Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-17 / 140. szám

PÉNTEK, 1994. JÚN. 17. BELÜGYEINK 3 Vízügy, átalakulóban m Hátrányos megítélés m A költségvetés „kegyeltjei A háborúra békében kell fölkészülni...!" ff (Folytatás az 1. oldalról.) Ezen felül még vállalkoztak is: az egyre emelkedő üze­meltetési költségekhez szük­séges pénz előteremtése céljá­ból „idegeneknek", azaz a víz­ügyi intézményeken kívüli megrendelők számára is vé­geztek munkát. A hatósági, ke­zelői és vállalkozói tevékeny­ség azonban elvileg összefér­hetetlen - ezért választották le az igazgatóságról az Alsó-Ti­sza vidéki Vízépítőipari és Szolgáltató Kft-t. (E lépéssel megfeleltek a kormányren­deletben előírt változtatási kötelezettségnek is.) Az Alsó-Tisza vidéki Víz­ügyi Igazgatóság területéből 2 ezer négyzetkilométer- ame­lyen mintegy 400 ezer ember él - sorolható az árvizektől veszélyeztetett zónába. A vé­dőgátrendszer némely helye­ken „belső zsugorodásról" árulkodik: a tíz éves szárazság miatt egyes töltésrészeken felszíni repedések jelentek meg. A szakemberek ebből ar­Rég volt - de bármikor nagyobb víz is jöhet. (Fotó: Révész Róbert) ra következtetnek, hogy a töl­tések belsejében sincs minden rendben. Egy heves és váratlan áradás akár katasztrófát is okozhatna... A pontos fölméréshez a ve­szélyeztetett rész föltárására lenne szükség. Természetesen gondolni sem lehet arra, hogy a 300 kilométer hosszú védő­rendszert ily módon ellenőriz­zék. Dr. Kováts Gábor különös gonddal megszervezett védő­és figyelőszolgálat munkábaál­lításáról beszélt, s elmondta még, hogy régiónkra inkább a lassú áradás jellemző. Ennek következményeként az altalaj vízzel töltődik fel, s így zárul­nak a föllazult földszakaszok. „A háborúra békében kell fölkészülni!" - mondta az igazgató, célozva a folyamatos ellenőrzés fontosságára. A vízügyi szakemberek vé­leménye szerint - a viszonylag csapadékosabb május* ellenére — továbbra is mérsékelt aszály várható, nem kell tehát árvi­zektől tartanunk. A töltésrendszer állapota viszont ráirányítja a figyelmet egy igen fontos tényre: a ked­vezőtlen politikai (és társadal­mi!) megítéléstől szenvedő vízügy csak a költségvetés „maradékából" él. Ezt hiba „állami támogatásnak" nevez­ni. mert a vízügy „állami szol­gáltatások ellátásáért" kap pénzt. Az állam pedig az el­múlt 15 évben nem teljesítette kellőképpen a rá háruló köte­lezettségeket. Dr. Kováts Gábor reméli, hogy e veszélyes folyamat megfordul, s abban is bízik, hogy a fordulatra nem kell túl sokáig várni. Ry.P. • Egymilliárdos üzlet Expo-pavílonok Szegedről A budapesti Világki­állítás területén felállí­tandó nemzetközi pa­vilonok megvalósítására kiírt versenypályázatot a szegedi székhelyű KÉSZ Kft nyerte. Közel száz cég közül a máso­dik fordulóra már csak 15 vállalkozó maradt versenyben, közülük nyolcan vállalták a meg­mérettetést, s végül a ki­írási feltételeknek meg­felelő legjobb ajánlat­ként a Könnyűszerkezet Építő és Szolgáltató Kft. pályázatát fogadta el a bíráló bizottság. Friss mozzanat, hogy tegnap délután Szegeden már alá is írták a vállalkozási szerződést. Repülőgépen érkezett Szeged­re a Világkiállítás több felelős program és kivitelező irányító­ja, illetve tanácsadója társasá­gában az Expo '96 ügyvezető igazgatója. Lakatos Ervin. A Világkiállítás vállalkozási ve­zetője és Varga Mihály, a KÉSZ Kft. ügyvezetője látták el kézjegyükkei a szerződést, amely közel egymilliárd fo­rintos üzletet jelent a szegedi cégnek. A szerződés értelmé­ben a KÉSZ az Expo '96 nemzetközi pavilonjait felépíti. A tervezés, gyártás és kivite­lezés mintegy 40 ezer négyzet­méter össz-alapterületű pavi­lonrendszert jelent, amelyet a résztvevő nemzetek