Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-12 / 110. szám

CSÜTÖRTÖK, 1994. MÁJ. 12. • Szimfonikus záróhangverseny Botrányos és szokatlan A VÁROS 7 A Szegedi Szimfoni­kus Zenekar nagyszerű koncerttel zárta bérletes előadásainak sorát hét­főn este a Nagyszínház­ban. Műsorpolitikájuk­ra mindvégig a változa­tosság volt jellemző és szinte minden hangver­seny ígért valamilyen ze­nei csemegét, amely nem maradt el ezen az estén sem. Hiszen Carl Orff és Bartók Béla műveit együtt hallani igazán ritkaság számba megy. Nem meglepő, hogy Bartók A csodálatos mandarin című táncjátékának bemutatóján az 1900-as évek elején botrány tört ki. Színpadi kép nélkül, csak a zenét hallgatva is meg­lehetősen felkavaró ez a ke­serű, éles, szokatlan hangzásvi­lágú zene. A Szegedi Szimfo­nikus Zenekar rendkívüli áté­léssel varázsolta elénk a csábos táncot lejtő lányt, majd a rémü­letet, melyet a darabos, szobor­szerű Mandarin megjelenése okoz. A meglehetősen intenzív érzelmek megjelenítése egyre erőteljesebb fortisszimókkal és a szenvedélyes hajszát érzé­keltető egyre fergetegesebbé váló ritmus még a legkiválóbb zenekaroknak is komoly erő­próbát jelent. A szegedi szim­fonikusok Acél Ervin kar­mester biztos kezű irányítá­sával azonban kiválóan állták a próbát. Az est második részében felhangzó Carl Orff Carmina Buranája is szokatlanul hatott a maga korában elsősorban a zenekarban igen nagy számban • •• alkalmazott ütőhangszerek miatt. Megszólalt ott üstdob, harangjáték, kasztanyetta, xilofon, cintányér és dobok egész sora a zenekar ütőseinek jó felkészültségét is demonst­rálva. A zeneszerző által ütő­hangszerként alkalmazott két zongoránál Delley József és Zsigmond Zoltán művésztaná­rokat hallhattuk. A Vaszy Viktor Kórus és a Szegedi Egyetemi Énekkar tisz­ta, erőteljes, pergő ritmusú előadása nagyszerűen érzékel­tette a humort, a pajkosságot éppúgy, mint a szerelmes áhí­tatot. A kórus hangzásán érző­dött Gyüdi Sándor karigazgató értő betanítása. A Juhász Gyu­la Tanárképző Főiskola Bartók Béla Fiúkórusának tiszta csen­gése Fagler Erika munkáját dicséri. A szoprán szólót Szilágyi Erzsébet énekelte - különösen leheletszerű pianói maradnak emlékezetesek. A baritonszó­lista Póka Balázs volt, sajná­latos, hogy hangja időnként alig hallatszott a zenekar mel­lett. A gúnyos, fisztulás ma­gasságokba csukló tenorszólót sok humorral adta elő Laczó András. Acél Ervin energikus irányí­tásával a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a kórusok kiválóan érzékeltették Orff muzsiká­jának pezsgő vidámságát, gu­nyoros humorát, líraiságát és nem utolsósorban lüktető rit­musát. A koncert végén fel­hangzó vastaps és hosszas ünneplés remélhetően elegedő biztatás arra, hogy a jövő évadban is meghirdessék hang­versenysorozatukat. Giesó Erzsébet Programok Szeged Napján Befejezésükhöz közelednek a Szeged Napját előkészítő szervezési munkák. A város ünnepét az idén is színes prog­ramok teszik emlékezetessé. A Szeged története cfmű monográfia 4. befejező kötet­ének ünnepélyes bemutatójára a városháza dísztermében kerül sor május 20-án (péntek) 15 órakor. A város közönségének az alkotók jelenlétében dr. Lippai Pál polgármester adja át a kötetet. Szeged város folyó­irata májusi ünnepi száma a város napjára, május 21-ére je­lenik meg. Ez alkalommal a Délmagyarország szerkesztő­sége különszámot jelentet meg. Szeged városi dalosok szerenáddal köszöntik a Város Napja előestéjén a lakosságot. Útvonal: Széchenyi tér - Ká­rász u. - Dugonics tér - Jókai u. - Aradi vértanúk tere - Dóm tér. Emlékeznek az ország és a város