Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-17 / 114. szám

KEDD, 1994. MÁJ. 17. BELÜGYEINK 3 • Kónya Imre nyilatkozata, MSZP-közleménnyel A spekulációknak nincs alapja Kónya Imre belügyminiszter vasárnap késő este nyilat­kozatot juttatott el a Magyar Távirati Irodához. A nyilatko­zat a következőképpen hang­zik: „Horn Gyula, az MSZP elnöke a televízió vasárnapi híradójában megkérdőjelezte, hogy véletlen baleset történt vele. Ha egy párt elnöke né­hány nappal a választások előtt balesetet szenved, az óhatat­lanul találgatásokra ad alkal­mat. Többekben felvetődött például, hogy Horn Gyula pártbeli ellenfelei állhatnak az ügy mögött, annál is inkább, mivel a balesetből az MSZP­nek származhatott előnye a választásokon. A rendőrség birtokában nincs olyan hitelt érdemlő információ, amely bármiféle szándékosságot tá­masztana alá. Horn Gyula nyilatkozatából azonban azt kell feltételezni, hogy a pártelnöknek lehetnek belső információi, amelyekből arra következtethet, hogy valakik merényletet követtek el ellene. Ez esetben viszont nem homályos nyilatkozatokat keli tenni, hanem a bizonyítékokat kell haladéktalanul átadni a rendőrségnek". • Az MSZP sajtóirodája hétfőn az alábbi sajtóköz­leménytjuttatta el az MTI-hez: „A Magyar Szocialista Párt megdöbbenéssel értesült Kó­nya Imre belügyminiszter május 15-ei nyilatkozatáról Horn Gyula és munkatársai balesetével kapcsolatban. Az MSZP elfogadhatatlannak tart­ja, hogy az ország bel­ügyminisztere az ügy kapcsán képtelen találgatásokba bocsát­kozik. Immár második alka­lommal fordul elő, hogy a tények teljes kivizsgálása előtt sajtóközleményben minősítik a történteket. Megalapozatlan információkat tettek közzé például a személygépkocsi sebességéről, a tehergépkocsi kivilágításáról és a baleset ki­váltó okáról. Az MSZP továbbra is azt várja, hogy a rendőrség ille­tékesei minden részletet tisz­tázva tájékoztassák a közvé­leményt a baleset körül­ményeiről. Elvárjuk továbbá, hogy Kónya Imre belügy­miniszter úr ezt megelőzően ne bocsátkozzon spekulációkba a nyilvánosság előtt." Bátor Adolf Adolf Károlyt, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola gyakorló iskolájának karbantartóját Életmentő Emlékéremmel tüntették ki hétfőn a Művelődési és Köz­oktatásügyi Minisztériumban. Adolf Károly példamutató bátorságot tanúsított a bajai oktatási intézménynél még január végén történt falomlás után. Mint arról annak idején hírt adtunk, az építkezés alatt álló terület mellett lévő isko­lafal dóit le. Szerencsére senki sem sérült meg, de mintegy harminc gyerek rekedt benn egy emeleti épületszárnyban. A bátor karbantartónak kö­szönhető, hogy a tanulók kö­zött nem tört ki pánik, s különösebb lelki-idegi károso­dás nélkül átvészelték az eseményeket. Adolf Károly ugyanis átküzdötte magát az akadályon, s a bennrekedt gyerekek közé ment. Nyugtatta őket, majd az időközben meg­érkező tűzoltóknak segített a kisiskolások kimenekítésében. Ráfizetéses a sertés­tartás A hízósertés tartása általá­ban veszteséges Magyarorszá­gon. Még a minőségi hízó kilogrammonkénti felvásárlási ára is csak 104-117 forint között mozog, miközben a hízók minden kilója legalább 109 forintjába kerül a termelő­nek - állapítja meg a Földmű­velési Minisztérium az MTI­hez eljuttatott értékelése a ser­téstenyésztés helyzetéről. Jelenleg hazánkban a sertés­állomány mintegy 5 millió darabra becsülhető, ebből 441 ezer a koca. Az utóbbi hetek­ben a hízó átvételi ára 5-9 forinttal csökkent átlagosan. A kisüzemben tenyésztett állatok kilójáért pedig, miután álta­lában alacsonyabb minőségi kategóriába tartoznak csupán 90-103 forintot adnak a fel­vásárlók. A sertések átvételé­nél több megyében 3-4 hetes túltartás tapasztalható. Emel­kedik viszont a malacok ára. Kortól és térségtől függően 125-280 forintot kérnek értük kilónként. Ez az áremelkedés a kisebb kínálatnak és a jó ter­mést ígérő tavaszi vetéseknek köszönhető. Fogyasztói árak alakulása A fogyasztói árak április­ban, márciushoz képest 1,2 százalékkal emelkedtek. Az utolsó 12 hónapban az éves áremelkedés 17,3 százalék volt - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal. Az idén januárban a havi áremelkedés még 3,2 százalé­kos volt, februárban 1,4 száza­lékra, márciusban pedig 1 szá­zalékra csökkent. Az áprilisi 1,2 százalékos havi áremelke­désben elsősorban piaci ténye­zők játszottak közre, illetve néhány helyi jellegű hatósági áremelés is - víz, csatorna, Belvárosban, a Somogyi üzletházban (volt Somogyi tejivó helyén) jól bejáratott üzletrész bérleti joga eladó. Érd.: 62/489-529. távfűtési díj - növelte az inflációt. Tavaly januárban a havi inflációs adat 6,8 százalékot ért el, februárban 1,7 százalék­ra csökkent, márciusban és áprilisban igen kismértékű, 0,8-0,8 százalék volt a havi árnövekedés. A 12 hónap alatti fogyasztói árnövekedést vizsgálva az idén áprilisban volt a leggyorsabb az infláció. Januárban az előző 12 hónap adatait figyelembe véve az áremelkedés 17 szá­zalékot, februárban 16,6 szá­zalékot, márciusban 16,8 szá­zalékot, majd áprilisban 17,3 százalékot ért el. A tipikus család esetében ­amely két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből áll és városban él — a létminimum 51 100 forintra emelkedett április­ban. Ez egy főre számítva 12 780 forintnak felel meg. A létminimum-mérték februárhoz képest 500 forinttal, egy főre számítva 130 forinttal emel­kedett. Május 29-ére MDF-KDNP­paktum Póda Jenő, a Magyar De­mokrata Fórum Csongrád megyei választmányának elnö­ke és dr. Szilvásy László, a Kereszténydemokrata Néppárt Csongrád megyei elnöke együtt­működési megállapodást kötött. A megállapodás értelmében a két párt a választások má­sodik fordulójában egymás jelöltjeit támogatja. Felkérik tagjaikat, szimpatizánsaikat és választóikat, hogy május 29-én minél nagyobb számban ve­gyenek részt a választáson, és szavazataikkal egymást segítve akadályozzák meg a baloldal kétharmados többségű MSZP­SZDSZ koalíciójának túlsúlyát. A nemzeti erők összefogása szükséges ahhoz, hogy a négy éve működő parlamentáris de­mokrácia ne váljon formálissá. Működik a falugazdász-hálózat A falugazdász-hálózat működési feltételei és rendje már kialakult. A március l-jétó'I dolgozó falugazdászokat az ön­kormányzatok elfogad­ták és egyre inkább vár­ják segítségüket a tele­pülések mezőgazdasági problémáinak megoldá­sában. A hálózat az el­telt több mint két hó­napban stabilizálódott ­mindezt Földi Péter, a Földművelésügyi Mi­nisztérium Földműve­lésügyi Hivatalok Főosz­tályának vezetője mond­ta el hétfőn az MTI-nek. Eddig vidéken 770 falugaz­dász működik a tervezett 1500­ból. A hálózat működtetésére mintegy 150 millió forintot fordítottak abból a 850 millió forintból, amelyet erre a célra kaptak. A falugazdászok az eltelt időben megismerték a megyei felvásárló és szolgál­tató kft.-k és részvénytársa­ságok tevékenységét, a szerző­déskötések alakulását. Az árajánlatok ismeretében reális tájékoztatást tudnak adni a termelés további fejlesztésé­hez, alakításához. A megyék­ben megkezdődött az úgyneve­zett gazdakataszterek össze­állítása, a megyei ágazati stra­tégia kialakításához szükséges naprakész adatok összegyűj­tése. A megyei állapotvizsgálat után lehet a valós gazdaérde­keknek megfelelően segíteni a terméktanácsok, a gazdakörök, a szövetkezetek és egyesületek szervezését. A szaktárca megyei hivata­lai valamennyi megyében a falugazdászok részére rend­szeres továbbképzést, és kon­zultációt szerveznek, ahol az időszerű és a hosszabb távú tennivalók egyaránt napiren­den szerepelnek. Egyre több cég keresi meg a megyei föld­művelésügyi hivatalokat, hogy a havonta megtartott megbe­széléseken rövid cégismertetőt tarthassanak. vöXer Szervíz és Kereskedelmi KFT 6723 Szeged, Csongrádi sgt. 106. Tel: 62/493-186 XEROX másológépek XEROX telefaxok PANASONIC klímák (ablak, split) Irodabútorok (olasz) Mindont egy helyen az irodába! Bemutató: május 19-én 11-kor a Forrás szállóban Kárpótlási jegyek a tőzsdén A Budapesti Értéktőzsdén az elmúlt héten (május 9-13 között) a kárpótlási jegyek piacán 228 üzletkötésben mint­egy 244.2 millió forintos for­galmat bonyolítottak le a bró­kercégek. így a múlt héten több mint 18,2 millió forinttal többet forgalmaztak a kárpót­lási jegyekből, mint az előző héten. A jegyek tőzsdei átlagá­ra igen szűk sávban, 504, illet­ve 536 forint között mozgott. A legnagyobb forgalmat múlt kedden (május 10.) érték el a brókercégek, több mint 86,2 millió forinttal. A jegyek­ből a legtöbb üzletet múlt hét­főn (május 9.) kötötték a tőzs­dén, szám szerint 59-et. A leg­kisebb forgalmat múlt csütör­tökön (május 12.) realizálták, akkor 24,3 millió forintos volt a forgalom. A múlt hét.:n hétfőn még csak 504 forint volt a jegyek tőzsdei átlagára, ez valamivel emelkedett a hét folyamán, legnagyobb értékét múlt szer­dán (május 11.) érte el, 536 forintos szinten. Biztató, hogy múlt pénteken a záróár már 540forint volt. ta­J I „mára jutó világnapok" közül itt, Magyarországon, s annak is a délkeleti csücskében, Szeged városában, valószínűleg a távközlési világnap a legfontosabb. Mert igaz ugyan, hogy az utóbbi években igencsak nekilódult a Matáv, s a nyugati mércével is korszerűnek mondható digitális központjának körzetében látványos fejlesztési programot hajtott végre de ez kevéssé vigasztalja azokat, akik mondjuk Alsóvároson várnak telefonra. A fejlesztési adatok valóban lenyügözőek: 1991-ben, Kelet-Európa 16 országa közül hazánkat csak Oroszország előzi meg: egykori - s mára némiképp mostohává lett ­testvérünk 810 millió dollárt költött a távközlés fejlesz­tésére, nekünk ugyanerre a célra 308 millió dollár jutott. (Összehasonlításképpen: Csehország és Szlovákia 161, Bulgária 255, Románia pedig 31 millió dollárt költött a telefonvonalak bővítésére.) Persze az összehasonlításnál az is számít, hány telefon­vonal jut száz lakosra. Nézzük meg ebből a szempontból az előbb említett országokat. Magyarország: 12,54; Oroszország: 15,34; Csehország 17,64; Szlovákia: 15,49; Bulgária: 26,14; Románia: 11,17. Látható, hogy a száz lakosra jutó fővonalakat számolva már csak Romániát sikerül megelőznünk, s feltűnő a bolgárok nagy fölénye. Indokolt tehát a magyarok fejlesztési tempója, mert messze még a telefonos Kánaán, s nemhogy halló-, de még látótávolságban sincsen. Hogy a szegediek „telefonéhsége" milyen nagy, az egy kora tavaszi lakossági fórumon is kiderült, amelyet közvetlenül azután hívtak össze, hogy a francia Compag­nie Générale des Eaux elnyerte a Matávtól Csongrád megye helyi távbeszélő-szolgáltatásának jogát. A pető­fitelepi iskolában összegyűlt környékbeliek (még Tápéról és Algyőről is jöttek) valószínűleg azt várták a franciák frissiben Szegedre érkezett képviselőitől, hogy lehetőleg már a következő héten fölszereljék a telefonjukat, rjv edig erre még várni kell egy keveset. Ahogyan e Lr helyen éppen nemrég írtuk: a Matáv most vonul ki, a CGE pedig most indul be - az utóbbi viszont minden bizonnyal nagyon igyekszik majd, hogy a pályázati föltételekben szereplő követelményeknek meg tudjon felelni. Ha ez sikerül, két éven belül olyan természetes lesz a telefon jelenléte a lakásban, mint most a hűtőszekrényé. Úgyhogy már csak „azt a kis időt" kell kibírni, ami csak azért lesz nehéz, mert a hűtővel csak bajosan lehet tele­fonálni... - Pénz- és tőkeellátás segítése, befektetés - Ingatlanközvetítés - Hitelkérelmek, üzleti tervek elkészítése - Csőd- és válságmenedzselés - Pénzügyi tanácsadás, pénzügyi képviselet - Lízing, zálogügyletek Mindezek a szolgáltatások a Beni Trade Pénzügyi Tanácsadó és Kereskedelmi KFT. irodájában Szeged, Kígyó u. 1. III. em. 22. Tel.: 327-360 • Európai benzinárak Magyarország a középmezőnyben Tavaly pünkösd óta a leg­nagyobbat Szlovéniában és Hollandiában zuhantak a ben­zinárak, de Hollandia a né­metek számára még mindig a legdrágább ország benzin­beszerzés szempontjából. Az üzemanyagárak legnagyobb mértékben - Németországon kívül - Csehországban és Lengyelországban emelkedtek, de Lengyelország még így is eldorádó a német autósok szá­mára: német pénzre átszámítva egy liter ólommentes szuper­benzin mindössze 76 pfennig­be kerül, míg Németországban 1,51 és 1,63 márka között mozog - közölte hétfőn a német autóklub, az ADAC. A németeket pünkösdi ki­rándulásra felkészítő ADAC­kimutatásból kiderül, hogy Magyarország 1,31 márkás benzinárával a középmezőny­ben helyezkedik el, nagyjából Svájccal egy helyen. Szlo­véniában egy liter ólommentes szuperbenzinért 83 pfenniget kérnek, Horvátországban 1,11 márkát, Hollandiában viszont 1,88-at, Olaszországban 1,78­at. Az ADAC adatai szerint néhány európai országban je­lenleg, márkában kifejezve, így festenek a benzinárak: Bel­gium 1,55, Dánia 1,47, Fran­ciaország 1,54—1,64, Olaszor­szág 1,78, Horvátország 1,11, Luxemburg 1,15, Hollandia 1,88, Ausztria 1,46, Lengyel­ország 0,76, Svájc 1,38, Szlovénia 0,83, Csehország 1,16, Magyarország 1,31. • Világnemzeti Népuralmista Párt Feloszlató itélet A Fővárosi Bíróság pénte­ken kihirdetett ítéletével fel­oszlatta a Világnemzeti Nép­uralmista Pártot. Az elsőfokú bíróság - a Fővárosi Főügyész­ség keresetének helyt adva ­megállapította, hogy a Szabó Albert vezette párt tevékeny­sége sérti az alkotmánynak az emberi méltósághoz, a Polgári törvénykönyvnek a személy­hez fűződő jogait, valamint az egyesülési jog gyakorlására vonatkozó törvényi előíráso­kat. A Fővárosi Bíróság ítélete nem jogerős, mert az írásba foglalt bírói döntés kézbesí­tését követően a párt elnöke és jogi képviselője 15 napon belül fellebbezhet.

Next

/
Thumbnails
Contents