Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-16 / 139. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. JÚN. 16. RIPORT, INTERJÚ 7 Folyosón ácsorgó diákok, egy-egy pillantás még a jegyzetekbe és a kijövök kifaggatása: ha július 21-ig középiskolákban jár az ember ez a látvány fogadja. Országszerte javában folynak a szóbeli érettségi vizsgák. így van ez a Radnóti Miklós Gimnáziumban is, ahol tegnap jártunk, és arra voltunk kíváncsiak, hogy az idei, új törvényi interregnumban eltelt tanév, mit hozott az iskolák számára • A válaszok, amiket kaptunk - nemcsak a Radnótiból megnyugtatóak voltak. A közoktatási törvényt tavaly szeptemberben fogadta el az Országgyűlés, de több rendelkezése csak idén szeptemberben lesz kötelező, a „felkészülési időszak" az iskolák szakmai munkája szempontjából nyugodtan telt. A Radnótiban idén hat évfolyam 213 diákja érettségizik, illetve sokuk már túl van a vizsgán. Dr. Szabó Edit, a gimnázium igazgatója szerint sem a tanév folyamán, sem az érettségi szervezésében és lebonyolításában nem okozott gondot a törvényi átmenet. Sőt, ha gonosz akarok lenni, azt kell mondanom, hogy az átmeneti év az iskoláknak kedvezett merthogy nyugalom volt. - jegyezte meg az igazgatónő. A Radnóti évtizedek óta hagyományos képzési irányai alakultak ki, ezen nem is akarnak változtatni. Az iskolák megnövekedett képzési mozgásterét a gimnáziumban már korábban kihasználták. Talán a jól kialakult profilnak is köszönhető, hogy ebben az évben messze nagyobb arányú volt a jelentkezés, mint az elmúlt esztendőkben. A gimnázium érettségi-társelnökének, Balogh Lászlóné dr., minisztériumi főtanácsosnak eddig csak jó tapasztalatai voltak Szegeden: gimnáziumok, ahol az érettségizők több mint felének egy vagy több nyelvvizsgája van. Egyelőre kevés a nyelvtanár és a meglévőknek sem mindig éri meg tanárként dolgozni. A megoldás az lesz, hogy jó nyelvtanárok nagy tömegben oktassanak az iskolákban értékelte a helyzetet Balogh Lászlóné. Törvény már van, a Nemzeti Alaptanterv azonban még hiányzik. Sőt, most kezd majd el igazán hiányzani, amikor az iskolák ki akarhatják terjeszteni oktatásukat olyan praktikus területekre, mint az egyészségügyi kultúra vagy környezetvédelem. A NAT követelményrendszeri részét nemrég ismételt vitára bocsátották, így az alapelvek sincsenek érvényben. Jelenleg iskolák praktikumérzéke és a tanárképzők szakemberkínálata irányítja az új oktatási területeket, melyek viszont néhány év múlva akár az érettségin is megjelenhetnek. Avagy az érettségi-elnök asszony szavai szerint: eddig a magyar közoktatás tudásszintbeli fölényben volt a nyugat-európaival szemben, de a mi érettségiző diákjaink nem tudtak adóívet vagy blankettát kitölteni. A jövőben a magyar oktatásnak meg kell találnia a középutat. P. I. • NAT-talan érettségi vizsgák A pedagógusok vállán áll a rendszer - Mindig nagy örömmel jövök a szegedi Radnóti Gimnáziumba, az ország egyik legkiválóbb középiskolájának tartom. Ami nekem legjobban tetszett: igényesek a gyerekekkel szemben, és ez átragad a tanulókra, akik önmagukkal szemben is igényesek lesznek. A legfontosabb, hogy mindenki azt hozza ki magából, amiben a legjobb, legtöbb. Ma például kellemes meglepetésemre szolgált az alapvetően reál érdeklődésű osztály rajzérettségije, a sokszínűség, az emberi gazdagság, hogy az iskola ezeket a gyerekeket nemcsak a pályára készíti fel, hanem arra is, hogy a szabadidőt értelmesen, szépen töltsék el. Ami az átmenetet illeti: úgy hiszem, a kollégák hivatástudata segítette át az iskolákat a nehézségeken. Fotó: Schmidt Andrea Az, hogy ma az ország gimnáziumaiban megindult a specializálódás, egyéni dolog. A gimnázium általános műveltséget adó intézmény, ezért örül a sokszínűségnek a reálszakok irányába specializálódott Radnóti esetében - mondotta az érettségi elnökasszony. Probléma - mint mindenütt - inkább a bérbesorolásokkal volt. Szegeden közgyűlési határozat és most már munkaügyi bírósági Ítéletek is a pedagógusok javára szólnak az adható F kategóriás bérek ügyében. Más dolog, hogy a Radnóti jó munkát végző pedagógusai még mindig nem kapták kézhez emelt bérüket. Bizony ez az érettségi közben is keserű szájízt hagy, mondja az igazgatónő, hiszen épp azokat a pedagógusokat érinti a kérdés, akik évek óta „jól húztak" és sokat adnak a tehetséggondozásra. A jövő évtől a középiskolák nyelvoktatására is nagyobb felelősséget hárít a felsőoktatási törvény rendelkezése, mely szerint oklevelet a felsőoktatásban csak legalább egy nyelvvizsga birtokában lehet szerezni. Balogh Lászlóné minisztériumi főtanácsos szerint ez a jövő: az Európához való csatlakozásunk egyik feltétele, hogy minél többen beszéljenek idegen nyelvet. Ebből a szempontból robbanásszerű fejlődés kezdődött az országban: nagyon sok gimnáziumban megnövekedett a nyelvoktatás óraszáma és színvonala. Vannak Torpedó a hivatalból k biologis lelrelelin megint eltűntek e legjobbá Megsértették a becsületét azoknak a kiváló szakembereknek, akik az idei érettségi-felvételi vizsgák biológiai tételeit állították össze - állítja dr. Szabad János profeszszor, a SZOTE Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója, aki a minisztérium megbízásából vezette a tétel-összeállító bizottságot. Ennek ellenére nem óhajtanak csatába indulni, nincs kivel, nincs megnevezett, valódi ellenfél. Szabad professzor biztos benne, hogy a biológiai tételek körüli bonyodalom nem csorbítja sem az ő szakmai hitelét, sem a munkatársaiét, bár úgy érzi, tipikus „kabátlopásos" ügybe keveredtek. • Miből, s hogyan élünk? Lakás, te drága! • Az elmúlt héten megírták az újságok, hogy hibás feladatok kerültek a tételsorba, ezért a minisztérium új javítókulcsot adott ki. Mit hibáztak el? - Az égvilágon semmit. Őszintén örültem, amikor Bakos Károly, aki tanácsos a minisztériumban, fölkért, hogy egy bizottság élén állítsam össze a biológia tételeket. Úgy gondoltam, végre alkalmam lesz némi változtatásra: megmutathatom, hogy lehetséges olyan tételsort összeállítani, amely nem az anyag mechanikus felmondását kéri) hanem gondolkodásra serkent. Velem együtt a bizottság minden tagja szerette volna elérni végre, hogy azok a jelöltek élvezzenek előnyt a felvételi vizsgán, akiknek van esze és akik használják is. És nem azokat kívántuk előnyben részesíteni, akiknek megtanítanak valamit, amit képesek szépen visszamondani - de nemigen tudják, mi mit jelent. • Biztos abban, hogy eddig nem az eszeseknek volt előnyük a felvételin? - Fizikából is, biológiából is felvételiztettem. Láttam, hogy a jelöltek között vannak csiszolatlan gyémántok. Kimondom: általában szegény családokból jönnek, van eszük, az Isten is arra teremtette őket, hogy orvosi diplomát szerez-, zenek és általában mégsem jutnak el az egyetemeinkre. Mert ilyen a felvétel mechanizmusa. • Úgy érti, nincs esélyük a tehetős szülők gyerekei mellett? Akiket külön készítenek föl a vizsgára e célból megfizetett tanárok? - Pontosan így értem. Ha megpróbálná, találhatna olyan lelkiismeretes tanárokat, akik szégyenlik, hogy a tanítványaikat valakik mások külön előkészítik a felvételire. Hiszen ezzel lebecsülik, devalválják az ő munkájukat. A bizottságba olyan tanárokat hívtam meg, akik legalább hűsz éve biológiát tanítanak, a diákjaik mindig jól szerepelnek a versenyeken, akik doktoráltak a biológiának valamelyik részterületéből. A gyerekekkel töltik az idejüket, lelkiismeretesek, becsületesek. A tudásuk legjavát adták ahhoz, hogy összeálljon ez a tételsor. Amely hansúlyozom - hibátlan. Kétségtelenül más, mint a korábbiak, amennyiben az előbb elmondott szempontok alapján készült. • Ezek szerint önök nem ugyanolyan visszajelzéseket kaptak, mint a minisztérium? - Amikor már országszerte kijavították a dolgozatokat - a javítás könnyen ment és végre különbséget tudtunk tenni jók és mégjobbak, közepesek és gyengék között - mindenki azt mondta, ez egy kitűnő tételsor. Az új javítókulcs úgy jött, mint derült égből a villámcsapás. Fölhívtam Bakos Károlyt, aki kijelentette, hogy rengeteg panasz gyűlt össze nála - ezeket azóta sem láttam -, és neki joga van megváltoztatni a javítókulcsot. Másnap reggel olvastam az újságban, hogy hibáztam és nem vagyok elérhető... • Milyen eljárást tartott volna sportszerűnek? - Ha a budapesti tanárok valóban fölhördültek, ahogy a tanácsos űr mondta, akkor kérjenek meg, éh elmegyek és megkísérlem elmondani, miért helyes a tételsor úgy, ahogy van. De arra az eljárásra, amelyben először felkérnek, mint szaktekintélyt, aztán minden megbeszélés nélkül felülbírálnak és szakmai hiba elkövetésével vádolnak - nagyon enyhe kifejezés a sportszerűtlenség. • Végül is nem károsodott hallgató, „csak" önök keveredtek kabátlopási ügybe. - Honnan veszi, hogy nem károsodott senki? - Bakos úr nyilatkozta... - Olyan kérdéseket hagytak ki a tételsorból, amelyeket a jobb jelöltek könnyedén megoldottak; az erdetileg 100 pontot levitték 84-re. Ez azt jelenti, hogy azok a hallgatók, akikre mi kíváncsiak voltuk, akiknek a felbukkanására vártunk, most megint eltűntek. • A jókat belemosták a középmezőnybe, a közepeseket meg úgy tüntették föl, mintha jók lennének? Vagyis az igazán eszeseket kifejezett hátrány érte? - Ez így van, és ez az, amit igazán sajnálok. Gondolkodtam, mit tehetnék. Ha ilyesfajta méltánytalanság éri az embert, két dolgot csinálhat: nagyokat nyel és emészti magát, vagy pedig elkezd küzdeni. De egy ilyen küzdelemnek nincs győztese; nem vagyok hozzászokva, hogy rágalmakra válaszoljak és védekező állásból küzdjek valakik ellen, akikről nem is tudom, kicsodák, akik mendemondák mögé rejtőztek el. Egy minisztériumi hivatalnok pedig nem partnerem. A szakmai tekintélyem ilyesmivel nem kezdhető ki; de fájdalmas volt látnom, hogy a bizottságban önzetlenül dolgozó munkatársaim porrá voltak zűzva... Nem mondhattam nekik mást: bátran játjanak egyenes derékkal ezután is, mert sok más kollégával együtt mégis megpróbáljuk másként tanítani a biológiát, mint szokás volt korábban. Tudomásul vesszük, hogy vannak a mieinktől eltérő érdekek és pillanatnyilag ezek még erősebbek, de nem adjuk fel a saját tisztességes álláspontunkat. Sulyok Ernából A lakhatás költségei, illetve az önálló lakás megszerzésének lehetőségei sajnos egyre súlyosbodó gondként nehezednek a magyar családokra elsősorban a bérből és fizetésből élőkre, s a fiatalokra. Országos átlagban egy család a teljes jövedelmének 27 százalékát fordltja a lakással kapcsolatos kiadásokra. A szegényebbek, az alacsonyabb jövedelmű famíliák azonban drágábban laknak; az ő évi jövedelmüknek 43 százalékát viszi el a lakás, ha városban élnek. E réteg kisebb településen élő családjainak ennél kevesebbet kell a lakhatásra áldozni - különösen ha otthonuk komfortfokozata alacsony. A vidéki lakások többsége pedig messze nem összkomfortos - 40 százalékukban még vezetékes ivóvíz sincs. Ezzel szemben a vidékiek „tágasabban" laknak, egy-egy emberre több négyzetméternyi élettér jut, mint a városokban. Az országos nyilvántartásban szereplő átlagszám szerint egy lakosra 32 négyzetméter lakásalapterület jut. Ennek az „egyéni lakóterületnek" a megszerzése azonban a szegényedőknek mintegy négyszer akkora terhet jelent, mint a gazdagodóknak. Annál is inkább, mert az ingatlanpiaci becslések szerint mostanában egy lakás Budapesten átlagosan 2,5 millió forintot ér, vidéken pedig 1,6 milliót. A „beugrót" ehhez előteremteni rendkívüli erőfeszítést kíván a családok túlnyomó többségében - s háromgenerációs feladattá kezd válni. Főleg a bérből és fizetésből élők körében: náluk a nagyszülők lakás- és egyéb tőkéjéhez (a potenciális örökséghez) is hozzá kell nyúlni, azt is „be kell forgatni" a fiatalok lakásszerzéséhez, nemcsak a szülők pénzét. A pályakezdők lakásra ugyanis édeskeveset tudnak spórolni, különösen ha már házasságot kötöttek és önállóan akarván élni albérletbe mennek. Az albérletek árai vidéktől és várostól függően eltérőek, de abban megegyeznek, hogy drágák. Egy főbérlő nélküli kétszobás panellakásért a fővárosban átlag 20-25 ezer forintot kell fizetni havonta, a vidéki városokban ennek a feléért is lehet „albérelni" persze plusz rezsiköltséggel. Szegeden egy bútorozatlan panellakásért „átlagban" havi 12-14 ezret kell fizetni, plusz a rezsit. Ha bútort is ad a főbérlő a havi bérleti díj 25-50 százalékkal is magasabbra rúg. Szabó Magdolna