Délmagyarország, 1994. május (84. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-10 / 108. szám

2 EGÉSZSÉGÜGY DÉLMAGYARORSZÁG KEDD, 1994. MÁJ. 10. TÖRTÉNELMI KRÓNIKA Május 10. 1436. Zsigmond király végleg elhagyja Magyaror­szágot. Előbb Bécsbe, majd június elején Csehországba megy. A kormányhatalmat a királyi tanács itthon maradt tagjai gyakorolják. 1453. V. László Hunyadi Lászlót nevezi ki az északi megyékbe a csehek ellen in­dítandó had főkapitányává. 1481. Filipec János váradi püspök a király megbízásából III. Frigyes német-római csá­szárral Bécsben június 11-ig tartó fegyverszünetet köt, ame­lyet a császár követei június 4­én Budán június 25-ig meg­hosszabbítanák. 1488. János sagani herceg hadat üzen a magyar királynak. Kezdetét veszi a glogaui hábo­rú, amely 1489 tavaszán feje­ződik be. 1514. A kormány Szapolyai János erdélyi vajda hadai után indítja a pesti tábor kereszte­seit. Mintegy 5 ezer keresztes azonban továbbra is a pesti táborban marad. 1529. I. Szulejman (a török források szerint 200 ezres) serege élén elindul Magyaror­szágra. 1534. Jacques Cartier fran­cia hajós - az Ázsiába vezető északnyugati átjáró keresése közben Új Foundlandba ér, és azt a francia korona birtokának nyilvánítja. 1774. XV. Lajos francia ki­rályt, aki 1715 óta ült a trónon unokája, XVI. Lajos követi. Felesége, Marié Antoinette, az osztrák császárnő, Mária Teré­zia lánya. 1802. Szilbert Jánost Szeged polgármesterévé választják. 1871. A majna-frankfurti békével befejeződik a német­francia háború. 1933. A nemzeti szocia­listák a berlini Opera előtti té­ren mintegy 20 ezer „némette­len szellemű" könyvet égetnek el. 1941. Nyugaton megindul a német támadás. Német csa­patok vonulnak be a semleges Belgiumba, Luxemburgba és Hollandiába. 1941. Rudolf Hess, a Führer helyettese ejtőernyővel leugrik Skóciában, azzal a szándékkal, hogy Nagy-Britanniát rávegye a béketárgyalásokra. Hadifo­golyként internálják. 1981. A szocialista Francois Mitterrand-t választják Franci­aország elnökévé. 1991. Hivatalosan bejelen­tik, hogy elhunyt Mao kínai elnök özvegye, Csiang Csing. Az albán államfő Magyarországon Közös érdek az albán-ma­gyar kapcsolatok szorosabbra fűzése - hangsúlyozta Göncz Árpád köztársasági elnök, aki hétfőn fogadta a romániai látogatásra Magyarországon átutazó albán államfőt, Sali Berishát. A szűkre szabott idejű találkozón Göncz Árpád kijelentette: nincsenek érdekel­lentétek hazánk és Albánia kö­zött, a két népet sok évszáza­dos barátság köti össze. Az államfői találkozót köve­tően Faragó András, a köztár­sasági elnök szóvivője elmond­ta: a megbeszélésen középpon­ti téma volt a balkáni helyzet, illetőleg az albán kisebbség helyzete. A kérdéskör kapcsán Göncz Árpád kifejtette abbeli véleményét, miszerint a térség­ben átfogó békés rendezésre van szükség, amely az ott élő valamennyi kisebbségi népcso­port helyzetét megoldja. Az eszmecserén mindemellett szóba került az albán-magyar alapszerződés ügye, valamint a beruházásvédelmi egyezmény és a két ország között kötendő belbiztonsági szerződés. Mind­két fél elismeréssel nyilatko­zott a már megkötött, a két or­szág közötti kettős adóztatást kizáró egyezményről. Sali Be­risha végezetül szólt arról, hogy a magyarországi békés átmenet és átalakulás példaér­tékű Albánia számára. Az albán államfő reményét fejezte ki, hogy a magyar köztársasági elnök rövidesen ellátogat Albániába. Egy életre való! Szeletelőgép és mérlegek nagy választékban a legjobb nyugati gyártóktól! Szeged, Széchenyi tér 2/A. Tel.: 62/314-211. Funar újabb ötlete Kolozsvár román nevének