Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-10 / 134. szám

8 A HELYZET DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK, 1994. JÚN. 10. Ondózatlan jövedelmek Részletek Posztobanyi László JatUraí cm, a szervezett binözésril szóló könyvóból m A KSH szerint Kevesebben kerestek - többet A kurvapiacon őgyel­gő fiatalok túlnyomó többsége a megélhetés miatt vált az üzletsze­rűségre. Képtelenek ki­jönni havi nyolc-tfz ez­resből. A paletta nagyon szines, hiszen itt az egye­temista lánytól a frissen elbocsátott konfekciósig mindenki megtalálható. És persze ezen a kikép­zőbázison is az crősebb kutya ugat, azaz aki job­ban adja el magát: aki jobban riszál, akin job­ban feszül a ruha, aki­nek jobb a híre, és per­sze az, aki egyszerűen szebb, mint a másik. Találkoztam számtalan olyan esetlen teremtéssel, akik iránt valóban csak a szánalom gerjedt föl bennem. Örültek, ha hetente egyszer elvitte őket valaki. Mégis maradtak, mert nem tudtak miből megélni. Kialakult ez a tfpus: a szalon­ban alszik, zsíroskenyeret eszik és spórol. Hátha egyszer összejön annyi, hogy el tudja felejteni ezt a pályát. Tanúja voltam annak is, hogy a kétgyermekes asszony­ért hetente jött a férj a szalon­ba. Mindketten munkanélkü­liek. Nem volt más kiút, csak a kurvaplacc. A férj kénytelen­kelletlen tudomásul vette, hogy az asszony esténként-éjszakán­ként mással, pénzért fekszik le azért, hogy ne árverezzék el a házukat a fejük fölül, hogy a gyermekeknek legyen mit enniük. Ha Így nézzük, valahol tényleg megváltás ez a piac. De vajon milyen pályára lök egy ilyenfajta kényszer? Hogy bírják elviselni? Isznak. Majd gyógyszert szednek rá. Drága a kábító­szer... Képtelenek máshogy elviselni... A másik véglet a nyugati meló. Csillogás, pénz, siker­orientált altesti munka, no meg ugyanolyan szeszszagú, kül­földi lihegés. Csábító a hir­detés, hogy táncosnőket keres­nek nyugati szórakozóhelyek­re. Csak ott, a munkahelyen derül ki, hogy egészen másról van szó. Fogva tartják őket, elveszik útleveleiket. Szexre kényszerítik őket, de úgy, hogy a biztonság kedvéért fotókat is készítenek a műsorról. Ha aztán arra vetemednének, hogy mégis megszöknek, megy a fotósorozat a mamának, ked­vesnek, rokonságnak. Kifa­csart, agyonhajszolt nők érkez­nek haza. Feljelentést nem tesznek, mert megfenyegették őket, ha egy szót is szólnak, valamelyik árokparton végzik. Hányszor jelent meg fény­képes körözvény eltűnt lányok­ról? Ha leltárt készítünk, el kellene tűnődnünk erről is. Ezek a sz.erencsétlenek ál­talában kevéske pénzzel térnek haza. Mert a kiközvetítők min­denüket elvették, megalázták őket és haza már csak lelkiek­ben megnyomorított kamaty­automaták érkeztek. Ahogy a magyar lányoknak a nyugat, az exszocialistáknak Magyarország az igazi piac. Megjegyzendő, hogy az ukrán lányok mézfz.ű rejtelmeiről legendák keringenek spanyol honban és a török nyoszolyák­ból is. Nálunk elsősorban orosz, ukrán és román lányok aratnak. Érdekes, hogy a déli csatazajból nemigen érkeztek, pedig azt hihetnénk, hogy a háború elől menekülők erre a piacra sodródnak... Az orosz-ukrán illetőségű lányok elmondták, hogy otthon öt-tíz dollárnak megfelelő összeg a fizetés. Minden áru­cikk, már ami a létfenntar­táshoz szükséges, valutával mérendő. Ha nálunk csak tíz­ezer forintot tud megspórolni, az odaát már óriási összegnek számit. Negyedévente utaznak haza, hogy jól bevásárolhas­sanak és visszatérhessenek a magyar erotikus vadászmezők­re. Hogy