Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-17 / 114. szám

KEDD, 1994. MÁJ. 17. VÁLASZTÁSI KAMPÁNY 5 • Békési László egy gazdasági csúcsminisztérium létrehozásának szükségességéről beszélt, valamint arról, hogy 1995-ben meg kell kezdeni az államháztartás reformját. A következő lépés a bankreform, és az idegenforgalom fellendítése. 1996 előtt - mondja Békési - a lakosság nem fog érezni semmit a változásokból, hiszen egyes befejezetlen korábbi folyamatok, mint például a kárpótlás, inflációnövelő hatásúak. Az elmaradt nyugati koncessziók miatt „icipici" expót kell csinálni, aztán jöhet a fellendülés. Fehér Árpád, az MSZP egyik vezető gazdasági szakértője úgy véli: az egyik baj az, hogy a régi külkereskedelmi képviseletek megszűnésével a külföldi befektetőnek nincsenek megfelelő információi a lehetőségekről. így a szocialisták egyebek között a dolog marketing részét kívánják erősíteni. Folyamatosan tájékoztatni szeretnék a nyugati cégeket arról, hogy hol és milyen kedvezményekben részesülhetnek, és milyen opciókat kell fizetniük, ha nálunk akarnak vállalkozni. A válsághelyzetben lévő övezetekben komolyabb kedvezményeket kívánnak felkínálni a befektetőknek. Ha nem így lesz, akkor megnő a veszélye annak, hogy a már fennálló különbség a dunántúli és a keleti megyék között csak növekedni fog. „Nem gondoljuk, hogy feltaláltuk a bölcsek kövét - mondja Fehér Árpád -, hiszen amíg nincs ukrán piac, addig a tőke nem megy el Szabolcsba pusztán a befektetési kedvezményért. De talán nem nő tovább a szakadék." A kisgazdákkal ellentétben a szocialisták szívesen vennék a mezőgazdaságban a nyugati tőkét. Csak hozzák a modern technológiát. Azt azonban el akarják kerülni, hogy monopóliumok jöjjenek létre, fél vagy egész megyék kerüljenek külföldi tulajdonba. Az államháztartás reformját csak az úgynevezett nagy rendszerek reformjával együtt tartják megvalósíthatónak. Ilyen az egészségügy, a társadalombiztosítás, a nyugdíjrendszer. A nyugdíjak értékállóságának megőrzésére Csehák Judit dolgozott ki egy háromlépcsős megoldást. Lenne egy alapnyugdíj, melyet mindenki megkapna, aki magyar földön él, függetlenül attól, hogy dolgozott-e életében vagy munkanélküliként tengette napjait. Ez az összeg megegyezne a létminimummal. A • Eredményt 97-re várnak a szocialisták A legkeményebb dió: az adó második fokozat a kötelező kiegészítő nyugdíj, ami a dolgozóknak jáma. A tőlük elvont (de a mostanihoz képest csökkentett) társadalombiztosítási járulék lenne a nyugdíjak gazdasági bázisa, persze az állami költségvetés hozzájárulása mellett. A harmadik fokozat egy önkéntes biztosítási rendszer lenne, olyan mint Nyugaton. Ezt eleinte csak a jómódúak tudnák megfizetni. Ahhoz azonban, hogy az önkéntesség általánossá váljon, drasztikusan vissza keli fogni a "tébé"-elvonást. Az MSZP-nek még a szindikalista csoportjai is azon a véleményen vannak, hogy lassú a reform, ha nincs bérreform, hiszen akkor nincs fizetőképes kereslet, nincs vagy szűkül a belső piac. A legkeményebb dió: az adó. Csökkenteni szeretnék az szja-t (nagyobb mértékben) és a vállalkozási nyereségadót „SzUkségünk van az évi másfél milliárd dollárnyi működő tőkére" - mondja Fehér Árpád, a választások első fordulójában győztes szocialista párt gazdasági szakértője. Ekkora összegre a Boross-kormány is „vevő" lett volna, ha marad. Mi hát a különbség? Hogyan akarják a szocialisták becsalogatni a „kapitalistákat" az országba? Mit akarnak tenni a nyugdijak értékállóságának megőrzéséért, és az infláció visszaszorításáért? Meddig késhet még az államháztartás reformja? Az Atlantic Sajtószolgálat munkatársa jelen volt azon a beszélgetésen, amelyet Békési László folytatott a gazdasági élet prominens vezetőivel, majd találkozott az MSZP egyik vezető gazdasági szakértőjével. (kisebb mértékben.) Lehetőség szerint növelni az áfá-t és a „luxusadókat". Cél, hogy a nagyobb elvonások ne korlátozzák a befektetéseket, de a végfogyasztást igen. A házépítés szerintük nem „végfogyasztás", az építőipar húzóágazat, nem terveznek növelést. Kívánatosnak tartanák, ha a kereslet fellendülésével lényegesen több lakás épülne évente Magyarországon. Támogatják a helyi adók kivetésének a gondolatát, de ezt addig nem lehet megtenni, míg az önkormányzatok a központi elosztásból a jelenlegi igen magas összeget megkapják. (Most a GDP 62%-a folyik el különböző központi elosztásokra .) Az egész rendszer egy saját farkába harapó kutyára emlékeztet. Az államháztartási reform gondolatával az SZDSZ is egyetért»A szocialisták egyfelől sürgetni fogják a nemzeti közintézményeknek köztársasági elnöki hatáskör alá rendelését, másfelől a parlamenti kontroll megteremtését a privatizáció ügyében. Egy 199l-es törvény ugyanis kimondja, hogy az ÁVÜ-nek csak alkalmankénti beszámolási kötelezettsége van. „Így a parlamentnek — Í nekünk - fogalmunk sincs róla, hová tűnt a privatizált vagyon 20%-a!" - mondja Fehér Árpád. A hadsereg költségvetésének szinten tartása szintén nagy gond a szocialista párti gazdaságtervezők számára. A „körkörös védelmi koncepció" például teljesíthetetlen luxus a mai időkben. A szocialisták szerint reformjaikból 1997-re lehet majd konkrét eredményeket érzékelni, bár a gazdaságkutató intézetek szerint sok a bizonytalansági tényező. Mégis esélyt látnak a kibontakozásra, ha a világgazdaságban csökken, vagy megszűnik a recesszió, és ha rendeződnek a kapcsolatok a szomszéd államokkal. Nélkülük, az ő piacaik meghódítása nélkül ugyanis nagyon nehéz tovább menni Nyugat felé az „új idők új dalaival." Gáspár Ferenc BMMMMMMNMNi Regionális sajátosságok A pártlisták eredményei alapján választók politikai preferenciája meglepően homogén képet mutat. Á területi listákon az összes első helyet a Szocialista Párt szerezte meg, a« második helyen pedig mindenhol az SZDSZ található. Az MDF 13 megyében ért. el harmadik helyezést, az FKGP 6, a KDNP pedig 1 bronzérmet szerzett a pártlisták versenyében.A homogenitás mögött azonban regionális sajátosságok és a politikai attitűdökben fellelhető folyamatosság figyelhető meg. A szocialista nehézipar és nagyvállalati struktúra összeomlása miatt súlyos társadalmi problémákkal küzdő két megyében: Borsodban és Nógrádban a választók nagyon hasonlóan reagáltak a koalícióskormány elmúlt négy évi teljesítményére. Az állampolgárok nem egyszerűen leszavazták a kormányt, hanem az ellenzéki pártok közül az SZDSZ-t is büntették azzal, hogy mind a két megyében 3 százalékkal kevesebben szavaztak rá. Az FKGP programja sem keltette fel az északi megyék lakosainak érdeklődését, hiszen a kisgazdák mindkét megyében 2 százalékkal az átlaguk alatt szerepeltek. A Szocialista Párt Borsodban több mint 7 százalékkal kapott nagyobb támogatási az országosan elért szintjénél. Nógrád megyében a Munkáspárt, igen látványos módon, több mint háromszorosára növelte a szavazóinak a számát. E két megyéhez kapcsolódik az a sajátosság is, hogy a baloldali pártok mellett a KDNP is az átlagosnál 2-3 százalékkal jobban szerepelt. A választók pártpreferenciáiból arra következtethetünk, hogy ennek a régiónak a bajba került lakói egyértelműen a baloldali szellemiségű pártoktól várják sorsuk jobbra fordulását, a gazdasági és szociális biztonság garantálását. Sokan lehet, hogy már csak a csodákban hisznek vagy • Választási földrajz Pártok az ország térképén valamiféle isteni beavatkozásban reménykednek. MSZP-SZDSZ, ellentétes támogatottság Számos tanulsággal szolgál a legsikeresebb két párt regionális támogatottságának összehasonlítása. Borsod mellett Somogy megye az, ahol a Szocialista Pártnak tradicionálisan nagy bázisa van. A választások első fordulójában a szocialisták ebben a megyében is 7 százalékkal szereztek több szavazatot, mint az országos átlag. Mindkét megyében a Szocialista Párt egyéni jelöltjei is igen jelentős, behozhatatlannak tűnő előnnyel vezetnek a vetélytársak előtt (az egyetlen kivételt Hörcsik Richárd, MDF-es képviselő jelenti a sátoraljaújhelyi választókerületben). Ázokban a megyékben, ahol az MSZP az átlagosnál lényegesen jobban szerepelt, ott az SZDSZ - Komárom megye kivételével - mindenhol 3-4 százalékkal kevesebb szavazatot szerzett. A két párt támogatottságának ellentétes irányú mozgását erősíti meg az a tény is, hogy a nyugati megyékben (Vas és Győr-MosonSopron), ahol az SZDSZ 6, illetve 2 százalékkal az átlag felett szerepelt, az MSZP jelentősen kisebb (7, illetve 6 százalék) támogatottságot élvez. Az adatok tükrében Vas megye az SZDSZ fellegvárának számít, hiszen egyéni jelöltjei az 5 választókerületből háromban az első helyen állnak és a másik kettőbben is szoros versenyre van kilátás. További érdekes regionális összefüggés, hogy a két dél-alföldi megyében (Bács és Csongrád) a szocialisták az átlagnál 6 százaSzakmai körökben heves viták folynak arról, hogy tulajdonképpen milyen okok miatt szavaznak bizonyos régiók lakói a jobboldal) pártokra, mások pedig a liberális vagy baloldali erőkre? Milyen folyamatok alakítják a politikai erőteret, a pártok gyúrják-e át saját elképzelésük szerint a társadalmat vagy a politikai kultúra rejtett dimenziói, történeti meghatározottságai érvényesítik hatásukat? Elemzésünkben az 1994-es parlamenti választások első fordulóját követően kialakult regionális politikai törésvonalak körvonalait igyekszünk felrajzolni. lékkai kevesebb szavazatot tudtak begyűjteni. Az MDF-ről mint a harmadik legnagyobb pártról azt mondhatjuk ei, hogy regionális támogatottságában nincsenek olyan erőteljes hullámzások, mint amilyeneket az MSZP és az SZDSZ esetében megfigyelhettünk. A szavazók Budapesten az átlagosnál 3 százalékkal nagyobb támogatásban részesítették a tulipánosokat, akik ugyanilyen arányban szerepeltek rosszabbul Somogy megyében. A vezető kormánypárt második helyen álló egyéni jelöltjei közül is leginkább a Budapesten indulók esélyesek arra, hogy parlamenti mandátumhoz jussanak. Kisgazda-bázis: Békés, Zala Az alföldi megyék konzervatív szavazóiért vívott versenyt az FKGP nyerte az MDF-fel szemben, mivel Békésben, Csongrádban, JászNagykun-Szolnok megyékben megelőzték nagy vetélytársukat. Két másik megyében (Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar) pedig csak alig maradtak le a népszerűtlen kormánypárt mögött. Erős kisgazda bázisra utal a párt Zala megyében megszerzett harmadik helye, valamint az, hogy az átlagosnál 5 százalékkal nagyobb szavazataránnyal az FKGP itt érte el az országban a legjobb eredEn még az iskolában tanultam, hogy egyszer volt hajdanán egy csónakot akart elvontatni közös erővel a csuka, a hattyú és a rák. Hámba is fogták magukat, de a csuka mohón vetette magát a vízben úszó halak után, a hattyú azonnal a magasba szárnyalt, a rák meg visszahúzta az egészet. Az iskolában ez még Krilov-mese volt. Ma egy lehetséges koalíció. A hattyú mindenesetre kikötötte, hogy a csuka tanuljon meg repülni, és szálljon utána fegyelmezetten. Az élet a legnagyobb meseíró. - góbé ményt. Mindennek ellenére az igazi kisgazda megyének mégiscsak Békés megyét kell tartani, hiszen a két kisgazdapárt itt együttesen 6 százalékkal szerepelt jobban az átlagnál. Az FKGP Budapesten szerepelt a .legrosszabbul (4 százalékkal alacsonyabban az átlagosnál), ami egy magát a vidéki Magyarország pártjának tartó szervezetnél nem hat a meglepetés erejével. A Fidesz úgy lett a választások másik nagy vesztese az MDF mellett, hogy egyetlen kivételtől eltekintve a rá leadott szavazatok alig mutatnak regionális különbségeket. A kivétel Fejér megye, ahol a fiatal demokraták 3 százalékkal jobb eredményt értek el az országos átlagúknál. Figyelembe véve azt hogy Orbán Viktor, a párt elnöke Székesfehérvárott indult, nem tekinthetjük az általános trendet alapvetően módosító fejleménynek a megnövekedett szavazati arányt. Az ország legtöbb egyedi vonást mutató megyéjében: Nógrádban, a KDNP csupán 150 szavazattal előzte meg a harmadik helyért folytatott versengésben a Munkáspártot. Nógrádon kívül még Zala és Vas megyékben kapott a KDNP 3 százalékkal nagyobb támogatást az országosan elért eredménynél. Érdekes, hogy az egyetlen első helyet elért képviselőjük nem az átlagnál jobb megyékből, hanem Csongrád megyéből kerül ki. Békés megyében, ahol a párt 3 százalékkal az átlag aiatt szerepelt, a KDNP egyéni jelöltjei is kevés szavazatot tudtak öszszegyűjteni. A Munkáspárt a már többször említett Nógrád megyében érte el a legnagyobb sikert, 10,6 százalékos eredményével megelőzte a Fideszt, és az KFGP-t is. A Munkáspártnak még egy megyében, Békésben sikerült átlépnie az 5 százalékos országos küszöbértéket, de nem sok választotta el Borsodban sem ettől. Egyéni jelöltjei ezekben a megyékben szerepeltek a legjobban, dobogós helyezéseket is szerezve pártjuknak. Csutka helyett inkébb Torgyén A Köztársaság Párt Budapesten volt a legsikeresebb, ahol majdnem elerte az 5 százalékos határt. Átlagon felüli teljesítményt nyújtott még Baranya és Pest megyében is, gyengén szerepelt viszont Somogy és Vas megyében. Az Agrárszövetséget sokan tartották parlamenti befutónak, de csupán Tolna megyében kapott 4 százalék fölötti, a belépési küszöböt közelítő támogatást. A MIÉP a 85 ezer szavazatnak majdnem a felét a fővárosban gyűjtötte, ami azt mutatja, hogy a vidéki Magyarország Csurka István intellektuális populizmusa helyett inkább Torgyán József népi populizmusát támogatta. A jelenlegi eredményeket összevetve az 1990-es választás adataival, a választói magatartásban megnyilvánuló regionális kontinuitás jól nyomon követhető. A Szocialista Párt négy évvel ezelőtt is az átlagosnál lényegesen jobban szerepelt Somogy és Borsod megyében. Az SZDSZ legsikeresebb megyéje az első szabad választások alkalmával is Vas megye volt. Általában elmondható, hogy a liberális pártok a nyugati megyékben voltak leginkább sikeresek. A Munkáspárthoz hasonlóan az MSZMP is képes volt négy évvel ezelőtt Nógrád megyében megháromszorozni a szavazatait. A KDNP az elmúlt választásokon biztosan számíthatott az átlagost kétszeresen meghaladó támogatásra Nógrád és Heves megyéből. Adataink szerint ennek a magas szimpátiának nagy részét sikerült megőriznie erre a választási ciklusra is. Részletesebb elemzések minden bizonnyal feltárják majd a regionális metszetben mind határozottabban megnyilvánuló pártkötődések mélységét és társadalomszerkezeti, valamint politikai kulturális okait. A választások második fordulója előtt a pártok kampányában azonban már fontos szerepet játszhat a területi törésvonalakat is figyelembevevő stratégia. Stumpf István POLITIKAI HIRDETÉS, POLITIKAI HIRDETÉS, POLITIKAI HIRDETÉS POLITIKAI HIRDETÉS, POLITIKAI HIRDETÉS, POLITIKAI HIRDETÉSPOLITIKAI HIRDETÉS, POLITIKAI HIRDETÉS Bízzunk magunkban és Magyarország nyerni fog SZDSZ