Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)
1994-06-09 / 133. szám
A CSÜTÖRTÖK, 1994. JÚN. 9. WPÍH| SPORT 13 jfr Megjelent a HDS 8 Dólmadár legfrissebb száma! „A Veszprém ma még erősebb csapat. Lehet, hogy a szegedi szurkolók számára nem túl szimpatikus ez az állítás, de igaz. A fotexeseknek a játékosállományuk és a menedzselésük is jobb. Ők tíz éve csinálják azjt, amit a Szeged csak most kezdett." Mezei Ricsit nem (mindig) lehet feltartóztani • Aki csak a háttérből figyel m Szabá Sonkáék még máshogy kézilabdáztak • A Pick Szeged bizonyítványa Lele: Mezeiből gólkirályi lehelne csinálni! Lehet, hogy Lele Ambrus az utóbbi években „nem szerepű agyon magát", de azért a háttérből rajta tartja szemét a történéseken. A 127-szeres válogatott átlövő 1990ben - úgy tűnik - végleg leszámolt legnagyobb szenvedélyével, a kézilabdával, s azóta se isten, se ember nem képes visszaráncigálni őt ebbe a világba. Mindettől függetlenül ő az, akinek nagyon érdemes odafigyelni a szavaira. • Mi a véleménye a Pick Szeged ez évi eredményeiről? - Nagyon figyelemreméltóak. A csapat a maximumot nyújtotta, s ha csak az eredményeket nézzük, kétségtelen, ezt még a régi gárda sem volt képes megcsinálni. • Ha már a legendás, Lele-Szabó „Sonka" duó által vezérelt társaságot szóba hozta, javaslom, vesse össze a két csapatot. - Ezt nem tartanám szerencsésnek... • Talán annyit fejlődött a sportág azóta, hogy hiányzik az összehasonlítási alap? - Szó sincs róla. Vannak, akik azt állítják, hogy a keményebb védekezés miatt nem olyan látványosak manapság a támadások. Én azt mondom, a védekezés azért tűnik erősebbnek, mert a támadójáték az utóbbi időben határozottan gyengült. Azt azért nyugodt szívvel kijelenthetem: az én időmben, tehát 1974-től '86-ig, sztárok játszottak a csapatokban. A bajnokságban 40-50 válogatott szintű kézilabdás játszott, most meg nagyjából ugyanennyi NB l-es kaliberű. Ez persze semmit sem von le a Pick sikereinek értékéből. Valamikor két dolog miatt jöttek ki a szurkolók a meccsre. Az egyik maga a szurkolás volt, a másik meg az, hogy megnézzék az ellenfél csillagait. Mára - a Veszprémet leszámítva csupán az előbbi maradt. • Számított ezekre a sikerekre? - Igen. Sőt azt hittem, az ezüstérem megszerzése sokkal egyszerűbb lesz. A Picket tudniillik lényegesen jobb gárdának tartom, mint az Elektromost. • Bajnoki címről nem álmodott? - A Veszprém ma még erősebb csapat. Lehet, hogy a szegedi szurkolók számára nem túl szimpatikus ez az állítás, de igaz. A fotexeseknek a játékosállományuk és a menedzselésük is jobb. Ők tíz éve csinálják azt, amit a Szeged csak most kezdett. A jövőre nézve elsődleges a szponzorok és a város segítsége. Szerezni kell két Bartók szintű átlövőt, de ez szinte lehetetlen. A többi cégnek nem szabad belenyugodnia a Pick Rt. primátusába. • A hazai mérkőzések mindenképpen biztatóak voltak, az idegenbeliek egy része azonban csapnivaló... - A fiatal, rutintalan játékosok a szurkolók támogatása nélkül képtelenek voltak azt játszani, amit tudnak. • Vállalkozna a játékosok kimondottan „objektív-szagú" értékelésére? - Természetesen. Azt azonban előre kell bocsátanom, hogy a néha szigorúnak tűnő jellemzések mögött a maximális elismerés és a jobbító szándék húzódik meg. Sándortól Dobosig • Lássuk... - Kezdjük az „én" posztomon játszó Sándor Pistával. Jól beilleszkedett a csapatba, bár nem kimondottan átlövő típus. Hasznosan kézilabdázik, talán azért, mert Kővári olyan játékstílust alakított ki. amelyik fekszik Pistának. • Oszlánczy. - Oszi is jó játékos, de nem tud egy megbízható átlagot hozni. Az egyetem és a kézilabda egy bizonyos szinten már nem egyeztethető össze. Neki is ugyanúgy kell húznia a szekeret, mint a többieknek, mert itt az elsőnek is vannak feladatai. • Bartók. - Talán ő az egyetlen sztár a csapatban. Nagy játékos lehet még belőle, ha ő is akaija. Viszont meg kell tanulnia elviselni, hogy a legtöbbet tudja. Először „magának" játszik, s csak utána a csapatnak, ezért nem mindig a legjobb megoldást választja. Hiányosságai vannak az összjátékban, és egy kicsit rutintalan is. • Szenics. - Hatalmas lövőereje van, de cirka két év munka hiányzik még belőle, elsősorban a csapatmunka és a játék terén. Sokszor eladja a labdát. Hangulatember. • Borsodi. - A Pestről származó játékosokban - így Petiben is mindig van egy adag „sztárság". Agresszív védekező, de a támadójátéka lehetne sokkal jobb is. Többet és gördülékenyebben kellene dolgoznia a beállóval és a két átlövővel. A lövőskáláját is szélesíthetné. A Pick meghatározó egyénisége