bérelnek az Expo időtartamára kiállítási területként. A szegedi cég a megbízás szerint 25 pavilon épületet állít fel, a különleges modulok segítségével a leg­változatosabb formákban és mértekben. A pavilonok jel­lemzője, hogy a Világkiállítás után lebonthatók, s az utó­hasznosításuk valószínűleg nem jelent gondot. A szerke­zeti elemek, az alkalmazott legkorszerűbb technológia jó esélyt biztosít az értékesítésre, az elemek igény szerinti ismé­telt felhasználásával változatos épületek létrehozására. A szer­kezeti egységek gyártására a KÉSZ Kft egy holland céggel vegyesvállalatot hoz létre né­hány héten belül, így a ha­zánkban még nem alkalmazott techológiával, korszerű gé­pekkel Szegeden készítik majd az Expo-pavilonok elemeit. B. P. • Július l-jétől emelkednek az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank (OTP) egyes lakossági betéteinek kamatai. Az emelkedés mérté­ke jellemzően 0,5-1 százalék, a lakáscélú betétek esetében azonban ennél magasabb ­tájékoztatta az MTI-t az OTP sajtóosztálya. Az egy évre lekötött kama­tozó betétek kamata 17,5 szá­zalékról 18,5 százalékra emel­kedik. Az egy éven túli lekö­tésű takaréklevél-betétek ka­mata 0,5 százalékkal - 19,5-21 százalékra - nő. A lekötött lakossági folyószámla betétek és junior folyószámla kamatai lekötési időtől függően 0,5-1 százalékkal nőnek. Változat­lanul 20 százalék marad a gyámhatósági betét, 10 száza­lék a gépkocsinyeremény-betét és 7 százalék a lekötetlen fo­lyószámla betétek, a zsebpénz­tárbetét, illetve a KST-betét kamata, s összegtől függően 1-2 százalék a lekötött folyó­számla betétek kamatprémiu­ma. A lakáscélú betétek kama­ta öt éven túli felhasználás esetén 19-ről 21 százalékra, ennél rövidebb, de egy évnél hosszabb felvételkor 16 száza­lékról 19 százalékra módosul. A július l-jétől életbe lépő kamatváltozások után az OTP­nél - más kereskedelmi ban­kokhoz hasonlóan - a közel­jövőben valószínűleg újabb kamatemelések is történnek, hiszen az MNB nemrégiben 3 százalékkal emelte a jegybanki alapkamat és 2 százalékkal a repókamat szintjét. • Visszavonják a kedvezményt? Szerbia: vámstop várható! A kormány várhatóan ren­delettel korlátozza a közeli jövőben a Jugoszláv Szövet­ségi Köztársaságba utazó utasok által kivihető ajándékok értékét. Az MTI szerint erre azért kerülhet sor, mert sokan visszaéltek a május l-jén életbe lépett vámkedvezmény­nyel. A szerb határszakaszon kilépd magyar vagy külföldi állampolgárok az ENSZ­embargó tiltotta termékeket próbáltak kivinni - kereske­delmi mennyiségben. Ezért, a hírek szerint, a kormány átmenetileg 100 dollár érték­ben maximálná a déli szomszé­dainkhoz utazók által kivihető ajándéktárgyak értékét. ; ii Ml9 M$y ijjm HM j fjJ rdekes fordulatot vett a történet, amely médiaháború í—I néven fog beíratni - kölcsönszavakkal mondva - a kis magyar pornográfia aranykönyvébe: Boross Péter miniszterelnök kezdeményezte a két legismertebb magyar alelnök, az elnöki jogkörrel fölruházott rádiós Csúcs László, és tévés kollégája, Nahlik Gábor felmentését. Érdekes találgatni hogy ugyan miért? Szolgálataikért méltó elvonulást kínál nekik a miniszterelnök? Boross azt hiszi, hogy sima jogi körülményeket tud biztosítani az alelnökök távozásához? Mert azt senki nem gondolja, hogy Hornék is kikeresnék az alelnököknek kedvező jog­szabályokat... És a leváltás elindítása így valójában elismerés? Ennél többről van szó? Boross meg akarja menteni hü csatlósait a későbbi vizsgálatoktól? Vagy a saját ellenzéki pozícióját párnázza - még a hatalomból? Hogy pár hét múlva, a bársonyszékből immár elültetve, majd mondhas­sa, hogy mégis tett valamit a békességért? Ezek a tulajdonképpen fontos kérdések jelentéktelenné válnak ama apró momentum mellett, hogy Boross úr és kormánya az elmúlt időkben, a médiaháború lucskos ütközetei közepette, mindig azt mondta, azért nem tesz semmit az alelnökök intézkedései, és az alelnökök ellen, mert ez nem áll kompetenciájában. Most azonban kiderült, hogy mégis áll. Ha akarta volna, a kormány egy hónappal, két hónap­pal, fél évvel ezelőtt is átküldhette volna a megfelelő papí­rokat a köztársasági elnöknek. Van egy kis magyar anekdota: trA cigány szamarat árult, s kérdezte a vevő: - Vemhes-e? - Nem - felelte a cigány. - Akkor nem kell - mondta a vevő s távozni készült. Erre a cigány buzgón erősítgetni kezdte, hogy igenis vemhes. - Miképp lehet az? - kérdezte a vevő. - Könnyen - válaszolt a cigány. - Ha akarom vemhes, ha akarom nem vemhes." ' j~J ókai jegyzi meg az anekdota utolsó mondatáról, hogy ÍJ „e szólás későbben politikai mottóvá is alakult". Ki tudja, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök vem­hesnek akarja-e látni ezt az ügyet, vagy se? Simán kien­gedi-e a két alelnököt a buliból, vagy késleltetni fogja a felmentésüket, hogy az új hatalom még hivatalban találja őket? Illés ital, dohány, édesség nagyker. 21 Coca-Cola, Fanta, Sprite 105 Ft 21 Pepsi, 7-UP, Mirinda 2,5 nagyágyú (Coca-Cola, Sprite) 135 Ft 1/1 Olympos citromlé Szeged, Zászló u. 4. Tel.: 322-653 Ny. H-P 8-18. Sz 8-13 95 Ft 75 Ft A Müller óvoda nyári napközis tábort szervez Mütter f óvoda ^ Jelentkezi alsó tagozatos gyermekek részére, színes programokkal. Díj: 1800 FHoTiét >s: 322-584-es telefonon 14 kg/m-' 10 cm vastag húszig, üveggyapot 291 Ft/m2 150 kg/m- 2 cm vastag terhelhető ásványgyapot 374 Ft/m2 MODUL- BAU KFT "ramae tetőcserép alapcserépből 10% engedmény Fóliából 20% engedmény Csornai hódfarkú piros csercp 35,50 Ft/dh Modul - Bau Kft. Szeged. Csongrádi sgt 27. T.: 491-022,4744*1, Szentes, József A. u. 24.63/3114)14 Ulőgarnitúra-vásár szenzációs árakon, csak két hétig - OTP-hitelre is kapható - díjtalan házhoz szállítás, - 2 év garancia Minden vásárlónk ajándékot kap! NATIONAL BÚTORSTÚDIÓ, Szeged, Fekete sas u. 25. T.: 312-911 A törvény szerint évente kétszer emelik a nyugdíjakat: a márciusi 10 százalékos emelést szeptemberben 7-10 százalékos követi. Ennek kapcsán tettük fel a megyei nyugdíjakkal kapcsolatos kér­déseinket dr. Szokoly Tamás­nak, a Csongrád Megyei Nyug­díjbiztosítási Igazgatóság igazgatójának. • Kik azok, akik részesül­nek a törvényben ga­rantált nyugdíjemelésben, s függ-e az emelés az alapnyugdíj összegétől? - A törvény szerint mind­azokat érinti az évi kétszeri emelés, akik 1993. december 31-én nyugdíjállományban voltak. Az emelés számukra attól függetlenül jár, hogy mekkora összegű a korábban megállapított nyugdíjuk. Az KÉRDÉS e A nyugdíjbiztosító igazgatójához év első negyedében már meg is történt az első menetben adandó, 10 százalékos eme­lés. • Ez a 10 százalék plusz mekkora összeg megyei szinten? - Csongrád megye lakos­ságának 27,9 százaléka nyug­díjas, szám szerint, 122 ezer ember. A megyében az átlag­nyugdíj mintegy 12 ezer fo­rint. Ez emelkedett átlagban 1300 forinttal, ami azt jelenti, hogy az átlagnyugdíj a me­gyében jelenleg 13 ezer 300 forint. A márciusi emelésre összesen 160 millió forintot fizettünk ki. - Közel ugyanennyire lesz szükség szeptemberben, ám ismerve a tb-hiányt, vajon jut-e a második emelésre? - Én úgy gondolom, hogy sem a hiány, sem az úgy­nevezett kinnlevőség nem befolyásolhatja a nyugdíj­emelést, hiszen törvény ren­delkezik a kifizetéséről. Amennyiben a nyugdíjbizto­Dr. Szokoly Tamás sító büdzséjéből nem futná erre, akkor az állami költség­vetésből kell rá fedezetet biz­tosítani. K. K.

Next

/
Thumbnails
Contents