Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-11 / 135. szám

SZOMBAT, 1994. JÚN. 11. 7, VARKERT 13 Mumifikált anatómiai torzó, a feltöltött erek kipreparálásával. (Fotók: Hárs László) M

int Liposits Zsolt professzortól, az intézet mostani vezetőjétől megtudtuk, bár a gyűjtemény elsősorban az orvostanhallgatók képzését szolgálja, gyakran érkeznek látogatók a megtekintésére. Elsősorban szakmai érdeklődőket fogadnak, de ha időben előre kérik, akkor rendhagyó biológiaórára középiskolásokat is szívesen látnak. Az anatómiai múzeum nem századunk találmánya. Félix Platter baseli orvosprofesszor már a XVI. században nyitott egy ún. anatómiai bemutatótermet, ahol nyilvános boncolást is végzett. 1597-ben a németalföldi Leiden városa létesített „anatómiai színházat", ahol nyaranta emberi és állati csontvázakat állítottak ki, ahogyan később a természetrajzi múzeumokban vált szokássá. Az anatómiai bemutatótermek az orvosképzés tantermeiként szolgáltak, de több városban előfordult, hogy ezek az egyetemi előadások társadalmi eseménnyé, szinte színházi előadásokká váltak, amelyekre csak beléptidíj fizetése ellenében lehetett bejutni. A szegedi anatómiai múzeum létrehozója, Gellért Albert 1894 februárjában született a székelyföldi Pókán. Orvosi diplomát 1925-ben a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen szerzett, de már közvetlenül az egyetem Szegedre telepítése után, 1921-tól megbízott tanársegédként tevékenykedett a Leíró- és Tájbonctani Intézetben Davida Leó, majd Davida Jenő professzorok irányítása mellett. Az 1932-33-as tanévben magántanári képesítést nyert tájbonctanból, és még ugyanabban az évben adjunktussá nevezték ki. Kiss Ferenc professzort, az intézet igazgatóját 1934-ben a budapesti egyetem hívta meg tanszékvezetőnek, ezt követően Gellért Albert két évig megbízott igazgatóként irányította a Leíró- és Tájbonctani, valamint a Szövet- és Fejlődéstani Intézeteket. 1936 júliusában kapta meg az egyetemi nyilvános rendkívüli tanári, majd 1940 októberében a Az Anatómiai Intézet „kincsei" A Szegeden végzett orvosokon, biológia szakos tanárokon kívül kevesen tudják, hogy a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézete Európa-szerte páratlan múzeummal büszkélkedhet. A gyűjteményt Gellért Albert professzor, az intézet egykori vezetője hozta létre, akinek idén ünnepeljük születésének századik évfordulóját. Ez adta az alkalmat, hogy a várostörténeti szempontból is jelentős múzeumot és az emberbarátságáról, segítőkészségéről és puritánságáról hfres professzort olvasóinknak is bemutassuk. rendes tanári kinevezést. Gellért professzor energiát nem kímélve rakta le intézetének alapjait, tudományos elkötelezettségét híven tükrözte az 1936 novemberében tartott székfoglaló előadásának gondolata: „A tudományok művelése, azok előbbrevitele az egyetemi tanári positio alapvető kritériuma. Talán szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy Hazánkkal, Nemzetünkkel es Alma Materünkkel szemben ez bennünk állandóan élő kötelesség..." A harmincas években több alkalommal tett tanulmányutat a párizsi Összehasonlító Anatómiai Laboratóriumban, valamint Grazban és Bécsben. Tudományos kutatói munkássága kezdetben a vázrendszer, valamint a májvénák hemodinamikai folyamatainak elemzésére irányult. Később a vegetatív idegrendszer kutatásával foglalkozott, de maradandó érdemeket szerzett a nyirokrendszer vizsgálatának terén is. Összehasonlító anatómiai és szövettani kutatásainak eredményeit egy német nyelven írt monográfiában összegezte. Az intézetében kibontakozott tudományos műhely tanítványaira is serkentően hatott, és az ott folyó ideptudományi kutatások hazai es nemzetközi elismeréséhez vezetett. Gellért professzor életpályáját - a tudomány művelése mellett - áthatotta az oktatás hatékonyságát egyre növelő cselekvő erő. Profeszszor elődeinek oktatói hitvallását