Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-21 / 143. szám

BELÜGYEINK 3 Szalay István A szavazás. (Fotó: Schmidt Andrea) • Két jelöltből egy maradt a tanárképzőn Dr. Varga István az új főigazgató Mint ismeretes, a tanár­képzőn az a furcsa helyzet állt elő, hogy dr. Szalay István főigazgató, bár csak három és fél évet töltött tisztségében, már második mandátumát is „elfogyasztotta". Szalayt meg­bízatását Andrásfalvy Bertalan exminiszter kétszer is az adható három évnél rövidebb időre szabta, az új felsőoktatási törvény viszont - a törvény Andrásfalvy után született - a hosszabbításokat is teljes man­dátumnak számolja. így a régi főigazgatónak mindenképpen mennie kellett. A külső jelentkezőket kizáró főigazgatói pályázatra ketten jelentkeztek: dr. Balogh Tibor, Két főigazgatójelölt közül csak egy maradt verseny­ben, mire a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola össz­oktatói értekezletén szavazni kezdtek volna a küldöttek: dr. Balogh Tibor tanszékvezető főiskolai tanár várat­lanul visszavonta pályázatát. A másik jelöltnek, dr. Var­ga István tanszékvezető főiskolai tanárnak, a JGYTF jelenlegi főigazgató-helyettesének kétharmados több­séget kellett kapnia a tisztség elnyeréséhez, és ezt gond nélkül, 228 igenlő szavazattal, 91 százalékos támo­gatottsággal meg is szerezte. a pszichológiai tanszék veze­tője és dr. Varga István, a pe­dagógiai tanszék vezetője. Dr. Balogh Tibor miután sérel­mezte, hogy az erre az alka­lomra megjelent tájékoztató füzetből kimaradt a szakmai önéletrajza és a publikációs jegyzéke, általános megle­petésre kijelentette, hogy pá­lyázatát csak mint megfon­tolandó szakmai programot tartja fenn, főigazgatói jelölé­sét visszavonja. A hiányos pályázati munkaprogram miatt dr. Szalay István elnézést kért, mondván, hogy az is bravúr volt, hogy a közlésre szánt pályázati anyagokat sikerült időben megkapni a miniszté­riumból. Dr. Varga István, az emígy egyedüli jelöltként bizalmat kapott új főigazgató elmondta: egy évre vállalta a főigaz­gatóságot, azért, hogy bizto­sítsa a főiskola 1994-1997-es munkaprogramjának folyama­tosságát. Az év leteltén tehát újabb választás lesz, melyen ismét indulhat dr. Szalay Ist­ván, aki sokak szerint nagyon magas támogatottsággal ren­delkezik a tanárképzőn. A küldöttgyűlés egyébként egyhangúan elfogadta mind a főigazgatói beszámolót, mind a JGYTF ezredfordulóig szóló perspektivikus tervét. P. I. • Kálint Sándor awatását kezdeményezték Boldog lesz a ..legszögedibb"? w1 A szegedi tudósról ifj. Fele József az utóbbi években mint­egy 300 egykori tanítvány és tisztelő frásos visszaemléke­zését gyűjtötte össze, s ehhez csatolta a Hetényí János sop­roni plébános által a nyolc­vanas években gyűjtött Bálint Sándorról szóló leveleket, valamint a a halála után kelet­kezett nekrológokat és meg­emlékezéseket - így a bol­doggá avatást kezdeményező első lépésként dr. Gyulay Endre mintegy ezer tanúság­tételt vett át. A boldoggá ava­tást kezdeményező látogatáson megjelent Zatykó László szege­di ferences rendházfónök, valamint a Bálint Sándor ha­gyatéki kuratórium képviselői: dr. Trogmayer Ottó, a Móra Ferenc Múzeum igazgatója, dr. Péter László irodalomtörté­nész, egyetemi tanár és dr. Barna Gábor egyetemi