Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-16 / 139. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. JÚN. 16. RIPORT, INTERJÚ 7 Folyosón ácsorgó diá­kok, egy-egy pillantás még a jegyzetekbe és a kijövök kifaggatása: ha július 21-ig középis­kolákban jár az ember ez a látvány fogadja. Országszerte javában folynak a szóbeli érett­ségi vizsgák. így van ez a Radnóti Miklós Gim­náziumban is, ahol teg­nap jártunk, és arra voltunk kíváncsiak, hogy az idei, új törvényi interregnumban eltelt tanév, mit hozott az is­kolák számára • A válaszok, amiket kaptunk - nemcsak a Radnótiból ­megnyugtatóak voltak. A köz­oktatási törvényt tavaly szep­temberben fogadta el az Or­szággyűlés, de több rendelke­zése csak idén szeptemberben lesz kötelező, a „felkészülési időszak" az iskolák szakmai munkája szempontjából nyu­godtan telt. A Radnótiban idén hat évfolyam 213 diákja érett­ségizik, illetve sokuk már túl van a vizsgán. Dr. Szabó Edit, a gimnázium igazgatója szerint sem a tanév folyamán, sem az érettségi szervezésében és lebonyolításában nem okozott gondot a törvényi átmenet. ­Sőt, ha gonosz akarok lenni, azt kell mondanom, hogy az átmeneti év az iskoláknak ked­vezett merthogy nyugalom volt. - jegyezte meg az igazga­tónő. A Radnóti évtizedek óta hagyományos képzési irányai alakultak ki, ezen nem is akar­nak változtatni. Az iskolák megnövekedett képzési moz­gásterét a gimnáziumban már korábban kihasználták. Talán a jól kialakult profilnak is kö­szönhető, hogy ebben az évben messze nagyobb arányú volt a jelentkezés, mint az elmúlt esztendőkben. A gimnázium érettségi-társelnökének, Ba­logh Lászlóné dr., minisztériu­mi főtanácsosnak eddig csak jó tapasztalatai voltak Szegeden: gimnáziumok, ahol az érett­ségizők több mint felének egy vagy több nyelvvizsgája van. ­Egyelőre kevés a nyelvtanár és a meglévőknek sem mindig éri meg tanárként dolgozni. A megoldás az lesz, hogy jó nyelvtanárok nagy tömegben oktassanak az iskolákban ­értékelte a helyzetet Balogh Lászlóné. Törvény már van, a Nemzeti Alaptanterv azonban még hi­ányzik. Sőt, most kezd majd el igazán hiányzani, amikor az iskolák ki akarhatják terjesz­teni oktatásukat olyan prakti­kus területekre, mint az egyészségügyi kultúra vagy környezetvédelem. A NAT követelményrendszeri részét nemrég ismételt vitára bocsá­tották, így az alapelvek sincse­nek érvényben. Jelenleg isko­lák praktikumérzéke és a tanárképzők szakemberkínálata irányítja az új oktatási terüle­teket, melyek viszont néhány év múlva akár az érettségin is megjelenhetnek. Avagy az érettségi-elnök asszony szavai szerint: eddig a magyar köz­oktatás tudásszintbeli fölény­ben volt a nyugat-európaival szemben, de a mi érettségiző diákjaink nem tudtak adóívet vagy blankettát kitölteni. A jö­vőben a magyar oktatásnak meg kell találnia a középutat. P. I. • NAT-talan érettségi vizsgák A pedagógusok vállán áll a rendszer - Mindig nagy örömmel jövök a szegedi Radnóti Gimnázium­ba, az ország egyik legkiválóbb középiskolájának tartom. Ami nekem legjobban tetszett: igényesek a gyerekekkel szem­ben, és ez átragad a tanulókra, akik önmagukkal szemben is igényesek lesznek. A legfon­tosabb, hogy mindenki azt hoz­za ki magából, amiben a leg­jobb, legtöbb. Ma például kel­lemes meglepetésemre szolgált az alapvetően reál érdeklődésű osztály rajzérettségije, a sok­színűség, az emberi gazdagság, hogy az iskola ezeket a gye­rekeket nemcsak a pályára készíti fel, hanem arra is, hogy a szabadidőt értelmesen, szé­pen töltsék el. Ami az átme­netet illeti: úgy hiszem, a kol­légák hivatástudata segítette át az iskolákat a nehézségeken. Fotó: Schmidt Andrea Az, hogy ma az ország gim­náziumaiban megindult a spe­cializálódás, egyéni dolog. A gimnázium általános művelt­séget adó intézmény, ezért örül a sokszínűségnek a reálszakok irányába specializálódott Rad­nóti esetében - mondotta az érettségi elnökasszony. Probléma - mint mindenütt - inkább a bérbesorolásokkal volt. Szegeden közgyűlési határozat és most már mun­kaügyi bírósági Ítéletek is a pedagógusok javára szólnak az adható F kategóriás bérek ügyében. Más dolog, hogy a Radnóti jó munkát végző peda­gógusai még mindig nem kapták kézhez