Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-14 / 112. szám

SZOMBAT, 1994. MÁJ. 14. SPORT 9 • Ultramaratoni Eb Egy hét múlva rajt a ligetben Jövő szombaton délelőtt 10 órakor rajtolnak azok a futók, akik részt vesznek az ultramaratoni Európa bajnokságon, amelyet ezúttal Szegeden a ligetben rendeznek meg. A 24 órás futás természetesen nemcsak a versenyzőket állítja nagy próbatétel elé, hanem a kiszolgáló személyzetet is. Éppen ezért a szervezők várják a körszámlálókat, a pontőröket, a frissítőállomás vezetőit előzetes „tréningre", megbeszélésre kedden délután 5 órakor a Victor Hugó utca 5-ben. Egyébként a 24 órás ultramaratoni EB-vel kapcsolatos körítésekről a jövő héten bővebben is olvashatnak. • Csak egy játékos kapott bizalmat m Török Marianna holnap gurít A világbajnoknő most is éremesélyes Hat évvel ezelőtt szemtanúja lehettem a budapesti teke világbajnokságon Török Marianna sikerének. Akkor még a BKV Előre színeiben versenyző hölgy valami fantasztikusai produkált. Vetélytársai csak ámultak-bámultak, Mariann viszont rettentően magabiztos volt. Aranyérmet, világbajnoki címet nyert egyéniben. Most újra itt a nagy alkalom, hiszen holnap a női csapatversenyekkel megkezdődik a huszadik teke világbajnokság a németországi Ludwigshafenben és Török Marianna a Szegedi ESK sportolója is ott lehet az állásban. A Tisza-partiak üdvöskéje nagyon készült erre a vb-re, s babonából nem is nyilatkozott. Ez pedig sejtet valamit, hiszen ha valaki nem akarja elkiabálni a dolgokat, akkor az a nagy siker reményében indul csatába. A szövetségi kapitány, Kustán Jánosné az utolsó Szuper Liga mérkőzésen azt nyilatkozta, hogy Marianntól érmet vár. Vajon a klubcsapat mesteredzője, Tót Zsolt, hogyan látja versenyzője esélyeit? - Csütörtökön még együtt edzettünk a Postás tekecsarnokban. Azért itt, mert talán ez a pálya hasonlít legjobban a vb helyszínéhez. Mariann mozgása nagyon összefogott volt, s minden megnyilvánulása arra utalt, hogy lelkileg is felkészült a világbajnokságra. Egyébként egész szezonban jó formában volt, s az sem vált hátrányára, hogy megnyertük a bajnokságot. Mindenképpen valamelyik számban érmet várok tőle. • Ön szerint, a bajnokcsapatból miért csak egy játékosnak szavazott bizalmat a szövetségi kapitány? - Igazán én sem tudom elfogadni, hogy mások nem utazhatnak a Szegedi ESK-ból a világbajnokságra. A felkészülés első szakaszában Vidácsné is kerettag volt. Tény, hogy mérsékeltebben szerepelt, azonban a tekében nem lehet mindig a csúcs közelben teljesíteni. Úgy érzem, a vb-re össze tudta volna szedni magát. s ott lenne a helye a többiek között. • Talán valami személyes konfliktusra vezethető vissza a szegedi játékosok nélkülözése? - Nem. Inkább a szövetség fiatalítási programjának rovására írom. Ugyanúgy sajnálom Bödőné Mracskő Annamáriát is, aki eredményei alapján mindenképpen megkaphatta volna a bizalmat, azonban egyetlen egyszer hívták meg Romániába egy válogatott viadalra „gyere gyorsan" alapon. Képzelheti milyen érzés ez. Aztán többször nem is szerepelt címeres mezben - nyilatkozta Tót Zsolt, a Szegedi ESK mesteredzője. Maradt tehát egyetlen szegediként a válogatottban Török Marianna, aki vasárnap este lép először pályára, majd csütörtökön női párosban, pénteken pedig egyéniben szerepelhet. Cs. G. L. Reméljük, Török Marianna (a kép bal oldalán) a világbajnokság után is így fog örülni. (Fotó: Gyenes Kálmán) Horgászhirek A Szegedi Hermán Ottó HE május 21-én (szombat) rendezi évadnyitó versenyét a Fehérparton, illetve ha sokan jelentkeznek, a Szilváson is. A reggel 8-tól délelőtt 11 óráig tartó versengésre a Fehér-parti zsilipnél 7 órakor, vagy hétköznapokon a hivatalos órákban az egyesület irodájában (Szentháromság u. 63.) lehet jelentkezni. Nevezési díj felnőtteknek 300. ifjúságiaknak 200, mfg gyermekeknek 100 forint. A hölgyek - ha kellő számban vesznek részt - külön díjazásban részesülnek. A verseny ideje alatt a területen mások nem horgászhatnak. Az egyesület oktatási bizottsága, a sikeres vizsga érdekében, minden hónap utolsó hetének keddjén és péntekjén 16 órától előkészítő konzultációt tart az irodában. Az ingyenes előkészítő ismeretterjesztőn minden horgász részt vehet. Előzetes jelentkezés az irodában, ahol megvásárolható a tananyag, és a vizsgadíj (300 forint) csekkje is átvehető. • Az idén is lesz tábor ifjúsági (elsősorban 10-16 éves lány és fiú) horgászoknak. Az érdeklődők bővebb felvilágosítás az irodában személyesen vagy a 31 l-l96-os telefonon kaphatnak. UTC-s és SZAK öregfiúk találkozója A tavalyi kezdeményezés, mintegy hagyományként, az idén is folytatni kívánja a két nagy múltú újszegedi futballklub, az UTC és a SZAK öregfiúk csapata. Ezentúl évente kétszer, tavasszal és ősszel játszik egymással a két csapat. A találkozókat három .játékrészre" tervezik a szervezők. Az elsó és a második félidőben tapasztaltakat (a csapatok apró góljait, a játékosok testén található kék és zöld foltokat) pontokkal értékelik bírók. A harmadik félidő a baráti hangulatú békülésé, az adható pontok számát ekkor már az elfogyasztott sör és bor mennyisége határozza meg. Az idei elsó találkozót 1994. május 28-án (szombat) 14 órakor a Kertész utcai UTC-pályán rendezik. A szervezők kérik, hogy a régi játszótársak Daru Sándornál a 472-572/605-os, és Horváth Antalnál a 472-572/576-os számú telefonon jelentkezzenek. • Visszalépés-e a harmadik hely? m Megint elmaradt a „Csíkos-demonstráció" m Hulmannék étkezési gondjai Nyári: Kellünk-e egy neves cégnek? Kétszeres bajnoki ezüstérmesként és Magyar Kupagyőztesként várta tavaly ősszel a mostani, nemrég véget ért pontvadászatot a Papíron SC Szeged férfi röplabdacsapata. Ezért aztán a szakvezetés megemelte azt a bizonyos lécet: a bajnoki döntőt jelölte végső célként a nagynagy népszerűségnek örvendő társaságnak. Tették ezt annak ellenére, hogy a legjobb magyar röplabdás, a kaposvári Kántor Sándor idehozataiának terve időközben kútba esett; ám az együttes - a jövés-menés ellenére - nem gyengült, sőt tudásban inkább gyarapodott. „igézés". A pénztelenség borzasztó dolog, a nincs tudatával élni meg - az élsportolónak, akivel szemben elvárások vannak - különösen az. Kikezdte idegeiket, elviselhetetlenné vált számukra az örökös bizonytalanság, képtelenek voltak tolerálni, hogy olykor hónapokig nem kapták meg járandóságukat. Ilyen szituációban hatalmi szóval, hangoskodással, nem lehet követelni, Schildkraut és Hulmann... A kiváló röpiabdások jóval többet tudnak annál, mint amit a mostani bajnokságban nyújtottak. (Fotó: Gyenes Kálmán) • Ismert, a döntő reménye úgy elszállt, mint a nyári hajnal harmata a reggeli napsütésben, és majdhogy a dobogóról is lecsúsztak a szegedi röpiabdások... A várakozást tekintve a bronzérem - még ha „fényesen is csillog" -, akárhogyan csűrjük-csavaijuk a szót, csalódás a sportágért rajongó, azt mindinkább értő szegedi röplabdabarátoknak. De vajon így látja-e a szakember is? - Semmiképpen sem tekintem kudarcnak a harmadik helyet, más kérdés, hogy egyáltalán nem vagyok elégedett az elértekkel - érvelt Nyári Sándor vezetőedző. - Pályafutásom egyik legnagyobb szakmai csalódása a döntőbe jutásért játszott Vasas elleni, itthon elvesztett ötödik meccsünk. Gyalázatos produkció volt. amivel rengeteget vesztettünk. Nem indulhatunk a Szuper Ligában, s megrendült csodálatos szurkolótáborunk bizalma is... A történteket nem lehet, de felesleges is lenne megmagyarázni. • Nincs szándékomban rosszmájúskodni, de van némi ellentmondás megállapításaidban. Minősíthetetlenként, szakmai csalódásként értékeled, hogy nem jutottatok a döntőbe, ugyanakkor nem tartod bukásnak a bronzérmet. Pedig a harmadik hely - visszalépés... - Ahogy vesszük... Hogy miért lettünk „csak" harmadikok, szakmai és pszichikai okokra vezethető vissza. Kezdeti bizakodásunkat az előző bajnokság sikercsapatát adó törzsre - Hulmannra, Petheőre, Csíkosra, Voronkovra, Vámosra - alapoztuk. Hozzájuk jött a válogatott feladó Schildkraut Krisztián, a jó röplabdás hírében álló Sorin Pop, ott volt a tapasztalt, minden ütőposzton hasznos Melkvi, a mindig hadrafogható Polgár, és a tehetséges Takács. Kérdezem én. ezek tudatában utópia volt, hogy a döntőbe vártam a csapatot? • A névsor valóban sokat ígérő (volt), ám a játékosok - az összképet tekintve hullámzó szinten röplabdáztak; kár lenne mellébeszélni, olykor csődöt is mondtak. - Mégpedig azért, mert felőrlődtek! Azt hittem, én balga, hogy ezt a bajnokságot Csíkosdemonstráció jellemzi, és Gábor ásza lesz majd a csapatnak. Erre fel a kiváló fizikai adottságokkal rendelkező - az előző pontvadászatban áem remeklő - fiatal röplabdás most is alulmúlta önmagát, holott már rég' húzóembernek kellene lennie. Sajnos, számára többet jelent a langyos, kényelmes, olykor csípős kritikáktól sem mentes életvitel, mint az igazi siker. Addig, amíg harmatos teljesítménye után is talál olyan vigasztaló, simogató „barátot", aki jónak minősíti játékát - s ezt a véleményt tartja mérvadónak -, aligha tudja igazán kamatoztatni kivételes képességeit. Az a baj, hogy súlyos májgyulladását is kalkulálva - egyre kevesebben tolerálják, amit játék címén csinál. A jó, az elfogadható röplabdázás helyett gyermetegen lézeng a pályán, s ezek a „produkciói" - a játéktéren beiül és kívül - egyre kevésbé találnak megértésre... Tehetsége, adottsága vitathatatlan, de „mutatványa" ilyen szinten elfogadhatatlan. • Alaposan leszedted a keresztvizet az ifjú titánról, de ő csak egy ember a csapatban. És a többiek, például Hulmann? - Sehol, semmilyen sportágban sem találsz olyan menőt, aki öt-hat évig vinne egy csapatot. Hulmann éveken át favoritja volt a társaságnak, most megtorpant. A mindig derűs Zsolti arcáról eltűnt a mosoly, megkeseredett, idegileg kimerült. I Ha nem titok, hallhatnánk, hogy mi az oka visszaesésének? - Nehezen viseli, hogy neki, aki éveken át húzta az igát, most, amikor családja, kisgyereke van. megélhetési gondok keserítik hétköznapjait. Nagyon komolyan mondom, tessék elhinni, válogatott sportoló létére, a pénztelenség miatt, étkezési (!) problémákkal küszködik, de nemcsak ő, a társai is! • Ha már „névsort olvasunk", hadd említsek még két nevet: Vámosét és Schildkrautét... - Vámos az ősszel halványabb volt a pislákoló gyertya fényénél, tavasszal viszont, ha nem is vitte túlzásba, de „megrázta" magát. Krisztián sokat csiszolt érdes, környezetét is irritáló stílusán, de a nálunk töltött egy éve során nem tudott valamennyi „vadhajtásától" megszabadulni. Hogy mennyire nagyszerű játékmester, azt bebizonyította az igényes szegedi publikumnak is. Más kérdés, hogy most, a még meglevő hibái miatt, csak hatvan százalékos volt teljesítménye. Ennek ellenére hittel vallom, minden tekintetben különb elődjénél, ezért merem kijelenteni: egy éven belül a magyar röplabdázás legszínesebb egyéniségévé válhat! • Említetted, hogy felőrlődött a csapat. Elmondanád, hogy mire céloztál ezzel? - Az ezelőtti bajnokságban is hókuszpókusszal tartottuk egyben a társaságot, most viszont kevésbé volt hatásos az rendre utasítani a joggal lázongó embereket... • Elgondolkodtató, amiket mondasz, de mielőtt tényleg meghatódnék az olvasókkal együtt, emlékeztetni szeretnélek valamire, ami köztudott: rengetegen élnek a létminimum szintjén, illetve alatta! - Tökéletesen tisztában vagyok ezzel, akárcsak játékosaim. Csakhogy ők sportágukban az ország legjobbjai közé tartoznak, hasonló tudásúakkal, de jobb körülmények között élőkkel csatáznak nap, mint nap a nagy nyilvánosság előtt! Úgy hogy kritikán aluliak az anyagi lehetőségeink. Ugye. azt nem szükséges hangsúlyoznom, ha egy profi, legyen az bármilyen nagy tudású is, egzisztenciális gondok között vergődik, közel sem tudja azt nyújtani, amire valójában képes. • Ne vedd gonoszkodásnak a kérdésem: ha lett volna pénz, most bajnokcsapatról írhatnánk? - Értelmetlen erről utólag okoskodni, nem is óhajtok ilyesmibe bocsájtkozni. Ezért azt mondom, nem biztos, hogy az első helyen végzünk - a kaposvári erósebb csapat, mint a mienk de bejutunk a döntőbe! • Ez a vitatható közelmúlt, de mi lesz ezután? Mondani ugyan nem mondod, szavaid mégis azt sejtetik, őszeomlás előtt áll a Papíron SC. Az a klub, amelyikben példaértékű az utánpótlásnevelés, és amelyben a fiatalok, országos szinten, minden bajnokságot megnyertek. Magyarán, láthatunk-e ősszel férfi röplabdamérkőzéseket, egyáltalán megmarad-e a sportág férfi ága Szegeden? - A sok-sok keserűség közepette — mint az ajándékra váró kisgyermek - most azért szoritunk, hogy végre ránk mosolyogjon a szerencse. Ha minden igaz, napokon belül kiderül, kellünk-e egy neves cégnek, vezetői megfelelő reklámhordozót látnak-e bennünk? Ezzel az is eldől, tartható-e továbbra is a mostani (illetve ennél magasabb) szinten, megmarad-e a kedvencek között számon tartott a férfi röplabdacsapat... Gyürki Ernő