tanár, aki végezetül a püspöknek át­nyújtotta a magyar búcsújáró­és kegyhelyekről Bálint Sán­dorral közösen írott, újonnan megjelent könyvét — A levelek egyértelműek voltak — nyilatkozta ifj. Lele József. - Fenntartás nélküli tisztelettel szóltak a szegedi tudós életéről. Egyetlen levél­ben éreztem némi kétkedést, a szerzője - nem ismervén az új boldoggá avatási kritériumokat - azt említi fel, hogy Bálint Sándor nem művelt csodát. Nos, én úgy látom, a mai kor­ban nem fizikai csodára kell gondolni, hanem arra az esz­mei csodára, hogy aki Bálint Sándor tanítványa volt, az mind Isten közelében maradt. Ez, tekintve a nehéz időszakot, amelyben élt, csodának számít. Dehát mindezt igazolja az is, hogy egyetlen tanítvány sem volt, aki felhívásomra ne válaszolt volna, akár külföldről is. Ami a kezdeményezés sor­sát illeti, dr. Gyulay Endre me­gyéspüspököt arról kérdeztük, az első lépést mi követi majd? - Egyelőre eltesszük a leve­leket, a későbbiekben meglát­juk, mit lehet tenni. Ha a népben elindul egy kultusz, egy tisztelet Bálint Sándor iránt, ha érzékelni lehet a bol­doggá avatási vágyat, s ha az emberek imádkoznak az ő pártfogásáért, akkor lehet meg­indítani a boldoggá avatást. Az élete eléggé tükrözi azt, hogy Isten ügyét mekkora odaadás­sal képviselte. • Igényel-e valamilyen támogatást a boldoggá avatás? - Azt, amiről szóltam: tá­mogatás, ha a nép tiszteli őt és szeretné, ha ezt az egyház is szentesítené. Amikor ez a kultusz kialakult, akkor hívják össze a boldoggá avatási pert. E procedúrában felmérik, hogy valóban hősi fokon gyakorolt-e erényeket - például a szeretetet —, s azt, hogy miként fogadta üldöztetését, amit jól tudjuk, elszenvedett. A perben ellenfél is van, az advocatus diaboli, a sátáni hang, amely megpróbál­ja az életének e vonásait gyön­ge pontokkal kikezdeni. E per végül teljes képet ad, s a végén a pápa elé terjesztik az összes dokumentációs iratot. Ekkor mondják ki a boldoggá, vagy két csoda esetén a szentté ava­tást. • Ha jól tudom, szegedi embert soha nem avattak még boldoggá. - Valóban nem. De ami a magyarokat illeti, most folyik például Apor püspök és Mindszenthy bíboros boldoggá avatási eljárása. Panek Sándor • A korábbi bejelentéssel ellen­tétben a rendőrség a Horn-baleset ügyében nemcsak az MSZP elnökének gépkocsivezetője, Mosolygó István ellen tesz vád­indítványi javasltfot közúti bal­eset gondatlan okozásának alapos gyanúja miatt, hanem Majoros Imre ellen is, aki a kivilágítatlan teherautó vezetője volt. Uj fejle­mény az ügyben az is, hogy a Mosolygó István által vezetett Saab gépkocsi egy Opel személy­gépkocsi előzése miatt került át az ellenkező sávba. Egyebek közt ez derül ki az ORFK sajtóirodája által hétfőn közzétett jelentésből, amely arról számol be, hogy a rendőrség befejezte a nyomozást az ügyben. A jelentés szerint Mosolygó István május 5-én az esti órákban a Saab 9000 CD típusú személygépkocsival Nyék­ládháza és Ernőd között kellő figyelem és körültekintés nélkül kezdett előzni egy Opel személy­gépkocsit. A Saab menetiránya szerinti bal oldalon műszaki hiba • Horn-baleset Elzavarták a szemtanúkat miatt álló IFA járműszerel­vénnyel az ütközést nem tudta el­kerülni. A pótkocsis teherautó ­melyet Majoros Imre vezetett ­nem