek Amerikában. Tapasztalataikról és javaslataikról tanulmányt készítettek. A szakértők fontosnak tartanák, ha a felsőoktatási intézmények a jelenleginél pontosabban és hosszabb távra terveznének. Ennek érdekében javasolják, hogy az egyes intézmények és a különböző programok feladatait, az ezekkel kapcsolatos prioritásokat világosabban fogalmazzák meg. A tervezést a regionális gazdaság várható szakemberigényének megfelelően kellene végezni. A hoszszútávú tervezést segítené, ha az intézmények tervbizottságot állttanának fel az egyes egységek vezetőiből. A tanácsadók az egyetmi dolgozók alacsony fizetését a magyar felsőoktatás egyik legkritikusabb pontjának tartják. Tekintettel arra, hogy jelentős központi béremelésre nemigen lehet számítani, javasolják a korkedvezményes nyugdíjazás alkalmazását és egy hatékony áthelyezési politika kialakítását a majdani Universitason belül. Az Universitas létrejöttét egyébként költségcsökkentés céljából is támogatják a tanácsadók. Amellett, hogy az intézmények között nagyobb mozgási lehetőséget biztosítana, a kreditrendszer általánossá tétetle több külföldi diákot vonzana a magyar egyetemekre, ez pedig jeletős bevételi forrást jelenthetne. Az egyetem irányításával kapcsolatban a CDC-delegáció az amerikai modell bevezetését ajánlja. Az Egyesült Államokban az intézményeket egy olyan független igazgatótanács irányítja, melynek tagjai személyi és pénzügyi érdekeiket tekintve nem közvetlenül kapcsolódnak az egyetemhez. így, mivel nem egy-egy intézményi egység vezetői-dolgozói, az egész egyetem működéséért tudnak felelősséget vállalni. A helyes döntések meghozatalához a szakértők szerint a jelenleginél több adatra, jobb információs rendszerre lenne szükség. A pénzügyek terén is nyitottabb, áttekinthető költ• Eleven régészeti park nyflt Hollandiában Utrecht és Hága között, Alphen aan de Rijn helységben. Többmilliós költséggel nomád kunyhók és agyagházak épültek a történelemelőtti kor építkezésének bemutatására; rómaikori templomok, fürdők és lakóházak, valamint egy kis középkori falu. Az „Archeon" nevű park épületeit mintegy 25 ember lakja, akik korabeli kosztümben fogadják a látogatókat .történelemelőtti vadásznak vagy éppenséggel szerzetesnek öltözve. A látogatók a „benszülöttekkel" együtt — akárcsak évezredekkel ezelőtt — kenyeret süthetnek felforrósított kövek közt, gladiátorok küzdelmét nézhetik végig, vagy segédkezhetnek egy XIII. századi asztalosmesternek. Az Ki a megmondhatója annak, sok avagy éppen kevés tanár oktatja a hallgatókat a magyar egyetemeken? Tény. hogy a nyugati országokban azonos számú hallgatóra jóval kevesebb oktató jut. Tény viszont az is, hogy a kislctszámú magy ar egyetemeken is éppen akkora anyagmennyiséget keli a hallgatókkal elsajátíttatni. mint a nagy nyugati intézményekben. Tény, hogy a forráshiány a költségek lefaragására kényszeríti az egyetemeket, melynek egyik módja a bérmegtakarítás, vagyis a létszámcsökkentés. Tény ugy anakkor az is, hogy éppen a szűk pénzügyi lehetőségek miatt a magyar oktatók gyakran kevésbé hatékony. ám időigényes tevékenységekre kényszerülnek. ségvetés-tervezési ciklusokat kellene bevezetni. A pénzügyi tisztviselők feladatává kell tenni, hogy a tudományos vezetők számára elemezzék a pénzügyi hatásokat, ugyanakkor a tudományos vezetés legyen felelős azért, hogy ezeket az információkat figyelembe vegye. Korszerűsíteni kellene a pénzügyi rendszert, csökkenteni a készpénzműveletekre történő támaszkodást. Meg kellene keresni az olyan teljes rendszerre vonatkozó vásárlási megállapodást, mely a berendezések beszerzését kedvezőbb áron kínálja A kutatással kapcsolatban a tanulmány meglepőnek tartja az MTA elkülönülését a felsőoktatástól, és ösztönzi az egyetemek és kutatóintézetek közötti együttműködést. Megállapítja, hogy a kutatási forrásokat egyenlőtlenül osztják meg Budapest és a vidéki egyetemek között, utóbbiak hátrányára. Ami a tanítás módszertanát illeti, a tanácsadók hasznosnak tartanák a hallgatók fokozottabb motiválását, az oktatókkal való szorosabb kapcsolatot és a rendszeres, intézmények közötti oktatócserét. A kormányzat szerepét a helyi autonómia ösztönzésében, a fizetések javításában, az oktatásra nézve kedvező adópolitika bevezetésében és az egységes minisztériumi ügyintézés kialakításában látják a szakértők. Eleven régészeti park | összes épületeket ásatások során tárták fel és azután rekonstruálták. A helyreállításhoz csak korabeli anyagokat lehetett felhasználni. Aki akarja, tetszés szerint „visszatérhet a múltba" és több napot is eltolthet az „Archeon" parkban mint paraszt vagy mint római polgár. Ezt azonban szigorú feltételhez kötötték: XX. századi ruházat, ételek és szerszámok használata tilos!