Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-19 / 116. szám

6 HAZAI TÜKÖR DÉLMAQYARORSZÁQ CSÜTÖRTÖK, 1994. MÁJ. 19. A fenyvesek nem nyújtanak üde látványt hernyórágás után - amint ezt Rácz Albert erdészeti műszaki vezetővel szemügyre vehetjük. • Permetezni csak végszükségben Fenyőrontók hava Néhány erdei tanya tulaj­donos szinte a sáskajárás réméi látta valóra válni a homok­vidék fenyveseiben, amint egyre nagyobb tömegben tűntek elő az erdei fenyőt pusztító hernyók. A napokban elhangzottak már nyugalomra intő szavak, mindezzel együtt bővebb felvilágosításért a Délalföldi Erdészeti Rt. ásotthalmi erdészetének veze­tőjéhez, Polner Frigyesnéhez fordultunk. • Milyen kártevő lepte el a fenyveseket szerte az er­dészet területén ? - A fenyőrontó darázs ál­hernyója rágja az erdei fenyő­fákat. Nem ez az első alkalom, károsító mértékben 1978-ban, 1980-ban jelentek meg az erdészet területén. Általában nyolc évenként fordul elő a fenyőrontó álhernyójának tö­megszaporodása, amikor a fenyőfákon tar-rágást képes csinálni. Megjegyzem mellé­kesen, hogy az erdészeti, nö­vényvédelmi szakmérnöki diplomatervemet éppen e kártevő tanulmányozása és az ellene való védekezés elem­zése adta. Ezt azért mondom, mert remélhetőleg ezáltal még hihetőbben és hitelesebben hangzik: a tanyatulajdonos, az erdőt járó ember hirtelen elkeseredésében nagyobb veszélyt lát, mint amilyen ez valójában. Csúnya és lehan­goló látvány a csonkra rágott fenyőág, de jóvátehetetlenül nagy károkat a hernyó álta­lában nem okoz. • A fenyvesek tehát kihe­verik a fenyőrontók táma­dását ? - Egyértelműen azt mond­hatom, hogy kiheverik a fák a hernyók támadássorozatát. Szerencsére viszonylag rövid az az időszak, ameddig az ál­hernyók károsítanak. Április közepétől május közepéig, végéig pusztítanak a hernyók. Fotó: Révész Róbert Most kezd levonulni a hullám, az álhernyó kezd bebábozódni a talajban. Egy hónap alatt is bekövetkezhet a látvány szerint súlyos károsító hatás. Amelyet, hangsúlyozom a fák szeren­csére átvészelnek. Először is azért, mert a fenyőrügyet, a friss hajtásokat a hernyó nem károsítja, mert mire a pici tűlevelek kinyílnak, addigra az álhemyó állapot véget ér és a hernyók bebábozódnak. így a látszólag teljesen tönkretett fák is újraélednek. Károsodás mindenképpen van. de nem jóvátehetetlen. A fák kibírják, de növedékvisszaesés van, ami annyit jelent, hogy hosszú­ságban, szélességben vissza­esik a fejlődés. Durván úgy érzékeltetném, hogy nem 60 centiméteres, hanem csak 25 centiméteres növekedés követ­kezik be az év során. • Ezek szerint tétlenül kénytelen mindenki nézni az erdei fenyő tömeges ká­rosítását ? - Azt azért nem mondanám, hogy tétlenül. A fenyórontó darázs tömegszaporodását igyekszünk előre feltérképezni a báb számok és a tűre rakott petecsomók száma alapján. Ezt figyelve előrejelzést készítünk, s mindenképpen figyelünk arra: a hat évesnél fiatalabb erdei fenyőt ne érhesse két alkalommal tar-rágás. Az idősebb egyedek könnyebben képesek átvészelni a természet ilyen támadását. Igyekszünk mérlegelni, hogy szükséges-e és érdemes-e védekezni a fe­nyőrontó darázs hernyója ell­en, permetezéssel. Először is figyelembe kell vennünk, hogy a kemikália alkalmazása jó­vátehetetlen károkat okozhatna az erdő élővilágában. Mi­közben