Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-30 / 124. szám

HÉTFŐ, 1994. MÁJ. 30. BELÜGYEINK 3 Göncz Árpád a választási központban - Büszke vagyok arra, hogy ennyien elmentek szavazni, és hogy ennyire következetesen szavaztak. Fel kell tételeznem: az ország lakossága tudta, hogy miért, és azt is, hogy kire szavaz. Azon valószínűleg még hosszú viták lesznek, hogy va­lami ellen, vagy valamiért sza­vaztak az állampolgárok ­mondta Göncz Árpád köztársa­sági elnök újságíróknak vasár­nap este, miután fölkereste az Országos Választási Bizottsá­got az Országos Választási Központban. A köztársasági elnök hang­súlyozta: a legfontosabb most az, hogy az országnak stabil és elfogadható kormánya legyen. Nincs jogunk azonban találga­tásokba bocsátkozni arról, hogy lesz-e koalíció, vagy nem. Fontos azonban, hogy a pártok ne saját, hanem az or­szág érdekeit tartsák szem előtt. Egy kérdésre válaszolva elmondta: a Parlamentet a vá­lasztások eredményhirdetésétől számított 30 napon belül kell összehívnia, ám szívből reméli, hogy mielőbb meg tudja ezt tenni. Pontos dátumot azonban nem nevezett meg. Látogatása alkalmából Göncz Árpád az Országos Vá­lasztási Bizottság tagjait is meghívta arra a hétfő délutáni megbeszélésre, amelyen az Or­szággyűlés és a pártok vezetői is részt vesznek. A délután 17.30 órára összehívott talál­kozót megelőzően 16 óra 30­kor hirdeti ki az Országos Vá­lasztási Bizottság a választások előzetes hivatalos eredményét a Parlamentben - jelentette be Németh János, az Országos Választási Bizottság elnöke. •HNMMMMMM • (Folytatás az I. oldalról.) A Liget megtelt csodálkozó szemű újszülöttekkel, totyogó babákkal, mosolygó ovisokkal és kisiskolásokkal, viháncoló kamaszokkal, bohém apákkal, hosszú combú, (kicsit) aggódó tekintetű anyákkal (jaj, hol a gyerek!) és fehér hajú, jóságos tündérnagyikkal. „A Gyermeknap nem csak abból áll, hogy egész nap a TV-játék előtt állsz!" Szólt az anya tíz év körüli fiának, akit úgy kellett elvonszolnia Ber­gengócia Nintendos sátrából. Megjegyzem, igaza volt. A változatosság és a sokszínűség szinte gyönyörködtetett. Manu­áliában apák és fiúk mérhe­tetlen pontossággal és szorga­lommal készítették együtt a nejlonsárkányt, anyák és lá­nyok önfeledten fűzték együtt a színes gyöngyöt, fonták a szalmát, öntötték és festették a gipszet. Olimpiában az egész család megmérkőzhetett kosár­dobásban és tollaslabdában. Lando-lakban egyszerre akár nyolcan-tízen emelkedhettek a kék égig, s pottyanhattak vissza gurgulázó nevetéssel az ugróasztalra. Cirkusz-land ti­zenéves vándorcirkuszosai jó­• Gyermeknap a Ligetben Teljes siker! kedvűen cirkuszoltak és bo­hóckodtak a nagyérdemű nagy örömére. „Ne cirkuszolj, ne hisztéri­ázz, mert felpofozlak! Ha rossz leszel, akkor nem foglak szeret­ni!" Fenyegetőzött néhány, tü­relmét vesztett szülő. Az igaz­sághoz hozzátartozik, hogy itt­ott bizony sírtak is a Gyermek­napon. Patakostul hullottak a krokodilkönnyek az óhajtott já­tékért. A wimpi-illatú bazárso­ron mindent lehetett kapni, mi szemnek-szájnak s gyermek­nek ingere. Kezdjük a szájjal: sima-sajtos hamburgert hetven forint feletti áron árusítottak, fehér és rózsaszín vattacukrot harmincért tekert a cukros bá­csi, csokoládét tíztől száz fo­rintig lehetett vásárolni. Aztán ott volt az a miniplacc, nem is egy, amely megríkatta az apró­ságokat: Barbie-babák - sző­kén, bugyiban vagy anélkül, rózsaszín vagy kék ruhában, fodrokkal, ketyerékkel vagy anélkül 1100-2300 forintig. matchboxok 150-3500-ig, LE­GO-k 230-5000 forintig. A szülők többnyire a száz forin­tos műanyag vizipisztollyal és napszemüveggel, illetve a kő­zet sátorban kapható, csodásan csillogó tíz és húsz forintos ás­ványokkal szerelték fel (le) gyermekeiket. „- Anya, szeretnék go-kar­tozni! - Jól van fiam, de látod, hogy mennyien várnak a so­rukra. " A Vidámpark zsúfolásig telt a hét végén. Szinte minden játékra, legyen az dodgem, óri­áskerék, kisvasút, kishajó, go­kart vagy gumivár, várni kel­lett. így van ez rendjén. Anya a fiaival dodgemezett, s amikor nekicsattant szemből a bajszos férfi családjának, megemelke­dett a keble, nagyon sikoltott, aztán bocsánatot kért, s tovább gurult nevetve. Nagyapa a pó­niló mellett szaladt, féltve tá­masztva kezével unokája hátát, hogy az nehogy leessen a mini hátasról. így van ez jól, így szép ez. Ez kell, meg a The best panoramic. Show-land, ahol mindenki happy volt. „Imádunk Sze­ged!" - nyilatkozták az elő­adók nemegyszer a szabadtéri színpadon. A szombati Hevesi Mosolygós Imre és barátai koncert és a vasárnapi PA-DÖ­DÖ magával ragadott kicsit és nagyot. Mit mondjak: telt ház, ritmus, közös ó-oo-óó meg sikolyok, poénok, együttének­lések, vokálok, szambák, szvingek, katona nóták, dalfel­dolgozások és ovis songok. Ha lefesthetném szavakkal az 1994-es Gyermeknap hangula­tát, akkor olyasmiket Írnék, hogy: büfé, z§ne, tánc, nők, tengerpart, pálmafák, vfzisakk, autósüldözés, izgalom, erotika, Afrika meg ilyesmik. Igazából azonban nem tudom visszaadni az egészet, mert még mindig a fejemben kavarog a három nap eseménye. S ez a jó. Úgy hi­szem élményt adott azoknak is, akiknek rendezték. Szabó C. Szilárd • A Szegedi Kir. Kath. Ta­nítóképző Intézet megnyitásá­nak 150. évfordulója alkal­mából szombaton rendezett emlékünnepséget a Szegedi Tanítóképzőt Végzettek Baráti Köre. A legendás intézmény épületében, a mai Csonka Já­nos Gimnázium és Szakközép­iskolában megtartott ünnepsé­gen a Baráti Kör elnöke, Dé­vényi István köszöntötte az egykori tanítóképzősöket és a meghívott vendégeket. Dr. Farkas László államtitkár, köz­társasági megbízott, az ünnep­ség fővédnöke mondott nyitó­beszédet, dr. Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök, a Baráti Kör dtszelnöke pedig ünnepi beszédben emlékezett meg a tanítók generációit kép­ző intézmény jelentőségéről. A jubileumi ünnepségen közre­működött a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola vegyeskara Kreuterné Dévényi Ilona ve­zényletével. A résztvevők meg­koszorúzták a hősi emlékmű­vet és az intézmény egykori igazgatójának, dr. Becker Ven­delnek az emléktábláját. A tanítóképző hajdani diák­jainak díszokleveleket adott át dr. Fátrai Klára, a bajai tanító­képző főigazgatója. Vasokle­velet kapott: Félegyházi Emil, Kovács Alajos, Rudisch Ferenc és Tokody András. A gyémánt­• A Tanítóképző jubileumán: Díszoklevelek a volt diákoknak Püspöki köszöntő. (Fotó: Révész Róbert) oklevelesek: Annus Antal, dr. Biczók Ferenc, Bíró János, Fü­redi Ernő, Gabler Dénes, Ká­tai Ferenc, dr. Király László, Kneifel Ferenc, Krausz János, Krieger Ferenc, Kunszeri La­jos, Markos András, Szokol­Humay Győző, Wéber István. Aranyoklevelet vett át Bárká­nyi Márton, Baky Nándor, Bárdos József, Bognár Jenő, Csillik László, Forrai Gábor, Kiss Gyula, Kurucz László, Máté László, Nagy István, Nagy József, Nikolényi György, Polónyi János, Richtárcsik Ist­ván, Sági János, Ujj Nándor. A szegedi tanítóképző műkö­dését és történetét egykori, tu­dós tanítóvá lett diákjai re­konstruálták; de alighanem azoknak a diáknemzedékeknek, akiket az itt végzettek taní­tottak, azoknak a személyes ta­pasztalatai a legbeszédesebbek a hajdani intézményről... Sze­rencsém volt, Csillik László ­aki a Baráti Kör egyik életrhi­vója és azóta is titkára-min­denese - tanítványa lehettem. Akkor is éreztük, mi, a diákjai, hogy nem egyszerűen azt tud­hatjuk meg tőle, hogyan tanít­suk a történelmet; de diákfejjel nem lehet még megfogalmazni, amit azóta pontosan tudunk: teljes útravalóval látott el ben­nünket, nagyvonalúan, bőkezű­en. Ennek a batyunak nem a szavakkal átadható tudás a legfőbb kincse - bár ez is ben­ne van, dacára, hogy ő sosem kérdezett-feleltetett, inkább mesélt. Az igazi kincs mégis a sehogy máshogy meg nem sze­rezhető, csakis Valakitől aján­dékba kaphatc - példa. A min­dig a másikra tekintő önbe­csülés, a viszonzást nem kérő, sosem mártírkodó, természetes önzetlenség, a minden körül­mények között megőrzött, tar­tásos emberség példája. S. E. RT? em tudom, miniszterelnök alkatú-e Horn Gyula? LkJ Pártelnöknek meghökkentően bevált. Lám, „az a le­gény, aki állja". Bajnoki tűrőképességgel állta a sarat; azt is, amivel megdobták. Somolygó iróniával, villám repliká­val. Tudott közérthetően bölcs lenni. Sosem emelte fői a hangját, csak a lécet. Fémglóriáját a bőrén átfúrt csava­rokkal rögzítették koponyacsontjához Csak ülve alhat, ab­roncsát hónapokig viselheti; ha elmozdul, a gerincvelő károsodik - iszonyú fájdalommal, végzetes következmé­nyekkel járhat. A törékeny Horn azonban, hihetetlen, a humoránál maradt, s vesztett helyzetből hihetetlen győze­lemre vezette pártját. Mert ez a végeredmény - ha beütöt­tek is számára kínos kis meglepetések. Értem Horn Gyula titkát: tudott győzni, mert tudott veszteni is. Magánlevélben azt írtam neki: bármekkorát győz, ne vállalja a miniszterelnökséget. Bízza gazdaságpolitikusra, akkor a keserűségek se mind az ő fejére hullanak vissza. Tán épp az ellenkező hatást értem el. Keserűség? Kocká­zat? - olvashatta. Lássuk, ide velük! - mondhatta. Az erős lemondhat a gőgről, megengedheti magának a szerénység hallatlan politikai fényűzését. Például bizonyá­ra meg lehet győzni, hogy a határon túli magyarság s a hazai kisebbség hivatalára, amely a Németh-kormány kez­deményezte munkacsoportból nőtt ki, életbevágóan szük­ség van. A nemzeti érzékenység nem lehet a jobboldal pri­vilégiuma. A gyűlölködő nacionalizmus akkor szűnik meg szélsőségek indulati fűtőanyaga lenni, ha a most győztes baloldal értő, nagyvonalú nemzetvigyázó gondoskodása bölcsen működik. Ha nyoma sincs már a hajdani, kény­szerű, sivár hagyományvonulatnak. Ha a nemzet zöme megérzi: lényének lényege, lelki jóléte, érzelmi nyugalma is biztonságba jut. [Tj i más lehet egy kormányzó erő válasza a nemzet bi­ll/J zalmára, mint a földi gondviselés vállalása testről, lélekről? Hornék nagy esélye: bizonyítani gazdaságiakban a szakértelmet, érzelmiekben a nemzethűséget, s az együttér­zést a megnyomorítottakkal. Magyarországon az európai­ságot, Európában a magyar korszerűséget. Szerény vezetők tehetik sikeressé a nemzetet. Bodor Pád 1 ézem a televíziót, benne leginkább a sportadásokat, s különösen akkor, amikor a Duna Tévére kattintok, határon túli magyarokra gondolok. Olyan kitelepített svábra például, aki közel ötven éve a hamburgi messzeség­ből nézeget vissza, s issza csodálatos sörét. Nézi tehát a hamburgi kikötőre nyíló teraszon a hordoz­ható tévéjét, issza, amit innia lehet és hallja, miket is mond magyartalankodva Popovics Sándor, az MTK edzője. Az­tán figyeli, milyen spanyolosan dallamos a mi nyelvünk, ha azt Dunai Antira, az olimpiai válogatott edzőjére bíz­zuk. És megszólal, valami különös, a magyarhoz hasonló szerkezetű nyelven Teliinger Vilmos, a Kiskőrös mestere, majd néhány nappal később Stevan Tóth, a kosárezüstös ZTE szakvezetője. Örül a mi svábunk ennek a Duna Tévének, mert úgy érzi, szépen hozzáfejlődött a magyar, lám kitelepítés nélkül is lehet törni, torzítani az édest. Persze a mi hamburgink csak azt nem tudja, hogy Popovics harminc éve Hollandiá­ban él, Dunai egy tizest húzott le Spanyolhonban, Teliin­ger ukrán, Tóth pedig szlovák anyanyelvű. A riporter, a műsorvezető el-elfeledi kötelességét, leg­följebb valahol a sorok között utal a nyelvtudást meghatá­rozó életrajzi tényre. így hát azon sem csodálkozik a mi hamburgi svábunk echte német felesége, amikor meglátja Köbükit, pardon Horn Gyulát abban az érdekes szkafanderben. Legyint egyet, ahogy ellibben a férje mögött: ezek a ma­gyarok olyan különcök mindenben. Csempék 490 Ft/nm-től Fagyálló padló 900 Ft/nm-1300 Ft/nm-ig LB Knauf csemperagasztó 25 kg 800 Ft - Színes fugázók Bramac tetőcserép alapcserépból 10% engedmény Jamina tetőcserép - mázas 40 Ft/db. Natúr 39 Ft/db Csomai hódfarkú piros cserép 35,50 Ft/db Modul - Bau Kft. Szeged. Csongrádi sgt. 27. T.: 491-022,474-481, Szentes, József A. u. 24.63/311-014 MODUL- BAU KFT. A Müller Óvoda nyári napközis tábort szervez MüHer jf OVOtfO Jelentkezé alsó tagozatos gyermekek részére, színes programokkal. Díj: 1800 Fttftftiét \s: 322-12229l-es telefonon.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents