Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-18 / 141. szám

12 Adrienne levele Talán még emlékeztek két héttel ezelőtti képrejt­vényünkre, amelyben női nevek kitalálása volt a feladat. A beküldött meg­oldások között találtuk Kovács Adrienne (Sze­ged, Arany János u. 15.) levelét is, amelyet már a múlt héten szerettünk volna bemutatni, ám ak­kor ez nem sikerült. Most viszont minden kedves olvasónk láthatja, milyen ügyes és okos kislány írt nekünk: még csak óvodás, de már re­mekül ír és olvas, sőt a rejtvényt is megfejtette (igaz, a mi megoldásunk különbözött egy kicsit az övétől). Adrienne! Köszönjük szépen a leveledet, és jó nyaralást kívánunk! Mi van a hátizsákban? Pistike kirándulni ké­szül. Szeretne minél több játékot magával vin­ni, ám szülei nagyon szi­gorúak, és nem engedik, hogy annyi mindent be­csomagoljon. Pistikénk ezért kénytelen „eldugni" a sport- és játékszereket. A képen látható tárgyak nevét összeolvasva meg­tudhatjátok, mi van a párba állított dolgok közé rejtve - annyit azért segí­tünk, hogy az egyik „já­ték" igencsak nehezen férhetett be a hátizsák­ba... Megfejtésként tehát három tárgy nevét kérjük levelezőlapon elküldeni (címünk a szokásos: 6740 Szeged, Stefánia 10.) Beküldési határidő: június 21. A címzés mel­lé írjátok oda: „Gyerek­rejtvény. " Jó keresgélést! KINCSKERESŐ SZOMBAT, 1994. JÚN. 18. Történt egyszer, hogy két tréfás kedvű parasztember összetalálkozott, s a maguk módján szóba ereszkedtek egymással. Többről többre, szóról szóra, míg csak min­denki köréjük nem gyűlt, hogy hallgassa, miről társa­lognak. - Hallottad-e, testvér ­kérdi az egyik -, hogy mi történt a mi falunkban? - Már hogy hallottam vol­na? - Felénk járt valami vén banya, elhajított egy magot, s abból akkora inda nőtt, hogy a falu közepétől épp a hegy tetejéig kúszott. - Az biza nagy csoda ­bólogatott a másik. - Ez még semmi, testvér! De lett azon az indán egy döblec* is. Előbb csak akko­rácska, mint egy disznó, az­tán, mint egy asztal, majd, mint egy ökör, mint egy szalmakazal, aztán mint egy hegy, akkora...! - Hej, testvér - bólogatott a másik -, egy akkora döb­lecből kitelelhet az egész falu. - Lehetne róla szó, test­vér, mert annak a döblec­nek a legkisebb magja is nagyobb egy szekérnél, s mint a szemét, annyi a mag­ja. Jutna abból embernek, állatnak bőségesen. - Akkor ti már rendben vagytok, testvér. - Rendben volnánk, de egy kicsi baj van. A minap arra járt egy csavargó, s ránk parancsolt, hogy hen­gerítsük rá a ti falutokra azt a döblecet, hadd lapítsa össze a házaitokat, istálló­itokat, csűrjeiteket, minden A nagyotmondók - Bánsági szerb népmese ­hogy ilyesmit főztetek ki el­lenünk. Épp jó, hogy erre jártam, mert most már bizto­sat tudok, s nemcsak olyan mendemonda a rosszmájú­ságotok. De jön még a ku­tyára dér, mert mi sem ülünk ám tétlenül! - Csakhogy mit tehettek ellenünkre, testvér? - Hát ide süss, testvér! Csinálunk mi egy akkora ka­zánt, mint egy völgykatlan. Akkora oldala van annak, mint a hegyek háta, testvér. Kilencvenkilenc mester dol­gozik azon, testvér! De ami­kor belebújnak, egy sem lát­szik ki belőle, csak a kopá­csolásuk hallatszik kifelé. Meg egyszer-egyszer, ha a főmester biztatja a többie­ket: „Hé, legények, jól el­tömjetek minden likat, ne le­gyen hol kibújni a döblece­seknek, hadd rekedjenek bele ökröstől, disznóstól egy szálig! Főjenek meg itten, mint a tyúk a fazékban!" - Szép dolog, testvér, ha már ti is csorbát akartok főz­ni belőlünk! Akkor bizony jaj szegény fejünknek! - Mit tehetnénk, testvér ­vonogatta a vállát a másik -, ha nem tanultátok meg, hogy aki másnak vermet ás, maga esik belé. Dáné Tibor fordítása *döblec = úritök, sütőtök retyerutyátokat. Azt mondja, ha meg nem tesszük, végig­aggat bennünket az útmenti fákon, mint valami rossz rostákat. - Azért ti csak ne bú­suljatok, testvér - vigasztal­ta a másik mert mi már megtudtuk, hogy mire ké­szültök. Elég nem szép, Küldj egy rajzot! „Fagyizó Postaládánkba kukkantva örömmel láttuk, hogy egyre több rajz érkezik hozzánk. Kö­zülük most Sólya Renáta (Pusz­tamérges, Kossuth Lajos