Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-16 / 113. szám

6 PANORÁMA DÉLMAGYARORSZÁG HÉTFŐ, 1994. MÁJ. 16. • Diploma és politika Mekkora az egyetem kapuja? Sokan azt hiszik, hogy hatalmas, és ha sarkig kitárják, akkor minden jelentkező fiatal válogatás nélkül áthaladhat rajta, és egyetemi polgár lehet. A „nyitott egyetem" igénye több politikai párt oktatási programjában szerepel, és az utóbbi hónapok pártrendezvényein - a választási propagandakampány keretében sok szó esett a felsőoktatásba való bejutást akadályozó-szabályozó korlátok fölszámolásának szükségességéről, sőt a megoldás vélt módozatairól is. Ilyen egyszerű volna az egész? Csupán politikai döntést kell hozni a kapuk kinyitásáról? - kérdezik mások. A „nyitott egyetem" létrehozásának realitásáról az érintett fél képviseletében dr. Sipos Lajost szólaltattuk meg, az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettesét. • A „nyitott egyetem"szorgalmazói egy statisztikai adatra hivatkoznak, mely szerint Európában az utolsók között vagyunk a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számarányát tekintve. - Nem ilyen egyszerű ez a kérdés. A statisztikai helyezésekből ugyanis nem derül ki, hogy egy-egy országban kiket számítanak az egyetemet-főiskolát végzettek közé, ezért rendszerint félrevezet a lista. Amíg Magyarországon csak a három-négy éves főiskolát, illetve a négy-öt éves egyetemet elvégzetteket sorolják a diplomások közé, addig a nyugati világban az egy-két féléves felsőfokú kurzust, például a testnevelési egyetem mindössze két féléves rekreációs szakát végighallgató fiatal is egyetemet végzettnek számít. • Vagyis a mi fogalmaink szerint a nyugati modellt tükröző statisztika nem mérvadó? Csak azt, aki alkalmas - Nem bizony. Amerikában például jóformán minden valamire való városnak van „egyeteme", de igazi egyetemnek csupán négy-öt intézmény számít, amelyek egyébként távolról sem „nyitottak", mert mindenekelőtt iszonyúan drágák, és itt a továbbtanulás óriási teher az érintett családok számára. Ezt érzékelteti az Amerikaszerte ismert szólás: A lányom és a pénzem a Columbia egyetemen van. • Idehaza az eltérő nyugati modellek ellenére mégiscsak szélesebbre lehetne tárni a felsőoktatási intézmények kapuit! - Főleg akkor, ha csupán elhatározás kérdése volna a felsőfokú képzés kiterjesztése. De hát nem az. Ugyanis más tényezőket is figyelembe kell venni. Először is azt, hogy a műszerigényes egyetemek (ilyen az orvosi, a műszaki egyetem stb.) nem tudnák befogadni a mostani létszám többszörösét... • De az önöké, a bölcsészkar? - Valaki egyszer azt nyilatkozta, hogy nálunk pusztán statikai kérdés a hallgatói létszámemelés. Vagyis annyi fiatalt lehet felvenni, ahányat elbír az épület, elvégre itt nincsen szükség padokra sem, hiszen a hallgatók ülhetnek akár a padlón is. Persze ez képtelenség. A „nyitott egyetemek" elterjedésének vannak ennél komolyabb akadályai is, nemcsak gazdasági-technikai nehézségek. Nem szokás beszélni a genetikai tényezőkről, nevezetesen: nem mindenki alkalmas felsőfokú tanulmányok folytatására, hiszen ehhez megfelelő szintű logikai készség, memória, koncentrálóképesség szükséges. Továbbá az sem érthető, hogy miért kellene minden fiatalt egyetlen képesség és képzési irány felé terelni. Ellene szól az is, hogy a rengeteg friss diplomás nem jutna iskolázottságának megfelelő munkához. • Elhangzik, hogy a piac majd megoldja az elhelyezkedésüket. - Kizárt dolog. Olaszországban például túlképzés van orvosokból, akik közül rengetegen 35-38 éves korukig nem jutnak orvosi álláshoz. • A „nyitott egyetemeket" sürgető pártok vajon konzultálnak-e egyetemi szakemberekkel, mielőtt elképzeléseikkel kilépnének a porondra? - Jómagam az egyetem képviseletében kétszer is részt vettem a Fidesz, oktatási konferenciáján, ahol jelen voltak más felsőoktatási intézmények meghívott oktatói is. Amikor ez a kérdés került terítékre, kifejtettük ellenvetéseinket. Azt tapasztaltam, hogy a fideszesek őszintén kíváncsiak a szakemberek véleményére, kritikájára. Nő a fölvettek száma • Ez lehet a magyarázata annak, hogy a liberális blokk pártjainak április végi oktatási tanácskozásán kevésbé merész célt tűztek ki: a liberálisok szerint a kormányzati ciklus végére elérhető, hogy ötven százalékkal nőjön a felsőoktatásban részesülők száma. - Ennek van realitása, hiszen az utóbbi három esztendőben évente tíz százalékkal emelkedett a felsőoktatásban résztvevők száma, a mi egyetemünkön is. E folyamat eredményeként egy-egy korosztály mind nagyobb arányban jut be a felsőoktatási intézményekbe. • Ötvenszázalékos növekedés esetén sok új oktató felvétele válik szükségessé, és a nagy létszámemelkedés mindkét oldalon óhatatlanul szín vonaleséshez vezet. - Nem biztos. Előbb-utóbb idehaza is elterjednek a kéthárom féléves kurzusok a felsőoktatásban. Ezeknek a hallgatói eleve kevesebb időt töltenek el az intézményekben, ennélfogva az oktatói gárdát nem kell majd „létszámarányosan" növelni. P. Kovács Imre Guiness-találmányok A gemkapocstól a bajuszvédőig A Találmányok Guinness Könyve ugyan elsősorban azokkal a csekélységekkel foglalkozik, amelyek éppen annyira természetesnek tűnhetnek számunkra, mint a gemkapocs, a miniszoknya, vagy a sózott hasábburgonya. Ugyanakkor a könyv egyáltalában nem fordít figyelmet az olyan nagy jelentőségű találmányokra, mint a repülés, a televízió, vagy a penicillin. „Ezek a dolgok egész egyszerűen túlságosan nagy horderejűek" válaszolta bírálóinak Geoff Tibbals, a könyv szerzője. De bármiként legyen is, a most megjelent kötet jól láthaUgyan milyen lenne mindennapi életünk mosópor, golyóstoll, közlekedési lámpa vagy éppenséggel hűtőszekrény nélkül? Ez a kérdés oly hosszú időn át foglalkoztatott egy angol szerzőt, amíg nyilván nem maradt más választása, minthogy könyvet írt korunk műszaki játékszereiről. tóan rávilágít a szerencse és a véletlen összejátszására, aminek számos műszaki újítás köszönhető. Hogy csak egy példát mondjunk: a mikrohullámú sütőt egy mérnök találta ki, aki rájött, hogy hideg napokon kezét a radar rendszer sugárzásán melegítheti. Ennek a felfedezésnek jelentőségét azonban csak akkor ismerte fel, amikor munka közben egy darab csokoládé megolvadt a zsebében. A gépírásnál ma már nélkülözhetetlen fehér fluid annak köszönhető, hogy egy nem túlságosan képzett titkárnő, aki rettegett attól, hogy elbocsátják állásából, cégérfestőktől fehér festéket vitt magával az irodába, hogy számtalan íráshibáját eltüntesse. Mindezeknek a találmányoknak közös jellemzője, hogy végső soron sikeresnek bizonyultak. A könyv függeléke viszont azokkal a találmányokkal foglalkozik, amelyek mind a mai napig nem hoztak kasszasikert. így például az a bajuszvédő, amely megakadályozza, hogy a bajusz végére ételmaradék tapadjon, vagy az a készülék, amelynek segítségével az ember pillantást vethet a saját fülébe. Államkötvény 1997/H CSAK 3 NAPIC Mindössze három napig lehet jegyezni a most első Ízben külföldiek által is megvásárolható Magyar Államkötvényt. Az 1997/H jelű értékpapír iránt iránt világszerte nagy az érdeklődés. Mint ilyen esetekben nem ritka, ha nagyon sokan akarnak venni a papírból, az a kibocsátás utón megemelheti az árfolyamot Jegyzés A Magyar Államkötvény 1997/H éves bruttó kamata " 25%. Ez a hasonló futamidejű értékpapírok között jelenleg a legnagyobb. A 25%-os kamat a csökkenő inflációs tendenciákat figyelembe véve jó befektetésnek tűnik. Adócsökkentés A Magyar Államkötvény 1997/H jegyzésének időpontja: 1994. május 16-17-18. Á kamatozás kezdőnapja: 1994. május 27. A három év futamidejű kötvény igen széles értékesítési hálózatban jegyezhető. vezménv csak a három éves, vagy annál hosszabb futamidejű értékpapírokra vonatkozik. További előny, hogy ez évtől a komatok után fizetendő forrásadó mértéke 20%-ról 10%-ra csökkent. Többszörös biztonság Ennek a kötvénynek is természetes velejárója, hogy az Állam mind a kamat, mind a lőkefizetést garantálja. A kisbefektetők érdekében a kibocsátás nemzetközi tanácsadója, a GiroCredit Budapest az értékpapír futamideje alatt bármely időpontban vételi ajánlatot tesz az 1997/H kötvényre. Ha a futamidő lejárta előtt szüksége van a pénzre, forduljon a GiroCredilhez, amely napi árfolyamon vásárolja vissza Öntől a kötvényt. A Magyar Államkötvény 1997/H megvásárlására fordított összeg véglegesen levonható az adóalapból - annak 30%-a erejéig , ha a befektető magánszemély, az értékpapírt az idén megveszi, és lejáratig nem adja el. Érdemes tudni, hogy ez az adókedFŐ FORGALMAZÓ ÉS KHZETÖ HELYEK: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6 • OTP Bank Rt: 6701 Szeged, Takaréktár u. 7, Szeged III, SzegedRókus, Szentes, Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Kistelek • Polgári Bank Rt. 6726 Szeged, Fő fasor u. 16 20. • Pakett Bróker Értékpapéforgalmazási és Befektetési Rt. 6721 Szeged, Szt. István tér 16. • MKB Rt. 6722 Szeged, Kossuth L sugárút 8. • MNB Csongrád Megyei Igazgatóság 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. • Inter-Eurápa Bank Rt. 6720 Szeged, Széchenyi tér 2. • Quaestor Értékpapír Kft. 6720 Szeged, Deák F u. 24. • Cooptourist Rt. 6720 Szeged, Kis Menyhért u. 2. • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) Makó, Szeged, Szentes • Cenzor Bróker Kft. 6722 Szeged, Kossuth L. sugárút 21. A I <"» B BSZOHOS B I Z T O IN' «> A (i