lehet. • Bajusz. - Nagyon ügyes, de a viszonylag rövid idő, s az idegen környezet miatt még nem hozta azt, amit valójában tud. Nehéz eligazodni rajta, néha gátlásosnak tűnik, néha nem, egy azonban biztos: fizikálisan fejlődnie kell. • MezeL - Fizikai adottságait sokkal jobban ki lehetne használni, persze ez nem csupán rajta múlik. Az irányítóval és az átlövőkkel zárások, leválások tömegét csinálhatná, szóval, gólkirályt lehetne faragni belőle. • A var. - Egy éve volt egy nagyon szép idénye. Arra a teljesítményre most is képes lenne, de kissé elbizonytalanodott, s mintha félne is olykor. Ha ezt kiküböszölné, számíthatna még pár jó évre. • Dobos Laci. - Övé a jövő, már most legalább egyenértékű Avarral. Csak tőle függ minden, hisz a tehetsége alapján Magyarország legjobb balszélsője lehet. • Grőber. - Nagyon félőssé vált, néha már kapura sem mert nézni. A mutatottnál sokkal többre képes. • Fekete. - A legjobb, Magyarországon védő magyar kapus; a külföldiek közül is talán csak Svajlen a jobb. A lábmunkáján még csiszolgathat. • Dobos Józsi. - Furcsa egy éve volt, de vitathatatlanul jó adottságai vannak. Kiváló kiegészítő kapus Fekete mögött. Miért nem „közelít "? • Kővári Árpád ugyan nem játékos, mégis, mondana róla véleményt? - Elfogulatlanul nem tudnék, így nem is teszem. Edzőm volt, az ö keze alatt lettem olyan, amilyen, ráadásul barátok vagyunk. Olyan stílusa van, amit el kell fogadni, még ha néha nehéz is. Ha valaki beáll a sorba, nem lehet gondja. Amikor játékos voltam, nekem sem tetszett minden döntése, de tudomásul kell venni, hogy az övé a felelősség. Jó vitapartnernek kell lenni, és adott esetben el kell tudni vele fogadtatni a „különvéleményt". • Nem akar beszállni a ringbe? - Kővári Árpád '91-től folyamatosan rá akart beszélni valamire. Hol a játékra, hol az edzősködésre... Nem vállaltam, és a későbbiekben sem szeretném, mert elég sok egyéb elfoglaltságom van, és mert 32 éves koromig sosem voltam otthon. így aztán maradok egyszerű szurkoló. • Mit jósol a Pick Szegednek? - Jövőre legalább ugyanennyit kellene produkálniuk Mezeiéknek, ennél kevesebb számomra már csalódás lenne. Két év múlva pedig akár bajnokok is lehetnek a srácok! Hgniczld József • A pénz beszél, a szurkoló meg csak „ugat" Még hogy bundáztak az NB ll-ben... Azt mondja jogász végzettségű - ám valamiféle rejtélyes okból gyerekkora óta az angyalföldi „prolicsapatért" szorító - barátom, bogy nem érti az újságírókat. Nem, mert egyikük sem meri (akarja) világgá kürtölni a számára nagyon is egyértelmű tényt, azt, hogy az NB II. Keleti csoportjában „mindenki mindenkivel bundázott". Mert hogy lehet az, kérdezi tőlem, hogy ez a bűn rossz REAC a bajnoki hajrában nem csupán az immáron NB IH-as Szeged FC-t veri meg, hanem a Tiszavasvárit és a dobogós Hatvant is elintézi - idegenben?! És ha már a Hatvannál tartunk, folv tatja, senkinek sem szúrt szemet, hogv a derék Heves megyeiek egyszerűen „bevárták" a dúsgazdag, tehát NB I-cs szereplésre alkalmas Kiskőröst? Hát normális dolog az, dohog tovább, hogy ebben a hovatovább alulmúlhatatlan magyar futballban is a pénz beszél, a szurkoló meg csak ugat?.„ Mit lehet erre válaszolni? Talán valami ilyesmit: El tudod te azt képzelni, hogy a bíróvesztegetéssel is meggyanúsított szegediek, meg a Garaba által irányított REAC-osok - amatőr módon - az utolsó fordulókig vártak volna a pontok vásárlásával? (El, közölné határozottan a doktor.) Gondolod, hogy a Kiskőrösnek megér néhány milliós többletkiadást a bajnoki cím, vagyis az „egyenes ági" feljutás? (Pontosan, vágná rá a jog tudora.) Akad szerinted olyan, épeszű hatvani játékos. aki nem vágyik az első osztályba? (De még mennyi, sóhajtana fel a cimborám.) És itt alighanem fel is adnám a „meggyőzést". Bizonyítékok hiányában. Pedig lenne még néhány érv a tarsolyomban. Megemlíthetném például a bundesligás csodákat. Hiszen Németországban senki sem csodálkozik azon, ha a Köln először kap egy négyest a Mönchengladbachtól, aztán meg ugyanennyit rúg a Hamburgnak. Igaz, azon a vidéken egy másik játékot hivnak labdarúgásnak. i. Egy hétvégi lap a szegedi és a Csongrád megyei családoknak - hihetetlen történetekkel, sztárokkal és persze sporttal! , A tartalomból: - Egy éjszaka az áldozattal - Segélykiáltások a telefonban - Milyen képet vág Juronics Tamás? - Szrenka, „a Radnóti", a bor meg a kóla - Bartók csak álldogált a pályán - Fodor Rajmund: Menni, vagy nem menni? - Merénylet Thékes István ellen - A HLC nem vállalja? Avarnak is lehet még pár jó éve. (Fotó: Gyenes Kálmán) Bizony, Lele Ambrus is volt válogatott—