zeneszerzőire, karnag­yaira. zenepedagógusaira. Koszorút helyeznek el Erkel, Liszt, Bartók, Kodály, Vaszy, Vántus emlékhelyeinél. A Dóm téri új nézőteret köszön­tik műsorukkal a kórusok, a Szeged Táncegyüttes tagjai és a MÁV Fúvószenekara. A le­látót a város lakosságának dr. Ványai Éva alpolgármester adja át május 20-án 18.30 óra­kor. A szerenádozók a Széche­nyi térről 18 órakor indulnak. Szeged város MÁV Fúvós­zenekara május 21-én (szom­bat) 7-8 óra között panoráma­busszal végigjárja a város főbb útvonalait, s zenével ébreszti a város lakosságát. Térzenére és majorette-csoport bemutatóra kerül sor május 21-én 8.30­10.00 óráig a Kárász utca és a • Az évad végére jut még a táncszínház híveinek egy ígéretes balettest. Az Ezredvég című bemutató előadáson, amely pénteken este lesz a Kamaraszínházban, három új mű kerül a közönség elé: a vendégkoreográfus, Itzik Galili Máz című alkotása, valamint Juronics Tamásnak, a Szegedi Kortárs Balett művészeti veze­tőjének két új kompozíciója, a Regenezis és A porond. Az est színpadát és ruháit Molnár Zsuzsanna tervezte. A Hollandiában élő izraeli koreográfust, a fiatal Itzik Galilit a Szegeden már két alkalommal is nagyon sikeres Roberto Galvan ajánlotta az együttesvezetők figyelmébe; meghívó ment. s távolságot, időt, pénzhiányt legyőzve ­pedig mindegyik kemény ellenfél volt - megteremtették a közös munka feltételeit. Galili úr néhány héttel ezelőtt dolgozott az együttessel Sze­geden, még akkor beszélget­tünk. Több európai balettegyüttes után jelenleg a Holland Tánc­színház tagja az izraeli mű­vész. Pályájának érdekessége, hogy - akárcsak jónéhány • Pénteken balettbemutó Ezredvég Itzik Galili. (Fotó: Schmidt Andrea) szegedi kollégája - eredetileg néptáncos volt. A zsidó folk­lórral, az ortodox néptánccal 1982-ben kezdett foglalkozni, azután a katonáskodás évei kö­vetkeztek, s amikor leszerelt, nem folklór, hanem balett­együtteshez szerződött. - Izraelben nem sok balett­együttes működik; ezért mind­össze két évig dolgoztam ott­hon, azután Európa különböző országaiban, több neves együttesnél. A koreográfusi pályám 1990-ben indult és nagyon sikeres volt. Akkor azt gondoltam: nagy koreográfus akarok lenni! Igen ám, csak azt nem kalkuláltam bele, hogy az elhatározás könnyű, de a megvalósítás nagyon nehéz ­mondta a művész. Elismerően beszélt a sze­gedi táncosokkal való együtt­működésről; Roberto Gal­vantól már sok jót hallott az együttesről, mégis meglepte, milyen magasan képzettek. Mindazonáltal inkább azt a szellemiséget dicsérte, amely a táncosokat a kitartó, közös munkára, a kedvvel végzett erőkifejtésre sarkallja. - Amikor idejöttem. őVatös voltam, mert tudom, hogy általában hosszú idő kell a kapcsolatteremtéshez; ugyan­akkor hiszek abban, hogy a táncnyelv segít: egy hullám­hosszra kerüljenek viszonylag rövid idő alatt is olyan embe­rek, akiknek ez az anyanyelve. Ha sikerül megfelelő lélektani atmoszférát teremteni, a szavak nélküli kommunikáció olyan fantasztikus élményt jelenthet számunkra, amilyen egyébként nagyon ritkán éri az embert. Számomra ez volt a legfontosabb ebben a mun­kában. Úgy érzem, sikerült elérni a kitűnő szegedi kollé­gákkal, hogy egy felfokozott pszichikai és fizikai állapot­ban, a mozgás által - egy tánc­színpadi minőséget teremt­sünk; kifejezhessünk valami fontosat az emberi kapcso­latokról. S.E. Egyházzenei programok Május 12., csütörtök: 18.30-kor a Szent József je­zsuita templomban: a szent­misén énekel, majd rövid hangversenyt ad a Liszt Ferenc Kamarakórus. Közreműködik: ének - Wischner Valéria, Ka­tona Judit, Bárdi Sándor, Ke­nesey Gábor; kürt - Kazuhiro Ogasawara; orgona - Csanádi László, Dr. Dombiné dr. Ke­mény Erzsébet. Műsoron: Bellini - Messa in Sol Minőre; C. Franck - Panis angelicus; Handel - Halleluja kórus a Messiás című oratóriumból. Vezényel: Illés Mihály. (A fel­ajánlások a Máltai Szere­tetszolgálat céljait szolgálják.) 17.30-kor az alsóvárosi Ferences templomban: Litánia, benne: J. S. Bach - Largo. Elő­adók: hegedű - Kapsza Ágnes, fuvola - Sutyinszki Beáta Klára nővér; orgona - Barna Mária. Május 13., péntek: 17.30-kor az alsóvárosi Ferences templomban: Litánia, benne: Donizetti - Ave Maria. Előadók: ének - Kerényiné Varjasi Ida, Varjasi Gyula; or­gona - Varjasi Ottó. Közgyűlés a városi televízióban A Szeged Városi Televízió élőben közvetíti a Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlé­sének munkáját ma, 9-től 20 óráig. Utána a TV-4 műsorát láthatják a nézők. Széchenyi tér útvonalon. Az együttest dr. Mucsi Géza kar­nagy vezényli. Közreműködik a kisteleki városi fúvószenekar és a majorette-csoport. A városháza tornyából május 21­én 10.45 órától toronyzene kö­szönti a lakosságot, és hívja Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének ünnepi ülésére 11 órára. A városháza dísztermében Szeged Napján, május 21-én 11 órára ünnepi közgyűlést hfv össze dr. Lippai Pál polgár­mester. A közgyűlésre az ön­kormányzati képviselők, dísz­vendégek és testvérvárosi kül­döttségek hivatalosak. Az ünnepség szónoka dr. Szajbély Mihály, a József Attila Tudo­mányegyetem docense. A dísz­polgári cím átadását követően első ízben adják át a „Pro űr­be" és a „Szegedért Emlék­érem" kitüntetéseket, majd a már évek óta átadásra kerülő művészeti és alkotói díjakat és az Egészséges Szegedért Ala­pítvány díjakat. A nemzetközi félmaratoni és maratoni futóverseny május 21-én 14 órakor kerül megren­dezésre Szegeden, illetve Sze­ged-Sándorfalva-Szeged út­vonalon. Köszöntőt mond és a futókat útjukra indítja dr. Lip­pai Pál polgármester. Ered­ményhirdetés 17 órakor a Szé­chenyi téri platánok alatt. Május 21-én 10 órától a gyer­mekek (óvodások, iskolások) futóversenyét (elő-, közép- és döntőfutamok) rendezik meg ugyancsak a Széchenyi téren, a Szegedi Sportcsarnok Igaz­gatóság munkatársai. Szeged Megyei Jogú Város közgyűlése emléktáblát állíttat Fricsai Ferenc, volt szegedi karnagy tiszteletére. A Lapis András szobrászművész által tervezett és készített tábla ava­tására május 21-én 15 órakor kerül sor a Kazinczy u. 6-8. sz. háznál. Avatóbeszdet mond Acél Ervin, a Szegedi Szimfo­nikus Zenekar igazgató-kar­mestere. Közreműködik a Szegedi Rézfúvós Együttes. A Szegedi Szimfonikus Ze­nekar alapításának 25 éves évfordulója alkalmából ünnepi hangverssenyt tart a Szegedi Nemzeti Színházban május 21­én 19 órakor. Az együttest Acél Ervin igazgató-karmester vezényli, közreműködik Lass Zoltán fuvolaművész. Ünnepi köszöntőt mond dr. Ványai Éva alpolgármester. tevékenység folyik, szintén a rendelet hatálya alá esik. A zajforrások létesítésének szabályai a következők: a zaj­forrás felszerelése, pótlása csak a jegyző által megállapít­ott - zajvédelmi szakértői véle­ményen alapuló - zajkibocsá­tási határértékeknek megfele­lően történhet. A zajkibocsá­tási határérték megállapítását az üzemeltető köteles kérni. A már meglévő zajforrásokat az üzemeltetőnek a rendelet hatályba lépését követő 60 napon belül kell bejelenteni a jegyzőnek, hogy azt nyilván­tartásba tudják venni. A zajforrásokat úgy kell üzemeltetni, hogy azok zajki­bocsátása a jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket ne haladja meg. Ezeket a határértékeket a terü­leti jegyző a területi funkció, az üzemelés rendszere, időtar­tama alapján, valamint napsza­konként állapítja meg. Ennek alapján a szolgáltatótevékeny­séget ellátó üzemi létesítmé­nyek működéséből eredő, a területre vonatkozó zajterhelési határértékek a következők: Szabályozott zajok - városi csendrendelet A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában kapott felhatalma­zás alapján Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a zaj­és rezgésvédelemről szóló, többszörösen módosított 12/ 1983/V. 12./ MT. sz. rendelet 27. §-ában foglaltak végrehaj­tása érdekében rendeletet al­kotott. A rendelet személyi ha­tálya Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén a jogi személyekre és magánsze­mélyekre - ideértve a szemé­lyek társulásait és a magánsze­mélyek társaságát is - egyaránt kiterjed. A rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltatóte­vékenységet ellátó üzemi léte­sítmények üzemeltetésekor, valamint a hangosító berende­zések szabadon, vagy zárt tér­ben történő működtetésekor. A rendelet alkalmazása szem­pontjából zajforrásnak minősül a hangosító berendezés, bár­mely hangszóró vagy más hangforrás. Veszélyes mértékű zaj a levegőnek az emberi kör­nyezetben észlelhető olyan mértékű és minőségű nyomás­ingadozása, amely meghaladja a megengedett zajtermelési, illetve zajkibocsátási határérté­ket. Veszélyes mértékűnek mi­nősül az a zaj is, amelyre - jel­legéből adódóan - határértéket nem lehet előírni, illetőleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhető, de ér­zékszervi észleléssel megálla­píthatóan az emberek nyugal­mát jelentős mértékben za­varja. A szolgáltatótevékenysé­get ellátó üzemi létesítmény, amelyben zaj- és rengéskibo­csátással járó szolgáltatási Sor- Területi funkció szám Megengedett egyenértékű' A-hangnyomásszint dB nappal éjjel 6-22 h. 22-6 h. 1. üdülőterület, üdülőhely, kórházi, szanatóriumi negyed, védett természeti terület 2. Lakóterületi és intézményterület laza beépítéssel 3. Lakóterület és intézményterület tömör, városias beépítéssel 4. Iparterület lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen 45 35 50 40 55 45 60 50 Az előírt határértékek betar­tását ellenőrzi a jegyző. A jegyző hivatalból, valamint bejelentés alapján - a vonat­kozó szabályok előírásainak betartásával - ellenőrzi a kibo­csátott zaj és rezgés mértékét. A zajkibocsátási határérték túl­lépése esetén határidő megálla­pításával kötelezi az üzemel­tetőt a zajszintnek a zajkibo­csátási határértéknek megfe­lelő mértékű csökkentésre. A zajszint veszélyes mértékű, vagy a zajkibocsátási határér­ték ismételt túllépése esetén zajmérési vizsgálatot végez a jegyző, melynek költségeit a zajos tevékenység okozója vi­seli, ha a határérték túllépése megállapítható. Az üzemeltető a berendezés jellemző műszaki tulajdonságaira, működtetésé­nek időtartamára vonatkozó adatokat köteles az ellenőrzést végző rendelkezésére bocsáta­ni és az ellenőrzés lefolyását segíteni. Amennyiben a zajfor­rást egy éven belül ismételtén vagy folyamatosan a rendelet­ben előírtakkal ellentétesen üzemeltetik, a polgármester a tevékenységet korlátozhatja, il­letve meghatározott időre fel­függesztheti. Azok, akik a zaj­kibocsátási határértéket meg­haladják, illetve nem tesznek eleget bejelentési kötelessé­güknek, szabálysértést követ­nek el, és 5000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatok. Akik a szolgáltatótevékenységek kapcsán követnek el szabály­sértést, 10 000 forintig terjedő pénzbírság kiszabásával szá­molhatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents