Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-02 / 101. szám

6 KAPCSOLATOK DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1994. MÁJ. 2. A köztársaság megbízásából Hattyasiak szélmalomharca Történt, hogy a kertes lakóövezetbe beköltözött egy autófestő bt. A műhely zaja földúlta az ottaniak addigi nyugalmas életét. A szenvedő lakók levelet (rtak képviselőjüknek, amelyben kifejezésre juttatták: nem kívánják beleegyezésüket adni a műhely működéséhez, a fennmaradási engedély megadásához, és a létesítmény üzemeléséhez. Igaz, véleményüket nem kérdezte a kutya sem a tulajdonukat, nyugalmukat, egészségüket veszélyeztető szándékról, ők azért, - elvégre demokrácia van -, „megnyilatkoztak." Dicséretére legyen mondva a képviselőnek és a jegyzőnek, a városrendezési és építésügyi iroda vezetőjének, gyorsan utána jártak a dolognak. Kiderült: a bt. építésügyi hatósági engedély és a szükséges szakhatósági - környezetvédelmi, közegészségügyi és tűzvédelmi - állásfoglalások nélkül dolgozik. A-jegyző, dr. Tóth László a hatályos jogszabályok és a helyszíni ellenőrzés alapján tavaly decemberben a következőket írta: úgy döntöttem, hogy ...a lakossági tiltakozás figyelembe vételével a közérdeket sértő tevékenységnek helyt Hattyastelep sok száz családnak ad otthont. Több generáció éveken át összekuporgatott pénzéiről, kölcsönökből és saját erőből fölépített, büszkeségre okot adó, igényes házak nőttek ki a földből néhány év alatt. Olyanok, amelyekre méltán lehet büszke bármelyik magyar ember, ha végigsétál a gondozott, orgonavirágillatú kertek mentén. Az igyekezet, az egészséges, esztétikus környezetre való törekvés, az otthon szentségének az arculcsapása, ha egyetlen, szomszédságba fészkelődött jövevény minden további nélkül pokollá teheti családok életét. Csak azért, mert megengedheti magának, hogy elefántként betörjön a porcelánboltba, holott kedvére törhetne-zűzhatna mondjuk egy civilizációtól távoli vadonban is... adó építmények bontását rendelem el." Januárban megszületett a városrendezési és építésügyi iroda határozata is, amelynek vezetője, Orosz Bálint, hivatkozva az ÉVM rendelet és az OÉSZ ide vonatkozó paragrafusaira, elrendelte az építési engedély nélkül elhelyezett nyitott színek lebontását, és az autófestő kabin eltávolítását. Eközben a környezetvédelmi felügyelőség március I-től április 30-ig terjedő próbaidőre engedélyezte a fülke működését. Március közepén a lakók egyike akusztikai méréseket végeztetett. A szakvélemény szerint: „A karosszériajavító és festő műhelyből származó zaj szintje túllépi a nappal megengedett ... mértéket, így az üzem zajkibocsátása a 4/ 1984. (I. 23.) EüM. számú rendelet előírásainak nem felel meg. A szomszédok panasza jogos." A torony alatt is így látták a jogszabályok szerint eljáró szakemberek, ezért is kezdeményezte Orosz Bálint az általános igazgatási irodánál, hogy a birtokvédelemre vonatkozó előírások alapján is intézkedjék a másokat zavaró tevékenység korlátozásáról, esetleg megtiltásáról. S miközben elidult egy valóban közérdeket szem előtt tartó eljárás, a köztársasági megbízott területi hivatala, - a bt. föllebbezése után, - megsemmisítette a jegyző határozatát. Egyben utasította, hogy az új eljárás során egyebek között vegyék figyelembe a bontás és a fönnmaradás lehetőségeit, tárják föl a mérlegelés indokait, részletezzék a döntést befolyásoló körülményeket. Mást se tettek: ellenőrizték a törvényességet, és képviselték az Ott élő emberek érdekeit. A határozatot megsemmisítő okiratban azonban róluk, az otthonuk nyugalmáért esengőkről egy szó sem esik. Megemlíttetik azonban 6 munkahely teremtésének a lehetősége, amely valóban lehet indok a műhely fönnmaradására, de nem más emberek életminőségének egyidejű tönkretétele árán. Amikor a megsemmisítő határozat aláírója a torony alattiak szemére hányja, hogy „nem tárták föl a tényállást körültekintően, " bizonyára ő maga is óvakodik ettől a hibától. S ha már emlékeztet arra, hogy a törvény éppúgy lehetőséget biztosít a bontás elrendelésére, mint a fönnmaradás engedélyezésének mérlegelésére, a köz társaságának megbízottja talán mégsem veszítheti szem elől a többség, a lakóhelyi közösség Alkotmány szavatolta érdekeit: az egészséges élethez való jogot. Chikán Ágnes Érdekek mezsgyéjén Falugazda a váiosban • No, de falugazdának lenni, az azért más ... - Annál is inkább, hogy falugazdász a megnevezés. Nem falugazda. Nincs ugyan különösebb jelentősége, legfeljebb fonetikailag. Az egyetemen fontos volt, mert így különböztettük meg egymást, hogy valaki vagy gazdász, vagy gépész. • Az iskolának vége, itt már másfajta élet-iskola várta. Nehéz egy másfajta gyakorlatba szokni ? - Tőmondatosan: nem nehéz. Mindamellett pedig az iskolának sincs vége. Tavaly tavasszal szereztem diplomát a gödöllői agrártudományi egyetemen, mint általános agrármérnök és ősszel mérnöktanári diplomával is ki tudtam egészíteni a képzetlségemet. Frissiben tervbe vetttem, most szeretném továbbképezni magam marketing ügyekben. Ennyit a tanulásról, ami pedig az élet iskolát jelenti, volt idő eddigi életem során az iskolai szünetekben mindannyiszor segíteni a gazdálkodó szüleimnek. • Nyilván akad is a városban, aki a falugazdának, vagy mondhatjuk, gazdásznak inkább a gyakorlati tapasztalatait tartaná többre. Nem tudna az többet segíteni, aki a saját bőrén többet tapasztalt ? - Nem tudom, hogy más mit tenne e helyen az én feladatkörömben. Csak az a többékevésbé világos számomra, Megmutatkozott az öröm Mórahalmon. Nem esküszöm minden helyszínre, de a városházán bizonyosan elégedettség látható, hogy helybéli szakember, Nógrádi Zoltán lett a falugazda pályázat nyertese. Kevés településen mondhatják el ugyanezt, mert többnyire nent a kért, illetve támogatott ember jutott pozícióba. Nos, Mórahalmon a dolgok jól rendeződtek, ráadásul a mezőgazda szakember már korábbról bedolgozta magát a kisváros termelésiértékesítési problémáiba. Mintegy esztendeje inezőFotó: Révész Róbert gazdasági, vállalkozási osztályt vezet a polgármesteri hivatalba. hogy nekem mi a tennivalóm, mit várnak a megbízóim, a földművelésügyi minisztérium megbízási szerződésében, s mit várnak a Mórahalmon élő gazdálkodó emberek. Akik jórészt ismernek, kiskoromtői fogva. A gyakorlati éveim hiányát pedig ellensúlyozza, hogy elismert, jól gazdálkodó ember az apám. Ily módon jó házból származom. • Ha már pedzegette, mondja is, mit tesz Nógrádi Zoltán két hónapja feladatkörébe került falugazdász Mórahalmon ? - Különféle formában igyekszem hasznosítani ismereteimet a gazdálkodó emberek érdekében. Elnöke vagyok egy mórahalmi közös mezőgazdasági és vállalkozói egyesületnek, ennek szakmai irányítása és menedzselése fontos dolog számomra. Hasznosnak tartom, ha a közös problémákkal küszködő emberek együttesen igyekznek megoldást keresni. Közösen vásároltunk például kukorica vetőmagot, egy új kísérleti fajtából, amely várhatóan a homoktalajon nagyobb termésmennyiséget hoz. Önállóan folytatunk kísérletet a közel száz tagú egyesületben új burgonyafajtákkal, valamint a gyümölcs telepítés koordinálásában is igyekszünk eredményre jutni, leszűkítve a fajtákat a termőhelyi adottságoknak megfelelő körre. Természetes dolog, hogy a termelés szorosan kötődik az értékesítés kilátásaihoz. Ebben is próbálunk tenni valamit. Első lépcső azonban a piacképes fajták honosítása. • Mindehhez föltétlen a falugazda beosztás ? - A mezőgazdasági kis- és nagytermelők, állattenyésztők érdekeit, előbbre jutását segíteni nem beosztás dolga. Szándék, együttgondolkodás és közös munka kell hozzá. Őszintén szólva a falugazdász megbízási szerződés 12 óra heti fogadóórát, helyhez között segítségadó, problémamegoldó álkaimat ír elő. Alig hiszem azonban, hogy bármely kollégám ehhez akarná, vagy tudná kötni magát. Inkább jelent ez alkalmanként napi 12 óra munkát. Eligazodást kell nyújtanom a hozzám forduló embereknek a jogszabályok között. Felhívom a gazdálkodók figyelmét a különböző pályázati lehetőségekre, s azután jórészt magamra vállalom a pályázat elkészítését is. Annyit mondhatok: túl vagyok közel 240 millió forint fejlesztési hitel pályázaton. Átlagosan naponta 10-15 ember ügyes-bajos dolgában igyekszem megoldást találni. Mindezek mellett fontos dolog, hogy kétirányú információ továbbításra vagyok hivatott. A mórahalmi gazdáknak elmondom, amit szakmai, szakigazgatási dolgokban, vagy éppen agrotechnikai újdonságokban tudni kell, a felvetődött helyi problémákat pedig akár részleteiben is továbbítom a minisztériumhoz. B. P. • Húsz százalékkal csökkent a bűnözés Polgárok is őrködnek A polgárőrséggel kapcsolatban az utóbbi években pró és kontra sokféle vélemény jelent meg a sajtóban. Kisteleken 1992 februárjában lakossági kezdeményezésre alakult meg a polgárőrség, jelenleg körülbelül 50 tagja van. A csoport vezetőjétől Czombos Jánostól kérdeztük, miért volt szükség a szervezet megalakítására. - Az E 75-ös főúton az átmenő forgalom, s ezzel együtt a bűnözés is eléggé nagy. A lakosság biztonságérzetét fokozza, ha a rendőrség mellett működik egy önkéntes alapon szerveződött, civilekből álló polgárőrség. Nagyon sok jelentkező volt, megpróbáltuk a legjobb hozzáállású embereket kiválasztani. Körülbelül tíz-tizenkét főnek különböző okok miatt már megköszöntük a közreműködését, tehát csak az maradhat a szervezet tagja, aki érdemes erre a munkára. Minden polgárőrnek fényképes igazolványa van, a rendőrséggel együttműködve kezdetben csak hétvégenként, mostanában már szinte minden éjjel három fős csoportban járőrözünk. Általában így havonta egyszer kerül mindenkire sor. Két éves működésünk alatt lopott autókat találtunk, verekedéseket előztünk meg, hozzájárultunk a város éjszakai nyugalmának megteremtéséhez. A Polgármesteri Hivatal finanszírozza a működésünket, kaptunk egy Lada Niva gépkocsit, amelyhez biztosítják az üzemanyagot is. A polgárőrök munkájáról megkérdeztük Kisapáti István alezredest, kisteleki rendőrkapitányt is. - Magam is szorgalmaztam, hogy jöjjön létre Kisteleken a polgárőrség. A kapitányságnak elég kevés rendőre van, ezért szívesen fogadjuk a segítségüket. A polgármester támogatásával Horváth János önkormányzati képviselő szervezte meg a csapatot. Eredményesnek tartom a munkájukat, azóta statisztikailag kimutatható mértékben, közel húsz százalékkal csökkent Kisteleken a bűnözés. Hogy ebben mennyire játszott közre az ő tevékenységük, vagy a mi jobb munkánk, nehéz lenne pontosan mérni. Biztosan nagy szerepük van benne, hiszen a városban mindenki tud a munkájukról, látják őket járőrözni. Aki rossz szándékkal indul az éjszakába, annak nemcsak a rendőrökkel, hanem velük is számolnia kell. Több esetben konkrét segítséget is kaptunk tőlük, tolvajokat, garázdákat fogtunk el a jelzéseik alapján. A bűnügyi osztályvezető havonta megbeszélést tart a vezetőikkel, rendszeresen tájékoztatást nyújtunk számukra a városban és a környéken történt bűncselekményekről. A közelmúltban nemcsak a kisteleki, hanem a környező községek - Csengele, Baks, Balástya - polgárőreit és a települések polgármestereit is meghívtuk egy beszélgetésre, ahol egyeztettük a kéréseinket, elvárásainkat. • Milyen jogosítványokkal rendelkeznek a polgárőrök? - Sajnos jogszabály még nem rendelkezik a működésükről. Egyelőre egyszerű állampolgárokként dolgoznak, de van egy magas szintű állásfoglalás, amely szerint, ha tevékenységük végzése közben sérelem érné őket, akkor az közfeladatot ellátó személy elleni erőszaknak minősülne. Ezzel büntetőjogilag mégiscsak nagyobb védelmet kapnak, mint egy egyszerű állampolgár. • Alapvetően milyen különbség van a régi önkéntes rendőrök és a mai polgárőrök között? - Az önkéntes rendőri szervezetet a rendőrség hozta létre és irányította. Ha szolgálatban voltak, akkor jogosítványokkal rendelkeztek, hivatalos személyként intézkedhettek. Sokan visszaéltek az igazolványukkal, karszalagukkal. A polgárőrség társadalmi alapon szerveződött, civil szervezetként működik. Mi csak javasoltuk a megszervezését, de abba, hogy kik legyenek a tagjai, hányan legyenek, mikor járjanak szolgálatba, a rendőrség nem szól bele. Tanácsokat, információkat adunk számukra, de ezen túl semmiféle irányító, felügyeleti szerpünk nincs. • A rendőrei hogyan fogadták a polgárőrség megalakulását? - Általában kedvezően fogadták, bár eleinte voltak személyi ellentétek egyes rendőrök és a polgárőrség tagjai között. Ezek a problémák megoldódtak, egyik kollégánk azóta nyugdíjba ment, más lett a kapcsolattartó tiszt, és a polgárőrök is kiszűrik maguk közül a nem oda való embereket. Jelenleg nagyon jó a kapcsolat, akik korábban kétkedve fogadták őket, ma már azok is belátják, hogy pozitívan kell értékelni a tevékenységüket. Az a személyes véleményem, hogy a jövőben is szükség lesz polgárőrökre, de ehhez elengedhetetlen egy jogokat, kötelezettségeket megállapító törvény vagy kormányrendelet. Szívem szerint igazoltatási jogot adnék nekik, netán még kényszerintézkedési jogot is, bár ezzel csínján kell bánni. H. Zs. NE KERESGELJEN! SZEGED, STEFANIA 10., SAJTOHAZ ITT FELADHATJA HIRDETÉSÉT, REGGEL 7-TÓL ESTE 7-IG! délmaqyarorszAq POLITIKAI HIRDI POLITIKAI HIRDETES, POLITIKAI HIRDETES Az SZDSZ javasolta Az SZDSZ-kormány megvalósítja Olcsóbb és hatékonyabb államot. $00$ KÁROLY ATTILA 13.930 $Z. MÓDOSÍTÓ JAVA$LATA 10 millárd forinttal csökkenjenek az Állami Vagyonügynökség 1994-es kiadásai. Ők leszavazták.