követve nagy gondot szentelt oktató preparátumok készítésére. A bécsi Hochstetter-iskolában akkoriban reneszánszát élte a zsigeri preparátumokat időtállóvá tevő paraffin beágyazási eljárás. Gellért professzor ezt a módszert továbbfejlesztette, és alkalmassá tette izom, ideg és véredény preparátumok készítésére. Művészi szintű preparátumai osztatlan sikert arattak határainkon túl is, felketették többek között az Anatomical Society of Great Britain and Ireland tagjainak érdeklődését. A közel félezer míves preparátumot számláló kollekció képezi ma a SZOTE Anatómiai intézetének bonctermi múzeumának anyagát. Ez a gyűjtemény nem csupán egy nemzetközileg elismert, gazdag orvostörténeti hagyaték, hanem - Liposits Zsolt professzor szerint - egy olyan igényes és szakmailag magas szintű oktató anyag is, amely a modern radiologiai anatómia korszakában is megtartotta értékét, mert a bonyolultabb anatómiai viszonyok térbeli szemléltetése réven hasznos segítséget nyújt a tárgy elsajátításahoz es oktatásához. Gellért professzor tanszékfoglaló előadásában az anatómus oktatói munkájáról így vallott: „A mai rohanó élet tempója, a tudományok gyors fejiődese tanítói tevekenysége terén az egyetemi tanarra is A száz éve született Gellért professzor emléktáblája a gyűjtemény bejáratánál, az Anatómiai Intézetben mind nehezebb terheket ró. E gyors fejlődésnek természetszerű következménye a hallgatóság részéről elsajátítandó anyag bővülése. Igen megfontolandó tehát, hogy a mai tanítási rendszer mellett rendelkezésünkre álló időt célszerű beosztással és a minél megfelelőbb segédeszközök igénybevételével tudjuk a fiatal orvosgeneráció hasznára fordítani. Minden nemzet létérdeke, hogy inteilectualis elemei hivatásuk terén olyan niveaut érjenek el, hogy a nagy világversenyben le ne maradjanak. Csak céltudatos munkával lehet könnyíteni e tárgyak elsajátítását, és leküzdeni a nehézségeket, valamint azon téves felfogást, amely szerint az anatómia száraz, színtelen adathalmaz, amelynek csak töredék részére van szüksége a gyakorló orvosnak. Ha az összes tudományok perspectivájából nézzük a morphológiának e legpontosabban kidolgozott és ismert ágát, akkor minden anatómiai keplet élővé, érdekessé válik előttünk. " - Sokkal méltóbb körülményeket érdemelne a gyűjtemény, de azt nem szeretnénk, ha az intézetünk hatásköréből kikerülne - mondja Liposits professzor. - Egyrészt, mert szerves részét kell képeznie az orvostanhallgatók oktatásának, másrészt pedig azért, mert ezeket a preparátumokat megfelelően karban kell tartani. Ezek a képletek művészi szinten preparáltattak, ilyeneket nem lehet néhány óra alatt készíteni, ehhez egy élet munkája kellett. - Hogyan készültek ezek a preparátumok? - Az adott régiót vagy szervet fixáló oldatba helyezték, majd víztelenítették, alkoholfürdő után benzinfürdőbe került, végül paraffinnal átitatták. Miután a paraffin megszilárdult, s a feleslegeset eltávolították rólia, akkor következett a .művészi" munka, amely során az adott szerv végső formáját kialakították. A Gellért professzor által meghonosított módszer a legmodernebbnek számított á': maga korában. Érdekességé ként megjegyezném, hogy néhány évvel ezelőtt Némefországban egy új eljárással gumiszerű, ugyancsák időtálló preparátumokat sikerült készíteni, főként agyi, központi idegrendszeri struktúrákat próbáltak így megmenteni oktatás céljából az utókornak. Azokat bátran a hallgatók kezébe lehet adni. Gellért professzor és munkatársainak preparátumai annyira egyedülállóak, pótolhatatlanok, hogy a hallgatóink is csak üvegen keresztül tanulmányozhatják. H. Zs. Cikkünk dr. Liposits Zsolt megemlékezésének felhasználásával készült, amely Gellért professzor születésének centenáriumi ünnepségén hangzott el. A kéz idegellátása és izmai A nyak és a fej izmai és preparált idegei A medence és a gerinc Izületes és izmos kapcsolata