mi lesz a többi pén­zükkel? Azt a közvetítésért és a védelemért kell kifizetniük. A maffiák keményen uralják a piacot. Nincs olyan exszovjet lány, aki ne tejelne a maf­fiának. Gyakorta fordul eló, hogy egy ellenőrzés után kiutasítják őket az országból, de napokon belül újra útlevelet kapnak és jöhetnek vissza. És még vala­mi: ha odakintről eladásra hoznak be valamit, az után is fizetni kell. Igaz, ebben az üz­letágban már egy másik maffia az illetékes, amelyik a forgalmi adóért nyúl. A kágéesté plac­eokon is fizetni kell, konkrétan meghatározott összeget, a konkrét árumennyiség után. Nem esett szó még azokról a szerencsétlenül járt magyar lányokról, akik barátjuk, vagy éppen vőlegényük közvetítésé­vel kerültek a nyilvánosnak nem nevezhető nyilvánoshá­zakba. Közülük többen bosszút esküdtek: megfizetnek azért, mert ilyen sorba taszították őket. Nem nehéz. Ugyanis ezen a szinten a végrehajtók akár ötszáz márkáért is elteszik láb alól a nem kívánt személyt. Itt tartunk. Ami igazán nyugtalanító, hogy a lányok megszokják a könnyen jött pénz könnyen megy elvét. Égy idő után, amikor kénytelen-kelletlen ott kell hagyniuk ezt a pályát, nem tudnak mit kezdeni magukkal. A mintát csak a saját világuk­ból alakíthatják ki. A legegy­szerűbb megoldást, a bűnözést fogják választani. Lehetnek például tippadók: kik fordul­nak meg gyakran a szalonok­ban. Üzletemberek, akiknél pénzt lehet találni odahaza, vagy éppen átutazóban. Nem igényel Einstein-lo­gikát a következtetés. Az árakról még nem esett szó... Egy sima masszázsolás alig kerül többe négy-ötezer forintnál. Ha viszont egy teljes komplett aktust kér az illető, az már hét-nyolcezer körül cseng. Ehhez még hozzávesszük azt, hogy a szalonokban méregdrá­ga a fogyasztás, a végösszeg több mint tízezer forint. Egy mostani minimálbér. A szalon érintetlen világ. Mondhatni: az Apeh számára nem egy erős terep. A lányok nem beszélnek, kell a pénz. A gyereknek ruhára, őneki szé­pftőszerekre, a férjnek kocs­mára, hogy mindezt el tudja viselni. És így tovább. A boltban ellenőrizetlenül cseng a kassza. Nincs olyan statisztikusba ojtott közgaz­dász, aki meg tudná mondani, mekkora pénz csörgedez ebben a földalatti gazdaságban. Ahová leszűródik, akár az eső­víz, hogy aztán láthatatlan áramlások vigyék el, egyre távolabb a látható világtól. Bizony mondom néktek, abban a résben, amit oly lel­kesen tömködnek, születik újjá a költségvetési hiány. • A könyv megvásárolható a Mars téri Sörfesztiválon, a Délmagyarország sátránál. • Az első negyedévben tovább folytatódott a 20 dolgozónál többet foglalkoztató szerveze­teknél a létszám csökkenése. A fizikai állományúak száma az első három hónapban 10 szá­zalékkal volt kevesebb mint ta­valy, mfg a szellemi foglalko­zásúaké csupán egy százalék­kal maradt el a tavalyi első negyedévtől - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal. A létszámcsökkenés első­sorban a nagyobb szervezete­ket érintette. A 300 főnél töb­bet foglalkoztató cégeknél 8,6 százalékkal, az 51 és 300 kö­zöttieknél pedig 4,4 százalék­kal esett vissza a foglalkozta­tottság. Ezzel szemben a 21-50 dolgozót számláló cégeknél megközelítően 5 százalékos létszámbővülés tapasztalható. Az egyes ágazatok között továbbra is számottevő a kü­lönbség a létszámhelyzet ala­kulását tekintve. Az első ne­gyedévben folytatódott a me­zőgazdasági ágakban, valamint a bányászatban a jelentős lét­számfogyás. A feldolgozó­iparban foglalkoztatottak szá­ma is megközelítően egy ti­zeddel csökkent, s ez a tenden­cia a vegyipar kivételével szin­te minden ágazatra jellemző. A KSH lakossági megfigye­lésen alapuló munkaerő-fel­vétele szerint 482 ezer volt azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik nem dolgoznak, munkát keresnek és ha talál­nak, rövid időn belül képesek is munkába állni. Ez 12 ezerrel kevesebb, mint 1993 októbere és decembere között. Az Így számított munkanélkükliségi ráta 10,9 százalékos, ami meg­egyezik az előző negyedév mértékével. A foglalkoztatott­sági helyzet romlását jelzi, hogy tovább nőtt a tartósan munka nélkül lévők aránya és a munkanélküliség átlagos időtartama is. A nemzetgazdaság 10 főnél többet foglalkoztató szerve­zeteinél a havi bruttó átlagke­reset egy év alatt 24,8 száza­lékkal, 28 580 forintra nőtt. Ennek abszolút nagysága el­marad az 1993. év negyedik negyedévének kiemelkedő értékétől, és csak alig haladja meg a harmadik negyedévi átlagot. A nettó kereset értéke az első negyedévben 20 ezer 401 forint, ami 27 százalékkal magasabb az előző évinél. Az adózási szabályok változásai átlagosan 1300 forinttal növel­ték a nettó kereseteket. A fo­gyasztói árak ugyanezen idő­szak alatt 116,8 százalékra emelkedtek, (gy a keresetek reálértéke hosszú idő után először az előző évhez képest 8,7 százalékkal nőtt. Kamatozó Kincstárjegy 1995/VI. i i Rövid távon - előnyösen Bizonyára Ön is rendelkezik olyan megtakarított összeggel, melyet egy éven belül nem tervez elköl­teni. Ha ezt a tartalékot igazán megfontoltan sze­retné gyarapítani, olyan befektetést kell találnia, amely erre az időtartamra magas kamatot la'nál, ugyanakkor biztonságos. Ez a Kamatozó Kincstárjegy 1995/VI. A Kamatozó Kincstárjegy 1 eves futamidejű értékpa­pír, amely erre a rövid időszakra igen kedvező ka­matot nyújt. Természetesen, mint minden Magyar Állampapírra, a Kamatozó Kincstárjegyre is érvényes az állami garancia. A Kamatozó Kincstárjegyet nem szükséges magánál tartania, tarthatja letétben, névre szóló értékpap'r­számlán, így nem tudják ellopni, nem veszíthető el. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1994. június 13- 17-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1994. június 17. Evi bruttó kamata 24%. Az egyéves futamidő alatt a Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül. Igy ha tervei változnak, a birtokában levő értékpapírokat napi árfolyamon eladhatja a tőzsdén. Ugyanakkor a Kamatozó Kincs­tárjegy a futamidő alatt visszaváltható, de ekkor csak a névértéket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan számíthat, hiszen a Kama­tozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. A Komceazó IGncslári^y or aléhhi hngulmúkjujl jegyeakein: Off Bróker RL 1051 Bp, Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt.: 6701 Szeged, Takoréldór u. 7 , Sztr ged-Rákus, Szentes, Csongrád, Hódmezömsárheiy, Makó, Kislelek • Mgári Bank RL 6726 Szeged, Fő fasor u. 1620. • Pata* teéher ErtékpcpéfagcAuuinsi« Befektetési RL 6721 Szeged, Szí tírán lér 16. • MKBRL 6722 Szeged, KossUh L sugárút 8. • MNB Csongrád Megyei Igazgatóság 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. • Irterfurápa Bank RL 6720 Szeged, Széchenyi lér Z • Quaestor Értékpapír ÖL 6720 Szeged, Deák F. u. 24. • Cooptourát Rt. 6720 Szeged. Kis Menyhért u . 2. • Keteskndekni Bank RL MH Makó, Szeged, Szentes • Cenzor Bróker ÖL 6722 Szeged, Kossuth L sugárul 21. . rt ATo> K • L A. M P A P f B

Next

/
Thumbnails
Contents