egy kártevőt akarunk elpusztítatni, felborulhat a bio­lógiai egyensúly. Párhuzamba állítjuk továbbá a két dolgot: az évi növekedés kiesés jelent-e nagyobb gondot, vagy a vé­dekezés költsége a komolyabb tehertétel. Részlegesen, fol­tokban ugyanis nem lehet védekezni, csak az egész fertőzött tömbök permetezé­sével. Légi úton, több ezer hektár permetezése, monda­nom se kell milyen hatalmas költséget jelentene. • A tanyatulajdonosok esetleg úgy gondolják, saját területüket mégis védenék. Nekik mit tanácsol ? - Természetesen alkalmaz­hatnak permetszert, kapható a kereskedelmi forgalomban a Dimilin nevű hatóanyag. Az erdei fenyő díszfákra alkal­mazzák, hiszen a hernyók más fafajtákat nem károsítanak, se gyümölcsöt, de még a fekete fenyőt sem. Tudni kell még egyébként, hogy a már kifejlett károsító hernyó nem vándorol, nem mászik át a tanyaudvarra és nem eszi meg a hobbikertet. Becsei Pétéi • Megbuktak a szerb bakterek Biznisz a senki földjén Május 14-én, 23 órakor gör­dült ki a két egymásba kapcsolt villanymozdony a kelebiai vasútállomásról. Minden úgy ment, mint általában. A két határszakasz közötti részeri, ahol a szerbeknek van egy el­lenőrző állomásuk, előtte száz méterrel járt a szerelvény, amikor hirtelen kialudtak a fények, és néhány perces áram­szünet vette kezdetét. A moz­donyok személyzete természe­tesen nem vesztette el lélekje­lenlétét, azonnal leugráltak a gépről. Már várták őket. Cso­magokkal együtt. Mégsem sikerült nekik a rakodás, hiszen megelevenedtek a bokrok is, és géppisztolyos határőrök szó­lították fel megálljra a díszes kompániát. Az áramszolgál­tatás hamarosan megoldódott, miközben a szajrét a fegy­veresek gépkocsira pakolták, és az embargót sértettekkel együtt a rendőrségre szállítot­ták. A két határszakasz közötti forgalom - mint általában az ilyen esetek után - hamarosan helyreállt. t A kiskunhalasi rendőrség egyik kihallgatószobája meg­telt a cuccokkal. Száz pár Ree­bok cipő, húsz tévéjáték a hozzávaló kellékekkel, tucat­nyi adó-vevő készülék, rádiós­magnók hangfalakkal, turmix­gépek, kaputelefonok, és egy halom komputeres kvarcjáték. Valamennyi csempész- és egyben embargó alá eső áru, melynek értéke meghaladja az egymillió forintot, bár az illetékesek szerint teljesen mindegy, hogy egy forintról, vagy tízmillióról van szó, ha embargót sértenek. A huszonöt esztendős Kati, a csinos szerb vasúti ellenőr bajban van. Igaz, őt nem vették (még) őrizetbe, de neki kell magyarázatot adnia, mit ke­resett a holmirengeteg "a két határszakasz között, hiszen tul­ajdonosként saját magát ne­vezte meg. Szegedi szerb kap­csolataira hivatkozott. Azok kérték meg, hogy egy időre tárolja az árut, mtg érte nem jönnek. Állítása szerint a sze­gedi Cserepes sori piacról szár­mazik a termék, még árakat is megjelölt. Például egy adó­vevő készülék - szerinte ­húsz márkát taksál... A zsaruk viszont azt is kide­rítették, hogy a mozdonyok indulása előtt pár órával egy A magyarországi Ke­lebia és a kis-jugoszlá­viai Kelebija vasútállo­másai között alig pár kilométer a vasúti síntá­volság. A mieink mozdo­nyaikkal Szabadkáig, míg a déli szomszéd­béliek Kelebiáig csorog­nak át és cserélnek von­tatót. A két határsza­kasz közötti,„senki föld­jét" az embargósújtotta déli bakterek üzletelésre is felhasználták. No nem pár üveg hamis konyak cserélt itt gazdát, hiszen a legújabb elfogás ered­ménye milliós tételeket sejtet... magyar vasutast fűzgéltek, hogy hunyjon szemet, míg ők a szerb gépre felpakolnak némi áruféleséget, de vasutasunk nem állt kötélnek. A szerb vasutaslány mind­három, nála meglelt útlevele dugig van pecsételve. A déli határszakasz szinte valamennyi kilépőjének pecsétje több tucatnyi ki-be lépkedéséről árulkodik az utóbbi időkből. Természetesen a hölgy nem győzi ismételni, hogy csakis erről az egy esetről van szó, habár a nyomozószervek meg vannak győződve, hogy egy folyamatos csempésztevékeny­séget lepleztek le a szemfüles határőrök. Egy szerb baktert és egy csempészt helyeztek előzetes letartóztatásba. Hétfőn még javában folytak a kihallgatá­sok, így nem tudni, kerülnek-e újabb személyek felszínre a későbbi vallomások folytán, hiszen a társaság többi része szabadlábon, de nálunk véde­kezik, mert az útlevelüket ter­mészetesen bevonta a hatóság. Még váratlan fordulat is vár­ható az ügyben, ugyanis kide­rült, hogy a két határszakasz között valami nincs rendben az elektromos hálózattal. Elég gyakori az áramszünet éjfél körül, amit a körülményekhez képest általában gyorsan helyre is hoznak. Annyi bizonyos, hogy ennek a vasúti szakasz­nak az elektromos hálózatát nem a határon túli Kelebijáról, hanem a mi Kelebiánkról ve­zérlik... - posztobányi ­• Nem is olyan régen, a ju­goszláv határtól számítva, a Horgosi úti Shell volt a má­sodik töltőállomás, ahol ben­zint vásárolhatott az autós, ma már csak a hetedik. Hasonló­képpen a Kálvária téri kút után Bajáig egyetlen helyen lehetett tankolni, ma a kelebiai elá­gazásig van több mint fél tucat. Kezdetben még feltettük azt a kérdést, hogy miből élnek meg ezek a töltőállomások, majd miután számuk már-már expo­nenciálisan növekszik, nem foglalkozunk ilyen aprósággal. A szakma bizonyára ismer olyan mutatót, hogy töltőál­lomás-sűrűség, ha nem, alap­egységnek - talán száz száza­léknak - nyugodtan választ­hatja a szegedi Kálvária sugár­utat, ahol a Kálvária téri BP és a temető előtti Texaco közé most építkezik a MOL - a régi kötélgyár helyén, úgy halló­távolságra mindkettőtől. És akkor még nem számítottuk ide a Szabadkai úti Shellt, amelyik bizonyára nagyon várta már a harmadik körutat. Az egyébként nemrégiben meg is érkezett, csak egy egész kis összeköttetés hiányzik nég. No, erre a későbbiekbén az autópálya leágazásban is érintett összekötőre építkezik most a MOL, legalább három kút nagy bánatára. Mit szólnak a legújabb szomszédhoz - erre próbáltunk válasz kapni az érintettektől, s közben azt is megkérdeztük, honnan szerzik be az üzemanyagot. Mert a pancsolt gázolajból még min­dig sok lehet a föld alatt, to­vábbá az injektoros Merce­desnek sem mindig ízlik már a magyar benzin. A Horgosi úti Shell bízik a folyamatos jó minőségben ­saját üzemanyagát árulja -, amelyet nemegyszer Százha­lombattán finomíttat. Azután szolgáltatásait fejleszti, a ma egyre népszerűbb kézi autómo­sót náluk is rövidesen üzembe helyezik. A Texaco, pontosabban az ELKOPETROL Kft. egyik ügyvezetője, Horváth Czakö István - némi meglepetésre - a nyugat-európai mintából kiin­dulva azzal kezdi, hogy elbír három kutat ez a rövid sugárút­szakasz. A még építkező leg­közelebbi szomszédról azt tudja, hogy az ÁFOR akkor Benzinkutak Kálváriája Kezdetben volt az ÁFOR, azután sokára jött a Shell, majd harmadikként, legalábbis Szegeden, a BP. A zász­lók, az uralkodó színek, valamint a nem túl hosszasan sorolható szolgáltatások különböztek, a benzin, amit árultak, ugyanarról a helyről származott. Mindenki meglepődött, amikor feltűntek az első igazi maszekok, s nem átallottak például a Shellel szemben építkezni az Algyői úton. Akkoriban még lehetett győzni a ben­zinkútavatókat, ma már előfordul, hogy lemarad a lap valamelyikről. kapott nyilatkozatot az önkor­mányzattól, hogy nem terv­eznek a-közelben benzinkutat, amikor nekik már megvolt a jogerős építési engedélyük. Mindkét papíron ugyanaz a névaláírás szerepelt. Különben nem panaszkodnak az üzletme­netre, maszekok lévén, válo­gathatnak a százas nagyság­renddel mérhető beszerzési források között. A Kálvária téri BP töltő­állomás vezetője, Papp László nem nagyon szépíti a dolgot és bevallja, hogy az épülő kút agyonvágja őket. Tudomása szerint a MOL vezérkarában sem volt teljes az összhang, amikor az építkezés mellett döntöttek. Azon viszont nem csak ő csodálkozik, hogy akkor már miért nem pontosan a körűt sarkán rendezkednek be. Tudomása szerint ezt a kutat először az önkormányzat sem akarta, de azután győzött a magasabb szempont. A telek meglehetősen sok kézen ment keresztül, meg nem erősített információink szerint a Volán­tól egy „libatollas" céghez ke­rült, de a MOL már egy Sző­regről induló, s oda hosszú idő után visszatérő, majd újra el­költöző vállalkozótól vásárolta meg. A BP üzemanyag-ellátása a központon keresztül történik, hiába kap napi két-három ajánlatot benzinre a kútvezető, mindössze annyit tehet, hogy azokat továbbítja Budapestre. A gázolajban egy forinttal olcsóbb maszek szomszéddal ­amelyik már nem sokáig lesz szomszéd - nem nagyon tudnak versenyezni, legutóbb éppen egy heti kétezer literes vásárlójuk pártolt át a sza­badabb árkalkulációval dolgo­zó töltőállomáshoz. Orosz Bálint, az önkor­mányzat illetékes osztályveze­tője a MOL kút engedélyezésé­vel kapcsolatban elmondta, hogy első körben elutasították a kérelmet, majd a köztársasági megbízotti hivatal bekapcso­lódása után másodszorra már elfogadták. Menet közben egyébként a közgyűlés szigo­rította a benzinkutak telepí­tését, a MOL ebbe már majd­nem belecsúszott. Volt külön­ben egy 120 kilovoltos veze­ték, ami sokat bonyolított a dolgon. Egyébként az építési engedélyek sorrendje a követ­kező volt. A MOL-nak volt elvi építési engedélye - még én csináltam néhány éve, amikor a Selcóé volt a telek - mondja az osztályvezető, ezután követ­kezett időrendben a Texacó , majd a MOL végleges építési engedélye. A MOL illetékesei közül Bakter Andrást sikerült elérni, aki egyáltalán nem csodál­kozott azon, hogy nem örül mindenki felhőtlenül az új szomszédnak. Nem is olyan ré­gen a Magyarországon találha­tó 600 kútból 450 volt ÁFOR, ma az 1400-ból csak 300. Ez azt jelenti, hogy több lett a szomszéd. A gyors építkezés­nek - három hónap alatt el­készültek - az az oka. hogy ez már a 65. MOL 2000-es kút. E hónap 27-én lesz a szakha­tósági ellenőrzés, s ha minden jól megy, két hét múlva már eggyel több kútnál tankolhat­nak az autósok. Kovács András

Next

/
Thumbnails
Contents