u. 20.) „Fagyizó" című alkotását mutatjuk be. Renáta - amint azt édesanyja megírta - 6 esz­tendős, és nemrég ballagott el a pusztamérgesi óvoda nagy­csoportjából. A kislány rajzolt még egy nagy, zöld, és egé­szen barátságos Dinót is, amely ugyancsak nagyon jól si­került. Kár, hogy a Fagyizót nem tudjuk színesben közölni, mert úgy lenne az igazi - Re­náta szemmel láthatóan jól bá­nik a színes ceruzákkal. Megkaptuk még Papp Vik­tória (Szeged, Szondi György u. 19.), Engi Anikó (Domaszék, Ady Endre u. 20.), Szabó Móni­ka (Szeged, Erzsébet u.,20.), valamint Hódi Eszter és Ágnes rajzait is. ők se türelmetlenked­jenek, munkáikat sorban bemu­tatjuk, ám egyszerre csak egy rajz közlésére van hely. Köszönjük a szép munkákat, és várjuk újabb „művészek" jelentkezését! Ék • I ff • ' r m Az idojarasrol A levegő fizikai tulaj­donsága minden pillanat­ban más és más. Az időjárás: a levegő alsó rétegében - a föld felett kb. 10-15 km magasságig - le­játszódó változás. Az idő­járási jelenségeket sokféle tényező befolyásolja: a nap­sugárzás, a hőmérséklet, a légnyomás, a széljárás, a levegő páratartalma, a fel­hőzet, a csapadék. Az időjárás több éves megfigyelése alapján be­szélhetünk egyes tájak, vidékek, országok éghajla­táról. Harminc-negyven esztendő adatainak egybe­vetése azt mutatja, hogy egy adott területen az idő­járás nagyrészt azonos ma­rad, illetve változásai rend­szerbe foglalhatók. Az ég­hajlat: a légköri jelenségek együttese egy adott térség határain belül. Tüskés Tibor Magyarország című könyve nyomán Sütemények - megfejtők „Sütemények" - ez volt legutóbbi rejtvényünk címe. A megoldás így szól: rigó­jancsi, szerelmeslevél, ka­kaóscsiga, barátfüle. Hát ami azt illeti, a sütik közt volt egy kakukktojás is: a barátfülét ugyanis nem sü­tik, hanem főzik... Szerencsére ez nem za­varta meg játékosainkat, akik közül most Szántó Ildi­kó, Szeged, Fő fasor 9543., Fodor Kati és Edina, Deszk, Felszabadulás u. 16., Gáli Dávid, Szeged, Ortutay u. 54A., Gombos Péter, Sze­ged, József Attila sgt. 694V, valamint Kállai Kamilla és Mariann, Szeged, Korondi u. 4/B. IV. 13. várhatja a postást, akinek táskájában ott lesz a szerencsés meg­fejtőknek járó jutalom. A többieknek is köszön­jük, hogy írtak nekünk, és kérjük őket, legközelebb is játsszanak velünk! Hátha egyszer nekik kedve/ a szerencse... Az észak-déli irány megha­tározása: 1. Az iránytű kékre festett hegye mindig északra mutat. 2. Iránytű hiányában az óra is jó segítőtárs: tartsd vízszinte­sen. A kismutatót irányítsd a Nap felé. Felezd meg a kismu­tató és a 12-es számjegyének szögét. Ez az észak-déli irányt adja. 3. Magányosan álló fák leg­alsó ágai a déli irányt mutatják. Az északi oldalán a fának ma­Tájékozódás a szabadban gasabban kezdődnek az ágai. Az északi oldala általában mo­hás a magányosan álló fa tövé­nek. Csoportosan vonuló ma­darak is könnyen útbaigazíthat­nak, mert hazánkban a vonuló madarak tavasszal északi, ősszel déli irányba húzódnak. Izgalmas kérdések Az időjárás mindig fontos szerepet játszott az ember életében. Minden korban fontos volt, hogy megfigyeljék azo­kat a természeti jelensége­ket, amelyekből következ­tetni, „jósolni" lehet az elkö­vetkezendő napok időjárá­sára. Máig is fennmaradt né­hány ilyen jóslat. Mi is figyeljük, hogy február 2-án kijön-e a mackó a barlang­jából, vagy június 8-án, Me­dárd napján esik-e az eső és így tovább. Az ilyen na­pokhoz kapcsolódó „jóslá­sok"-ban a nép sok évszá­zados tapasztalata kevere­dik a babonával. Akkor va­gyunk babonásak, ha ma­kacsul hisszük, hogy ponto­san ezek a napok határoz­zák meg az időjárást. A ta­pasztalat csak annyit mond, hogy ha február eleje nap­sütéses, akkor még zord idő, hosszú tél következik. Vagy ha június eleje esős, akkor esős, hűvös nyár vár­ható. Az időjárás megfigyelése akkor vált „jóslás"-ból tudo­mánnyá, amikor műszerek­kel pontosan mérni lehetett az időjárást alakító legfonto­sabb természeti jelensége­ket, például a hőmérsék­letet, a lehullott csapadék mennyiségét, a szél erejét. Lukács Ernőné Mekkora? c. könyvéből

Next

/
Thumbnails
Contents