volt kivilágítva és forgalmi sávját szinte teljes egészében el­foglalta. A nyomozó hatóságnak az eljárás során tudomására ju­tott, hogy az Opel vezetője, Tóth János, és utasa Orosz Győző a baleset szemtanúi voltak. El­mondásuk szerint az esemény helyszínéről egy - általuk ható­ság tagjának vélt - személy hatá­rozott, erélyes felszólítására kel­lett azonnal eltávozniuk. Szemé­lyüknek a későbbiekben sem tulajdonítottak jelentőséget, ezért nem jelentkeztek tanúként. sr H | VW-cserebogár-tulajdonosok bohó-érzelmes nosz­talgiatalálkozóin jóízűen érzékeljük, hogy a műszaki tárgyak lassan éppoly bizalmas szerepet játszanak életünk­ben, mint az ősöreg faragod sulykolok, fakanalak. A cse­rebogarasok évi találkozói mögött tán nem is a Volkswa­gen reklámszakemberei állnak, hanem a világszerte hódító klubosodás. Aminek persze vannak már-már szeklásodás­ra mutató tünetei is. Hiszen alapszabályozott társaságokba szervezkednek a gyűlölködők és a tetováltak, az élő bogarakat nyelők, meg a sátánhívők is. Van azonban vonzó, emberbaráti, a civil társadalom erősödésére utaló jel is bőven. Az egyívású-érdekű emberek önsegélyezőn összeállnak a küzdelemre. Szövetkeznek a vesebetegek, mozgássérültek, nagyothallók; és az újszívesek is. Tán a régi szívűek is összefognak egyszer... Hallom, érdekes törzsi szövetségre kívánnak lépni a Kovács nevűek. Állítólag többen vannak ők a Kárpát-me­dencében, mint némely népcsoport. A magyar Kovácsok közül ugyan kevesen tudják, hogy nevük szláv eredetű, s a fel-fel tűnő, mind több Kovács nevú szlovák politikusban elcsámborgott magyart gyanítanak. A bukaresti Kovács (Covaci) utcában is hungárus gyökereket sejtenek. Annál jobb, ha a Kárpát-medence Kovácsainak klubja megala­kul. Tán egymásra ébrednek, s mint cseppben az egész, a Kovács-törzs felfedezi, hogy mindannyian össze vagyunk kötve: rajtunk múlik, hogy ne összeláncolva legyünk. S a magát bármilyen nemzetiségűnek valló valamennyi Kovácsnak szent joga magyarnak, szlováknak vagy bármi másnak vallani-érezni magát: amivé a történelem a lelkét keresztelte. S igaz szurkolója lehet nemzetének, anyanyelvének. Anélkül, hogy a más ajkú-nyelvű-hitű Kovácsot gyűlölje. Akár új, akár régi VW-je van, avagy semmije. nf lem mondom, hogy világ Kovácsai egyesüljetek. Ám iSJ Kárpát-medence Kovácsai: ne gyűlöljétek egymást! Akkor se, ha egy nemzethez, de más párthoz tartoztok. S ne feledjétek: a mitológia egyik híres istene is kovács volt: Hephaistosból vagy Vulcanusból magyarosított, sziová­stíott... Minden Kovács isteni s emberi eredetű. Még ha a mitológiai kovácsműhely pokoltüzében ördögsánta volt is a mester... IKV^ SZEGED, Fonógyári út 24 Tel.: 421-875 Tel ./fax: 482-563 - SZE-MA Kft. falazóanyagai telephelyről gyári áron értékesítve! -12 raklap felett Szeged területén ingyenes házhoz szállítás. - Alumínium kéménybéléscsövek, idomok, itt a legolcsóbban. - Hagyományos tetócserepek, fenyőtűre szaru - Állványanyag-, zsalutábla-köicsönzés Ujabb lapbotrány Rendkívüli felmondással tá­volítja el a Hírlapkiadó Vá­llalat éléről Liszkay Gábor ve­zérigazgatót a cég tulajdonosa, az Állami Vagyonkezelő Rész­vénytársaság, mert a vezér­igazgató az ÁV Rt. tudta és hozzájárulása nélkül adta bérbe a Magyar Nemzet, az Esti Hírlap