megváltoztatására irányuló tervet jelentett be a Román Nemzeti Egységpárt vezetői­nek hétvégi moldovai kirándu­lásán Gheorghe Funar, a párt elnöke, a város polgármestere. Mint ismeretes, Kolozsvár ­Cluj - nevét Ceausescu idején egészítették ki az ókori Napoca település nevével, így lett Cluj­Napoca. Bacauban egy gyűlé­sen a magyarellenes akcióiról ismert politikus a hét végén bejelentette, hogy mivel úgy­mond „idén lesz 1870 eszten­deje annak, hogy először tör­tént említés a szamosparti vá­rosról", elindítja azt az eljárást, amelynek eredményeként a település nevét Napoca-Clujra változtatják. Az Evenimentul zilei, a leg­nagyobb példányszámú bu­karesti lap hétfői száma szerint a polgármester kifejtette: kez­deményezésével alá akarja húzni „a település évezredes múltját és a románok létezését ezen a tájon, mások előtt, akik lovon jöttek ezer évvel később és megpróbálkoznak a történe­lem meghamisításával". Arra a kérdésre, hogy nem hangzik-e furcsán a Napoca­Cluj összetétel, Funar kijelen­tette, hogy ezen könnyű segí­teni: el kell hagyni a névből a Cluj szót. Szeged, Oroszlán u. I Tel./fax: 62/312-005, 471-066. 94 SLAGEREI: 1BIZA, 32 900 Ft-tól. PORTUGÁLIA 38 900 Ft-tól. - Portugál és egyiptomi körutazás. - Párizs, 8 nap 24 900 Ft-tól. autóbusszal - Nizza, 10 nap, 25 900 Ft-tól, autóbusszal. - EGZOTIKUS ÚTJAINK: Madagaszkár. Kenya. Venezuela. Dominika, Jamaica, Thaiföld. Bali. Srf-Lanka. India. OLCSÓ REPÜLŐJEGYEK! Másként gondolkodók őrizetben Katonai ellenőrök érkeztek Az európai hagyományos fegyveres erőkről szóló szerző­désnek megfelelően egy belga vezetésű katonai ellenőrző cso­port érkezett hazánkba hétfőn. A német, brit és dán tagokból álló csoport a Magyarország által bejelentett és az általuk kiválasztott katonai objektum­ban a harci-technika mennyi­ségét és a személyi állomány létszámát ellenőrzi. Ugyancsak e szerződés keretében egy magyar vezetésű ellenőrző csoport utazott hét­főn Törökországba, hogy ott jelen legyen 105 harckocsi megsemmisítésén. Ebben az ellenőrző csoportban egy bol­gár és egy román ellenőr is részt vesz. A kínai hatóságok az elmúlt napokban őrizetbe vették a sanghaji központú Emberi Jogi Szövetség négy ismert tagját, közöttük egy vezető ellenzéki művészt, aki az Egyesült Álla­mokba szeretett volna utazni. A Reuter hétfői jelentése szerint a másként gondolkodó művészt, Ling Mu-csent múlt héten pénteken tartóztatták le, amikor egy Egyesült Államok­ba induló repülőgépjáratra ké­szült felszállni. Az ellenzéki kínai azért utazott volna az Egyesült Államokba, hogy megkezdhesse felsőfokú mű­vészeti tanulmányait egy ame­rikai egyetemen, ahová koráb­ban már felvételt nyert. Múlt hét kedden két másik ellenzé­kin kívül őrizetbe vették a sanghaji emberi jogi szervezet elnökét, Li Kuo-taot is. A brit hírügynökség szerint a négy ellenzéki gondolkodót azért vették őrizetbe, mert mind a négyen részt vettek tavaly decemberben a sanghaji Népparkban egy gyűlésen, ahol élesen támadó hangvételű •nyilatkozatban bírálták a kor­mányt. • A Szovjetunióra nem 1991 decemberében, a hírhedt minszki kormányrezidencián vetettek keresztet, a pálcát jó­val előbb, az augusztusi pucs­csot megelőzően törték el fö­lötte. Kravcsuk szerint a döntő mozzanat az volt, amikor au­gusztus elején Mihail Gorba­csov értésére adták: nem írják alá a Szövetségi Szerződést. Ukrajna bizonyosan nem, s ezt kerek-perec megmondta neki egy váratlan krími vodkázás után, egy héttel a puccs előtt. Kravcsuk persze tisztában volt azzal, hogy a tűzzel játszik, hiszen a birodalom fejeként Gorbacsovnak - akkor még ­teljhatalma volt minden és mindenki felett. Nehéz lenne pontosan el­dönteni, ki volt az értelmi szer­zője a Független Államok Kö­zössége névre keresztelt poszt­szovjet formációnak. Kravcsuk beszámolója szerint Ukrajná­nak - és persze személy szerint neki - oroszlánrésze volt ebben. Azzal a makacs kitar­tásával mindenképpen, amit mindvégig képviselt Gorba­csovval, illetve az általa meg­testesített „Központtal" szem­ben. Ebben persze segítségére volt az a körülmény is, hogy az 1991 tavaszán lezajlott orszá­gos (tehát még szovjet) nép­• A FÁK bölcsőjénél A három pártütő Hogyan robbant fel a huszadik század legnagyobb bi­rodalma? Kik helyezték alá a dinamitot? Mi járt a fe­jükben, és vajon tudták-e, mit indítanak el? Már sokan feltették ezeket a kérdéseket. Az egyik illetékes, Leonyid Kravcsuk ukrán elnök most először tárta fel, hogyan élte meg 6 az azóta történelminek keresztelt heteket-hóna­pokat. Önvallomása a Kijevszkije Vedomosztyi című kijevi újságban, az elmúlt napokban közölt interjúsoro­zatban volt olvasható. szavazáson az ukránok az ukrán függetlenség mellett is letették a garast. A föderáció helyett csakis a konföderatív, laza szövetség volt elfogad­ható, amelyben immár nem szövetséges köztársaságok, hanem független államok tár­gyalnak egymással. A decemberi ukrán elnökvá­lasztást és népszavazást kö­vetően megizmosodott Krav­csuk (nagy fölénnyel lett elnök és a lakosság túlnyomó többsé­ge az elszakadásra szavazott) mégis izgatottan készült Gor­bacsov trónfosztására. Eltökél­te ugyan, hogy nem lép vissza, de a félsz még mindig benne volt. A minszki triumvirátus (Kravcsuk, Jelcin és Suskevics belorusz parlamenti elnök) találkozóját <5 maga javasolta. A forma kedvéért azonban így egyeztek meg: előtte orosz­belorusz gazdasági szerződést írnak alá, hogy ezzel úgymond biztosítsák Jelcin jelenlétét és Gorbacsov távolmaradását, mondván: ez itt és most nem szovjet ügy, hanem két tagköz­társaságé. Mellesleg a sors iró­niája, hogy Gorbacsov külön felkérte Jelcint: ha már ott vannak együtt, igyekezzen rávenni Kravcsukot a Szövet­ségi Szerződés aláírására. Mint emlékszik, szokásától eltérően nem gépeitette le a minszki dácsán felolvasandó szövegét, bármilyen kis hiba, hangsúlyeltolódás végzetes lehetett volna. Az első nap este érkezett a dácsára, csak éjjel négykor aludt el, még kétszer is belejavított szövegébe. Nyolckor azonban ütött az óra: Jelcin felolvasta Gorbacsov levelét, amiben egyezkedésre szólítja fel Ukrajnát. Jelcin már majdnem teret engedett volna az alkudozásnak, amikor Kravcsuk közbevágott: „Bo­csánat, nálunk már más a helyzet, érvényes a népszava­zás, legyenek olyan kedvesek, és nézzék meg az eredményt". Jelcin elképedve hallgatta ezeket a szavakat, és főleg azt, hogy az ukránok elsöprő több­sége szavazott a függetlenség mellett. A pillanatot megragad­va Kravcsuk előadta tervét: az Európai Közösséghez hasonló alakulat kell, a régi felett eljárt az idő. Burbulisz reagált: ő is be­nyúlt a zsebébe, és egy hasonló tartalmú szöveget mondott el. Jelcin tehát könnyedén elfeldte Gorbacsov megbízatását, sőt alaposan felkészült a minszki találkozóra. Csak egyre nem számított: Kravcsuk volt a kezdeményező. Mester Nándor MTI - Telefotó Butler főfelügyelő utolsó „Sikolya" A brit rendőrség művészeti és antik nyomozó osztályát illeti a dicséret Edward Munch „A sikoly" című világhírű fest­ményének visszaszerzéséért. Az 1893-ban festett képet februárban loplák el Norvégiá­ban, az oslói Nemzeti Galériá­ból, és a tettesek - akiket már letartóztattak - több mint egy­millió dollárt követeltek érte. A festményt egy norvég ten­gerparti városka, Aasgaar­strand szállodájában találták meg egy szobában, sértetlenül. Munch abban a városban fes­tette a híres képet. A műkin­cset beugrató akcióval sikerült visszaszerezni, és ezt a Scot­land Yard szervezte. A Scotland Yard 42 tagú illetékes osztályának vezetője, John Butler főfelügyelő éppen nyugalomba vonul. - Ez volt az utolsó feladatom. A Scot­land Yardnál töltött 32 év után nagy örömömre szolgál, hogy „A sikoly" megtalálásával fe­jezhettem be pályafutásomat ­mondta hétfőn a főfelügyelő. A norvég rendőrség februárban azonnal a Scotland Yardhoz fordult segítségért, egyrészt mert a brit rendőrségnek nagy a tapasztalata, másrészt azért, mert az európai műkincs­rablásokból származó tárgyak mintegy 60 százaléka rends­zerint a londoni piacon cserél gazdát, illetve orgazdát. A Scotland Yard művészeti és antik osztálya két, műkeres­kedőnek álcázott emberét küldte tárgyalni, és a rablók az aasgaarstrandi szállodában megmutatták nekik a képet. Később a britek Oslóban talál­koztak a rablókkal, színleg azért, hogy kifizessék a vált­ságdíjat - ám a két rablót men­ten letartóztatta a norvég rend­őrség. Nevüket még nem hoz­ták nyilvánsoságra. Tévedésből őrizetbe vették azt a norvég műkereskedőt is, aki a rablók és a brit rendőrök között össze­hozta az „üzletet" , de őt már szabadon engedték. Jeruzsálemi évforduló Jeruzsálem keleti fele oda­csatolásának 27. évfordulóját ünnepelték hétfőn Izraelben, megerősített biztonsági intéz­kedések közepette: a városban a megszokott rendőri erőt két­ezer fővel megerősítették. 1967 júniusában, a hatnapos háború során szállta meg Izrael a város keleti (arab) felét, és nyomban annektálta, amit az­után 13 évvel később a kneszet törvényben rögzített. Az oda­csatolás azóta sem nyert nem­zetközi elismerést. Az évfor­dulót a zsidó időszámítás sze­rint ünneplik. Jichak Rabin izraeli kor­mányfő vasárnap este mondott beszédében ismét leszögezte, hogy Jeruzsálemnek „egysé­gesnek kell maradnia, még­pedig izraeli fennhatóság alatt, Izrael fővárosaként". Ez a helyzet - mondta - nem vál­tozhat a palesztin területek végleges státusáról folytatandó tárgyalások révén sem. Washington Papok (éhség)sztrájkoltak Roy Bourgeois atya és ti­zenkét katolikus paptársa áp­rilis 11-dike óta éhségsztrájkot folytat a washingtoni Capitóli­um lépcsőjén. A papok napon­ta hat óra hosszat ülnek a kongresszusi palota bejáratá­nál. Táblákat tartanak kezük­ben, elítélve azt az intézményt, amelyet „iskola a diktátoro­kért" elnevezéssel bélyegeznek meg. Az „iskola a diktátoro­kért" a Georgia állambeli Fort Benningben katonákat képez ki a latin-amerikai hadseregek számára. Az iskolát 1946-ban Pana­mában alapították és 1984-ben helyezték át Fort Benningbe. Eddig több mint 56 ezer latin­amerikai katonát képeztek ki az amerikai hadsereg szabály­zata alapján. Az iskoláról alig tudtak valamit az Egyesült Ál­lamok polgárai, míg több kongresszusi vizsgálat nem indult szalvadori katonák ellen. A szalvadori katonák 1989-ben hat jezsuita szerzetest és két nőt gyilkoltak meg. A gyilko­sok közül ötöt képeztek ki az „Amerikaiak Iskolájában", amelyet az éhségsztrájkoló pa­pok az „iskola a diktátorokért" elnevezéssel említenek. A katolikus papok böjtje támogatni kívánja azt a tör­vénymódosítást, amelyet Joe Kenedy képviselő teijesztett be a képviselőházban. A törvény­módosítás arra irányul, hogy szüntessék meg az iskola tá­mogatását a költségvetésből. A katonai iskola évente 3 millió dollárjába kerül az adófizetők­nek, nem számítva a kiképzők fizetését.

Next

/
Thumbnails
Contents