Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-18 / 115. szám

Sorban A maszek cukrász, a nyomozó meg az újságíró - fura egy csapat. A véletlen sodort össze bennünket, no meg az állami egészségügyben rejlő kimeríthetetlen tartalékok. Mert hogy legalább három órát kellett együtt várakozunk a labor ajtajában, a fél perces vérvételre. Ilyen helyzetben az ember nem beszél egészségről, főleg nem a betegségről. Mrad a politika, vagy a gazdaság. Az előbbi már a könyökén jön ki az embernek, az utóbbi meg olyan húsbavágó, mint a tizennégyes tú odabben az ajtó mögött. Morog a nyomozó, hogy régen legalább pro­tekciója volt, most meg csak a sorbanállás maradt. A cuk­rásznak se kicsi a feje, amikor összeadja, hány milliót fize­tett be a társadalombiztosításnak az elmúlt tíz évben. Nem jól mennek a dolgok - állapítjuk meg az örökérvényű igazságot. Külfölddel példálódzunk: Németországban egy egyszerű autóátíráshoz is sorszámot tép az ember a hivatalban, oszt-szoroz, hogy mikor kerül sorra, azután elszalad még elintézni a dolgát. Ott érték az idő. A pénzmozgatta vi­lágban mindenki tudja: minden perc fontos, amit munkára, értelmes dolgokra lehet fordítani. Közhely már, hogy ná­lunk olcsó a munkaerők de csak ilyenkor ébred rá az em­ber, attól érünk ilyen keveset, hogy saját magunkat is csak ennyire becsüljük. Javítanak mindenféle vezetéket a házunk előtt. Feltúrták a betonutat, olyan az egész tér, mintha aknavetővel lőtték volna. A munkások meg reggel behúzódnak az árnyékba, miután gondosan megvették a sarki boltban a kétdecit, s várják, hogy jöjjön a cső, a homok, meg a sóder. Nekik sem drága az idejük, mert valakik odabenn a nagy irodaházban *«n képesek akkurátusan végiggondolni: mikor kell a sóder és mikor a cső. Folytathatnánk a példát, ha nem szólítanának be bennünket. Hazafelé azon gondolkodom, nálunk vajon miért nem működne az, ami nyugaton már bevált. Egyedül a bankokról tudom, hogy sorszámot osztanak, ha egy-egy jobb részvényt lehet jegyezni, s már azon is csodálkozunk. Piacgazdaság és sorbanállás? - hüledezünk. Pedig csak arról van szó, hogy a pénz világban már felismerték, ha az időnket megbecsüljük, saját magunkat is minősítjük vele. Csak az a baj, hogy a mi urambátyámos világunkban alig­hanem két számsor is kellene: egy bennfenteseknek, egy meg az átlagpolgároknak... Az egy-egy térséghez kötődő, tradicionális fű­szerpaprika- és hagyma­termesztés napjainkban sem veszített jelentősé­géből. Mindkét növény besorolható a két rossz eset kategóriájába: az is baj, ha kevés, az is ha sok. A piaci igények a fogyasz­tás ösztönzés más zöldség­féléknél bevált módszerei­vel alig módosíthatók. A hagyma esetében az egyensúly meglelését az utóbbi évek aszálya miatti, drága árral párosuló, rossz szaporítóanyag kíná­lat mellett a föld tula­jdonviszonyok elhúzódó rendezése is nehezíti. A keresetek alakulása Jobban nő a nettó, mint a bruttó? A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlag­keresete márciusban 30 815 forint volt, 22 százalékkal több, mint egy évvel korábban - tájékoztatta a Köz­ponti Statisztikai Hivatal a távirati irodát. A márciusi átlagkereset 3000 forinttal haladta meg a februárit, s a fizikai dolgozók jövedelme jobban nőtt, mint a szellemi alkalmazottaké. A legtöbbet változatlanul a pénz­ügyi szakmában dolgozók ke­restek, átlagosan 53 840 forin­tot, míg a textil- és ruházati iparban továbbra is a legala­csonyabbak, átlagosan 20 ezer forint alattiak a jövedelmek. A vizsgált körben, a tíznél több dolgozót foglalkoztató gazdálkodó szervezeteknél a márciusi átlagkereset nettó ér­téke 21 622 forint, 24,9 száza­lékkal több az egy évvel ko­rábbinál. A személyi jövede­lemadó változása miatt vár­ható, hogy az év egészében a nettó jövedelmek a bruttó ke­reseteknél nagyobb mértékben emelkednek. Az első negyedévben a brut­tó átlagkereset összesen 28 578 forintot ért el, ez az előző évi értéknél 24 százalékkal több. Az átlagon belül a fizikai dol­gozók jövedelme 22 366 forin­tot tett ki, a szellemi dolgozóké ennek csaknem kétszerese. Az első negyedévben az egyre csökkenő létszámú bányászat­ban, valamint a vegyiparban regisztrálták a legmagasabb jö­vedelmeket, s továbbra is a textiliparban voltak a legala­csonyabbak a fizetések. A DM KFT. ÉS A DMKIK GAZDASÁGI MELLÉKLETE Amit eldugtak, keresni fogják Míg a nyers eladásra és hűtőiparnak szánt tételeknek megfelel a magasabb víztartalmú, magról vetett vöröshagyma is, szárft­mány gazdaságosan csak a nagyobb szárazanyagtartalmú, dug­hagymásból készíthető. Magyarországon emiatt alakult ki az utóbbi kétharmadot meghaladó részesedése. Most az említett okokból a kényszer változtatott ezen az arányon, így a dughagy­más várhatóan még kedvező időjárás esetén is kevesebb lesz, mint az igény. A bizonytalanságot növeli a déli határainkon zajló, nehezen számszerűsíthető magánexport. A hazai hagyma­szárítmány előállítás és kereskedelem ötödét bonyolító Agroman Kft. ügyvezetőjét, Lengyel Árpádot adotságaink és lehetőségeink feltérképezéséhez hívtam segítségül. Kétségbevonhatatlan tényként említette, hogy a nagyüzemi ke­retekben történő termelés visszaszorulásával, s ezzel együtt a kis­parcellás változat térnyerésével romlanak a vetésforgó esélyei. Ezzel szemben a kistermelő könnyebben rávehető, hogy ne gép­pel szedetten és ömlesztve akaija eladni termését, hanem a csalá­di munkaerőt kihasználva zsákosán, exportra előkészítetten sőt esetenként az iparnak megtisztítva. Az export szárftmány ára az utóbbi években, a forintleértkelés esetleges korrekcióit leszámítva, nem emelkedett. Ezzel szemben a nyersanyag ára a feldolgozó szempontjából kezd megfizethetet­lenné válni. Amennyiben nem a termelő végzi az előkészítés mű­veleteit a tb-vel fűszerezett bérmunka nehezen fér a kalkulációba. Versenyképességünk romlását jelzi, hogy az 5-6 évvel ezelőtt ki­szállított mennyiség felére csökkent. Az olcsó román, lengyel és egyiptomi áru térnyerését nehéz feltartóztatni. Az Agroman Kft. állandó - főként német, holland és angol ­vevőinek igényeiből kiindulva alakította ki szerződéses kapcso­latait a termelőkkel. Az eseti felvásárlásra kiépített hálózattal az adott időpontban „beeső" üzletekhez szükséges mennyiség rugal­mas beszerzésére nyílik lehetőség. A dughagyma hiány és a ter­melésbiztonság miatt tavaly kipróbáltak egy holland hibridet, amely száraz körülmények között is bevált. így az idén ebből már 110 tonnányit adtak el termelőiknek és a kereskedelemnek. Az idén, ha két hét múlva is lesz eső, kimondottan jó előjelei vannak a bő termésnek. A szerződéses kapcsolat a szaporítóanyag beszerzésén túl kiteljed a a növényvédelmi techológia átadására és a védőárként felfogható konkrét árajánlatra is. A beszállítást követő, azonnali fizetés sem mellékes a szükséges termelói kör megszerzésében. Megfigyelhető, hogy az áru kikészítésére Makó környékén kevésbé vállalkoznak, mint például Sándorfalva vagy Jánoshalma térségében. A kft. nem nehezen megtérülő beruházásokra összpontosít, inkább a mozaikszerűen meglévő adottságok egybekapcsolására. A kapacitáskihasználás gondjával küszködő szárítok még örülnek is a megbízásnak. A szervezés alapja a szakmai, kereskedelmi ismeret és a megbízhatósággal párosuló ismertség, s nem tit­koltan az ismeretség. T. Sz. I. Demográfiai érdekességek Fogyóban az „erősebb nem" Merre billen a mérleg? A folyó fizetési mérleg hiánya február végén elérte az 573 millió dollárt. Januárhoz képest a hiány mér­sékeltebb ütemben növekedett. Az első hónap végén a deficit 378 millió dollárt tett ki. Minderről a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatta az MTI-t. 2600 2400 2200 2000 1800 1600 1400 1200 ÍOOO [Jjezer férfira jutó nő 40 50 60 70 80 90 éves korban A tájékoztatás szerint az első két hónap során az ex­portbevétel 1,14 milliárd dollár volt, míg az importkiadások 1,68 milliárd dollárt tettek ki. így a külkereskedelemben az első két hónap után 536 millió dolláros deficit jött létre, szem­ben a januári 389 millió dol­láros hiánnyal. Az idegenfor­galomban 32 millió dolláros többlet keletkezett annak hatá­sára, hogy a bevételek elérték a 127 millió dollárt, míg a ki­adások 95 millió dollárt. Januárban a kialakult aktí­vum még csak 10 millió dollár volt. Részben a korábbinál na­gyobb mértékben javult az ide­genforgalmi mérleg helyzete februárban, másrészt csökkenő mértékben növekedett a keres­kedelmi mérleg hiánya. E két hatás érzékelhető a fizetési mérleg februári állapotában. ^ A devizatartalékok összege január végén 7,53 milliárd dol­lártértek el, február végén az állomány kissé csökkent, és 7,33 milliárd dollárt tett ki. Az ország bruttó külföldi adósság­állománya kismértékben to­vább növekedett. Januárban a bruttó adósság 25,69 milliárd dollár volt, február végén elér­te a 26 milliárd dollárt. Eddig az országba pénzben 5,73 mil­liárd dollár működő tőke áram­lott be. Januárban 88 millió dollár érkezett, februárban vi­szont csupán 20 millió dollárt tett ki ez az összeg. Az utóbbi időben mind több szó esik a férfiak megnöveke­dett halandóságáról, rövidülő életéről, s valóban, az újságok gyászközleményei láttán saj­nos gyakran kell azt monda­nunk: korán elment, még élhe­tett volna. Nézzük, mit mutatnak a de­mográfiai adatok. A „kezdet" a férfiaknak ad előnyt, a termé­szet rendjéből eredően több fiú születik, mint leány. A különb­ség nem túl nagy, ha pl. az összes fiú majdan a vele egy esztendőben született leányok köréből kívánna párt választa­ni, minden ezer közül 53 fiú­nak nem jutna feleség. A szü­letéskori fiútöbblet sokqig kitart, csak a 40 éves életkorra tűnik el, onnan viszont egyre gyorsuló ütemben fogynak a férfiak a nőkhöz képest. Valamikor régen - úgy a század elején - még a népesség fele férfi volt, a másik fele nó, és az életkor előrehaladtával sem alakult ki számottevő kü­lönbség a nemek között, az ezer férfira jutó nők száma még a 60 év feletti korosztály­ban is csak 1058 volt. Azóta viszont jelentós változások történtek. Alapvetően az élet­körülmények javulásával és az orvostudomány fejlődésével összefüggésben folyamatosan nőtt az átlagéletkor, tovább él­nek az emberek. A változás azonban nem egyformán érin­ette a nőket és a férfiakat, a férfiak lemaradtak. Az évtize­dek során egyre nagyobb lett a különbség a nők és a férfiak élettartamában. Napjainkban a férfiak jóval rövidebb ideig él­nek, mint a nők, és ebből kö­vetkezően az életkor előreha­ladtával egyre nagyobb mérvű nőtöbblet alakul ki. A 70 év körüli korosztályban már a nők száma több mint másfélszerese a férfiakénak, 80 táján pedig kétszer annyi nő van életben, mint férfi. A kialakult helyzet okait vizsgálva, sokféle magyarázat kínálkozik. Van olyan nézet, hogy az élővilágban általában hosszabb életűek a nőnemű egyedek, és itt is erről van szó. Ennek ellentmondani látszik, hogy 90 évvel ezelőtt még nem volt nőtöbblet, márpedig az élővilág törvényszerűségei ennyi idő alatt nemigen mó­dosulnak. Más vélemények szerint - amit számos statiszti­kai adat is alátámaszt - az „erősebb nem" alapvetően az életvitelre, életmódra visszave­zethető okok - ital, dohányzás, stressz, az egészség elhanyago­lása stb. - következtében válik az életpálya második felében a gyengébbé, a kevésbé élet­képessé. Mindenesetre elgondolkod­tató, elég nagy a valószínűsé­ge, hogy az egészségesebb életmód megfelelő propagálása - és itt jó néhány fejlettebb or­szág példájára hivatkozhatunk - sok családban kiküszöbölné az idő előtti gyászt, kevesebb feleség maradna magányos özvegységre kárhoztatva. Klonkai László KSH

Next

/
Thumbnails
Contents