és az Express újságok kiadói jogait. A hétfőn ülésező igazga­tóság határozatot hozott arról is, hogy nem járul hozzá a kiadói jogok bérbeadásához, illetőleg elidegenítéséhez. • Dr. Csirik János újabb há­rom évre kapott megbízást a József Attila Tudomány­egyetem rektori teendőinek ellátására. Két évvel ezelőtt többlépcsős választási proce­dúra során nyerte el az egye­temi polgárok támogatását; az idén a felsőoktatási törvény előírásai szerint pályázott, s az Egyetemi Tanács szava­zásán minősített többséget szerzett. Göncz Árpád köz­társasági elnök 1994. július 1­jétől rektorrá nevezte ki. • Két évvel ezelőtt melyek voltak a legfontosabb ve­zetői céljai és meddig sike­rült eljutni a megvalósí­tásban? - Elsősorban az egyetem gazdálkodási rendszerét sze­rettem volna áttekinthetővé tenni, s ez jórészt sikerült is. A cél az volt, hogy lehessen tudni: minek mennyi az ára. Mibe kerül az oktatás, meny­nyit kell fordítani ennek a fel­tételeire, divatos szóval az infrastruktúrára. Azt is igye­keztünk elérni, hogy a külön­böző egyetemi részlegek fe­lelős vezetői tisztában legye­nek mindenkori anyagi kon­dícióikkal, tudják, mikor iu KÉRDÉS A JATE lektorához mennyi pénz áll rendelkezé­sükre és ennek megfelelően gazdálkodhassanak. Minde­zek elemi dolgoknak tűnhet­nek. Tény azonban, hogy a korábbi gazdálkodási sziszté­mában nem volt mód ilyen elemi információkhoz jutni. Igaz, attól, hogy a gazdálko­dásunk áttekinthetővé vált, még nem lett több pénze az egyetemnek, viszont esélyt adtunk magunknak a meglévő ésszerűbb felhasználására. A másik fontos munkám az in­tézmény szervezeti és mű­ködési szabályzatának elké­szítése és elfogadása volt, ez csak részben valósulhatott meg. A felsőoktatási törvény késlekedése volt az akadály, amely immár elhárult, s ezen a héten, csütörtökön az Egye­temi Tanács elé kerül a statú­tum. • Mik a tervei a követ­kező három évre? Fotó: Schmidt Andrea — Folytatni szeretném, amit elkezdtem: részint tovább finomítani a gazdálkodási rendszert, másrészt az alap­szabály elfogadása után meg­alkotni az egyetemi élet rész­letes szabályait. Az előbbi té­ren: jó lenne elmozdulni a teljesítmény- és munka­arányos elosztás felé. Ebben a dologban a fő kérdés az, hogy mi az objektív mérce? Jól meghatározható mérőszám például a hallgatók létszáma; nyilvánvalóan több álláshely és több pénz kell oda, ahol több a hallgató — és fordítva. Bizonyos kari, vagy tanszéki sajátosságokat persze figye­lembe kell venni, hiszen a Természettudományi Karon az eszközigényes kísérletes tudományokban mindig is drágább lesz a képzés, mint az Állam- és Jogtudományi, vagy a Bölcsészettudományi Karon.. • Az elmúlt hét végén részt vett a rektori kon­ferencia helyzetértékelő munkájában, Szirákon; szóba került-e a tandíj bevezetése? - Bizonyosra lehet venni, hogy az idén nem lesz még tandíj az egyetemeken. Azért, mert bevezetésének a fölté­telei nem tisztázottak. Hiány­zik a megfelelő kompen­zációs rendszer, s nincs olyan hitelkonstrukció, amely le­hetővé tenné, hogy a rosszabb anyagi helyzetű tehetségek is bejussanak az egyetemre. Tény, hogy két éve szó van ezeknek a kialakításáról, de mivel nem történt semmi ­nem lesz tandíj sem. S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents