Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-04 / 103. szám

SZERDA, 1994. MÁJ. 4. BELÜGYEINK 3 • Az Áv Rt. elégedetten Nem szerencsés a Szerencsejáték Rt. A vezérigazgató-helyettes keddi sajótájékoztatóján el­mondta, hogy a hatályos kor­mányrendelet szerint a társaság 100 százalékban állami tulaj­donban marad. Az ÁV Rt. vár­hatóan javasolni fogja a ren­delet módosítását oly módon, hogy a szerencsejáték szabá­lyozásán kívül valamennyi üzletág tulajdonváltása meg­történhessen. A cég hatéko­nyabb vagyonkezelése és a társaság jövőbeni privatizá­ciójának előkészítése érdeké­ben az AV Rt.-nél június 30-ig áttekintik a társaság eddigi gazdálkodását, a fejlesztés lehetőségeit és az esetlegesen szükséges törvényi módosítást. A totó-lottó sorsjegyek üzletág a társasági különadó 1992. évi bevezetése ellenére is nyereséges volt, bár az eredményekből már fejlesz­tésre nem futotta a társaságnak. A lottószelvények 40 forintos fogyasztói árából csupán valamivel több mint 13 forint marad a társaságnál, amiből a nyereményeket fizetik és a ejlesztéseket is ebből kell finanszírozniuk. A társaság Az ÁV Rt. elégedetlen a Szerencsejáték Rt. eredmé­nyeivel, hiszen az 1991-ben két és fél milliárd forint nye­reséget elért társaság tavaly nullszaldósan zárta az évet. A nyereség ilyen mértékű csökkenését Németh József, a vagyonkezeld szervezet vezérigazgató-helyettesének véle­ménye szerint döntően az 1992-től alkalmazott túlzott adóelvonás okozta. 1991-ben alakította ki a lot­tófogadás gépesített feldol­gozását szolgáló fejlesztési tervét. A beruházás meg­közelítően 2 milliárd forintba került és az ehhez szükséges számítógépeket - másfél milliárd forint értékben ­ötéves futamidejű 10 száza­lékos lízingkonstrukcióban szerezte be a társaság. A csökkenő eredmények ellenére a Szerencsejáték Rt. 1991-ben 4 milliárd 300 millió forintot, 1992-ben 5 milliárd 300 millió forintot és 1993-ban 5 milliárd 800 millió forintot juttatott a költségvetésnek. Az összegnek megközelítően 30 százalékát közvetlenül fizette be a társaság, és 20 százaléka került a Szerencsejáték Alap­ba. Idén 16,5 milliárd forintos bevételt és 200 millió forint körüli nyereséget terveznek. A kaszinó üzletágban a Szerencsejáték Rt.-nek hat devizás és négy forintos kaszinó 70 százaléka van a tulajdonában. A tevékenység tavaly 1 millárd 400 millió forintos bevételt hozott, amiből 800 millió forintot fizettek be a költségvetésbe. Az összesé­gében 150 millió forintos nyereségből 100 millió forint jutott a Szerencsejáték Rt. kaszájába. A kritikus helyzetben lévő lóverseny üzletágat a Nemzeti Lóverseny Kft. működteti, az elmúlt két évben 400 millió forintos veszteséggel. A Kft. összesen 850 millió forintos adósságot halmozott fel, amiért a Szerencsejáték Rt. vállalt kezességet. Az üzletágnak ugyan nagy szüksége lenne tőkeinjekcióra, egy tőkeerős külföldi befektetőre, ehhez azonban a nyereményként kifizetett összeget fel kellene emelni a jelenlegi 55,2 szá­zalékról legalább a befizetett pénzösszeg 70 százalékára. Azt is meg kell vizsgálni, hogy nem lenne-e célszerű a lóver­senyfogadást kivonni a sze­rencsejáték törvény rendelke­zései alól. Végül a pénznyerő automa­tákkal foglalkozó üzletágról a vezérigazgató-helyettes elmondta: a feketén igen ered­ményesen működő automaták valószínűleg azért nem hoznak bevételt a Szerencsejáték Rt.­nek, mert rosszul célozták meg a vevőkört. A társaság ugyanis 8 exkluzív klubbot hozott létre pénznyerő automatákkal, ami­ből kettőt már kényszerűségből be is zártak. A tevékenység eredményességéhez egy gép­nek megközelítően 800 ezer forintos bevételt kellene pro­dukálni egy év alatt, míg ta­valy a társaság egyes gépei át­lagosan 100 ezer forintot hoz­tak a részvénytársaságnak. „Nyitott laktanyában' Biztonságos légvédelem A jelenleg számba vehető összes körülményt figyelembe véve a magyar légtér védelme megnyugtató, semmiképpen sem tartható azonban sokáig az az állapot, hogy a magyar hon­védség számára ilyen kevés jusson a költségvetésből, mint az idén. Egyebek között ezt hangsúlyozták csütörtökön Kecskeméten a Szentgyörgyi Dezső Harcászati Repülőez­rednél tartott „Nyitott lakta­nyák" elnevezésű programso­rozat keretében, rendezték. A jelenlévők részletes beszámo­lót hallhattak a hazánkba került 28 darab MIG-29-es repülőgép rendszerbe állításának tapasz­talatairól. Elhangzott, hogy az átképzett század már repül a MIG-29-eseken, sőt, már önál­lóan, menetközben tanult fela­datok elvégzésére is képesek. Rövidesen megkezdik, s még az idén be is fejezik az ezred másik felének átképzését is. • Házi bútorbemutató Csongrádon u A Tisza HL új úton Európai igényekhez igazodva A csongrádi Tisza Bútoripa­ri és Kereskedelmi Rt. meg­kezdte tegnap a három napon át - május 3-tól 5-ig - tartó há­zi árubemutatóját, melyen a bútorkereskedők az rt. idei fej­lesztési programjának első sza­kaszában megvalósított formai, technikai, tervezési és funk­cionális újdonságaival ismer­kedtek. Gali Péter vezérigazgató először, tájékozatásképp, arról szólt, hogy az elmúlt két évben milyen szervezeti és jogi válto­zásokon esett át a Tisza Bútor­ipari Vállalat, s lett részvény­társasággá, immár korábbi ­szolnoki, szombathelyi és sá­toraljaújhelyi - gyárai nélkül létezik. Most privatizácvió előtt áll, de természetszerűleg, ennek részleteibe nem avatta be a jelenlévőket. Az vezérigazgató az idei tennivalókra áttérve azt mon­dotta: a csongrádi bázisra be­szűkült bútorgyár - reményeik szerint - megőrzi piaci pozíci­óit, ha nem is termel a korábbi­hoz mérhető bútormennyisé­get, de versenyképessége törel­ten lesz, megszerzett kül- és belföldi piacain helyt áll. En­nek a „motorja" a folyamatos fejlesztés. A termékszerkezet­váltást, ha nem is a legkedve­zőbb időszakban és időben, lé­nyegében végrehajtották. Min­den eddiginél jobban a vevők igényeire figyelnek. Az Euró­programhoz csatlakozva az igényes vevőkört „célozták meg". A Tisza Rt. konyhabútorai ­a tanácskozás helyszínén kiál­lított termékek ezt beszédesen bizonyították - felveszik a ver­senyt az importáltakkal is. Kutatják a belföldi kereslet­csökkenés okait, s közben ke­resik az újabb exportlehetősé­geket. Az rt. a tavalyi évet nye­reséggel zárta. A fejlesztésre van lehetőség, kialakítják a cég új arculatát, erőteljesebb rek­lámmal hívják fel bútoraikra a figyelmet. A házi bútorbemutató célja: a kereskedőkkel való szemé­lyes találkozáson túl, az igé­nyek és problémák megismeré­se, a közös érdekek erősítése. Herczeg Mihály műszaki igazgató az igényes bútorgyár­tás műhelytitkaiba avatta be a jelenlőveket, s akik kivácsiak voltak, szétnézhettek a gyár­ban, ahol már számítógéppel vezérelt gépek is vannak, s mint megtudtuk: a közeljövő­ben áttérnek számítógépes ter­melésirányításra. Bálint Gyula György • Az év eleji gazdasági fo­lyamatok elemzése alapján az idén az építési-szerelési mun­kák iránti kereslet 3-4 százalé­kos bővülése prognosztizálható - mondta Locsmándi Béla, az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium helyettes államtitkára kedden Budapesten, a Constru­ma Nemzetközi Építőipari Szak­kiállítás ünnepélyes megnyi­tóján. Locsmándi Béla arról be­szélt, hogy számítani lehet az önkormányzatok céltámogatás­sal is segített infrastrukturális beruházásainak élénkülésére, az újabb autópályaépítési kon­cessziókra, az expóval össze­• Építőipari szakkiállítások Élénkülő infrastruktúra függő távközlési és vasúti fej­lesztésekre. A lakásépítés érde­mi növekedése csak a gazdasá­gi helyzet javulásával képzel­hető el - mondta a helyettes ál­lamtitkár -, a városi lakások privatizációja azonban előre vetíti a korszerűsítési igények növekedését. • Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal tájékoz­tatása szerint az 1991. évi XXV. számú törvény alapján kibocsátott kárpótlási jegyek május l-jei értéke 154.3 száza­lék - közölte tegnap az Orszá­gos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal illetékese. Ezek szerint a háromféle címletű kárpótlási jegy kamat­tal növelt névértéke a követke­zők szerint változik: az 1000 forintos kárpótlási jegy kamat­tal növelt névértéke 1543 fo­rint, az 5000 forintosé 7715 fo­rint, a 10 ezer forintosé pedig 15 ezer 430 forint. A kárpótlási jegyek kamattal növelt névér­tékét kell figyelembe venni minden olyan esetben, amikor azt tulajdonosa álami tulajdon megvásárlására fordítja. Szin­A kárpótlási jegyek tén ez a szabály érvényesül ak­kor, amikor a kárpótlási je­gyeket önkormányzati lakás megvételére használják fel. Ennek megfelelően a kamattal növelt névértéket kell figye­lembe venni a kárpótlási je­gyeknél akkor is, amikor az Egzisztencia-hitel saját részé­nek fedezésére, illetve a Mun­kavállalói Résztulajdonosi Prog­ram keretében történő fize­tésekre vesznek igénybe kár­pótlási jegyet. f[\ zt mondja az én jó ismerősöm, a Szegeden működő LLá utazási irodák egyikének vezetője-tulajdonosa, hogy jobban már nem is időzíthette volna pártunk és kormá­nyunk - s ehhez persze cinkosán kacsint - az idegenfor­galmi szervezeteket terhelő kaució befizetési határidejét. Ami ugye április harmincadika volt. Annak az évszaknak a kellős közepe, amikor az embe­rek éppen csak hogy kinyögték a téli magas távfűtési-me­leg víz-, vagy gázszámlákat, amikor örülnek, hogy húsvét­ra sikerült meghívniuk a rokonságot sonkára-tojásra, ami­kor a gyerek nyári nyelvi táborának diját kell már félrera­kosgatniuk, tavaszra új nadrágot és félcipőt venniük, ­amikor tehát a lehető legkevesebb figyelmük, s pláne „készségük" van arra, hogy a maguk nyári pihenését ter­vezgessék. Vagyis eszük ágában sincs befizetni - a már igencsak szépen ígérgetett kedvezmények ellenére sem ­egy családi nyári túrára, külföldi nyaralásra vagy hazai országjárásra. Szóval vendég az még nincs igazán, bérleti díj azonban változatlanul létezik. Megnőnek az irodák rezsiköltségei is: ugye ilyenkor kell a partnerekkel a nyarat egyeztetni. (Csillagászati telefon- és faxdíjak...) Sőt, ilyenkor köteles az utaztató szervezet a társvállalkozásnak jónéhány száz­ezer, vagy millió forintot megelőlegezni ahhoz, hogy a partner a helyeket mégiscsak rezerválja. Egészen addig az ideig, amíg a vendég már mégiscsak betér egy-egy hazai irodába, hogy az olcsó utak legolcsóbbikát neki megelőle­gezze. (A többivel majd lesz, ami lesz, az utazás időpontjá­ig még annyi minden történhet. Főnyeremény, a videó ela­dása, végkielégítés, a nagynéni kegyelme, s így tovább.) [VI dr most az irodák hiába tudják ugye előre, hogy 600 íl/J ezer vagy egy millió 200 ezer forintot le kell majd perkálniuk a tevékenységük jellegétől függően - utasaik biztonságos kiszolgálásának fedezetéül -, ha egyszerűen a pénzek még nem folytak be hozzájuk. Majd becsurognak, naná, később, de nem április végéig. Hát ezért mondja az én jó ismerősöm, hogy az időzítés jobb nem is lehetne: ha az a cél, hogy megfojtsák az utaztató irodák egy jó részét, s így arra kényszerítsék őket, hogy legjobb esetben a nagy (és külhoni tőkével alaposan megtámogatott) szervezetek­nek ügynökeivé alázódjanak, akkor ez ezzel a kaució-do­loggal tökéletesen sikerült. Nesze neked, vállalkozásbarátság! j ami na CSERÉPVÁSÁR 10% KEDVEZMÉNY MODUL-BAU a csabai hófogós, holland. Varia tetőcserepek gyári árából május 3-7-ig. Megrendelhetők: Modul-Bau Kft. Szeged, Csongrádi sgt. 27. 491-022, 474-481. Szentes, József A. u. 24. 6.V311-014. Í^^F' MŰHOLDVEVŐK! ioo csat. stereo komplett rendszer 18 000 Ft! Forgatható kivitel 5 műhold vételére 19 900 Ft. | _ „ DT, Szeged, Brüsszelli krt. 2. ^LIN L i> 1 . 62/323-670 Vagyonkatalógus Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság a tartósan állami tulajdonban lévő va­gyonról fényképes katalógus készített. A megjelent kiad­vány felsorolja az ÁV Rt. ke­zelésében lévő vállalatokat, is­merteti azok fő termelési ada­tait, létszámösszetételét, a je­lenlegi tulajdonosi és tőke­struktúrát. Részletezi azt is, hogy az adott társaságban a kormányrendelet szerint mek­kora tulajdoni hányad marad tartósan állami tulajdonban és mi az az állami vagyon, ami hamarosan privatizálható. • Rövid látogatásra Szegeden a megyei közgyűlés vendége volt dr. Andrzej Peczak, Lodz megye vajdája. A mérnök, közgazda testvérmegyei vezető képzettségéből és gyakorlati orientációjából kiindulva is az együttműködés praktikus, megvalósításban reális összete­vőire helyezte a hangsúlyt a megyei kapcsolatok újjáformá­lásában. A szegedi megbeszé­léseken Ratkai Imrével, a me­gyei közgyűlés alelnökével a kézzel fogható gyakorlatias tennivalók áttekintésére töre­kedtek. Csongrád megye és Lódz megye egyaránt érdekelt a gazdasági és kereskedelmi információs csatorna kiépítésé­• Lódz megye vajdája Szegeden Kötelező mosolyok helyett ben, a gazdasági, piaci adatbá­zis létrehozásában. Ezt a jövő évre mindenképpen létre kí­vánja hozni az erősebb köz­pontosítással n úködő lengyel megye, a mi régjónkban pedig erre a kamarák együttműködé­sével nyílik jó lehetőség. Lódz évente átlagban tíz szakvásárt rendez, nemzetközi részvétel­lel. Ismerve a szegedi vásár jellegét és horderejét, továbbá á megyében zajló más bemuta­tókat - példaként a makói hagymafesztivált - kölcsönö­sen előnyös lehet a vásárokon való részvétel. A gazdasági és kereskedel­mi témakörön túlmenően több mint indokolt a művészeti, kul­turális kapcsolatrendszer. Erre a filharmóniai koncertek, ope­raelőadások cseréje adhat jó példát a megbeszélések nyo­mán. Hasonlóképpen szüksé­ges lenne a privát tömegkom­munikációs eszközök műkö­désének idején is a magyar és lengyel regionális médiák szakmai partneri viszonya. A látogatás és konkrét kérdéskö­rök áttekintése várhatóan gya­korlatban igazolódik. A kötele­ző mosolyok nélkül folytatott ­ám korántsem hangulattalan ­testvérmegyei találkozó erre enged következtetni. B. P.

Next

/
Thumbnails
Contents