Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-25 / 120. szám

IV. GAZDASÁGI MELLÉKLET SZERDA, 1994. MÁJ. 25. Felhőtlen az ÉGIS ege Ma még talány, hogy milyen áron kínálják majd a várhatóan nyáron nyilvánosan részben kárpótlási jegy ellenében forgalomba hozandó EGIS-részvényeket, de hogy nem adják majd olcsón, az valószínű. Hiszen a brókercégek már most 230-240 százalékos árfolyamon kereskednek a papírokkal. Ez - a társaság eredményeit tekintve nagyon is reálisnak tűnik. A magyar gyógyszeripar egyik legjobbja. Annak ellenére, hogy az import évről évre nő - 14 százalékos részesedést szakított ki magának a hazai nagykereskedelmi eladásokkal. Ezzel a belföldi gyógyszerpiac legnagyobb szállítójává lépett elő. 1992-ben 5 428 millió forint értékű terméket adott el a vállalkozás, 1993-ra ezt 28,8 százalékkal tudta növelni. Ugyanakkor a keleti piacokon 219,9 százalékkal növelte az értékesítést, igaz, a nyugati országokban 17 százalékkal visszaesett a forgalma. A nyereség így is meghaladta a másfél milliárd forintot, amelyet a kalkulációk szerint az idén 1,8 milliárdra tudnak feltornázni. Mindenekelőtt a piacok megtartására és bővítésére fektetnek hangsúlyt, ami az öldöklő világpiaci versenyben kemény munkát igényel. A társaság 7,8 milliárd forintos alaptőkéjének 30 százaléka már külföldi tulajdonban van, s ezáltal a cég teljes nyereségadó-kedvezményt élvez. Mivel a partner nem szakmai, hanem „csak" tőkeerejét adó pénzügyi befektető, a cég szakmai függetlenségét nincs mitől félteni. A felhalmozott jelentős szellemi potenciál, a piacon jól bevezetett és a jó hírnévnek örvendő eredeti, a licenc és generikus termékei, a rendkívül tapasztalt és felkészült menedzsergárda, mind arra jelenthetnek garanciát, hogy a társaság meg tudja valósítani elképzeléseit. Érdemes tehát résztulajdonosként az EGIS-hez csatlakozni, de jelentős tulajdonszerzésről ábrándozni illúzió lenne. Hiszen valószínűleg hatalmas lesz az érdeklődés a részvények iránt, fgy sem készpénzért, sem kárpótlási jegy ellenében nem lehet majd nagyobb csomagokhoz hozzájutni. Próbálkozni azonban mindenképpen érdemes. Az ÁVÜ pályázatot hirdetett a Tisza Bútoripari és Kereskedelmi Kft. (6640 Csongrád, Fő u. 61.) állami tulajdonú részvénycsomagjának megvásárlására. A részvénytársaság törzstőkéje 714 millió forint, amelyből értékesítenek minimum 50 százalék + 1 szavazatot kitevő, 357 millió forint névértékű, maximum 73 százalékot megtestesítő részvénycsomagot. A fizetéshez E-hitel és kárpótlási Ma jár le a pályázat jegy igénybe vehető. A pályázat benyújtásának határideje ma 12 és 14 óra között jár le. A megbízott Eminenciás Kft. részéről további felvilágosítást ad dr. Jánosi István, 1071 Budapest, Dembinszky u. 54. Telefon: 268-0076, fax: 268-0570. Csépi nem dönt a második fordulóig, az ÁVÜ folyamatosan privatizál. A privatizációs döntések a választás előtti hetekben különösen felgyorsultak. Az első forduló után az Állami Vagyonkezelő Rt. és az Állami Vagyonügynökség eltérő magatartást tanúsít: az ÁV Rt. leáll a döntéshozatallal, az ÁVÜ nem. (Népszabadság. V. 11.) A külföldi tőke és a baloldali előretörés. A baloldal hatalomra jutása nem feltétlenül jelenti azt, hogy a külföldi tőke azonnal meghátrál. Ha az adórendszer befektetésbarát, a privatizáció folytatódik, és a fizetési mérleg javítására kidolgozandó program belátható időn belül eredménnyel kecsegtet, akkor nem valószínű, hogy a külvilág elfordulna hazánktól. (Világgazdaság. V. 10.) Patikaprivatizáció. Az ÁVÜ nem kfvánja leállítani a patikaprivatizációt - a meghirdetett 61 patikára július 7éig lehet pályázni, a szerződéskötések szeptemberben, októberben várhatók. Hatvani Szabó János, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója kijelentette, a gyógyszertárak privatizációja nem bevételorientált, a vételár felét az ÁVÜ visszairányítja a megyei gyógyszerészeti alapítványoknak. A tervek szerint június végén egy újabb gyógyszertárcsomag felajánlására kerül sor. (Csongrád Megyei Hírlap, V. 9.) Állami gazdaságok magánosítása, hajrá a decentralizáció után. Az állami gazdaságokból alakult társaságok decentralizációja 60-70 százalékban megvalósult, értékesítésük pedig javarészt most zajlik. Az ÁVÜ Tallózó tapasztalatai szerint általánosítható, hogy külföldi elvétve, hazai érdeklődő viszont megfelelő számban akad. Az ÁV Rt.