Délmagyarország, 1994. június (84. évfolyam, 126-151. szám)

1994-06-09 / 133. szám

6 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1994. JÚN. 9. MDF: egy drámai éjszaka Mint már beszámoltunk róla, az MDF elnökségének múlt szerdai ülésén Lezsák Sándor ügyvezető elnök beje­lentette lemondását. Az ülés jegyzökönyvét - valakitk) ­eljuttatták több szerkesztőségbe is... Az alábbiakban eb­ből ismertetünk részleteket, némi rövidítéssel, a lényeget nem érintő stilizálással. Für Lajos: - Két napiren­dünk van, az első az országos választmányi ülés előkészítése. Egyik fontos kérdése lesz az ülésnek az országos gyűlés időpontja. Két lehetőség van: július elején, ahol lemond minden választott tisztviselő, a napirendje tisztújítás lenne. Ősszel egy alapos előkészítés után. Eddig megújulnának a helyi szervezetek, megkezdőd­nek az alapépítkezések, tagre­vfzióval egybekötve. Szabó Iván: - Elkéstünk az országos gyűléssel. A legna­gyobb veszély, hogy lóhalá­lában fejezzünk be egy tagre­víziót. A tagságban a vereség nagy élménnyel él. Megmarad az a rendkívül lelkes, de bor­zalmas tagság, akivel nem tu­dunk mit kezdeni. Ki kell tűzni az országos gyűlés időpontját. Előterjeszteni egy kizárólag elnökségre vonatkozó alapsza­bály-módosítást. Megrajzol­nánk űj arculatunkat. A tagság nagyon kicsi mag lesz. Marad a jövő tavaszig egy nyugodt menetidő, amivel jobban tudunk kijönni. Boross Pcter: - Az elnök­ség javaslatot tesz az országos gyűlés időpontjára, szeptember elejére. Az elnökség bejelen­tette lemondását, de az ügyeket az országos gyűlésig tovább viszi; Vezetőséget és jó alap­szabályt kell elfogadni ezen a gyűlésen. Salamon László: - Kör­vonalazódik egy olyan, amit én is jónak érzek. Az elnökségnek le kell mondania. Minél előbb meg kell tartani azt az országos gyűlést, ami megtartható. Szabad György: - A mos­tani országos választmány kezdődjék egy lemondási szán­déknyilatkozattal. A harmadik napirendi pont lenne a válasz­tásokkal kapcsolatos vita. Féló, ha belemegyünk a vitába, az szétzilálja az országos gyűlés legfontosabb céljainak a felvá­zolását. Most kell meghirdetni egy új nagy párt megterem­tésének és győzelmének a lehetőségét. Kell egy fantáziát megfogó és négy évre előrete­kintő cél. Szeptember elején már lehet, hogy meg tudunk •hirdetni vaíamit... Schamschula György: ­Nem tudom elfogadni a felté­teles módot. Akkor tudok el­nökségi tag maradni, ha az országos választmány határoz. A mi vezetésünk alatt a párt vereséget szenvedett. Azért kell felajánlani a lemondásun­kat, mert szépen megkapom, hogy elcsesztük a választást. Most ugyanez az elnökség akarja az önkormányzati vá­lasztásokat végigvinni. Az egész kampányfilozófiánk to­tális csőd, mert mindenki pártot választott. Salamon László: - Amit te akarsz, az a jogi formája, hogy az elnökség azt jelenti be, hogy bizonyos hatállyal lemond, és javasolja az országos választ­mánynak. hogy hívja össze az országos gyűlést. Farkas Gabriella: - Vagy lemond valaki, vagy nem. Nahimi Péter: - Az orszá­gos választmánynak a döntés Egynapos tanulmányúton vettek részt a Progress Vállal­kozás-fejlesztő Központ Csongrád megyei kuratóriu­mának tagjai -Bécsben, az ÖSP vendégeiként. A becsi szerve­zet munkanélküliek átképzését és újabb munkábaállását igyek­szik elősegíteni, a fejlett oszt­rák gazdaságban többnyire sikeresen. Tapasztalataikról tartottak tájékoztató előadást a megyei szakembereknek. Mint lehetőségét fel kell kínálni. így az országos választmány ke­zébe tettük a sorsunkat. Lezsák Sándor: - Az el­múlt év januárjában Szabó Ta­mást kértük fel arra, hogy le­gyen a kampány kidolgozója. Valóban egy profi szintű mun­kával elindította a kampányt. Az előkampány átköltözött a Bem utcába októberben. Októ­ber-novemberben eljutottunk odáig, hogy ki legyen a minis­zterelnök-jelölt. Antall József volt, de súlyosan beteg volt. Eljutottuk oda, hogy nem volt stratégiánk. Antall József halá­la után gyorsan képesek vol­tunk arra. hogy miniszterelnö­köt jelöljünk. Ezzel biztosí­tottuk a választás időpontját. Készültünk az országos gyű­lésre. Ez már jelezte, hogy a jelöltválasztás milyen feszült­ségeket okoz. Január végén a kapkodás kezdett felerősödni. Ügyvezető elnökként próbál­tam nem növelni azzal a bajt, hogy pánikot éreztem. Több­ször szóba került, hogy hogyan vannak az egyeztetések a költ­séggel. Március napjaiban már mást nem tehettem, egy válságstábot hívtunk össze. Ez az a csapat volt, akivel 1990­ben megnyertük a választást. Harminc napunk volt így, köz­ben leomlott a költségvetés, s nem tudtuk hogy mi követke­zik. Meggyőződésem: koráb­ban kellett volna megfogni a kampányt. így százmillió fo­rint ment körülbelül a sem­mibe. Most a vereség után egy olyan pFogramot állítottunk össze, amit eddigi ismereteim alapján egyetlen megoldásnak tartok. Ez az egy lehetőség: be fogom jelenteni a lemondá­somat. Für Lajos: - Meggyőződé­sem, hogy nem a kampányon múlt a vereségünk. Aki egy pi­cit is reálisan gondolkodik, az tudja, hogy ez egy pici por­szem volt a csúfos vereségünk­ben. A történelmi helyzet vert meg minket. A sok nagy szö­veg és a kevés végrehajtás, ami általában jellemezte az MDF­et. Ez egy tipikusan MDF-es mentalitás. Legyünk józanok. Ne személyes, szubjektív hibá­kat keressünk. Nem két hónap, hanem négy év alatt gyűlöltek meg bennünket. Ezt tudnunk kell. És nem beszélhetünk arról, hogy a kampányunkat (gy csesztük el. Schamschula György: - Ez sem ment fel bennünket: rossz kampányt csináltunk. Medgyasszay László: - A személyi kampány abból indult ki, hogy az MDF-nek, mint pártnak, már nincs lehetősége. Az elnökségnek megvolt a jo­ga, hogy a kampányba be­leszóljon. De nem szólt. A felelősség közös. Szabad György: - Sok vál­megtudhatták, az osztrák kor­mány jelentős támogatást szavazott meg az ÖSP részére, a magyar vállalkozás-fejlesztő központok, Progress-alapít­ványok képzése, vállalkozás segítése céljára. A látogatást, melyet most tettek a Csongrád megyei szakemberek, további kölcsönös kapcsolatépítés, viszontlátogatások követik, osztrák és magyar részről egy­aránt. ságot átéltem. Fogadjuk el a mai esti ülésen Lezsák lemon­dását. Az országos választmá­nyi ülésen már egy másik meg­bízott ügyvezető elnök legyen. Javasolnám Szabó Ivánt. Ne álljunk úgy, hogy bizonytalan­ság, huzavona mutatkozik. De az elnökség bízza meg az or­szágos gyűlésig az ügyek vitelével Szabó Ivánt. Sárossy László: - Lezsák lemondását elfogadhatatlannak tartom. Rubovszky András: ­Nincs pénzünk fizetni, karcsú­sítani kell az apparátust. Meg­valósíthatatlannak tartom a szeptemberi időpontot. Prak­tikus szempontokat is vegyünk figyelembe. Medgyasszay László: ­Méltatlannak érzem ezt a helyzetet. Teljesen felesleges volt Lezsák bejelentése. így csak vihart kavarunk. Dobos Krisztina: - Re­ménykedtem, hogy egy kicsit fegyelmezettebbek leszünk, de nem így lett. Méltánytalannak tartom Lezsák lemondását. Próbáltuk megtudni a vereség okát. Sokan találunk a kam­pányban hibákat. De az a kér­dés, hogy a négyéves periódus­ban milyen hibákat csináltunk, és mit lehet most tenni? Boross Péter: - Amit Le­zsák elmondott, bizonyára fel­halmozódott. Ha most elkez­dünk a kampánnyal foglalkoz­ni, akkor megint elsüllyedünk. Elképzelhetetlennek tartom, hogy Lezsák külön lemondását az elnökség elfogadja. Mert ez már csak azt jelezné, hogy az elnökségnél is zűr van. Valódi jelentősége az, hogy a kam­pány majd jobb lesz. Ha még­sem vonja vissza Lezsák, ak­kor nem lehet egy kormány­zatot átadó miniszter az ügyve­zető elnök. Csapatostul hagy­ják ott az önkormányzati posz­tokat. Bogárdi Zoltán: - Lezsák felajánlotta lemondását, ezt csak ő tudja megváltoztatni. Sokkal nagyobb összefogás szükséges egy pártban. Nem a párt viszi el a balhét. Igenis fel kell áldozni magunkat. Amit Rubovszky mondott, el kell dönteni, van-e pénz vagy nincs. Pénz nincs. Igen gyor­san kell lépnünk. Salamon László: - Egysé­gesen felajánljuk a mandátu­munkat az országos választ­mánynak. Nahimi Péter: - Korrekt­nek tartom Lezsák lemondását. Lezsák sem bújhat ki ez elől. Felajánlja a mi kezünkbe a mandátumát. A válaszom az, hogy nem, majd együtt lemon­dunk az országos választmány előtt. Schamschula György: - Én a kampány kiindulását kifogá­Kiképzési foglalkozás köz­ben egy bányatóba fulladt B. V. határőr, az orosházi igaz­gatósághoz tartozó Gyopár ha­tárvadász század katonája jú­nius 7-én, kedden délután. Kőműves József alezredes, a határőrség helyettes szóvivője szerdán elmondta, hogy a szá­zad menetgyakorlatot hajtott végre, és ennek során B. V. jel­zőként működött. Tiltás eíle­nére megpróbált beúszni egy bányatóban lévő szigetre, hogy soltam. Meg kell nézni, mik voltak azok a konkrét rossz lépések és döntések, hol hi­báztunk. Az MSZP '90-ben el­kezdte felépíteni magát. Ki­tűnően időzített. Tegyük meg személyre való tekintet nélkül. Biztos, hogy Antall József tett­eit is bírálni kell majd. Für Lajos: - Kérem Lezsá­kot, vonja vissza. Farkas Gabriella: - Ne­künk nincs jogunk megszavaz­ni. Ha lemond, akkor fel kell menteni. Lezsák Sándor: - Mint el­nökségi tag, az országos vá­lasztmány előtt én is benyúj­tom a lemondásomat. Mint ügyvezető elnök, tőletek kap­tam a bizalmat, én ide tettem le. Nem Schamschula váltotta ki belőlem. Itt egy nagyon ha­tározott, alapos végiggondolás kell, hogy mit csináljunk. Ok­tóber közepén nem leszünk megfelelő kondícióban. Ügy­vezető elnökként nem tudom vállalni. Boross Péter: - Miért mon­dasz most le. amikor az orszá­gos választmány elfogadhatja ezt a programot is? Lezsák Sándor: - Annyira érzem azt, hogy van egy másik átgondolt program, ami mellett én kisebbségben maradtam; (gy nem lehet megcsinálni. Szabó Iván: - Nem volna baj, ha az elnökség egy aján­lást tudna mondani. A realitás itt augusztus. Az önkormány­zatnál az utolsó bástyáinkat is elveszíthetjük. Lezsák lemon­dása rossz üzenet. A belső ellentétek, a politikai megosz­tottság most olyan kényszert jelent, hogy valaki nemcsak leteszi a tőkére a fejét, hanem saját magának le is vágja. Ha emellett kitart, akkor nem kell az ügyvezető elnök, hanem egy alelnök csinálja az elnökség megbízásából, de nem mint ügyvezető elnök. Érzem, hogy az országos választmány előre akarja hozni az országos gyűlést. Valahogy súgni kell, * hogy ne kapkodjuk el. Szep­tember 10-e nagyon jó időpont. Kollár K. Attila: - Három­millió 983 ezer forint van. 156 millió forint értékű számláink vannak, amit még ki kell fi­zetni, és 200 millió forintot vettünk már fel hitelbe. Felve­tődött most egy szeptemberi országos gyűlés. Ha van alap­szabály-módosítás, akkor az csak két lépcsőfokban jöhet létre. Ezt nem lehet megcsi­nálni a mai szervezettségű MDF-nél. Időben nem jön össze. Lezsák Sándor: - Nem tu­dom vállalni. Nemcsak az el­nökség, hanem az országos vá­lasztmány is felelős. Nem tu­dunk olyan országos gyűlést összehozni, akik szembenéz­nének ezzel. Kellene találkoz­nunk a tagsággal. Felelősen nem tudom vállalni. Érzem a személyem iránti bizalmatlan­ságot. Nem tekintem magam a továbbiakban az MDF ügyve­zető elnökének. Boross Péter: - Ilyen hely­zetbe nem hozhatod az MDF­et. Egy ilyen váratlan helyzetet teremteni! Javaslom, hogy az országos választmány után szombaton legyen elnökségi ülés. Für Lajos: - Elfogadja az elnökség... ott elrejtőzzön. Úszás közben azonban elfáradt. A segítségére siető Dobi Béla és Fekete András szakaszvezetők már nem tudtak segíteni rajta. B. V. holttestét a szentesi műszaki technikai ezred könnyűbúvárai emelték ki a bányatóból. A haláleset körülményeit a Szegedi Katonai Ügyészség vizsgálja. Az elhunyt határőrt a Határőrség saját halottjának te­kinti. Egyelőre nem vezetett ered­ményre az a vizsgálat, amelyet az MDF központjában folytat Rubovszky András pártigaz­gató abban az ügyben, hogy hogyan kerülhetett a sajtóhoz az elmúlt szerdai MDF-elnök­ségi ülés jegyzőkönyve ­mondta kedden a pártigazgató. Szerinte két eset lehetséges: vagy a jelenlévő elnökségi tagok valamelyikétől szárma­zik az információ, vagy a Bem téri hivatal egyik alkalmazottja jutott hozzá a dokumentum­hoz, és küldte el azt a sajtónak. Eddigi vizsgálódásai szerint a biztonsági előírásokat, a szokásos hivatali szabályokat, a hivatali fegyelmet senki nem sértette meg. Rubovszky András elmond­ta: az elnökségi tagokat nem „kérdezte ki", ők majd a legkö­zelebbi elnökségi ülésen nyi­latkoznak. A pártigazgató arra is kitért, hogy a kiszivárogtatás előtt egyetlen elnökségi tag sem kért, illetve kapott rész­letes jegyzőkönyvet az említett ülésről, s a betekintés lehetőjé­gével sem kívánt élni egyikük sem. Rubovszky András úgy gondolja, hogy a vizsgálat né­hány napon belül lezárható, mert az ügyben már valószí­nűleg nem következik be semmilyen rendkívüli fordulat. Progress tanulmányút Határvadász halála Összeesküvő, kávéházi úrmagyarok? tödik évfordulója lesz nemsoká, hogy 1990. január 5­én az SZDSZ és a Fidesz képviselői sajtótájékoztatót tartottak a 111/111 ténykedéséről. Előző nap, '90. január 4­én, a két párt feljelentést tett a törvényellenes megfigyelés és adatgyűjtés miatt ismeretlen tettesek ellen - hivatali visszaélés, és más, szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmények címén. Ezek a dátumok azért fontosak, mert ezóta húzódik az átvilágítás. Az elmúlt években politikai kérdés volt, hogy kit világítanak át, kit nem. Nyilvánvaló, hogy Antall József Csurka Istvánt zsarolta besúgó múltjával, s így tartotta kordában ideig-óráig. A jó ügynök azonban saját magát is föladja: Csurka in­kább nyilvánosan vallott, csak hogy a magyar útját jár­hassa... És milyen érdekes, hogy a másik kuncsaft, akinél foltot talált a világítás, ugyancsak renitens volt: Torgyán József. Akinél pedig egészen mélyre hatoltak a „lámpák", az a politikai ellenfél, Horn Gyula, a másik nagy önvalló. Számomra nem az a probléma, hogy mit tett, vagy mit nem tett Horn a megtorláskor. Hanem, hogy abba a szervezetbe önként lehetett jelentkezni. Aki nem ment, az a szocia­lizmus építésének más frontjain még jó elvtárs lehetett. (És ez itt nem gúnyolódás volt.) Aki viszont igent mondott, az önként vállalta, hogy bármire kirendelhetik. Most pedig Örkény István-i helyzet várható: volt karhatalmisták ellen eljárás fog folyni, miközben - emberi számítások szerint a miniszterelnök ugyancsak volt karha­talmista lesz. Olyan pártnak az elnöke, amelyikről min­denki tudja, biztosan nem voltak parlamenti képviselői és vezetői között besúgók. Hisz az MSZP jogelődjének, az MSZMP-nek megvoltak ezek a listák, s a kettőben ott voltak, ott vannak a jogfolytonos személyek. Nyugodtan eljátszhatunk a bájos gondolattal, hogy egyik-másik koalíciós, vagy éppen ellenzéki, de nem MSZP-s képviselő, néhány évvel korábban Gál Zoltánnak jelentett, aki a '70-es évek közepétől - az MSZMP KB adminisztrációs osztályán volt alosztályvezető... öda szerettem volna kilyukadni, hogy az MDF elnök­sége - miközben a politikai technikák áttételein keresztül ide-oda lámpáztatott, saját magát soha nem világíttatta át. (Csurka önvallomását ne tekintsük nyilvános átvilágítás­nak.) Lehet, hogy - miképp korábban is volt - most is van a Demokrata Fórum elnökségében egykori lIl/HI-as, aki ma is működik. Hiszen nem első eset, hogy az elnökségi ülésük kikerül - főleg a Népszabadságba. Bármi fontos elhangzott az MDF elnökségi ülésein, arról általában már pfásnap igen megbízható információt olvashattunk a Népszabadságban. Korábban soha nem olvastunk azonban a lapokban arról, hogy az MDF elnöksége keresi az informátort. Afféle kávéházi összeesküvő ármagyar balfácánokként mind­annyiszor napirendre tértek az ügy fölött. Nem az elnökség egyik tagja, hanem valamelyik alkalmazottuk vitte ki a jegyzőkönyvet? Vagy egy krimibe illő, de nem rossz ötlet: a nem igazán őrzött Bem téri épület megfelelő termében távirányítású magnót helyezlek el, amit másnap kihoztak? Nem, ennyire agyafúrtnak ezekhez az elnökségi urakhoz nem kell lenni. i ost az a hír járja, hogy az MDF országos választ­mánya a politikai kezdeményezést kivette az elnök­ség kezéből, és reformálja a pártot. Szegény választmány, nem is sejti, hogy be lesz darálva! Hiszen ezt az akciót ak­kor kellett volna véghez vinnie, mielőtt levitézlett politiku­sait, a parvenü lovagurakat, bejuttatta volna az Ország­házba. Kötelező átvilágításukat viszont még most is kezde­ményezhetné a választmány, ha illetékes pártja ügyeiben. Zelei Miklós nr Folyik a vizsgálat a központban

Next

/
Thumbnails
Contents