Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-11 / 109. szám
SZERDA, 1994. MÁJ. 11. HAZAI TÜKÖR 5 Májusi szénanátha Szeged levegőjében megjelentek a fiivek virágporai, a klasszikus értelemben vett szénanátha okozói! A szénanátha szó elég régen ismert a magyar köznyelvben. Valószínűleg az angol hay fever = szénaláz magyarítása. Eredetileg a füvek kaszálásakor egyeseknél fellépő allergiás tünetek (tüsszögés, köhögés, orrfolyás) jelölésére szolgált, amelyet természetesen nem a széna, hanem a benne lévő, virágzó fűkalászokból tömegesen kikerülő virágporok idéztek elő. E „szénanát-háról" már az ókorból olvasható lefrás, ma is a legelterjedtebb pollenallergia-tipus a világon. Okozói az egyszikűek közé tartozó pázsitfűfélék családjának tagjai; szinte mindenütt előfordulnak. A létfontosságú gabonanövények: a búza, árpa, zab, kukorica, rozs, rizs (sőt még a cukornád, köles is) mind pázsitfűfaj. A gabonafélék közül a rozs, a rizs és a kukorica pollenallergén hatású. (Dr. Kadocsa Edit, a SZOTE Fül-Orr-Gégeklinikájának allergológusa számos pollinózisos betegnél tapasztalt rozspollen-érzékenységet.) A vadon élő füvek képezik az igazi tömeget. Sok fajuk a magyar flóra természtes eleme, kiváló minőségű takarmány, másrészük kellemetlen gyom. Abban megegyeznek, hogy virágporuk igen allergén. Ha napi átlagban a levegő egy köbméterében 30-nál több pollenjük található, már kiválthatnak allergiás reakciót. Igen hosszú a virágzási szezonjuk, nálunk április végén kezdődik és még október közepén is található néhány fűpollen. A pollinózisban szenvedő betegek számára a pázsitfüvek csak májusjúniusban jelentenek veszélyt. A szegedi pollencsapda négyéves mérési adatai alapján május közepén érik el a 30 darab/ köbméter napos határértéket; a virágzási csúcs, az időjárástól függően, május utolsó hetében - június elején van, utána jelentősen csökken a virágpor mennyisége. Mi a teendő? Aki már tudja önmagáról, hogy a fűpollenre érzékeny, mielőbb keresse fel szakorvosát. Az utóbbi időben számos jó hatásfokú gyógyszert hoztak forgalomba, amelyek napi szedése csökkenti a fűpollennel szembeni érzékenységet. Dr. Juhász Miklós • A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen, miként városszerte is, nagy visszhangot váltott ki az egyetem április 26-i küldöttközgyűlése. A két éve nem ülésező testületet eredetileg az egyetemi statútum módosítása és a lejárt mandátumú egyetemi tanács újraválasztása miatt hívták össze, de a rektori beszámolót követően dr. Sándor László egyetemi docens, a Traumatológiai Intézet volt megbízott igazgatója éles hangú hozzászólásban dr. Fráter Loránd rektor leváltását javasolta. A küldöttek többsége egyetértett a javaslattal és a közgyűlés visszahívási ajánlással fordult az egyetemi tanács felé. A rektorváltásra szavazó közgyűlés óta tegnap ülésezett először a SZOTE egyetemi tanácsa - zárt ajtók mögött. A szenátus ülésén részt vett dr. Fráter Loránd rektor is. Napirenden szerepelt többek között a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadása (ez egymaga több mint 140 pontból állt), a felsőoktatási fejlesztési alaphoz beadott pályázatok rangsorolása, illetve az ezzel kapcsolatos állásfoglalás, valamint végső döntés egy tavalyi határozat nyomán neves külföldi vendégprofesszorok, a Szent• Az egyetemi tanács bizalmat szavazott SZOTE: maiad a rektor Folyosói disputa. (Fotó: Nagy László) Györgyi professzúra tulajdonosainak meghívásáról. Az estébe húzódó zárt ülés előtt dr. Dombi György, az egyetemi tanács titkára lapunknak elmondta, hogy a rektor személyét érintő kérdést első napirendi pontként veszik a tanácsülés programjára, éppen a nagy sajtóérdeklődés miatt, sajtótájékoztatóval azonban az amúgy is terhelt napirendet nem szakítják meg. Ehelyett a szenátus részéről a küldöttköz• Az SZDSZ, a Fidesz, a Vállalkozók Pártja és az Agrárszövetség kampányfőnöke - a liberális blokk választási megállapodásának megfelelően kedden arról tárgyaltak, hogy a választás második fordulójára versenyben maradt jelöltjeik mely körzetekben lépjenek vissza egymás javára - tájékoztatta az MTI munkatársát Magyar Bálint, a szabaddemokraták kampányfőnöke. A négy pártelnök közül Zwack Péter (Vállalkozók • Az SZDSZ javára lépnek vissza A Fidesz föladta? Pártja) közös jelöltként indult, Nagy Tamás (Agrárszövetség) és Pető Iván (SZDSZ) körzetében nem volt más liberális jelölt. Orbán Viktor körzetében ahol a Fidesz elnöke az SZDSZ-es jelölt mögött lett harmadik az első fordulóban a fiataldemokraták külön kérése volt, hogy a szabaddemokrata jelölt ne lépjen vissza Orbán Viktor javára. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az edelényi körzetben az Agrárszövetség jelöltje visszalép az SZDSZ-es Hatvani Zoltán javára. Több helyen a Fidesz és az SZDSZ jelöltje egyaránt a második fordulóba került, ezek közül öt körzetben - a szavazatkülönbség alapján - a fiataldemokrata jelölt automatikusan visszalép az SZDSZ-es javára. Négy további körzetben szintén az SZDSZ-es jelölt szerepelt jobban az első fordulóban, a szavazatkülönbség azonban nem indokolja áz automatikus visszalépést. Ezekről a körzetekről még tárgyalások folynak a két párt között, valószínűsíthető azonban, hogy a fiataldemokraták lépnek vissza a szabaddemokraták javára. Az MDF már nem lógatja az orrát Boross Péter szerint az MDF az elmúlt négy évben történelmi tettet hajtott végre azzal, hogy megteremtette a többpárti parlamenti demokrácia alkotmányos alapjait, és a szociális piacgazdaságra való áttérés törvényi hátterét. A kormányfő hozzátette: az MDF alárendelte érdekeit és népszerűségét az ország és a nemzet érdekeinek. Az Országos Választmány tanácskozása végén nyilatkozatot és határozatot fogadott el. A nyilatkozatban a testület megköszöni a választópolgároknak nagy számú részvételüket a május 8-i választáson, s külön köszönetet mond annak a mintegy 600 ezer szavaAz MDF Országos Választmányának 117 tagja tárgyalta meg kedden egynapos ülésén a választás első fordulója utáni teendőket. A tanácskozás utáni sajtótájékoztatón Herényi Károly szóvivő felidézte Boross Péter miniszterelnök, MDF-alelnök beszédét, amelyben a kormányfő kijelentette: „24 órát adott a sors, hogy az orrunkat lógassuk; ez letelt, nincs jogunk késlekedni!" zónák, aki az MDF-et támogatta. Az Országos Választmány megítélése szerint a második forduló eredményétől függően fennáll az MSZP és az SZDSZ koalíciójának lehetősége. Mint a dokumentum fogalmaz: ebben az esetben kétharmados többségükkel a parlamenti demokráciákban nemkívánatos mértékű túlhatalomra tennének szert. Emiatt a választmány felkéri mindazokat, akik e túl hatalmat meg akaiják akadályozni, hogy a második fordulóban az MDF még versenyben lévő 100 jelöltjét támogassák. Az MDF célja az, hogy létrejöhessen egy olyan politikai ellensúly, amely képes garantálni a parlamenti döntéshozatal ellenőrzött demokratikus rendjét. Lezsák Sándor szerint az MDF fegyelmezetten vette tudomásul a választópolgárok többségének döntését. Hozzátette, pártja nem számított az MSZP ilyen nagy arányú győzelmére, s csalódást jelentett számára nemcsak saját, hanem a KDNP szereplése is. Az Országos Választmány határozottan kiállt amellett, hogy az MDF helyi szinten se egyeztessen az SZDSZ-szel, de a nemzeti erőkhöz sorolható pártokkal, így a KDNP-vel, az EKGP-vel és az FKGP-vel választási szerződéseket kössön. A Fidesz-szel való egyeztető tárgyalásokra vonatkozó kérdésre az ügyvezető elnök kijelentette: az MDF kapcsolatát a fiataldemokratákkal meghatározza az a tény, hogy együttműködési szerződése van az SZDSZ-szel. (Folytatás az 1. oldalról.) „Az együttes produkcióját összefoglalva megállapítható, hogy jó érzékük van a dixieland stílushoz..." - írja a szegedi dixirajongó. A salgótarjáni jazzfesztiválok Molnároknak évekig lehetőséget adtak a megmérettetésre. Az első szereplések Aranydiplomát, Bányászlámpát és egyéb, akkoriban éppen divatos különdíjakat hoztak a konyhára. Az együttes tagjai olyan korszakban jegyezték el magukat a dixivel, amikor a legtöbb fiatal a tánczenekarokért, a beatzenéért rajongott. Ezért úgy kellett magukat bekönyörögni valamely kulturális intézménybe, ahol néhány fillérrel meg tudták őket támogatni. Próbahelyet biztosítottak számukra, hangszert bírtak vásárolni, esetleg utaztatták a csapatot. A vándorélet időszaka volt ez; egyik klubból a má• Jubileum a nagyszínházban Harmincesztendős a Molnár Dixieland sikba. Próbáltak a Liliom utcai orvoskfubban, a KISZ-házban, a Juhász Gyula, majd a Bartók Béla Művelődési Központban. Az 197l-es év hozta meg az első igazi sikert. A salgótarjáni fesztiválon újra aranydiplomát nyertek, tévé- és rádiófelvétel is készült velük, s ebben az évben került az együttesbe Garay Márta, aki később egyik meghatározó személyisége lett a Molnár Dixielandnak. Az 1972-es év meghozta az első külföldi szereplés lehetőségét is. A „banda" meghívást kapott Csehszlovákiába egy amatőr fesztiválra. Innen sikerült az ezüstérmet, valamint az „Európa klasszis" címet elhozni s itt készült el első külföldi tévéfelvételük is. A „This Little Light Of Mine" című darab egyéni feldolgozásával aratott újabb jelentős sikert az együttes a drezdai fesztiválon, 1972-ben. A sikerből megszületett az első kislemez. Azután újabb külföldi turnék következtek: Varsó, Lipcse, Berlin, Pozsony. Nyugat-Európába először 1977-ben látogatott el a banda, egy duisburgi meghívásnak tett eleget, a Magyar Hét szereplőjeként ebben az évben születetett meg az első nagylemez is, amelyet több követett. Persze a hazai szerepléseket sem kell elfelejteni, ebben az időben a szakemberek és a közönség már jól ismerték Molnárék nevét. Az itthoni fesztiválok, koncertsorozatok állandó fellépője az együttes. Molnár Gyulát Emerton-díjjal is kitüntette a szakma. A nyolcvanas években folyamatosan gyűlt a dixi-tábor, melynek tagjai minden harmadik hétfőn a Vár utcai DÉLÉPpinceklubban hallgathatták meg kedvenceiket. Sorolhatnánk még a díjakat, a sikereket, a külföldi szerepléseket, valamint név szerint felsorolhatnánk az együttes régi tagjait, hiszen a harminc év alatt némi átalakuláson ment át a csapat. A mai felállás, a mai kondíció garantálta a tegnap esti sikert, melyet reméljük, sok követ még. P. E. gyűlés ajánlásának tárgyalása után csupán közleményt adtak ki. A közleményből kiderül, hogy az egyetemi tanács tagjai között hosszas vita folyt arról, hogy a testület megvitassa-e egyáltalán a küldöttközgyűlésnek a rektor leváltására tett ajánlását, merthogy az április 26-án „nem érte el a statútum szerinti kétharmados többséget". A testület végül nyílt szavazással úgy döntött, hogy megvitatja az ajánlást és titkos szavazáson dönt annak elfogadásáról vagy elvetéséről. A titkos szavazás eredményeként az egyetemi tanács 20 igen, 5 nem és 1 tartózkodás mellett, vagyis fölényes többséggel bizalmat szavazott dr. Fráter Loránd rektornak. A dr. Sándor László által kezdeményezett, és a SZOTE küldöttek többsége által támogatott rektorváltási kísérlet tehát nem járt eredménnyel, lévén az egyetemi statútum szerint ilyen esetben a küldöttek csak ajánlást tehetnek, s az egyetemi tanács hivatott visszahívási javaslattal élni a köztársasági elnök felé. A dr. Fráter Loránd kontra dr. Sándor László üggyel, valamint az általuk képviselt vélemények ütköztetésével egyébként a szegediek a televízió képernyőjén is találkozhatnak, hiszen a Városi Televízió május 14-ére, szombat estére tűzte műsorára az „orvosok vitáját". Az adás 22.00 órakor kezdődik. Panek József Kulturális kamarai ülés A Magyar Kulturális Kamarát a különböző művelődési szervezetek, egyesületek és alapítványok, kéefték és betéti társaságok hozták létre két évvel ezelőtt a széles értelemben vett kulturális értékek közvetítésére és védelmére. A kulturális kamara eszméje és gyakorlata nem fér bele sem a hatósági jogkörökre aspiráló gazdasági jellegű kamarák, sem a szűken vett hivatásrendi kamarák (orvosi, ügyvédi stb.) csoportjába. Az MKK nem óhajt hatósági szerepet átvállalni, és sokszínűsége miatt nem foglalkozik a szűken vett hivatásrendi problémákkal sem. Az MKK választmányi ülésein tárgyaltak már a kulturális vállalatok privatizációjának helyzetéről, valamint a kulturális terület vállalkozásairól. A szegedi önálló tagozat, amely az MKK egyik legerősebb szervezete az országban, s jelenleg tizennyolc tagot számlál, tegnap az Ifjúsági Házban tartott ülést. Ezen dr. Aradi Antal, a Szegedi Extra kiadójafőszerkesztője a „A lap és a kamarai csoport kapcsolata" címmel, Mészáros János, a TANTUSZ Művelődési Ház igazgatója pedig a „ A Kulturális Piac terveiről" címmel tartott előadást. Sz. C. Sz. • „ Halottja van mindannyiunknak" Filmüzenet, nem csak egészségügyieknek A kórházi elfekvők lakóit, neves orvosokat megszólaltató filmek iránt azonban egyre nagyobb érdeklődést mutatnak országszerte a lelkiismeretüket elaludni nem engedő egészségügyi és szocális területen dolgozó szakemberek. Az Elvesztünk és a kétrészes Haláljog című filmet, az ANTSZ megyei intézetének közvetítésével -, tegnap, kedden a Nagymágocsi Szociális Otthon dolgozói tekintették meg. A mintegy 100 alkamazottnak alkalma nyílt arra, hogy személyesen is találkozzék a film rendezőjével, s kérdéseket tegyen föl a képernyőről megrázó vallomásából már megismert két orvosnak: Papp Lajos szívsebész professzornak és a salgótaijáni Vezsenyi Károly intenzív altató orvosnak. Amint Rigó Tibor, az otthon igazgatója elmondta: a Teleki kastély 325 lakójáról gondoskodó ápolók nap mint nap szembe találkoznak az élet filmen is bemutatott realitásaival, hiszen gondozottaik 30 százaléka elfekvőbe kényszerül. Az önvizsgálatra késztető filmkockák arra is alkalmasak, hogy emberségükben erősítsék meg azokat, akik szakértelemmel és nagy hittel kisérnek el másokat életük végállomásáig. Sajnálatos, hogy a filmek Februárban írtunk róla: a SZOTE és az ANTSZ kérésére Szegedre hozta két filmjét a fiatal, különleges küldetéstudattal megáldott filmrendező, Jelenczki István. A tabutémát, a halálra készülés és fölkészítés túlhallgatott körülményeit földolgozó dokumentumfilmeket azóta sem mutatják be a filmszínházak, s a kazetták továbbra is ott porosodnak a tévé valamelyik raktárának polcán. nem juthatnak el szélesebb nézőközönség elé, hisz - mert Ady szavaival: „Halottja van mindannyiunknak"-, lenne bőven mondanivalójuk a társadalom egyéb rétegei, a karitatív szervezetek és az egyes családok számára is. Üzenetük, igazságtartalmuk, művészi megformálásuk alapján jogosultak lennének erre, amit bizonyít az a tény is, hogy az eutanázia hazai megítélését és gyakorlatát körbejáró Haláljog című alkotás nemrégiben, a 25. magyar filmszemlén, a dokumentumfilm kategóriában külön díjat érdemelt ki. (chikan)