-hez került, stratégiailag fontos gazdaságok privatizációja még várat magára. (Világgazdaság, V. 10.) Függő játszmák a papírgyárakban. Tavaly nyolc papírgyárat értékesített az Állami Vagyonügynökség, s ezért sikeresnek minősítették a papíripar privatizációját az ÁVÜ sajtóértekezletén. Továbbra is vita folyik a Dunapack és a szolnoki papírgyár sorsáról. (Népszabadság, V. 6.) Sínen a szerkezet-átalakítási folyamat, befejeződtek az erőmű- és bányaintegrációk. Lezárult a gazdasági szerkezet-átalakftási folyamat részét képező erőmű-bányai integráció, amelynek utolsó szakasza az Oroszlányi Bányák Kft. és a Vértesi Erőmű Rt., valamint a Bánhidai Erőmű, a Tatabányai Fűtőerőmű Kft. és a Tatabányai Bányák FA szervezeti integrációját foglalta magában. (Világgazdaság, V. 7.) Döntött a versenyhivatal. A Pick Rt. tájékoztatta a tőzsdét, hogy a Gazdasági Versenyhivatal versenytanácsa engedélyezi a Pick számára a Herz Szalámigyár megvásárlását azzal, hogy azt egyszemélyes rt.-vé alakíthassa. (Napi Gazdaság, V. 6.) Debrecené lett a repülőtér. Lezárult a volt szovjet katonai repülőtér több éve tartó privatizációja Debrecenben. Az új tulajdonos, az önkormányzat, egymilliárd-hatmillióért lett gazdája a létesítménynek. (Népszabadság, V. 12.) Az ÁÉF és az ÁBF sem adott engedélyt bankrészvény-kárpótlási jegyért. Névértéken vásárolja a kárpótlási jegyet egy társaság Miskolcon, és a papírokért cserébe Solidus Bankrészvényt kínálnak. A jegytulajdonosokkal ennek megfelelően jegyzési megállapodást kötnek, amelyben egy év múlva 20 százalékos osztalékot garantálnak. A Solidus Bankról azonban nem tudnak az Állami Bankfelügyeleten, s az Állami Értékpapírfelügyelet sem adott engedélyt a nyilvános részvénykibocsátásra. (Magyar Hírlap, V. 7.) CSÜTÖRTÖK 14.30 Sajtóértekezlet az ÁV Rt. Igazgatóságának mm m w w fn üléséről \ Ki „foghatja" az Antenna Hungáriát? A május 16-a és 20-a közötti időszakot felkészülten és harcedzetten várta a Postabank és Takarékpénztár Rt. által vezetett forgalmazói konzorcium. Az Antenna Hungária 730 millió forint értékű részvénycsomagját kárpótlási jegyek ellenében jegyző kisbefektetők rohamára számítottak. A vállalat ugyanis - mint hazai természetes piaci monopólium -.igen vonzó befektetési lehetőséget kínál: az 1000 forint árukészletű részvényekből 10 darabot, vagy ennek névértékével azonos címletértékű kárpótlási jegyért. Az alapcserearány tehát 10:10. A 7849 milliárd forintnyi alaptőkével rendelkező cég tavaly adózás után 550 millió Expo-műhold forintnyi nyereséget könyvelhetett el. Ennek felét elvitte az osztalék. Bár az igazgatóság eredetileg csak 15 százalékos osztalékot javasolt a közgyűlésnek, a ma még 93 százalékban tulajdonos AV Rt. 50 százalékhoz ragaszkodott. így aztán az elkerülhetetlen fejlesztéseket - amelyre idén 2,4 milliárd forintot szánnak majd a privatizációs bevételekből próbálják megvalósítani. 1996-ra, az Expo évére pl. már egy új magyar műsorszóró műhold működtetését tervezik. A privatizációra komolyan készülődnek, hiszen tartósan állami tulajdonban mindössze 50 százalék + 1 szavazatnyi részvényt kívánnak megtartani. Tíz százalékot most kárpótlási jegy ellenében kisbefektetőknek ajánlottak fel, 3,5 százalék az önkormányzatoké, 4 százalék pedig már a vállalat tulajdonában van. A maradékra tőkeerős szakmai befektetők számára hirdetnek tendert, s talán már az őszre megtalálhatják a legvonzóbb partnert, vagy partnereket. A kárpótlási jegy részvénycsereakciót 5 napon belül akkor sem zárják le, ha jelentős a túljegyzés. Öt nap után viszont lezárható. Igen nagy érdeklődésre számítanak, tehát az Antenna Hungária esetében sem várható, hogy egy-egy kisbefektető kezében túl sok részvény koncentrálódna.