emelt bérüket. Bizony ez az érettségi közben is keserű szájízt hagy, mondja az igazgatónő, hiszen épp azokat a pedagógusokat érinti a kérdés, akik évek óta „jól húztak" és sokat adnak a te­hetséggondozásra. A jövő évtől a középiskolák nyelvoktatására is nagyobb felelősséget hárít a felsőok­tatási törvény rendelkezése, mely szerint oklevelet a felső­oktatásban csak legalább egy nyelvvizsga birtokában lehet szerezni. Balogh Lászlóné mi­nisztériumi főtanácsos szerint ez a jövő: az Európához való csatlakozásunk egyik feltétele, hogy minél többen beszéljenek idegen nyelvet. Ebből a szem­pontból robbanásszerű fejlődés kezdődött az országban: na­gyon sok gimnáziumban meg­növekedett a nyelvoktatás óra­száma és színvonala. Vannak Torpedó a hivatalból k biologis lelrelelin megint eltűntek e legjobbá Megsértették a becsületét azoknak a kiváló szakem­bereknek, akik az idei érettségi-felvételi vizsgák biológiai tételeit állították össze - állítja dr. Szabad János profesz­szor, a SZOTE Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója, aki a minisztérium megbízásából vezette a tétel-összeál­lító bizottságot. Ennek ellenére nem óhajtanak csatába indulni, nincs kivel, nincs megnevezett, valódi ellenfél. Szabad professzor biztos benne, hogy a biológiai tételek körüli bonyodalom nem csorbítja sem az ő szakmai hite­lét, sem a munkatársaiét, bár úgy érzi, tipikus „kabát­lopásos" ügybe keveredtek. • Miből, s hogyan élünk? Lakás, te drága! • Az elmúlt héten megírták az újságok, hogy hibás feladatok kerültek a tétel­sorba, ezért a minisztérium új javítókulcsot adott ki. Mit hibáztak el? - Az égvilágon semmit. Őszintén örültem, amikor Bakos Károly, aki tanácsos a minisztériumban, fölkért, hogy egy bizottság élén állítsam össze a biológia tételeket. Úgy gondoltam, végre alkalmam lesz némi változtatásra: meg­mutathatom, hogy lehetséges olyan tételsort összeállítani, amely nem az anyag mechani­kus felmondását kéri) hanem gondolkodásra serkent. Velem együtt a bizottság minden tagja szerette volna elérni végre, hogy azok a jelöltek élvezze­nek előnyt a felvételi vizsgán, akiknek van esze és akik hasz­nálják is. És nem azokat kí­vántuk előnyben részesíteni, akiknek megtanítanak valamit, amit képesek szépen vissza­mondani - de nemigen tudják, mi mit jelent. • Biztos abban, hogy eddig nem az eszeseknek volt előnyük a felvételin? - Fizikából is, biológiából is felvételiztettem. Láttam, hogy a jelöltek között vannak csi­szolatlan gyémántok. Kimon­dom: általában szegény csalá­dokból jönnek, van eszük, az Isten is arra teremtette őket, hogy orvosi diplomát szerez-, zenek és általában mégsem jutnak el az egyetemeinkre. Mert ilyen a felvétel mecha­nizmusa. • Úgy érti, nincs esélyük a tehetős szülők gyerekei mellett? Akiket külön ké­szítenek föl a vizsgára e célból megfizetett tanárok? - Pontosan így értem. Ha megpróbálná, találhatna olyan lelkiismeretes tanárokat, akik szégyenlik, hogy a tanítványai­kat valakik mások külön előké­szítik a felvételire. Hiszen ez­zel lebecsülik, devalválják az ő munkájukat. A bizottságba olyan tanárokat hívtam meg, akik legalább hűsz éve bioló­giát tanítanak, a diákjaik min­dig jól szerepelnek a versenye­ken, akik doktoráltak a bioló­giának valamelyik részterületé­ből. A gyerekekkel töltik az idejüket, lelkiismeretesek, becsületesek. A tudásuk leg­javát adták ahhoz, hogy össze­álljon ez a tételsor. Amely ­hansúlyozom - hibátlan. Két­ségtelenül más, mint a koráb­biak, amennyiben az előbb elmondott szempontok alapján készült. • Ezek szerint önök nem ugyanolyan visszajelzéseket kaptak, mint a miniszté­rium? - Amikor már országszerte kijavították a dolgozatokat - a javítás könnyen ment és végre különbséget tudtunk tenni jók és mégjobbak, közepesek és gyengék között - mindenki azt mondta, ez egy kitűnő tételsor. Az új javítókulcs úgy jött, mint derült égből a villámcsapás. Fölhívtam Bakos Károlyt, aki kijelentette, hogy rengeteg panasz gyűlt össze nála - eze­ket azóta sem láttam -, és neki joga van megváltoztatni a ja­vítókulcsot. Másnap reggel ol­vastam az újságban, hogy hi­báztam és nem vagyok elérhe­tő... • Milyen eljárást tartott volna sportszerűnek? - Ha a budapesti tanárok valóban fölhördültek, ahogy a tanácsos űr mondta, akkor kérjenek meg, éh elmegyek és megkísérlem elmondani, miért helyes a tételsor úgy, ahogy van. De arra az eljárásra, amelyben először felkérnek, mint szaktekintélyt, aztán min­den megbeszélés nélkül felül­bírálnak és szakmai hiba elkö­vetésével vádolnak - nagyon enyhe kifejezés a sportsze­rűtlenség. • Végül is nem károsodott hallgató, „csak" önök ke­veredtek kabátlopási ügybe. - Honnan veszi, hogy nem károsodott senki? - Bakos úr nyilatkozta... - Olyan kérdéseket hagytak ki a tételsorból, amelyeket a jobb jelöltek könnyedén meg­oldottak; az erdetileg 100 pontot levitték 84-re. Ez azt jelenti, hogy azok a hallgatók, akikre mi kíváncsiak voltuk, akiknek a felbukkanására vár­tunk, most megint eltűntek. • A jókat belemosták a középmezőnybe, a közepe­seket meg úgy tüntették föl, mintha jók lennének? Vagyis az igazán eszeseket kifeje­zett hátrány érte? - Ez így van, és ez az, amit igazán sajnálok. Gondolkod­tam, mit tehetnék. Ha ilyesfajta méltánytalanság éri az embert, két dolgot csinálhat: nagyokat nyel és emészti magát, vagy pedig elkezd küzdeni. De egy ilyen küzdelemnek nincs győz­tese; nem vagyok hozzászok­va, hogy rágalmakra válaszol­jak és védekező állásból küzd­jek valakik ellen, akikről nem is tudom, kicsodák, akik men­demondák mögé rejtőztek el. Egy minisztériumi hivatalnok pedig nem partnerem. A szak­mai tekintélyem ilyesmivel nem kezdhető ki; de fájdalmas volt látnom, hogy a bizottság­ban önzetlenül dolgozó mun­katársaim porrá voltak zűzva... Nem mondhattam nekik mást: bátran játjanak egyenes derék­kal ezután is, mert sok más kollégával együtt mégis meg­próbáljuk másként tanítani a biológiát, mint szokás volt ko­rábban. Tudomásul vesszük, hogy vannak a mieinktől eltérő érdekek és pillanatnyilag ezek még erősebbek, de nem adjuk fel a saját tisztességes álláspon­tunkat. Sulyok Ernából A lakhatás költségei, illetve az önálló lakás megszerzé­sének lehetőségei sajnos egyre súlyosbodó gondként nehezed­nek a magyar családokra ­elsősorban a bérből és fizetés­ből élőkre, s a fiatalokra. Országos átlagban egy csa­lád a teljes jövedelmének 27 százalékát fordltja a lakással kapcsolatos kiadásokra. A szegényebbek, az alacsonyabb jövedelmű famíliák azonban drágábban laknak; az ő évi jövedelmüknek 43 százalékát viszi el a lakás, ha városban élnek. E réteg kisebb telepü­lésen élő családjainak ennél kevesebbet kell a lakhatásra áldozni - különösen ha ott­honuk komfortfokozata ala­csony. A vidéki lakások több­sége pedig messze nem össz­komfortos - 40 százalékukban még vezetékes ivóvíz sincs. Ezzel szemben a vidékiek „tágasabban" laknak, egy-egy emberre több négyzetméternyi élettér jut, mint a városokban. Az országos nyilvántartásban szereplő átlagszám szerint egy lakosra 32 négyzetméter lakás­alapterület jut. Ennek az „egyé­ni lakóterületnek" a megszer­zése azonban a szegényedők­nek mintegy négyszer akkora terhet jelent, mint a gazdago­dóknak. Annál is inkább, mert az ingatlanpiaci becslések szerint mostanában egy lakás Budapesten átlagosan 2,5 mil­lió forintot ér, vidéken pedig 1,6 milliót. A „beugrót" ehhez előte­remteni rendkívüli erőfeszítést kíván a családok túlnyomó többségében - s háromgene­rációs feladattá kezd válni. Fő­leg a bérből és fizetésből élők körében: náluk a nagyszülők lakás- és egyéb tőkéjéhez (a potenciális örökséghez) is hoz­zá kell nyúlni, azt is „be kell forgatni" a fiatalok lakásszer­zéséhez, nemcsak a szülők pénzét. A pályakezdők lakásra ugyanis édeskeveset tudnak spórolni, különösen ha már há­zasságot kötöttek és önállóan akarván élni albérletbe men­nek. Az albérletek árai vidéktől és várostól függően eltérőek, de abban megegyeznek, hogy drágák. Egy főbérlő nélküli kétszobás panellakásért a fővárosban átlag 20-25 ezer forintot kell fizetni havonta, a vidéki városokban ennek a feléért is lehet „albérelni" ­persze plusz rezsiköltséggel. Szegeden egy bútorozatlan panellakásért „átlagban" havi 12-14 ezret kell fizetni, plusz a rezsit. Ha bútort is ad a főbérlő a havi bérleti díj 25-50 száza­lékkal is magasabbra rúg. Szabó Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents